Szabad Föld, 1993. július-december (49. évfolyam, 27-52. szám)
1993-12-28 / 52. szám
14 SZABAD FÖLD Jó, ha tudják a gazdák! • A téli tojástermelés fokozása érdekében változtatni kell a hagyományos etetési szokásokon. Célszerű, ha a napi adagot (tyúkonként 12-14 dkg) megosztjuk. Felét etessük szemesen, a másik részét keverten, dara formájában és nedvesítve. A keveréktakarmány alapja a foszforban gazdag búzakorpa legyen, aránya 30-35 százalék. Ehhez adjunk finomabbra darált árpa-, kukorica- és borsódarát 15-20 százalékban. Jól hasznosítja a tyúk a finomabb lucernalisztet is (15%). Mindenképpen etetni kell állati eredetű, fehérjében gazdag termékeket is. 12-15 százalékban erre alkalmas a takarmányboltokban kapható halhús vagy vérliszt. A tojáshéj szilárdsága megköveteli a mész utánpótlását, kb. 2-3 százaléknyi takarmánymeszet tervezzünk a keverékbe. A keveréket enyhén nedvesítsük be fölözött tejjel vagy savóval. A tyúkok étvágyát növelhetjük, ha a keverékbe még belekeverünk sárga-, cukorvagy céklarépa-reszeléket is (10%). Gyakorló tojótyúkokat tartó háziasszonyok véleménye szerint ezzel a módszerrel a hagyományos szemes eleséghez képest 20-25 százalékkal is növelhető a tojáshozam. • A műtrágyák téli tárolásánál alapelv legyen, hogy annak minőségét, használati értékét megőrizzük. Különösen kényesek a tárolásra a nitrogéntartalmúak. Higroszkóposak, a levegő nedvességét magukba szívva könnyen csomósodnak. Ezt pedig csak gondos, padlós, ajtóval, ablakkal ellátott, jól szellőztethető raktárhelyiségben előzhetjük meg. Leghelyesebb a pétisót, az ammóniumnitrátot és más nitrogéntartalmú műtrágyát gyárilag lezárt zsákokban tárolni. 10-12 zsáknál többet így sem raktunk egymásra. További követelmény, hogy a zsákokat ne tegyük közvetlen a padozatra, hanem deszkákra vagy lapos fahasábokra, így szárazon maradnak és levegőzik is a rakomány. Kiszakadt zsákokat ne tároljunk, mert például a kiömlött pétisó könnyen nedvesedik, a szétszóródott csomók mellett víztócsa keletkezik. Esős időben ne szellőztessük a műtrágyák raktárát. Nem tanácsos azonban zsákokban tárolni a kálisót és a szuperfoszfátot. Nagy nedvességszívó hatásukra a papírzsákok hamar eláznak és széjjelszakadnak. Túl magasra azért ne púpozzuk, mert végül csak csákányozva tudjuk azt megbontani. Legcélszerűbb azonban minél több káli- és foszfortartalmú műtrágyát ősszel a talajba juttatni, így kevesebb gondunk lesz a tárolással. A malacnevelés kritikus időszaka a tél. Megfelelő hőmérsékletet biztosító istálló nélkül inkább ne ellessük kocsinkat ebben a zord időszakban. Zárt, védett helyen a született malacoknak más a hőmérséklettel szemben támasztott igénye, mint anyjuknak, a szoptató kocának. Ezért külön helyi hőforrást (infralámpát) kell biztosítani a malacok pihenő- vagy búvóhelye felett, mely kielégíti a részükre az optimális 30-32 fokot. A kocák jól érzik magukat 17-18 fokos helyiségben. Az almozás enyhíti a hideghatást. Alapvető tennivaló, hogy a malacokat minél előbb - legkésőbb 10-14 napos korra - szoktassuk hozzá a szilárd, száraz abrakkeverék etetéséhez, legbiztosabb a speciális malacnevelő (prestarter) tápok etetése. Ezek komplett módon tartalmazzák a legszükségesebb táplálóanyagokat. Külön etetőbe vagy tálcán adjuk számukra úgy, hogy a koca ne tudjon hozzáférni ehhez az etetőedényhez. Malactáp hiányában házilag javaslom a keverék összeállítását. A fejlődő szervezet igényét kielégíti (százalékban): 63 árpadara, 20 kukoricadara, 9 tejpor, 5 borsódara, 2 szénsavas mész, 0,4 takarmánysó és 0,6 százalék készen kapható egységes malacpremix. A száraz takarmányok etetésénél a malacok számára külön ivóvízről gondoskodni kell. Kezdetben a malacokat naponta négyszer-ötször etessük, mindenkor eltávolítva edényükből az előző dara maradékát. Dr. Mikolai Ferenc A japánfürj tenyésztése A japánfürj igen közeli rokona az európai fürjnek. Testalakulása és tollazata is nagyon hasonlít a vadmadárhoz. A tojó és a kakas megkülönböztetése gyakorlatot igényel, különösen napos vagy növendékkorban. A japánfürj viszonylag korán, 35-45 napos korára ivarérett, tehát elkezdi a tojásrakást. Intenzív tartási körülmények között évi 280-300 db tojást is tojik. 2-3 tojóhoz egy kakas ajánlott. Nem kotlik. Tojásait törpetyúkkal vagy keltetőgéppel kell kikeltetni, a kelésidő 16-18 nap. A fürjtojás súlya 10-11 g. 5 db fürjtojás tesz ki egy tyúktojást, felhasználásánál így számoljunk. A fürjtojás sokoldalúan felhasználható, a diétás élelmezésben van nagy jelentősége. A japán fürj viszonylag rövid életű, kb. 3 évig él. Gazdaságilag hasznos élettartama csak egy év. A madár elhelyezése csak zárt, ketreces tartásban lehetséges. Kitartóan nem repül, csak röpköd és jó futó. Kis helyigényű állat, így viszonlyag könnyen megoldható elhelyezése. Néhány madár lakásban, madárkalitkában is tartható. Elesége lehet bármilyen aprómag (köles, búza) és baromfitáp. Nagyon fontos, hogy víz és takarmány állandóan legyen madaraink előtt. Aki fürjet szeretne tenyészteni, annak fontos teendői a következők. Első a szakirodalom tanulmányozása. Ajánlom Czibulyás József-Kovács József: A japán fürj tenyésztése című könyvét. Másik teendő, hogy nézzen körül a háza tájékán: van-e olyan épület, ahol elhelyezheti madarait. Készítse elő a helyiséget, alaposan takarítson, fertőtlenítsen. Vásároljon vagy készítsen ketreceket (régi nyúlketrec is jó). Vásároljon takarmányt, és ha mindez megvan, csak akkor vegyen fürjeket. Ha napos vagy növendék madarakat vesz, akkor fűtse fel a kellő hőfokra a fürjek helyét. Ez a sorrend különösen akkor fontos, ha több madarat vesz a tenyésztő. Pár madár elhelyezése könynyebb, egy kis kalitkával megoldható, kevesebb felkészülést igényel. Kellő előkészület nélkül nem szabad fürjet (de semmilyen állatot) vásárolni, mert meglepetés érheti az embert... A Fürjtenyésztő Egyesület sajnos megszűnt, így nincs garantált értékesítési lehetőség. Tehát aki nagyobb tételben szeretne nekivágni a fürjezésnek, előbb feltétlen keressen biztos piacot, és annak függvényében szaporítsa állományát. Például nagyobb piacokon, éttermekben értékesíthető. Aki kevés hellyel rendelkezik, vagy nem akar kockáztatni, annak - családi szükségletre -10-15 tojómadár tartása ajánlható. Herda Nagy Ibolya A gyümölcsök tárolási betegségei A tárolás alatt különféle okokból komoly veszteségek érhetik a gyümölcsöket. Nézzünk néhány jellemző tünetet. A különböző sérüléseken, sebeken keresztül támad a monília, és mélyen a húsba hatolva elrothasztja végül az egész gyümölcsöt. Jellegzetes, körkörös, okkersárga-rózsaszín penészpárnái közismertek. A magházrothadást két fuzáriumfaj okozhatja, s már csak akkor tűnik szembe, ha a tünetek megjelentek. A szüret előtti csapadékos idő és a nyitott csésze hajlamosító tényezők. Nagyon gyakori az úgynevezett Jonatánfoltosság, mint a nevéből is sejthető, elsősorban a Jonatán almán találkozunk vele. A héjon 3-6 mm-es barna foltok keletkeznek, nem hatolnak a húsba. Ezt a foltosodást nem gombák okozzák, hanem úgynevezett élettani okokra vezethető vissza; a talaj mészhiánya, magnéziumhiánya a leggyakoribb előidézők. Ugyancsak barna, 2-3 mmes foltok keletkeznek a taplófoltosság következtében, de ezek a foltok később kb. 2 mm-re besüppednek a húsba. Nagy hőingadozás, egyenlőtlen vízellátás a kiváltó okok. A húsban üvegszerű, átlátszó foltok váltogatják egymást, úgynevezett üvegesedést okozva, ez a jelenség is időjárási okokra vezethető vissza. Mi a teendő, ha a fenti tünetekkel találkozunk? Rendszeresen válogassuk át a betárolt gyümölcsöket, a hibásakat, foltosakat távolítsuk el. Fagymentes napokon szellőztessünk. Ne engedjük 2 C- fok alá a tároló hőmérsékletét, túl száraz tárolóban pedig vízzel teli edényekkel párologtassunk. Molnár Mária CSEREBERE Czene Lászlóné (6726 Szeged, Radnóti u. 46/b) bélyeges válaszboríték ellenében bárkinek szívesen küld kokárdavirág és sonkatök magjából, amíg a készlete tart. Hatalyák Ferencné (3262 Márkáz, Felszabadulás u. 52.) borsmenta szaporítóanyagáért, vérehulló fecske füvet tudna cserébe küldeni. N. Rostás Kálmánná (6440 Jánoshalma, Molnár u. 10.) cserére ajánl: Zephirantes-hagymát, gyökeres enciánt, kerti fagyálló, óriás virágú Hibiscus, ugyancsak kerti sárga Hibiscus manihot magját, lila, dupla virágú datura magját, tavaszi gyökereztetéshez, dupla fehér, valamint szimpla sárga, rózsaszín és piros datura, továbbá lila, sárga, piros és rózsaszín Golgotavirág és gránátalma ágait, hajtásait, s vérehulló fecskefűtöveket. Levélbeni megegyezés alapján kéri értük az alábbiakat: amerikai, óriás virágú szobai Hibiscust (gyökeresen vagy gyökereztetésre alkalmas ágát), sziámi, fóka jegyű kandúr kiscicát, törzskönyvesét, továbbá holland, fehér bóbitás tyúkot és kakast. Egzotikumok hazai földben A datolyaszilva Sok százmillió ember kedvelt gyümölcse a datolyaszilva. Japánban mintegy 1000 fajtáját ismerik, Kínában pedig a legelterjedtebb gyümölcs, s nem véletlen, hogy a görögök az istenek gyümölcsének tartották ezt a majd fél kiló súlyú, édes, naracssárga gyümölcsöt. Könnyű nevelhetősége miatt hazánk védett fekvésű területein is sikerrel termeszthetjük. A datolyaszilva botanikai neve: Diospyros kaki, s ez utóbbi szó a gyümölcs japán nevét takarja. Mivel igen elterjedt, sok egyéb névvel is illetik, így például kakiszilvának, kínai datolyaszilvának is mondják. Származási helye Délkelet-Ázsia, Kína, Japán. Az ébenfafélék családjába tartozó, több száz évig is élő fa lombhullató. Általában alacsony törzsű, ültetvényeken 3-6 méteresre nevelik, vadon elérheti a 20 méteres magasságot is. Gömb vagy gúla alakú koronája, és ősszel sárgás-vörösre színeződő lombja miatt kedvelt díszfa is. Különleges látványt nyújtanak a lombhullás után is fennmaradó és tovább érő gömb alakú, narancsszínű termései. Nagy, fényeszöld levelei hosszúkásak s elérik a 20-25 cm-t. A levelek fonákja bársonyos tapintású. Virágai 3-4 cm-esek, zöldessárgák, melyeket többkaréjú csészelevelek kereteznek, s ez utóbbiak rajta maradnak a gyümölcsön. A virágok egyivarúak, de lehetnek hímnősek is. Nálunk május végén virágzanak. A fejlődő gyümölcsök eleinte a zöld paradicsomra emlékeztetnek, majd fokozatosan sárgulnak, és végül aranysárgára, narancsszínűre érnek. A gyümölcs héja vékony, fényes, kifejlett állapotban 150-500 gramm. Éretlen állapotban íze fanyar, ezért csak akkor fogyasztható és akkor igazán aromás, ha nyomásra puhának érezzük. A gyümölcs C-vitamint, béta-karotint, nyomelemeket és 14-20 százalék cukrot tartalmaz. A datolyaszilva szaporítása legeredményesebben oltással vagy szemzéssel történik. A magról kelt alanyok termése nem jó minőségű. Alanynak használjuk a diospyros lotus vagy Virginia fajtákat, s ezeket oltsuk kb. 80-100 cm-es magasságban. Az oltás utáni harmadik, negyedik évben számíthatunk termésre. Kedveli a laza, homokos, humuszos talajt és bőséges öntözést igényel. Ültessük a kert déli, délkeleti fekvésű részébe. Ha több fát ültetünk, tartsunk 5-6 méteres tőtávolságot. Gondoskodjunk tápanyag-utánpótlásról akár trágyázással, akár tápoldatozással. A datolyaszilva jól termeszthető edényben is, de télen hűvös, 0 fok körüli helyiségben teleltessük. A szabad földbe ültetett fákat keményebb teleken takarjuk, amíg kicsik. Idősebb fák már takarás nélkül is átvészelik teleinket. Általában nem szükséges metszeni, csak a befelé növő ágakat vágjuk ki. A koronáját gömb alakúra is formálhatjuk. Gyümölcskötődés után vizsgáljuk meg a fát és ritkítsuk a terméseket, különben sok apró, gyenge minőségű gyümölcs fejlődik. A kereskedelembe a 120-150 gramm fölötti termések kerülnek. Mint említettük, lombhullás után is a fán maradnak a gyümölcsök. Ezeket csak a fagyok közeledtével szedjük le és hűvös helyen tároljuk addig, amíg megpuhul. Az érési folyamat karácsonyig is eltarthat. A gyümölcs húsa ekkor zselészerű, íze emlékeztet a sárgabarackéra. Ha almával együtt tároljuk, hamarabb beérik. Kártevője egyelőre nem ismert. A datolyaszilva termesztése viszonylag könnyű, klímánk is alkalmas erre, és micsoda öröm a külföldi piacokon drágán vásárolt gyümölcs helyett saját termésünket fogyasztani. Sőt, eljöhet még az az idő, amikor talán még exportálhatjuk is. Lovas Katalin Méhelnl: f. télben Sem a nagy hideg, sem a vastag hótakaró nem árt annyira a méheknek, mint a nyirkos, esős tél. A téli leplet hagyjuk a kaptáron. Legalább hőszigetel valamelyest. Nem így a kijárónyílás! A védőrácson át kiáramló, páradús, elhasznált levegő víztartalma lecsapódik, könnyen odajegesedik a nyílásba. Ilyenkor leszűkül a kijárórés, s a légcsere elégtelen lesz. A havat még ugyan megtűrhetjük a kijáróban, de a jeget nem! Anélkül, hogy a méhesben a havat bárhol is eltakarítanánk, teakiöntőbe töltsünk egészen forró vizet. Haladjunk végig a kaptárak előtt, s úgy öntünk belőle a kijárók jegére forró vizet, hogy az ne csorogjon be a nyíláson. Amikorra végigér a méhészsoron, a jégdarabok leválnak a kijárólécről, leveheti őket és a rések ismét szabaddá válnak. Az ősszel megállapított és megszabott résre nemcsak a levegőáramlás, -ellátás miatt van szükség, hanem mert az enyhébb napokon - még akkor is, ha nincs kiröpülés - a méhek a belső hullákat ki szokták szórni a nyíláson, hogy ne rontsák azok bomló tetemei a fészek levegőjét. Ha még a jég is gátolja tisztogató munkájukat, akkor sok hulla ott szorul, még inkább eldugul a rés. A kaptártetőn majd a téli kiröpülések kezdetén húzzuk le a havat a sor mögé, hátra. Olvadáskor sem kell sepregetni addig. A kijáró hava laza szerkezetű, nem zárja el a levegő útját. Még véd is a fagyos szelektől, a tolakodó cinkéktől. Tehát: csak a jeget! Zsidei Barnabás 1993. DECEMBER 28. VÁLASZUNK. R. ISTVÁN, Kiskunfélegyháza. Amennyiben borsos áron skót vagy angol whiskyt vásárol, tulajdonképpen gabonapálinkát vásárol. A whisky ugyanis nem más, mint kisüstön főzött, kissé füstös ízű gabonapálinka, égetett szesz. Alapanyaga lehet árpa, rozs, kukorica. Használnak azonban más keményítőtartalmú terményeket, például burgonyát is, szeszgyártáshoz. A lényege az, hogy a keményítőtartalmú terményből zúzással, gőzöléssel és több atmoszféra nyomással a keményítőt oldatba vezetve, azt cukrosításnak és erjesztésnek vetik alá. A lepárolt szeszt finomítva készül a 96 százalékos tiszta szesz, amely szintén megvásárolható az üzletekben. Amennyiben a folyamatot házi körülmények között végig tudja vinni, akár házilag készült „cefréből” is főzethet gabonapálinkát. MIKES GYULA, Nádudvar. A zöldségesboltban vásárolt csicsókagumót - a nagyobbakat akár feldarabolva is - fagymentes időben, burgonyavetési mélységre bármikor elültetheti, mert télállók. A csicsókagumó fagymentes időben télen is a földből szedhető ki. A felszedett gumók ugyanis - még kissé nedves homokba ágyazva is-3-4 hétnél tovább nemigen tarthatók el, mert kiszikkadnak, összefonnyadnak. Különben igénytelennek mondható a cukorburgonyának is nevezett növény, melynek kivált a cukorbetegek és fogyókúrázók vehetik igen nagy hasznát. Ahol a burgonya jó termést ad, ott a csicsóka - mondható — nagyon jó termést ad. Leves, főzelék, sült burgonya, receptkönyvekben találhatóan különböző ételek készíthetők belőle. Nyersen lereszelve zöldség- és gyümölcssaláták édesíthetők vele. F. JÓZSEF: Bodroghalom. Arra, hogy talajaik káliumban szegények-e vagy sem, valójában csak talajvizsgálat adhatna szakszerű választ. Azt pedig, hogy mennyi káliumtartalmú műtrágya adagolására lenne szükség, még az is befolyásolja, hogy milyen növényeket termelnek. Vannak ugyanis káliumigényes növények, mint a szőlő, a burgonya. Végeredményben, hogy gyanújukra fény derüljön, valóban nem ártana egyszer talajvizsgálatot végeztetni (evégből a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomást megkeresni), mert valójában enélkül csak vaktában szórja ki az ember a drágán vásárolt műtrágyát. Komposztáljon azonban minden növényi hulladékot (apróra vágott szőlővenyigét, fűkaszálékot, gyomnövényt, falombot), baromfi-, nyúl- vagy egyéb állati trágyákat. A komposztálás során esetleg egy kevés - káliumot is nagyobb százalékban tartalmazó - vegyes műtrágyával megsegítve a szerves anyagok bomlását bizonyos, hogy a talajt káliumban is jelentősen gazdagító szerves trágyát, illetve komposzttrágyát juttathat a földbe. BÚZÁS FERENC, Budapest. A kombinált növényvédő szereket, amelyek egy lisztharmat, egy peronoszpóra, egy varasodás vagy egy monília elleni gombaölő szert és egy rovarölő szert (általában molyok és egyéb rágókártevők elleni) összetevőt tartalmaznak, legfeljebb egy-egy speciálisan szívókártevők (atkák, levéltetvek) elleni szerrel lehet kiegészíteni, ha szükséges. Keverni legfeljebb lombtrágyákkal (Peretrix, Wuxal) keverjék, ha mindenáron egy menetben kívánják kijuttatni. De ha például olyan növényt permeteznek, amelyet a lisztharmat nem károsít vagy nincs lisztharmat- vagy éppen peronoszpóraveszély, akkor azt a komponenst ki lehet, sőt ki is kell venni, mert feleslegesen nem kell permetezni, a drága szert még 2-3 dkg-os mennyiségben sem kell elpazarolni. A gyomirtó szerek sem egymással, sem növényvédő szerekkel nem keverhetők. Vegyes hasznosítású kertekben, gyümölcsösökben, szőlőkben nagyon korlátozott is a használatuk. Szigorúan csak a szerek csomagolásán található használati utasítás szerint szabad használni azokat is. Hajdú Júlia