Szabad Föld, 1997. január-június (53. évfolyam, 1-25. szám)
1997-03-04 / 9. szám
. A csornai Szabad Föld-est megrendezésében segítségünkre voltak: Csorna önkormányzata; Németh László, az önkormányzat sportvezetője; a város művelődési központja; Lengyel Sándor igazgató; Széchenyi Általános Iskola, Kajos László igazgató; II. Rákóczi Ferenc Katolikus Általános Iskola, Kemenesi Ágostonná igazgató; Molnár Ferenc és a Rábaközi Tv; Sebestyén Katalin, a Martincsevics Könyvtár vezetője; Rábaközi Szuperinfó, Papp Józsefné tulajdonos-főszerkesztő; Kati virágbolt, Büros Péterné; Pálffy Géza dekoratőr és felesége; Belányi József vendéglős, a Palota kávéház vezetője; Remete Panzió, Remete László és neje; Nimród apartman és vendéglő, Tudós József és felesége; Élő Tivadar és Péter s még sokan mások. Segítségüket köszönjük. Szerkesztőségünk országjárásának következő helyszíne a Duna mente. Várjuk e tájon lakó olvasóinkat március 10-én, hétfő délután kettő órától a dunapataji községházára (Petőfi u. 20.). Lapunk képviseletében este hat órától Annus József főszerkesztő, Dulai Sándor főszerkesztő-helyettes, Keresztény Gabriella és Borzák Tibor újságíró, Bohanek Miklós fotóriporter köszönti a vendégeket, válaszol kérdéseikre. Szabad Föld-estünket támogatja a Pharmafontana Rt. és a LATTI Tejfeldolgozó Kft. Jöjjenek el, találkozzunk Dunapatajon! 2 Szabad hid RÁBAKÖZ Rábaköz. A hajdani Sopron megyéhez tartozó terület történeti és élő népi tájneve. Földrajzi meghatározás szerint a Győri-medence peremtörések mentén kialakult süllyedékének kistájcsoportja. A Rába folyó délen és keleten határolja, a Répce nyugaton, a Kis-Rába folyása mentén a Soproni-Vasi-síkság kavicstakarójáig terjed. Északon pedig a Rábca vizét vezeti a Mosoni-Dunába. E területet a Rába és Répce folyók lerakódásai alakították ki, felszíne jobbára teljesen sík, de az északkeleti részen keskeny parti dűnesávok teszik változatossá, köztük lapos, vizenyős mélyedésekkel. A Rábaköz talaja a vizekkel összefüggésben alakult ki. Alapja folyóhordalék, amire foltokban lösz települt, s az öntéstalajok változatos formában vannak jelen. A talaj minősége csaknem a terület nyolcvan százalékán kiváló, így e tájon eredményes növénytermelés és állattartás valósulhatott meg. A csornai múzeum néprajzi gyűjteménye ma is őrzi e vidék mezőgazdasági kultúrájának emlékeit. A látogató megismerkedhet a hajdani rábaközi paraszti életmóddal. Ugyanott tárgyak, régi feljegyzések árulkodnak a csornai iparosok, céhek tevékenységéről. Megelevenedik a korabeli kézművesvilág, hiszen errefelé nem volt hiány csizmadiából, fazekasból, gyertyaöntőből, kalaposból, kékfestőből, mézeskalács-készítőből, parasztszabóból és takácsból sem. Sajnos e mesterségek képviselői közül napjainkban csupán néhánnyal találkozni a vidéken. Hasonló a helyzet a Rábaköz messze földön híres, egyedi és különleges értékű népművészetével, népviseletével. Szerencsére néhány művészeti csoport jóvoltából - például: csornai Pántlika, szanyi Bokréta - időnként megelevenedik a múlt, pódiumra kerülnek a tájegység néphagyományai. Végezetül a vidék természeti szépségei mellett sem mehetünk el szótlanul. A Rába partszakasza, galériaerdői varázslatosak. Hogyan élnek e térség lakói napjainkban? Milyen kihívásokkal kénytelenek megbirkózni? Mennyire életképesek e táj falvai? Ilyen és hasonló kérdésekre kerestük a választ barangolásaink során. (P-g-) Bíznak bennünk A télből indultam Budapestről, s a tavaszba érkeztem Csornára, a Rábaköz „fővárosába", a táj egyik szellemi és intézményi központjába. A Győrig tartó zúzmarás köd után a 11 ezer lakosú városban napsütés és barátság fogadott. Délután Papp József polgármesterrel - 33 évével az ország egyik legfiatalabb városi polgármestere - és fotós kollégámmal jártuk Csorna utcáit, betértünk egy-egy épületébe, hosszabb időt töltöttünk kórházában. Dr. Krizmanich Mária igazgatónővel beszélgetve és végigjárva a Margit Kórház folyosóit, orvosi szobáit, kórtermeit, élő bizonyítékát láttuk annak, hogy lehet kiváló az is, ami vidéki. Sok minden függ persze a pénztől, de nem kevesebb az embertől. A szülészeten kollégám újszülötteket fényképezett, csodaszépek voltak. Öt baba feküdt az ágyacskákban, öthat napos a legidősebb, nem lehetett őket meghatottság nélkül nézni. Visszafelé menet a művelődési házba Papp József elmondta: a múlt év tavaszán, várossá nyilvánításának 25. évfordulóján 1400 facsemetét ültettek az utcákon a csornaiak. Hogy környezetüket mennyire szeretik és féltik, tán az is jelzi, hogy sehol még ennyien nem voltak a Szabad Föld délután környezetvédelmi vetélkedőjén, mint Csornán. Több mint négyszáz gyerek várta a kérdéseket s adott kitűnő válaszokat. Nagyszerű volt az iskolások kulturális műsora is, különösen a Széchenyi Általános Iskola Csiribiri együttese tetszett. Csillogó szemmel, hittel énekelték: „Lesz út lélektől lélekig...” Lapunk esti fórumán sok jó szót hallottunk magunkról. Nevezték újságunkat színvonalasnak, tartalmasnak, szerénynek, okosnak, egyenesnek és becsületesnek, de a leginkább azt emelték ki a hozzászólók, hogy pártoktól függetlenül keressük az igazságot, igyekszünk bemutatni a sokszor fájdalmas valóságot. Jólesett hallani az elismerést és a biztatást, de tudjuk, akad még javítanivalónk bőven. Egyetértünk azzal a Csornán is hallott véleménnyel, hogy néha nem ásunk elég mélyre a valóság talajába, sok hamisságtól zavaros világunkban nem ismerünk fel, nem mutatunk be új, fontos összefüggéseket. Olykor tán azért, mert kicsit kényelmesek vagyunk vagy túl óvatosak, máskor meg magunk sem látunk tisztán. Mondhatnánk mentségül: az újságírónak se könnyű, de ezt amúgy is tudják olvasóink. A napos, barátságos délutánt hűvös, szeles este követte a Kisalföldön. A Szabad Föld fórumának résztvevői egyre inkább arról beszéltek, mi bántja Csorna és környékének népét. „A politika megint becsapta az embereket - hallottuk egyebek közt. - Elhittük, jön a boldogság kék madara, de elszállt másfelé.” A válság elsősorban a mezőgazdaságot sújtja, hangsúlyozták többen, a kiváló termőtalajú Rábaközben ugaron állnak olyan földek, ahol nemrég még 50-60 mázsa búza, 90 mázsa kukorica termett. Stabil mezőgazdaság nélkül nem fejlődhet ez a vidék, hangzott el végül összegzésként. Ilyen gondolatokkal távoztunk a csornai Szabad Föld-estről, s azzal a szívet melengető érzéssel, hogy bíznak bennünk, segíteni tudunk mi is. Azon leszünk a jövőben is, hogy megfeleljünk ennek a bizalomnak. D. S. 1997. MÁRCIUS 4. „...Sopron vármegyében, kies róna vidéken...” Csorna keserve és reménye „Csorna magyar mezőváros, Sopron vármegyében, kies róna vidéken, melly szálas erdőkkel, s nádas helyekkel vétetik körül. Lakja 4000 római katolikus, 30 zsidó. Van itt premonstráti szerzeteseknek ékes lakhelyük, és prépostságuk, mellyel hiteles levéltár van összekötve... Róna határa mintegy 13 000 holdra terjed, s 2/3 részét herczeg Eszterházy, 1/3 részét a csornai prépost bírja. Földe igen jó fekete anyag, terem búzát, rozsot, árpát... Szarvasmarhát, lovat szépeket nevel.” (Részlet Fényes Elek 1851-ben napvilágot látott kötetéből.) A Rábaköz „fővárosát” - egyik mai központját - 1226-ban említik először oklevélben. Az Árpád-kori dokumentumokban Chorna, Chema, Chuma, Séma és Suma néven is előfordul Csorna. A följegyzések szerint a település történetében igazán jelentős változás a XVII. század második felére tehető. Akkorra ugyanis háromezer lakosával - Kismarton mögött - Sopron vármegye második mezővárosává lépett elő. A későbbiekben pedig Csorna fejlődött a legdinamikusabban a rábaközi települések közül. Nem véletlen, hogy ma is a térség központjának számít. És immár 26 esztendeje újfent városi rangot visel. Fiatal polgármestere, Papp József nincs könnyű helyzetben, hiszen a hajdani virágzó mezőgazdaságú vidékre mostanság nehéz napok járnak. Bizonyíték erre a legfrissebb országos besorolás is, amelynek értelmében a Rábaköz elmaradott térségnek tekintendő. Hogy Csorna első emberével nem csupán a tizenegyezer városlakó életéről ejtettünk szót, annak egyszerű a magyarázata. A vonzáskörzethez tartozó falvakban, ahol mintegy harmincezren élnek, a csornai polgárokéhoz hasonló napi gondokkal szembesülnek az emberek. Mert bármilyen hihetetlenül hangzik, a Győrtől 33 kilométerre található Csornán sincs például vezetékes gáz, és megoldásra vár a szennyvízcsatornázás is... Papp József, a város polgármestere: - Tisztában vagyunk azokkal az értékeinkkel, melyek megalapozhatják a Rábaköz fejlődését - Sajnos a pénzügyi lehetőségeink nagyon behatároltak - szögezi le elöljáróban Papp József polgármester. - Az 1,3 milliárd forintos éves költségvetésünk csaknem 90 százalékát elviszi az intézmények fenntartása. Az önkormányzat bevételi forrásaként a vagyonértékesítés, az iparűzési, a kommunális és a gépjárműadó jöhet szóba... Ez pedig édeskevés ahhoz, hogy komoly terveket szőhessünk. Azt viszont nagy eredménynek tartjuk, hogy megnyugtatóan, hosszú távra sikerült rendezni a kórházunk ügyét, ami az év elejétől 40 ágyas tüdőgyógyászati osztállyal is bővült. A nyáron az egykori patinás szálloda helyén megnyitja kapuit a Korona üzletház, jövőre pedig új cserépgyár épül a városban. Csornán nem, a térség több településén viszont egyre határozottabban jelentkezik az elvándorlás, elöregedés veszélye. Ez különösen Bogyoszló, Egyed, Jobaháza és Potyond esetében jelent gondot. A cigánykérdés elsősorban Szanyban jelentkezett. Az intézményfenntartás bajai viszont Bogyoszlón, Potyondon és Szilsárkányban érzékelhetők egyre markánsabban. Persze a többi községben sem rózsás a helyzet. -A kilencvenes évek első felétől alaposan megváltozott a Rábaköz gazdasági szerkezete... - A korábbi mezőgazdasági szövetkezeti hálózat jelentősen átalakult. A nyolcvanas években még létező telephelyi ipar egységei megrostálódtak, a kisipari, szolgáltatói vállalkozók tevékenysége is gyökeresen új feltételek közé került. A helyi gazdaság erősödése ugyanakkor nem számottevő, az is elsősorban Csornára, a térség városi központjára korlátozódott, így a tejporgyárra, a Mofém szerelvényüzemére, a mezőgazdasági gépgyártást folytató Hantech Kft.-re és a cserépgyárra. A kisebb gazdasági központok közül kiemelhető Szany ipari és építőipari szerepköre és felvásárlási központja. Továbbá Kóny ipari, közvetítő és szolgáltató szerepköre, valamint Szil, mely felvásárlási és szolgáltatófeladatot teljesítő közösség. Sajnálatos, hogy a tulajdonviszonyok rendezetlensége és az elhúzódó kárpótlási folyamat maradandó károkat okozott a mezőgazdaságban. A jelenleg is fennálló nagyfokú bizonytalanságok miatt még mindig kevesen vállalkoznak az agrárágazatban. Talán kétszáz egyéni vállalkozó él ma alapvetően mezőgazdasági termelésből a térségben.A Rábaköz-Tóköz-Hanságmente Regionális Térségfejlesztési Társulás megbízásából készült társadalmi és gazdasági elemzés a munkahelyteremtést sorolja a tennivalók élére. Valóban ez a legégetőbb gondok egyike például Barbacs, Jobaháza, Szilsárkány, Zsebeháza, Páli, Rábakecöl, Szany, Rábapordány és Rábacsécsény községekben. A legtöbb helyen a vállalkozásösztönzés is hiányzik, vagy éppenséggel hatástalan. Nem csoda, hogy nő a hosszabb ideje elhelyezkedni képtelenek száma és aránya. Közülük sokan kiestek már az ellátási rendszerből. Sőt, a jövedelempótló támogatásról is le kellett mondaniuk.Az előbb megnevezett tanulmány a rábaközi települések szociológiai állapotára is kitér. A megállapítások ugyancsak elgondolkodtatóak. És nem csupán a térségben élők számára. Mára szinte mindenütt szétesett a hagyományos faluközösség! A rendszerváltozáskor a maradék összetartó erő is megszűnt az emberek között. Már nincs közös ellenség, mint például korábban a téesz, a „piacon” mindenki vetélytárs lett. A termelőeszközök és a hatalom újraelosztásakor a gátlástalanabb és mozgékonyabb csoportok behozhatatlan előnyre tettek szert. Ma az emberek érdekeit senki nem képviseli, az erőfölény és a gátlástalanság érvényesül! A lakosság többsége szervezetlen és kiszolgáltatott. Általános a bizalmatlanság! Gyakorlatilag teljes mértékben hiányzik a falvakban a társadalom önszerveződése. A tanulmány megállapításai ellenére nem lehetünk borúlátók. Ugyanis tisztában vagyunk azokkal a lehetőségeinkkel és értékeinkkel, melyek megalapozhatják a Rábaköz fejlődését. A mezőgazdaság és a hagyományos ipar mellett feltétlenül számolhatunk az idegenforgalommal, a turizmussal. Mert olyan természeti kincsekben bővelkedik a térség, mint amilyen például a Rába és a Hanság. És nem utolsósorban van gyógyvizünk is... Pálfalvi Gábor Utcakép BOHANEK MIKLÓS FELVÉTELE A SZERZŐ FELVÉTELE g /oldsiefe v€iwi értéke hogy a földek egy része osztrák kézben van, ám azokat egyelőre csak tessék-lássék művelik. De ez nem jellemző a helyi gazdákra, hiszen a Rábaköz lakói mindig dolgos, szorgalmas emberek hírében álltak. - Ma a földterületek csaknem ötven százalékát egyéni gazdák művelik - mondja Szabó Lajos gazdajegyző. - A többit szövetkezetek, társas vállalkozások használják. A külterületeken változatlanul a hagyományos szántóföldi növények termesztése folyik. De a Rábaköz változatos talajszerkezete a különféle kertészeti kultúráknak is kedvez, így Csorna vezető szerepet játszik az uborka és a káposzta termesztésében. Kónyban főként burgonyát termesztenek a gazdák. Beziben hagymát és dinnyét is. És még hosszasan sorolhatnánk, hogy melyik faluban milyen kertészeti kultúra honosodott meg. Eltűnt viszont a fekete ribiszke.Annyira lecsökkent az átvételi ára, hogy a szedés költségeit sem fedezte. Tavaly például egy kilóért 30- 40 forintot fizettek. Ezért a legtöbb helyen kivágták a bokrokat az emberek. Hajdanán a legtöbb rábaközi portán három-négy tehenet tartottak. Mára vészesen megcsappant az állomány... - A tíz évvel korábbi állapothoz képest a felére csökkent a szarvasmarhalétszám. Hasonló folyamat érzékelhető a sertéstartásban. Nem is A Rábaközben mindig volt értéke a földnek. Szabó Lajos, Csorna, Farád és Földsziget gazdajegyzője szerint ma is van. Nem véletlen, hogy a vidéken nem találni eladó földet. Sőt, Csornán még bérelni sem tud az idegen. Ha véletlenül szerencséje lenne, úgy aranykoronánként 3-4 ezer forintot is megkérnek érte. Az is igaz, olyan régen egy-egy háznál 80-100 disznót is hizlaltak. A bizonytalanság, a nyomott árak miatt mára húsz-harminc százalékkal kevesebb lett az állomány. Nap mint nap újabb gazdák hagynak fel az állattartással... P. G. Független társadalmi és családi hetilap Főszerkesztő: Annus József Főszerkesztő-helyettes: Dulai Sándor Olvasószerkesztők: Medve Piroska, Valló László Főmunkatársak: Keresztény Gabriella, T. Dögei Imre, Varga S. József Szerkesztőbizottság: BAJOR NAGY ERNŐ, GION NÁNDOR, MAJOR LAJOS (elnök), MÁRTON JÁNOS, TÓTH BENEDEK Szerkesztőség és kiadó: 1133 Budapest, Visegrádi u. 116. (Szikra Lapnyomda vezérigazgatósági épület), II. emelet. Postacím: 1428 Bp. 8., Pf. 52. Telefon és fax: 344-2500. Elektronikus levélcím: szfold@mail.datanet.hu A Szabad Föld Online elérési címe: http://www.datanet.hu/szfold Kiadja a Szabad Föld Lap- és Könyvkiadó Rt. Felelős kiadó: a részvénytársaság igazgatóságának elnöke Médiaképviselet, keretes és apróhirdetések felvétele: Postabank Press Rt., 1133 Budapest, Visegrádi u. 116. Telefon: 270-1388, 344-2500, telefax: 129-1240, 129-1461. Apróhirdetések feladása lehetséges továbbá a Szabad Föld Lap- és Könyvkiadó Rt. hirdetési csoportjánál: 1133 Budapest, Visegrádi u. 116., II. emelet (telefon: 344-2500, 425-ös mellék) és a Primus Népszabadság Kft.-nél: Bp. Vill., Blaha Lujza tér 3. A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. Terjesztik: árusításban a HIRKER Rt., az NH Rt. és a regionális részvénytársaságok, előfizetésben a Magyar Posta Rt. Külföldön terjeszti a Kultúra Külkereskedelmi Rt., H-1300 Budapest, Pf. 143. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehel út 10/A., levélcím: HELIR Budapest 1900), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáiban, vidéken a postahivatalokban. A lap ára 67 Ft, előfizetőknek 62 Ft. Előfizetési díj egy hónapra 267 Ft, negyed évre 801 Ft, fél évre 1602 Ft, egy évre 3204 Ft. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Index: 25 777 Szedés, tördelés: Szabad Föld Rt. Tip-Műhely. Műszaki vezető: Budai Horváth József Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné mb. vezérigazgató ISSN 0133-0950