Szabad Föld, 1997. január-június (53. évfolyam, 1-25. szám)

1997-03-04 / 9. szám

. A csornai Szabad Föld-est megrendezésében segítségünkre voltak: Csorna önkormányzata; Németh László, az önkormányzat sportvezetője; a város művelődési központja; Lengyel Sándor igazgató; Széchenyi Álta­lános Iskola, Kajos László igazgató; II. Rákóczi Ferenc Katolikus Általános Iskola, Kemenesi Ágostonná igazgató; Molnár Ferenc és a Rábaközi Tv; Sebestyén Katalin, a Martincsevics Könyvtár vezetője; Rábaközi Szuper­­infó, Papp Józsefné tulajdonos-főszerkesztő; Kati virágbolt, Büros Péter­­né; Pálffy Géza dekoratőr és felesége; Belányi József vendéglős, a Palota kávéház vezetője; Remete Panzió, Remete László és neje; Nimród apart­man és vendéglő, Tudós József és felesége; Élő Tivadar és Péter s még sokan mások. Segítségüket köszönjük. Szerkesztőségünk országjárásának követ­kező helyszíne a Duna mente. Várjuk e tá­jon lakó olvasóinkat március 10-én, hétfő délután kettő órától a dunapataji község­házára (Petőfi u. 20.). Lapunk képviseleté­ben este hat órától Annus József főszerkesz­tő, Dulai Sándor főszerkesztő-helyettes, Ke­resztény Gabriella és Bor­­zák Tibor újságíró, Bohanek Miklós fotóriporter köszönti a vendégeket, válaszol kérdéseikre. Szabad Föld-estünket támo­gatja a Pharmafontana Rt. és a LATTI Tejfeldolgozó Kft. Jöjjenek el, találkozzunk Dunapatajon! 2 Szabad hid RÁBAKÖZ Rábaköz. A hajdani Sopron megyéhez tartozó terület történeti és élő népi tájneve. Földrajzi meghatározás szerint a Győri-medence peremtörések mentén kialakult süllyedékének kistájcsoportja. A Rába folyó délen és keleten határolja, a Répce nyugaton, a Kis-Rába folyása mentén a Soproni-Vasi-síkság kavicsta­karójáig terjed. Északon pedig a Rábca vizét vezeti a Mosoni-Dunába. E területet a Rába és Répce folyók lerakódásai alakították ki, felszíne job­bára teljesen sík, de az északkeleti részen keskeny parti dűnesávok teszik válto­zatossá, köztük lapos, vizenyős mélyedésekkel. A Rábaköz talaja a vizekkel összefüggésben alakult ki. Alapja folyóhordalék, amire foltokban lösz települt, s az öntéstalajok változatos formában vannak jelen. A talaj minősége csaknem a terület nyolcvan százalékán kiváló, így e tájon eredményes növénytermelés és állattartás valósulhatott meg. A csornai múzeum néprajzi gyűjteménye ma is őrzi e vidék mezőgazdasági kultúrájának emlékeit. A látogató megismerkedhet a hajdani rábaközi paraszti életmóddal. Ugyanott tárgyak, régi feljegyzések árulkodnak a csornai iparosok, céhek tevékenységéről. Megelevenedik a korabeli kézművesvilág, hiszen errefe­lé nem volt hiány csizmadiából, fazekasból, gyertyaöntőből, kalaposból, kékfes­tőből, mézeskalács-készítőből, parasztszabóból és takácsból sem. Sajnos e mes­terségek képviselői közül napjainkban csupán néhánnyal találkozni a vidéken. Hasonló a helyzet a Rábaköz messze földön híres, egyedi és különleges értékű népművészetével, népviseletével. Szerencsére néhány művészeti csoport jóvol­tából - például: csornai Pántlika, szanyi Bokréta - időnként megelevenedik a múlt, pódiumra kerülnek a tájegység néphagyományai. Végezetül a vidék termé­szeti szépségei mellett sem mehetünk el szótlanul. A Rába partszakasza, galéria­erdői varázslatosak. Hogyan élnek e térség lakói napjainkban? Milyen kihívásokkal kénytele­nek megbirkózni? Mennyire életképesek e táj falvai? Ilyen és hasonló kérdések­re kerestük a választ barangolásaink során. (P-­g-) Bíznak bennünk A télből indultam Budapestről, s a tavaszba érkeztem Csornára, a Rábaköz „fővárosába", a táj egyik szellemi és intézményi központjába. A Győrig tartó zúzmarás köd után a 11 ezer lakosú városban napsütés és barátság fogadott. Délután Papp József polgármes­terrel - 33 évével az ország egyik leg­fiatalabb városi polgármestere - és fotós kollégámmal jártuk Csorna ut­cáit, betértünk egy-egy épületébe, hosszabb időt töltöttünk kórházában. Dr. Krizmanich Mária igazgatónővel beszélgetve és végigjárva a Margit Kórház folyosóit, orvosi szobáit, kór­termeit, élő bizonyítékát láttuk an­nak, hogy lehet kiváló az is, ami vidé­ki. Sok minden függ persze a pénztől, de nem kevesebb az embertől. A szülészeten kollégám újszülötte­ket fényképezett, csodaszépek voltak. Öt baba feküdt az ágyacskákban, öt­hat napos a legidősebb, nem lehetett őket meghatottság nélkül nézni. Visszafelé menet a művelődési házba Papp József elmondta: a múlt év tavaszán, várossá nyilvánításá­nak 25. évfordulóján 1400 facseme­tét ültettek az utcákon a csornaiak. Hogy környezetüket mennyire szere­tik és féltik, tán az is jelzi, hogy sehol még ennyien nem voltak a Szabad Föld­ délután környezetvédelmi vetél­kedőjén, mint Csornán. Több mint négyszáz gyerek várta a kérdéseket s adott kitűnő válaszokat. Nagyszerű volt az iskolások kulturális műsora is, különösen a Széchenyi Általános Is­kola Csiribiri együttese tetszett. Csil­logó szemmel, hittel énekelték: „Lesz út lélektől lélekig...” Lapunk esti fórumán sok jó szót hallottunk magunkról. Nevezték újsá­gunkat színvonalasnak, tartalmas­nak, szerénynek, okosnak, egyenes­nek és becsületesnek, de a leginkább azt emelték ki a hozzászólók, hogy pártoktól függetlenül keressük az igazságot, igyekszünk bemutatni a sokszor fájdalmas valóságot. Jól­esett hallani az elismerést és a bizta­tást, de tudjuk, akad még javítaniva­lónk bőven. Egyetértünk azzal a Csor­nán is hallott véleménnyel, hogy néha nem ásunk elég mélyre a valóság tala­jába, sok hamisságtól zavaros vilá­gunkban nem ismerünk fel, nem mu­tatunk be új, fontos összefüggéseket. Olykor tán azért, mert kicsit ké­nyelmesek vagyunk vagy túl óvato­sak, máskor meg magunk sem látunk tisztán. Mondhatnánk mentségül: az újságírónak se könnyű, de ezt amúgy is tudják olvasóink. A napos, barátságos délutánt hű­vös, szeles este követte a Kisalföl­dön. A Szabad Föld fórumának részt­vevői egyre inkább arról beszéltek, mi bántja Csorna és környékének né­pét. „A politika megint becsapta az embereket - hallottuk egyebek közt. - Elhittük, jön a boldogság kék mada­ra, de elszállt másfelé.” A válság el­sősorban a mezőgazdaságot sújtja, hangsúlyozták többen, a kiváló ter­mőtalajú Rábaközben ugaron állnak olyan földek, ahol nemrég még 50-60 mázsa búza, 90 mázsa kukorica ter­mett. Stabil mezőgazdaság nélkül nem fejlődhet ez a vidék, hangzott el végül összegzésként. Ilyen gondolatokkal távoztunk a csornai Szabad Föld-estről, s azzal a szívet melengető érzéssel, hogy bíz­nak bennünk, segíteni tudunk mi is. Azon leszünk a jövőben is, hogy megfeleljünk ennek a bizalomnak. D. S. 1997. MÁRCIUS 4. „...Sopron vármegyében, kies róna vidéken...” Csorna keserve és reménye „Csorna magyar mezőváros, Sopron vármegyében, kies róna vidéken, melly szálas erdőkkel, s nádas helyekkel vétetik körül. Lakja 4000 római katolikus, 30 zsi­dó. Van itt premonstráti szerzeteseknek ékes lakhelyük, és prépostságuk, mellyel hiteles levéltár van összekötve... Róna ha­tára mintegy 13 000 holdra terjed, s 2/3 részét herczeg Eszterházy, 1/3 részét a csornai prépost bírja. Földe igen jó fekete anyag, terem búzát, rozsot, árpát... Szar­vasmarhát, lovat szépeket nevel.” (Részlet Fényes Elek 1851-ben napvi­lágot látott kötetéből.) A Rábaköz „fővárosát” - egyik mai központját - 1226-ban említik először oklevélben. Az Árpád-kori dokumentu­mokban Chorna, Chema, Chuma, Séma és Suma néven is előfordul Csorna. A följegyzések szerint a település történe­tében igazán jelentős változás a XVII. század második felére tehető. Akkorra ugyanis háromezer lakosával - Kismar­ton mögött - Sopron vármegye második mezővárosává lépett elő. A későbbiek­ben pedig Csorna fejlődött a legdinami­kusabban a rábaközi települések közül. Nem véletlen, hogy ma is a térség köz­pontjának számít. És immár 26 eszten­deje újfent városi rangot visel. Fiatal polgármestere, Papp József nincs könnyű helyzetben, hiszen a hajda­ni virágzó mezőgazdaságú vidékre mos­tanság nehéz napok járnak. Bizonyíték er­re a legfrissebb országos besorolás is, amelynek értelmében a Rábaköz elmara­dott térségnek tekintendő. Hogy Csorna első emberével nem csupán a tizenegyezer városlakó életéről ejtettünk szót, annak egyszerű a magya­rázata. A vonzáskörzethez tartozó fal­vakban, ahol mintegy harmincezren él­nek, a csornai polgárokéhoz hasonló na­pi gondokkal szembesülnek az emberek. Mert bármilyen hihetetlenül hangzik, a Győrtől 33 kilométerre található Csor­nán sincs például vezetékes gáz, és meg­oldásra vár a szennyvízcsatornázás is... Papp József, a város polgármestere: - Tisztában vagyunk azokkal az értékeinkkel, melyek megalapozhatják a Rábaköz fejlődését - Sajnos a pénzügyi lehetőségeink nagyon behatároltak - szögezi le elöljá­róban Papp József polgármester. - Az 1,3 milliárd forintos éves költségveté­sünk csaknem 90 százalékát elviszi az intézmények fenntartása. Az önkor­mányzat bevételi forrásaként a vagyon­értékesítés, az iparűzési, a kommunális és a gépjárműadó jöhet szóba... Ez pedig édeskevés ahhoz, hogy komoly terveket szőhessünk. Azt vi­szont nagy ered­ménynek tartjuk, hogy megnyugtató­an, hosszú távra si­került rendezni a kórházunk ügyét, ami az év elejétől 40 ágyas tüdőgyógyá­szati osztállyal is bővült. A nyáron az egykori patinás szál­loda helyén meg­nyitja kapuit a Koro­na üzletház, jövőre pedig új cserépgyár épül a városban.­­ Csornán nem, a térség több települé­sén viszont egyre határozottabban jelentkezik az elván­dorlás, elöregedés veszélye.­­ Ez különösen Bogyoszló, Egyed, Jobaháza és Potyond esetében jelent gondot. A cigánykérdés elsősorban Szanyban jelentkezett. Az intézmény­­fenntartás bajai viszont Bogyoszlón, Potyondon és Szilsárkányban érzékelhe­tők egyre markánsabban. Persze a többi községben sem rózsás a helyzet. -A kilencvenes évek első felétől ala­posan megváltozott a Rábaköz gazdasá­gi szerkezete... - A korábbi mezőgazdasági szövet­kezeti hálózat jelentősen átalakult. A nyolcvanas években még létező telephe­lyi ipar egységei megrostálódtak, a kis­ipari, szolgáltatói vállalkozók tevékeny­sége is gyökeresen új feltételek közé ke­rült. A helyi gazdaság erősödése ugyan­akkor nem számottevő, az is elsősorban Csornára, a térség városi központjára korlátozódott, így a tejporgyárra, a Mofém szerelvényüzemére, a mezőgaz­dasági gépgyártást folytató Hantech Kft.-re és a cserépgyárra. A kisebb gaz­dasági központok közül kiemelhető Szany ipari és építőipari szerepköre és felvásárlási központja. Továbbá Kóny ipari, közvetítő és szolgáltató szerepkö­re, valamint Szil, mely felvásárlási és szolgáltatófeladatot teljesítő közösség. Sajnálatos, hogy a tulajdonviszonyok rendezetlensége és az elhúzódó kárpót­lási folyamat maradandó károkat oko­zott a mezőgazdaságban. A jelenleg is fennálló nagyfokú bizonytalanságok mi­att még mindig kevesen vállalkoznak az agrárágazatban. Talán kétszáz egyéni vállalkozó él ma alapvetően mezőgazda­­sági termelésből a térségben.­­A Rábaköz-Tóköz-Hanságmente Regionális Térségfejlesztési Társulás megbízásából készült társadalmi és gaz­dasági elemzés a munkahelyteremtést sorolja a tennivalók élére.­­ Valóban ez a legégetőbb gondok egyike például Barbacs, Jobaháza, Szil­sárkány, Zsebeháza, Páli, Rábakecöl, Szany, Rábapordány és Rábacsécsény községekben. A legtöbb helyen a vállal­kozásösztönzés is hiányzik, vagy éppen­séggel hatástalan. Nem csoda, hogy nő a hosszabb ideje elhelyezkedni képtele­nek száma és aránya. Közülük sokan ki­estek már az ellátási rendszerből. Sőt, a jövedelempótló támogatásról is le kel­lett mondaniuk.­­Az előbb megnevezett tanulmány a rábaközi települések szociológiai álla­potára is kitér. A megállapítások ugyan­csak elgondolkodtatóak. És nem csupán a térségben élők számára.­­ Mára szinte mindenütt szétesett a hagyományos faluközösség! A rend­szerváltozáskor a maradék összetartó erő is megszűnt az emberek között. Már nincs közös ellenség, mint például ko­rábban a téesz, a „piacon” mindenki ve­­télytárs lett. A termelőeszközök és a ha­talom újraelosztásakor a gátlástalanabb és mozgékonyabb csoportok behozha­tatlan előnyre tettek szert. Ma az emberek érdekeit senki nem képviseli, az erőfölény és a gátlástalanság érvénye­sül! A lakosság többsége szervezetlen és kiszolgáltatott. Általános a bizalmatlan­ság! Gyakorlatilag teljes mértékben hi­ányzik a falvakban a társadalom önszer­veződése. A tanulmány megállapításai ellenére nem lehetünk borúlátók. Ugyanis tisztában vagyunk azokkal a le­hetőségeinkkel és értékeinkkel, melyek megalapozhatják a Rábaköz fejlődését. A mezőgazdaság és a hagyományos ipar mellett feltétlenül számolhatunk az ide­genforgalommal, a turizmussal. Mert olyan természeti kincsekben bővelkedik a térség, mint amilyen például a Rába és a Hanság. És nem utolsósorban van gyógyvizünk is... Pálfalvi Gábor Utcakép BOHANEK MIKLÓS FELVÉTELE A SZERZŐ FELVÉTELE g­ /oldsiefe v€iwi értéke hogy a földek egy része osztrák kéz­ben van, ám azokat egyelőre csak tessék-lássék művelik. De ez nem jellemző a helyi gazdákra, hiszen a Rábaköz lakói mindig dolgos, szor­galmas emberek hírében álltak. - Ma a földterületek csaknem öt­ven százalékát egyéni gazdák műve­lik - mondja Szabó Lajos gazdajegy­ző. - A többit szövetkezetek, társas vállalkozások használják. A külterü­leteken változatlanul a hagyományos szántóföldi növények termesztése folyik. De a Rábaköz változatos talaj­szerkezete a különféle kertészeti kul­túráknak is kedvez, így Csorna veze­tő szerepet játszik az uborka és a ká­poszta termesztésében. Kónyban fő­ként burgonyát termesztenek a gaz­dák. Beziben hagymát és dinnyét is. És még hosszasan sorolhatnánk, hogy melyik faluban milyen kertészeti kultúra honosodott meg. Eltűnt viszont a fekete ribiszke.­­Annyira lecsökkent az átvételi ára, hogy a szedés költségeit sem fe­dezte. Tavaly például egy kilóért 30- 40 forintot fizettek. Ezért a legtöbb helyen kivágták a bokrokat az embe­rek. Hajdanán a legtöbb rábaközi portán három-négy tehenet tartottak. Mára vészesen megcsappant az ál­lomány... - A tíz évvel korábbi állapothoz ké­pest a felére csökkent a szarvasmar­halétszám. Hasonló folyamat érzé­kelhető a sertéstartásban. Nem is A Rábaközben mindig volt értéke a földnek. Szabó Lajos, Csorna, Farád és Földsziget gazdajegyzője szerint ma is van. Nem véletlen, hogy a vidé­ken nem találni eladó földet. Sőt, Csornán még bérelni sem tud az ide­gen. Ha véletlenül szerencséje len­ne, úgy aranykoronánként 3-4 ezer forintot is megkérnek érte. Az is igaz, olyan régen egy-egy háznál 80-100 disznót is hizlaltak. A bizonytalanság, a nyomott árak miatt mára húsz-har­minc százalékkal kevesebb lett az ál­lomány. Nap mint nap újabb gazdák hagynak fel az állattartással... P. G. ­ Független társadalmi és családi hetilap Főszerkesztő: Annus József Főszerkesztő-helyettes: Dulai Sándor Olvasószerkesztők: Medve Piroska, Valló László Főmunkatársak: Keresztény Gabriella, T. Dögei Imre, Varga S. József Szerkesztőbizottság: BAJOR NAGY ERNŐ, GION NÁNDOR, MAJOR LAJOS (elnök), MÁRTON JÁNOS, TÓTH BENEDEK Szerkesztőség és kiadó: 1133 Budapest, Visegrádi u. 116. (Szikra Lapnyomda vezérigazgatósági épület), II. emelet. Postacím: 1428 Bp. 8., Pf. 52. Telefon és fax: 344-2500. Elektronikus levélcím: szfold@mail.datanet.hu A Szabad Föld Online elérési címe: http://www.datanet.hu/szfold Kiadja a Szabad Föld Lap- és Könyvkiadó Rt. Felelős kiadó: a részvénytársaság igazgatóságának elnöke Médiaképviselet, keretes és apróhirdetések felvétele: Postabank Press Rt., 1133 Budapest, Visegrádi u. 116. Telefon: 270-1388, 344-2500, telefax: 129-1240, 129-1461. Apróhirdetések feladása lehetséges továbbá a Szabad Föld Lap- és Könyvkiadó Rt. hirdetési csoportjánál: 1133 Budapest, Visegrádi u. 116., II. emelet (telefon: 344-2500, 425-ös mellék) és a Primus Népszabadság Kft.-nél: Bp. Vill., Blaha Lujza tér 3. A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. Terjesztik: árusításban a HIRKER Rt., az NH Rt. és a regionális részvénytársaságok, előfizetésben a Magyar Posta Rt. Külföldön terjeszti a Kultúra Külkereskedelmi Rt., H-1300 Budapest, Pf. 143. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehel út 10/A., levélcím: HELIR Budapest 1900), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáiban, vidéken a postahivatalokban. A lap ára 67 Ft, előfizetőknek 62 Ft. Előfizetési díj egy hónapra 267 Ft, negyed évre 801 Ft, fél évre 1602 Ft, egy évre 3204 Ft. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Index: 25 777 Szedés, tördelés: Szabad Föld Rt. Tip-Műhely. Műszaki vezető: Budai Horváth József Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné mb. vezérigazgató ISSN 0133-0950

Next