Szabad Föld, 1997. január-június (53. évfolyam, 1-25. szám)
1997-06-03 / 22. szám
1997. JÚNIUS 3. Legeltetési kérdések és tanácsok Nagyobb gyepterületeken hány legeletszakaszt célszerű kialakítani? Ezt az állatlétszám is meghatározza. A nyár nagysága legfeljebb 600 egyedet számláljon (ennél több ne legyen), ennek 4-8 szakasz kijelölése elegendő. Hazánk időjárását tekintve hogyan alakul a havonkénti fűhozam, ha a májusit 100 százaléknak tekintjük (ekkor a legjobb ugyanis): IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. 60% 100% 80% 66% 55% 45% 30% Milyen a legelő ideális fűmagassága a juh számára? Választott báránynak 5-6 cm, felnőtt juhnak 8-12 cm. Milyen a jó gyep terméshozama? 0,8- 1,2 kg négyzetméterenként. Mennyi nálunk az éves legeltetési periódus időtartama? Juh esetében kívánatos lenne a 240 nap (a 280 nap volna az optimális), de egyes évjáratokban ennél is rövidebb. Milyen a jellemző juhlegelő? A legelőfű összetételét tekintve nem túl értékes, mivel a juh a legapróbb aljnövényt, még az el nem száradt kórót is legeli, és adott területen 25-30 százalékkal több szárazanyagot képes felvenni, mint a szarvasmarha. A más állatfajjal már nem hasznosítható területet is legeltethetjük juhokkal. Nálunk hagyományos a Szent György-napi kihajtás és a Szent Mihálynapi behajtás. Érdemes-e ezekhez a napokhoz igazodnunk? A juhot nem akkor kell kihajtani a legelőre, amikor a téli takarmánykészlet kimerült, hanem akkor, amikor a fű már legeltethető. A birkák, ha engedik, addig járják a legelőt, amíg a tartós esőzés nem gátolja, vagy a hótakaró be nem borítja. Ezek nem mindig esnek egybe a naptári hagyományokkal. Ezért ne csak a naptárt nézzük! Amíg a gyep nem nőtt meg eléggé, amíg a talaj nem száradt ki, ne legeltessünk, mert a juh hegyes körmeivel a zsenge gyep gyökerét, sarjhajtásait megsérti. Ugyanakkor ősszel, az utolsó legeltetés után hagyjunk időt a gyepnek arra, hogy megfelelően regenerálódjon. Naponta hány órát tartózkodjon a juh a legelőn? Minél többet, legalább 14-16 órát. Az üres anyajuhok részére a legelő mellett kell-e kiegészítő takarmányt adni? Csak akkor, ha a fűhozam lecsökken, ilyenkor napi 1 kg széna vagy 2 kg fűszenázs kiegészítésül elég. És még néhány fontos tudnivaló, melyeket érdemes megszívlelni. A pásztorebeket, valamint a legelő környékén lévő házőrző kutyákat is féregteleníteni kell (a juh kergekórjának okozója egy hólyagféreg, mely a kutya egyik galandférgének a fejlődési alakja). A féregtelenítést évente legalább egyszer, de jobb, ha többször végrehajtjuk. A tavaszi nyírás után 10-14 nappal végezzük el a rühösség megelőzését vagy kezelését célzó fürösztést (ma már injekciós készítmények is ismertek erre a célra). Egyes parazitás megbetegedések elkerülése érdekében elsősorban a vízállásos helyeket szüntessük meg, mert ezek kórokozóinak fejlődéséhez közti gazdákra van szükség (atka, törpe iszapcsiga stb.), melyek elsősorban a vizes, lápos, mocsaras területeket kedvelik. Különös óvatosságot és figyelmet igényelnek a hígtrágyával öntözött területek! A hígtrágyában lévő kórokozók 30-40 napig, egyesek tovább is fertőzőképesek maradnak. A hígtrágyát ezért késő ősszel, a tenyészidőszak végén szabad kiöntözni. Aki mégis kora tavasszal teszi ezt, a kihajtás előtt legalább 6 héttel fejezze be! A fertőzési lánc megszakítása érdekében jó módszer, ha a hígtrágyát más állatfajjal legeltetett legelőn használjuk fel, mint amelyik állatfaj azt termelte, így legalább a fajspecifikus paraziták és baktériumok terjedését csökkentjük. Kerüljük a legelő túlzsúfoltságát! Állandóan irtsuk a mérgező gyomnövényeket, bokrokat! Az egyes korcsoportokat lehetőleg külön legeltessük! Aszályos időben a vízigény háromnégyszeresére nő, ezt vegyük figyelembe! Legeltetés előtt itassunk, nehogy az út menti vagy a legelőn álló pocsolyákból igyanak. Itatásra az esővíz nem jó, mert íztelen, sószegény, a szomjúságot nem oltja. Gondoskodjunk a kiegészítő nyomelemellátásról (premix, nyalósó). A felnőtt juh napi konyhasóigénye 10 gramm. Fordítsunk gondot a legyek, vérszívó rovarok elleni védekezésre is. Dr. Böő István TÓTH GYULA FELVÉTELE Elkerülhető a sebészi beavatkozás... - a prosztatabántalmak gyógynövénykivonattal gyógyíthatók! A prosztata - dülmirigy különböző elváltozása (pl. megnagyobbodás, gyulladás) egy bizonyos kor után a szervezet hormonális egyensúlyának felbomlása következtében bármelyik férfinak gondot okozhat. A betegség általában lassan, fokozatosan fejlődik ki, sokan hajlamosak vagyunk tudomást sem venni a kezdeti intő jelekről. A kellemetlenségeken, okozott fájdalmon kívül a probléma veszélyes is, hiszen a nem kezelt kezdeti prosztatabántalmak rosszindulatúvá is válhatnak. Éppen ezért nagyon fontos, hogy már a legelső figyelmeztető jelek - gyakori, éjszaka is jelentkező, nehezen induló vizeletürítés, vékonyabb vagy meg-megszakadó vizeletsugár, utócsepegés - idején megtegyük a szükséges lépéseket. A jóindulatú prosztataproblémák kezelésére egyre több fejlett országban sikeresen alkalmaznak különféle gyógynövénykivonatokat, ami lehetővé teszi a műtétek elkerülését. A gyógyszertárakban és gyógynövényszaküzletekben vény nélkül kapható UROHERB tinktúra nyolc olyan gyógynövény alkoholos kivonatát tartalmazza, amelyeknek bizonyított a gyulladáscsökkentő, görcsoldó és fájdalomcsillapító hatása. A készítmény rendszeres szedése az éjszakai vizelés gyakoriságát jelentősen csökkenti, illetve megszünteti. Hatása már 4-5 napos kezelés után tapasztalható, azonban az UROHERB tinktúrát legalább hat hétig, kúraszerűen ajánlott alkalmazni. A csak természetes anyagokat tartalmazó tinktúrának mellékhatása nem ismert, hosszan tartó szedése is teljesen veszélytelen. Én így csinálom Hétről hétre örömmel közöljük a pályázatunkra érkező írásokat. Ezúttal nyilvánosságra hozzuk azt is, kik a szíves pártfogók, akik pályadíjukkal támogatják, segítik a részt vevő olvasóinkat. Ezek a következők: Postabank, Kertimag Vállalat, Mezőgazda Kiadó, Chinoin Növényvédőszer Üzletág, Hermész Áfész és a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége. Várjuk a további pályázatokat, melyek minden gazdatársnak, kerttulajdonosnak hasznára válnak. Saját maggal, vetésforgóban Az ősszel felásott kertben a telelősalátát szeptemberi vetés után, októberben kipalántázom. Ez a jövő évi uborkaföld területe, így a sorokat egymástól jó távol helyezem, mert április utolsó hetében közévetem az uborkát. Mire az uborka futni kezd, a saláta elfogy. Minden évben forgásszerűen változtatom a növényeket. Megfigyeltem, hogy a cukorborsó szára, a bab szára, levele, a fahamu lazítják a kötött, agyagos talajt, így porhanyós, jól kapálható lesz. A málna, ribiszke meghálálja a sok baromfitrágyát és a sekély kapálást. Hasznos növény lehet a kertben egy-két tüskétlen szeder, de még a nova szőlő is. Ez utóbbi mindenre felfut, sokat terem, és fürtjeit ősszel leszedve padláson újságpapírra terítve még karácsonykor is szemezgethetjük, amikor a zöldségesboltokban a csemegeszőlőnek legalább 600 forint kilója. A dughagymát és a sárgarépasorokat felváltva ültetem. Amikor a hagyma kifogy, a sárgarépa sora szellőssé válik, könnyen kapálható. A sárgarépa vetésekor összegyűjtött, kifőtt kávézaccot szétszórom a magok alá a kártevők távol tartására. Cukorborsóból mindig a legkorábbit vetem, amikor leérik, aláásom, s másodvetésként zöldbabot teszek helyébe. Rengeteg zöldbabom is terem, fedezi az egész éves igényét öttagú családunknak. Én még július 15-én a felszabadult helyekre burgonyát ültetek. Természetesen egy-két evőkanál pétisó is kerül a fészekaljakba, a gumóktól távolabb. Esővízzel beöntözöm és felkupacolom. Az alapos öntözés azért szükséges, mert a nyár forró és legtöbbször száraz, de így rövid idő alatt kikel. A burgonyabogarat naponta le lehet szedni ilyen kis területről, ezzel megspórolom a permetezést. A szaporítóanyagokat, vetőmagvakat nagyobbrészt magam termelem, hagyományos módon. Hibrid magot uborkából vásárolok (Perez vagy Mohikán fajtákat), mert a lisztharmat ezeket nem veszélyezteti. A sárgarépa ritkítását csak akkor végzem, amikor már ujjnyi vastagok, ezeket alaposan megmosom és hűtőládába rakom. A többi földben hagyott tovább fejlődhet. Nálunk minden zsenge termés frissen kerül hűtőládába. A sok saláta sem vész el, mert a néhány magnak meghagyott kivételével, amit a család nem fogyaszt el, megeszik a baromfiak. Szeretem a kerti, erdei, mezei virágokat, így minden félreeső helyet kihasználok. A szomszéd által kihagyott mezsgye, a senki földje mintegy 80 centiméter széles. Itt gyom nőne, helyette torma, nefelejcs, borostyán, varjúháj viríthat. Nekünk télire való szárazvirágunk is van. Húsz-huszonöt darab tojótyúkot tartunk, tojásaikért. Öreg korban (kétévesen) le kell cserélni őket, de így húsuk jó levesnek. Hatvan-hetven darab naposcsibével foglalkozunk március, április, május hónapokban. Melegben tartjuk őket, főtt tojást, túrót, apróra vágott hagymát és kamillateát fogyasztanak. Két hónaposan a legfinomabb a húsuk, ekkor legjobb rántani. Ezután jönnek a kacsák. Először rájuk is fűtünk, majd kikerülnek a szabadba, ahol azért nyitott, palatetős pihenőhelyet is kialakítottunk nekik. Héthetes korukban legjobbak pecsenyekacsáknak. Én körülbelül egyharmad év alatt megtermelem a család egész éves szárnyashússzükségletét. Gábor Ferencné tanítónő, Sásd PIACI KÖRKÉP (Az árak Ft/kg-ban értendők.) Forrás: AKII Piaci Információs Rendszer. Telefon: 311-0282. Budapest Kecskemét Miskolc Szeged DebrecenSzombathely Burgonya 19-40 20-40 18-30 22-30 15-40 20-30 Újburgonya 80-180 80-180 110-150 98-180 180-200 Fejes káposzta 68-128 60-100 60-100 25-30 60-100 98-120 Karalábé/db 20-60 10-35 30-70 25-35 30-70 40-75 Sárgarépa 98-160-100-200 60-80 60-200 100-220 Petrezselyem 148-180-100-200 60-90 60-200 200-220 Vöröshagyma 98-160 100-150 80-140 80-100 100-200 120-140 Uborka 98-280 120-190 100-160 110-140 80-200 140-200 Főzőtök 300-320 120-150 160-200 _ 160-200 Zöldborsó 450-470 180-200--350-370 250-400 Paradicsom 118-300 250-350 240-350 200-250 240-350 320-380 Tévépaprika/db 20-68 15-50 12-50 3045-15-60 Földieper 320-500 350-500-400-550 380-700 800-880 Tojás (db) 12-17 10-12 9-13 10-12 10-12,5 12-15 lői,SloyÉrdemes meghallgatni Kopogtató, június 7., Kossuth rádió, 8.26-8.57. Több helyszínre kopogtatnak be ezúttal a műsor riporterei. Megismerkedhetünk egy apával és fiával, akik a tűzzománctól a fotózásig vezető utat járják be Takács Andrásnak mesélve. Újhelyi Zoltán a szőlőnemesítő Csizmazia Darab Józseffel beszélget érdekes fajtákról. Egy 84 éves asszony, aki a Fejér megyei Válón él, arról szól, hogy minden gyerek, a másoké is, kicsit az övé. Kósa Juditnak mondja el élményeit. A riportok sorát Perjés Klára szerkesztő szép mondatai ötvözik. Faluról falura, június 7., Kossuth rádió, 12.30-13.00. Zala Simon Tibor szerkesztő úgy tervezi, hogy szó essék a kárpótlási vitákról a végjátszma idején. Falufejlesztési utakat-módokat mutat be a műsor, s megtudhatjuk, mi is az a teleházrendszer. - pais - ELMENT A MEGGYMAGOS Nyolcvanéves korában, rövid szenvedés után elhunyt Demeter Béla, hazánk egyik legidősebb faiskolai termesztője, aki élete utolsó napjait is munkával töltötte budakalászi faiskolájában. Szőregen, a híres faiskolai termesztő táj egyik településén született, és szinte gyermekkora óta foglalkozott gyümölcsfák termesztésével. 1951-ben ő is szenvedője volt a hírhedt szegedi faiskolás pernek, amelyben 154 kertészt ítéltek el sok száz év börtönre. Demeter Béla is, mint számtalan gazdatársa, eljött szülőfalujából, s Budakalászon létesített gyümölcsfaiskolát. Itt elsősorban alanycsemetéket nevelt, amelyre a nemes növényt szerzik. Termékei a hatvanas-hetvenes években meghatározó mennyiségben kerültek az állami faiskolákba is. Ő biztosította a hazai alanycsemete-termesztés 40 százalékát, mintegy 2-2,5 millió darabot. (E sorok írója készítette faiskolájában az országos mezőgazdasági kiállításra szánt képeket arról, milyen is egy korszerű faiskola.) Nem a munkát, az eredményt irigyelték meg tőle, és lecsapott rá az ÁVH utóda, a gazdasági rendőrség. Nevetséges váddal, a meggymag gyűjtése miatt ítélték el. A kádárista bíróság egyik legnagyobb baklövése volt a hírhedtté vált meggymagos per, mert ennek nyomán a meggymag a szorgalom és találékonyság jelképe lett: hogyan lehet a mások által kidobott magot felhasználni, abból pénzt csinálni, valutát termelni. Miután Demeter Béla faiskoláját felszámolták, évekig Olaszországból került hazánkba többszörös árért az importcsemete. Megérte? Kiszabadulása után munkához látott, s mivel faiskolai engedélyét bevonták, rózsatöveket termelt és gyökérzöldséget hajtatott. Vitte a csomózott zöldet a nagybani piacra, abból élt. Eltelt pár év, ismét engedélyes faiskolás lett, gyümölcsfákat, fenyőket állított elő, sőt exportált is Ausztriába. Igaz, a korábbi méretű üzemét már nem tudta kialakítani, de dolgozott, termelt. Élete utolsó időszakában almást telepített, gondolva az öregségre és az unokákra. Sajnos, ennek gyümölcsét már nem élvezhette. Móczár Béla Magyar Kertészek Egyesülete Szabadföld 9 ÜZENJÜK Gaál Béláné, Debrecen. A Shiitake-gomba rendszeres fogyasztása japán kutatók vizsgálatai szerint segíti a koleszterinszint kedvező alakulását, szerepet kaphat több daganatos betegség gyógyításában is, sőt Japánban már e gombából kivont hatóanyagú gyógyszerek is forgalomban vannak. A gomba jellegzetesen fokhagymaillatú, a kínai ételeket kedvelők között igen népszerű. A Mikoszféra Kft. otthon, lakásban is termeszthető megoldásként kínálja az 1-2 literes, gombacsírával beoltott fűrészporos zsákokat. A kft. biológusai kikísérletezték ezt a viszonylag egyszerű megoldást, amelynek segítségével egy-egy zsákról, több hullámban körülbelül 1 kilogramm gomba szüretelhető. A beoltott zsákok az 06-1/261- 7904-es vagy az 06-1/263-1405-ös telefonszámon rendelhetők meg, ahol az érdeklődőket szakmai tanácsokkal is ellátják. Szabó József, Sármellék. Öt éve telepített intenzív almaültetvényében folyamatosan több fa elpusztult. Látatlanban nehéz véleményt mondani, de tény, hogy a növények oltása sebészi beavatkozás, és itt - csakúgy, mint a humángyógyászatban - szigorúan be kell tartani a higiéniás előírásokat. Az oltókés fertőtlenítésének elmulasztásával könnyen átvihetők egyik növényről a másikra a kórokozó gombák, baktériumok és vírusok szaporítóképletei, a nem megfelelően lezárt sebzési felületen pedig nagyobb a veszélye a kórokozók, kártevők behatolásának. Ha az oltás helyén rákosodás indult el, akkor a seb nem forrad be. Ez jól látható jele annak, hogy az oltvány nem egészséges. Vásárláskor ezért mindenképpen figyelemmel kell arra lenni, hogy a gyökérzet egészséges, az oltás helye teljesen zárt, beforrott legyen! Csemetéket csak megbízható faiskolából érdemes vásárolni, számla ellenében, hogy az esetleg később jelentkező problémák miatt a vásárlók kártérítési igénnyel léphessenek fel. Olvasónk esetében előfordulhat, hogy a sebzési felületen behatoló kórokozók vagy kártevők kártételéről van szó. Erről biztos véleményt mondani csak helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok alapján lehet, ezért tanácsoljuk, hogy forduljon a megyei növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás vagy a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem növényvédős szakembereihez. Bőhm Géza, Szeged. A zöldségfélék többsége közel semleges kémhatású talajban fejlődik megfelelően. A burgonya a gyengén savanyú, a káposztafélék inkább a meszes talajokat kedvelik. A talaj kémhatását egyszerű, házi módszerekkel is meg lehet (hozzávetőlegesen) határozni, de árutermelés céljából érdemes laboratóriumi talajvizsgálatot kérni. A talaj mésztartalma fokozza a növények szárazságtűrését, kémiai kötődések révén a talajt morzsalékossá teszi. Hiánya a talaj tömörödöttségében és a növények fejlődési zavarában jelentkezik. Túladagolása azonban gátolhatja egyes nyomelemek és ásványi anyagok felvételét. Frissen szervestrágyázott talajra nem tanácsos kijuttatni a meszezőanyagokat, mert a mész és a nitrogén kémiailag vegyül, és ammóniagázként a levegőbe távozik. A talajvizsgálatok útmutatásainak megfelelő mennyiségben a mésztartalom emelésére ajánlható az oltott mész (gyorsan hat, de nagy mennyiségben perzselhet!), az égetett mész, a különböző bányákból származó mészkőpor, szezonidőben a cukorgyári mésziszap és palántaföldekhez az állati takarmányozásra használt Futor. A talaj meszezésére és a szervesanyag-tartalom növelésére ajánljuk a vázsonyi alginit vagy a meszes lápföld adagolását. Veszelszky Éva