Szabad Föld, 1997. január-június (53. évfolyam, 1-25. szám)

1997-06-03 / 22. szám

1997. JÚNIUS 3. Legeltetési kérdések és tanácsok Nagyobb gyepterületeken hány lege­letszakaszt célszerű kialakítani? Ezt az állatlétszám is meghatározza. A nyár nagysága legfeljebb 600 egyedet számláljon (ennél több ne legyen), en­nek 4-8 szakasz kijelölése elegendő. Hazánk időjárását tekintve hogyan alakul a havonkénti fűhozam, ha a má­jusit 100 százaléknak tekintjük (ekkor a legjobb ugyanis): IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. 60% 100% 80% 66% 55% 45% 30% Milyen a legelő ideális fűmagassága a juh számára? Választott báránynak 5-6 cm, felnőtt juhnak 8-12 cm. Milyen a jó gyep terméshozama? 0,8- 1,2 kg négyzetméterenként. Mennyi nálunk az éves legeltetési pe­riódus időtartama? Juh esetében kívá­natos lenne a 240 nap (a 280 nap volna az optimális), de egyes évjáratokban en­nél is rövidebb. Milyen a jellemző juhlegelő? A lege­lőfű összetételét tekintve nem túl érté­kes, mivel a juh a legapróbb aljnövényt, még az el nem száradt kórót is legeli, és adott területen 25-30 százalékkal több szárazanyagot képes felvenni, mint a szarvasmarha. A más állatfajjal már nem hasznosítható területet is legeltet­­hetjük juhokkal. Nálunk hagyományos a Szent György-napi kihajtás és a Szent Mihály­­napi behajtás. Érdemes-e ezekhez a na­pokhoz igazodnunk? A juhot nem akkor kell kihajtani a legelőre, amikor a téli takarmánykészlet kimerült, hanem akkor, amikor a fű már legeltethető. A birkák, ha engedik, ad­dig járják a legelőt, amíg a tartós esőzés nem gátolja, vagy a hótakaró be nem bo­rítja. Ezek nem mindig esnek egybe a naptári hagyományokkal. Ezért ne csak a naptárt nézzük! Amíg a gyep nem nőtt meg eléggé, amíg a talaj nem száradt ki, ne legeltessünk, mert a juh hegyes kör­meivel a zsenge gyep gyökerét, sarjhaj­­tásait megsérti. Ugyanakkor ősszel, az utolsó legeltetés után hagyjunk időt a gyepnek arra, hogy megfelelően regene­rálódjon. Naponta hány órát tartózkodjon a juh a legelőn? Minél többet, legalább 14-16 órát. Az üres anyajuhok részére a legelő mellett kell-e kiegészítő takarmányt ad­ni? Csak akkor, ha a fűhozam lecsök­ken, ilyenkor napi 1 kg széna vagy 2 kg fűszenázs kiegészítésül elég. És még néhány fontos tudnivaló, me­lyeket érdemes megszívlelni. A pásztorebeket, valamint a legelő környékén lévő házőrző kutyákat is fé­­regteleníteni kell (a juh kergekórjának okozója egy hólyagféreg, mely a kutya egyik galandférgének a fejlődési alakja). A féregtelenítést évente legalább egy­szer, de jobb, ha többször végrehajtjuk. A tavaszi nyírás után 10-14 nappal végezzük el a rühösség megelőzését vagy kezelését célzó fürösztést (ma már injekciós készítmények is ismertek erre a célra). Egyes parazitás meg­betegedések elkerülése érdekében elsősorban a vízállásos helyeket szüntessük meg, mert ezek kórokozóinak fej­lődéséhez közti gaz­dákra van szükség (at­ka, törpe iszapcsiga stb.), melyek elsősor­ban a vizes, lápos, mo­csaras területeket ked­velik. Különös óvatosságot és figyelmet igényel­nek a hígtrágyával ön­tözött területek! A híg­trágyában lévő kórokozók 30-40 napig, egyesek tovább is fertőzőképesek ma­radnak. A hígtrágyát ezért késő ősszel, a teny­észidőszak végén szabad kiöntözni. Aki mégis kora tavasszal teszi ezt, a ki­hajtás előtt legalább 6 héttel fejezze be! A fertőzési lánc megszakítása érdeké­ben jó módszer, ha a hígtrágyát más ál­latfajjal legeltetett legelőn használjuk fel, mint amelyik állatfaj azt termelte, így legalább a fajspecifikus paraziták és baktériumok terjedését csökkentjük. Kerüljük a legelő túlzsúfoltságát! Ál­landóan irtsuk a mérgező gyomnövé­nyeket, bokrokat! Az egyes korcsopor­tokat lehetőleg külön legeltessük! Aszályos időben a vízigény három­négyszeresére nő, ezt vegyük figyelem­be! Legeltetés előtt itassunk, nehogy az út menti vagy a legelőn álló pocsolyák­ból igyanak. Itatásra az esővíz nem jó, mert íztelen, sószegény, a szomjúságot nem oltja. Gondoskodjunk a kiegészítő nyom­elemellátásról (premix, nyalósó). A fel­nőtt juh napi konyhasóigénye 10 gramm. Fordítsunk gondot a legyek, vérszívó rovarok elleni védekezésre is. Dr. Böő István TÓTH GYULA FELVÉTELE Elkerülhető a sebészi beavatkozás... - a prosztatabántalmak gyógynövénykivonattal gyógyíthatók! A prosztata - dülmirigy­­ különböző elváltozása (pl. megnagyobbodás, gyulladás) egy bizonyos kor után a szervezet hormonális egyensúlyának felbomlása követ­keztében bármelyik férfinak gondot okozhat. A betegség általában lassan, fokozatosan fejlődik ki, sokan hajlamo­sak vagy­unk tudomást sem venni a kezdeti intő jelekről. A kellemetlenségeken, okozott fájdalmon kívül a prob­léma veszélyes is, hiszen a nem kezelt kezdeti prosztata­bántalmak rosszindulatúvá is válhatnak. Éppen ezért na­gyon fontos, hogy már a legelső figyelmeztető jelek - gya­kori, éjszaka is jelentkező, nehezen induló vizeletürítés, vékonyabb vagy meg-megszakadó vizeletsugár, utócsepe­­gés - idején megtegyük a szükséges lépéseket. A jóindulatú prosztataproblémák kezelésére egyre több fejlett országban sikeresen alkalmaznak különféle gyógy­növénykivonatokat, ami lehetővé teszi a műtétek elkerü­lését. A gyógyszertárakban és gyógynövényszaküzletekben vény nélkül kapható UROHERB tinktúra nyolc olyan gyógynövény alkoholos kivonatát tartalmazza, amelyek­nek bizonyított a gyulladáscsökkentő, görcsoldó és fájda­lomcsillapító hatása. A készítmény rendszeres szedése az éjszakai vizelés gyakoriságát jelentősen csökkenti, illetve megszünteti. Hatása már 4-5 napos kezelés után tapasz­talható, azonban az UROHERB tinktúrát legalább hat hé­tig, kúraszerűen ajánlott alkalmazni. A csak természetes anyagokat tartalmazó tinktúrának mellékhatása nem ismert, hosszan tartó szedése is telje­sen veszélytelen. É­n így csinálom Hétről hétre örömmel közöljük a pályázatunkra érkező írásokat. Ezúttal nyilvánosságra hozzuk azt is, kik a szíves pártfogók, akik pályadíjukkal támogat­ják, segítik a részt vevő olvasóinkat. Ezek a következők: Postabank, Kertimag Vállalat, Mezőgazda Kiadó, Chinoin Növényvédőszer Üzletág, Hermész Áfész és a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége. Várjuk a további pályáza­tokat, melyek minden gazdatársnak, kerttulajdonosnak hasznára válnak. Saját maggal, vetésforgóban Az ősszel felásott kertben a telelősalátát szeptemberi vetés után, októberben kipalántázom. Ez a jövő évi uborkaföld területe, így a sorokat egymástól jó távol helyezem, mert április utolsó hetében közévetem az uborkát. Mire az uborka futni kezd, a saláta elfogy. Minden évben forgásszerűen változtatom a növényeket. Megfi­gyeltem, hogy a cukorborsó szára, a bab szára, levele, a fahamu lazítják a kötött, agyagos talajt, így porhanyós, jól kapálható lesz. A málna, ribiszke meghálálja a sok baromfitrágyát és a sekély kapálást. Hasz­nos növény lehet a kertben egy-két tüskétlen szeder, de még a nova szőlő is. Ez utóbbi mindenre felfut, sokat terem, és fürtjeit ősszel leszedve padláson újságpapírra terítve még karácsonykor is szemezgethetjük, amikor a zöldségesboltokban a cseme­geszőlőnek legalább 600 forint kilója. A dughagymát és a sárgarépasorokat felváltva ültetem. Amikor a hagyma ki­fogy, a sárgarépa sora szellőssé válik, könnyen kapálható. A sárgarépa vetésekor összegyűjtött, kifőtt kávézaccot szétszórom a magok alá a kártevők távol tartására. Cukorborsóból mindig a legkorábbit vetem, amikor leérik, aláásom, s másodvetés­ként zöldbabot teszek helyébe. Rengeteg zöldbabom is terem, fedezi az egész éves igényét öttagú családunknak. Én még július 15-én a felszabadult helyekre burgonyát ültetek. Természetesen egy-két evőkanál pétisó is kerül a fészekaljakba, a gumóktól távolabb. Esővízzel beöntözöm és felkupacolom. Az alapos öntözés azért szükséges, mert a nyár forró és legtöbbször száraz, de így rövid idő alatt kikel. A burgonyaboga­rat naponta le lehet szedni ilyen kis területről, ezzel megspórolom a permetezést. A szaporítóanyagokat, vetőmagvakat nagyobbrészt magam termelem, hagyomá­nyos módon. Hibrid magot uborkából vásárolok (Perez vagy Mohikán fajtákat), mert a lisztharmat ezeket nem veszélyezteti. A sárgarépa ritkítását csak akkor végzem, amikor már ujjnyi vastagok, ezeket alaposan megmosom és hűtőládába rakom. A többi földben hagyott tovább fejlődhet. Nálunk minden zsenge termés frissen kerül hűtőládába. A sok saláta sem vész el, mert a néhány magnak meghagyott kivételével, amit a család nem fogyaszt el, megeszik a baromfiak. Szeretem a kerti, erdei, mezei virágo­kat, így minden félreeső helyet kihasználok. A szomszéd által kihagyott mezsgye, a senki földje mintegy 80 centiméter széles. Itt gyom nőne, helyette torma, nefelejcs, borostyán, varjúháj viríthat. Nekünk télire való szárazvirágunk is van. Húsz-huszonöt darab tojótyúkot tartunk, tojásaikért. Öreg korban (kétévesen) le kell cserélni őket, de így húsuk jó levesnek. Hatvan-hetven darab naposcsibével fog­lalkozunk március, április, május hónapokban. Melegben tartjuk őket, főtt tojást, tú­rót, apróra vágott hagymát és kamillateát fogyasztanak. Két hónaposan a legfino­mabb a húsuk, ekkor legjobb rántani. Ezután jönnek a kacsák. Először rájuk is fűtünk, majd kikerülnek a szabadba, ahol azért nyitott, palatetős pihenőhelyet is kialakítot­tunk nekik. Héthetes korukban legjobbak pecsenyekacsáknak. Én körülbelül egyhar­­mad év alatt megtermelem a család egész éves szárnyashússzükségletét. Gábor Ferencné tanítónő, Sásd PIACI KÖRKÉP (Az árak Ft/kg-ban értendők.) Forrás: AKII Piaci Információs Rendszer. Telefon: 311-0282. Budapest Kecskemét Miskolc Szeged DebrecenSzombathely Burgonya 19-40 20-40 18-30 22-30 15-40 20-30 Újburgonya­ 80-180 80-180 110-150 98-180 180-200 Fejes káposzta 68-128 60-100 60-100 25-30 60-100 98-120 Karalábé/db 20-60 10-35 30-70 25-35 30-70 40-75 Sárgarépa 98-160-100-200 60-80 60-200 100-220 Petrezselyem 148-180-100-200 60-90 60-200 200-220 Vöröshagyma 98-160 100-150 80-140 80-100 100-200 120-140 Uborka 98-280 120-190 100-160 110-140 80-200 140-200 Főzőtök 300-320 120-150 160-200­ _ 160-200 Zöldborsó 450-470 180-200--350-370 250-400 Paradicsom 118-300 250-350 240-350 200-250 240-350 320-380 Tévépaprika/db 20-68 15-50 12-50 3045-15-60 Földieper 320-500 350-500-400-550 380-700 800-880 Tojás (db) 12-17 10-12 9-13 10-12 10-12,5 12-15 lői,SloyÉrdemes meghallgatni Kopogtató, június 7., Kossuth rádió, 8.26-8.57. Több helyszínre kopogtatnak be ezúttal a műsor riporterei. Megismerkedhetünk egy apával és fiával, akik a tűzzo­mánctól a fotózásig vezető utat járják be Takács Andrásnak mesélve. Újhelyi Zoltán a szőlőnemesítő Csizmazia Darab Józseffel beszélget érdekes fajtákról. Egy 84 éves asszony, aki a Fejér megyei Válón él, arról szól, hogy minden gyerek, a másoké is, kicsit az övé. Kósa Juditnak mondja el élményeit. A riportok sorát Perjés Klára szer­kesztő szép mondatai ötvözik. Faluról falura, június 7., Kossuth rádió, 12.30-13.00. Zala Simon Tibor szerkesz­tő úgy tervezi, hogy szó essék a kárpótlási vitákról a végjátszma idején. Falufejlesztési utakat-módokat mutat be a műsor, s megtudhatjuk, mi is az a teleházrendszer. - pais - ELMENT A MEGGYMAGOS Nyolcvanéves korában, rövid szenvedés után elhunyt Demeter Béla, hazánk egyik leg­idősebb faiskolai termesztője, aki élete utolsó napjait is munkával töltötte budakalászi faisko­lájában. Szőregen, a híres faiskolai termesztő táj egyik településén született, és szinte gyer­mekkora óta foglalkozott gyümölcsfák ter­mesztésével. 1951-ben ő is szenvedője volt a hírhedt szegedi faiskolás pernek, amelyben 154 kertészt ítéltek el sok száz év börtönre. Demeter Béla is, mint számtalan gazdatársa, eljött szülőfalujából, s Budakalászon létesített gyümölcsfaiskolát. Itt elsősorban alanycseme­téket nevelt, amelyre a nemes növényt szer­zik. Termékei a hatvanas-hetvenes években meghatározó mennyiségben kerültek az állami faiskolákba is. Ő biztosította a hazai alanycse­mete-termesztés 40 százalékát, mintegy 2-2,5 millió darabot. (E sorok írója készítette faisko­lájában az országos mezőgazdasági kiállításra szánt képeket arról, milyen is egy korszerű fa­iskola.) Nem a munkát, az eredményt irigyelték meg tőle, és lecsapott rá az ÁVH utóda, a gazdasági rendőrség. Nevetséges váddal, a meggymag gyűjtése miatt ítélték el. A kádárista bíróság egyik legnagyobb baklövése volt a hírhedtté vált meggymagos per, mert ennek nyomán a meggymag a szorgalom és találékonyság jelké­pe lett: hogyan lehet a mások által kidobott ma­got felhasználni, abból pénzt csinálni, valutát termelni. Miután Demeter Béla faiskoláját felszámol­ták, évekig Olaszországból került hazánkba többszörös árért az importcsemete. Megérte? Kiszabadulása után munkához látott, s mivel faiskolai engedélyét bevonták, rózsatöveket termelt és gyökérzöldséget hajtatott. Vitte a csomózott zöldet a nagybani piacra, abból élt. Eltelt pár év, ismét engedélyes faiskolás lett, gyümölcsfákat, fenyőket állított elő, sőt expor­tált is Ausztriába. Igaz, a korábbi méretű üze­mét már nem tudta kialakítani, de dolgozott, termelt. Élete utolsó időszakában almást tele­pített, gondolva az öregségre és az unokákra. Sajnos, ennek gyümölcsét már nem élvezhette. Móczár Béla Magyar Kertészek Egyesülete Szabadföld 9 ÜZENJÜK Gaál Béláné, Debrecen. A Shiitake-gomba rendszeres fogyasztása japán kutatók vizsgá­latai szerint segíti a koleszterin­szint kedvező alakulását, szerepet kaphat több daganatos betegség gyógyításában is, sőt Japánban már e gombából kivont hatóanya­gú gyógyszerek is forgalomban vannak. A gomba jellegzetesen fokhagymaillatú, a kínai ételeket kedvelők között igen népszerű. A Mikoszféra Kft. otthon, lakásban is termeszthető megoldásként kí­nálja az 1-2 literes, gombacsírával beoltott fűrészporos zsákokat. A kft. biológusai kikísérletezték ezt a viszonylag egyszerű megoldást, amelynek segítségével egy-egy zsákról, több hullámban körülbelül 1 kilogramm gomba szüretelhető. A beoltott zsákok az 06-1/261- 7904-es vagy az 06-1/263-1405-ös telefonszámon rendelhetők meg, ahol az érdeklődőket szakmai ta­nácsokkal is ellátják. Szabó József, Sármellék. Öt éve telepített intenzív alma­ültetvényében folyamatosan több fa elpusztult. Látatlanban nehéz véleményt mondani, de tény, hogy a növények oltása sebészi beavat­kozás, és itt - csakúgy, mint a hu­mángyógyászatban - szigorúan be kell tartani a higiéniás előíráso­kat. Az oltókés fertőtlenítésének el­mulasztásával könnyen átvihetők egyik növényről a másikra a kór­okozó gombák, baktériumok és ví­rusok szaporítóképletei, a nem megfelelően lezárt sebzési felüle­ten pedig nagyobb a veszélye a kórokozók, kártevők behatolásá­nak. Ha az oltás helyén rákosodás indult el, akkor a seb nem forrad be. Ez jól látható jele annak, hogy az oltvány nem egészséges. Vásár­láskor ezért mindenképpen figye­lemmel kell arra lenni, hogy a gyö­­kérzet egészséges, az oltás helye­ teljesen zárt, beforrott legyen! Csemetéket csak megbízható fais­kolából érdemes vásárolni, számla ellenében, hogy az esetleg később jelentkező problémák miatt a vá­sárlók kártérítési igénnyel léphes­senek fel. Olvasónk esetében elő­fordulhat, hogy a sebzési felületen behatoló kórokozók vagy kártevők kártételéről van szó. Erről biztos véleményt mondani csak helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok alap­ján lehet, ezért tanácsoljuk, hogy forduljon a megyei növény-egész­ségügyi és talajvédelmi állomás vagy a Kertészeti és Élelmiszer­ipari Egyetem növényvédős szak­embereihez. Bőhm Géza, Szeged. A zöldségfélék többsége közel semleges kémhatású talajban fej­lődik megfelelően. A burgonya a gyengén savanyú, a káposztafélék inkább a meszes talajokat kedve­lik. A talaj kémhatását egyszerű, házi módszerekkel is meg lehet (hozzávetőlegesen) határozni, de árutermelés céljából érdemes la­boratóriumi talajvizsgálatot kérni. A talaj mésztartalma fokozza a növények szárazságtűrését, ké­miai kötődések révén a talajt mor­­zsalékossá teszi. Hiánya a talaj tö­­mörödöttségében és a növények fejlődési zavarában jelentkezik. Túladagolása azonban gátolhatja egyes nyomelemek és ásványi anyagok felvételét. Frissen szer­vestrágyázott talajra nem tanácsos kijuttatni a meszezőanyagokat, mert a mész és a nitrogén kémiai­lag vegyül, és ammóniagázként a levegőbe távozik. A talajvizsgála­tok útmutatásainak megfelelő mennyiségben a mésztartalom emelésére ajánlható az oltott mész (gyorsan hat, de nagy mennyiség­ben perzselhet!), az égetett mész, a különböző bányákból származó mészkőpor, szezonidőben a cu­korgyári mésziszap és palántaföl­dekhez az állati takarmányozásra használt Futor. A talaj meszezésé­­re és a szervesanyag-tartalom nö­velésére ajánljuk a vázsonyi al­­ginit vagy a meszes lápföld ada­golását. Veszelszky Éva

Next