Szabad Föld, 1998. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-02-03 / 5. szám

16 Subád Föld CimSÓMK IRatók 1998. FEBRUÁR 3. Segíts magadon, az Isten is megsegít, így őriztük meg a tanítást a köz­mondásban. Olykor elég néhány példamutató ember, és egész közös­ség lesz hálás a munkájukért, mert nem másokra vártak, hanem ma­guktól hoztak létre valamit. Kikövezték az utcáinkat Negyven éve, hogy a vasúti újtelepen lakunk. Kálvária volt nekünk ott a bicik­lizés, a gyalogjárás, mert amikor esett az eső, szinte térdig jártunk a sárban. Hiába mentünk a tanácshoz, később a polgármester úrhoz, nem segítettek. Aztán végül mégis akadtak olyan lelkiismeretes emberek, akik cselekedtek. Tóth Tibor, Kurucz László, Kurucz Mihály és felesége, Tóth Sándorné, Lukács Péterné, Hidasi Elemér­né és még mások is szervezkedni kezdtek. Meghozatták a járdalapokat és elkezdő­dött a munka. Tavaly októberben kezdték a lapok lefektetését, és folyamatosan ment minden. Érdemes volna külön is kitüntetni őket. Még szombaton is dolgoztak, fáradtságot nem ismerve. Év vége előtt készen lettek. Szinte nem akartuk elhinni, olyan gyönyörűek lettek az utcáink, a Vasúti út, a Szegfű út, az Ibolya út, a Dobó út és a Mária út. Így is szeretnék köszönetet mondani, hogy most már sár nélkül járjuk utcáinkat. Egy lakó az összes utcabeliek nevében Túra Minden falulakó őszintén örvend, ha lakóhelye értéke évről évre növekszik, s az emberek hétköznapjai könnyebbülnek. Lehet mi­hez mérni a változásokat, hiszen községeinkre sokáig azt a jelzőt illeszthettük: elmaradott. A felületesen ítélő gyakran elfelejtette, mihez képest! Az 1930-as években a külföldre került munkásem­berek azzal tértek vissza: bizony kapaszkodhatunk, amíg mi is úgy élünk, mint Nyugaton. A sóhajtozás, az összehasonlítgatás nem visz előbbre. A leleményesség, a kitartó munka ellenben meghozza gyümölcsét. Emlékezetes esztendő Örömmel írom a következő soro­kat. Borsodbáza tavaly történelmi je­lentőségű évet zárt. Ekkorra érkezett meg a nevezetes gáz, így községünk háztartásának mintegy 70 százaléká­ban gázzal főznek és fűtenek. Külö­nösen az idős embereknek nagy ál­dás melegben feküdni, kelni. Ez volt a mi karácsonyi ajándékunk. Nagyban köszönhetjük kiváló polgármeste­rünknek, Gulyás Jánosnak, aki a mi falunk szülötte, s mióta ő igazgat ben­nünket, közelebb kerültünk a város­hoz. Községünkben sok háznál van már telefon is. Bővült az iskolánk. A pa­tak medrét is betonlapokkal rakták ki. Bellér József Borsodbáza Az utóbbi napokban megsokasodtak az elmarasztaló levelek, melyek­ben úgy vélekednek az olvasók, hogy a bűnözőkkel nem kellene kesz­tyűs kézzel bánni országunkban. Erről többen is írtak, és megjegyez­ték, hogy ők az igazság, a tisztességes emberek védelmében fogtak tollat. Ezekből a levelekből szemléztünk. Európa bűnbarlangja lettünk Mi lett ebből az országból? Itt mindenki kell, csak a magyar ember nem. A kor­mány is eteti a sok bűnözőt, a menekült csavargókat, s mi azt látjuk, hogy a börtön­töltelékeknek könnyebb ,a helyzete, mint azoknak, akik ledolgoztak 35-40 évet. Mi a kisnyugdíjunkból fizetjük a rezsit, ha nem bírjuk, kikapcsolják a gázt, a villanyt. Ami kevés pénzünk marad, abból valósággal tengődünk. Halljuk, hogy hogyan követelőznek azok, akik sohasem szerettek dolgozni. Nézzenek már körül, hányan vannak, akik az újonnan kapott lakásból még az ajtót­­ablakot is eladták, az árát megitták, aztán mentek a tanácshoz pénzt kérni! Mi, akik felépítettük az országot, most már nem kellünk. Csak lesz egyszer talán egy magyar ember, aki azt mondja, álljatok a hátam mögé, és szabaduljunk meg azoktól, akik nem becsülnek minket. Az ország 1990 óta süllyed a mélybe, az erkölcsi romlásba, a gátlástalan fertőbe. Európa bűnbarlangja lettünk. Itt mindent lehet: lopni, csalni, gyilkolni, mert az igazság meg a törvény nem a tisztességes emberek oldalán áll. A kormány is többet tehetne, hogy jobbra forduljon a nép sorsa. Bizony tönkretették az országot, a mezőgazdaságot, szétlopták a téeszt, vitték a gépeket potom pénzért. Végre rendet kellene itt tenni. Tóth Sándor­­ Öcsöd ­ A következő levelet kommentár nélkül adjuk közre, mivel érintettek vagyunk az ügyben. Panasz a postára! Tisztelt Doros Béla vezérigazgató úr! Január 6-án a szeged-szőregi 14. számú postahivatalban csomagot adtam fel a Szabad Föld címére ötezer forint értékmegje­löléssel, így 340 forintot fizettem. Küldeményem 10-én visszaérkezett a budapesti postacsomagüzem 8-i bélyegzőjével, azzal a megjegyzéssel, hogy a címzett isme­retlen helyre költözött. Ráadásul a visszaküldést is velem fizettették meg, ismét 340 forintot. Összesen tehát 680 forintomba került a posta felelőtlensége. Ha a címzett ismeretlen személy, valahol a végeken lakott volna, nem csodálkoz­nék. De a szállítólevélen név szerint szerepelt a főszerkesztő és az újság régebbi, Thököly úti címe. Elképesztő, hogy a postacsomagüzem illetékese azt a fáradságot sem vette, hogy felemelje a telefonkagylót és megkérdezze, hová költözött a Sza­bad Föld. Hol van a Magyar Posta régi hírneve, amelyről anekdoták tucatjai szólnak? Ami­kor például a kissé hóbortos Brandenburg bácsi úgy címezte haza a levelét, hogy „Szőreg legszebb asszonyának”. És pontosan házhoz vitték. Vagy amikor Diósszi­lágyi Sámuel kórházi főorvos levelén az állt, hogy: „Hagymaország fővárosába” - s ezt is kézbesítették Makón, az Úri utcába. Ezt a detektívmunkát senki nem várja el a postától. De azt joggal, hogy egy közönyös, kényelmes tisztviselő ne verjen fölös­leges költségbe egy jóhiszemű csomagfeladót, és ne hátráltassa a társadalom mun­káját. Szíves intézkedésében, hogy hasonló se velem, se mással ne forduljon többé elő, bizakodva köszönti Péter László nyugállományú egyetemi tanár. Kelt: Szőregen, 1998. január 12-én. Diszkó, kábítószer járja Az én időmben községünkben az első négy osztályban kántortanító ve­zetett bennünket. Megtanultuk a tíz­­parancsolatot, apáink, anyáink meg­becsülését. A mi szüleink nekünk egész héten adtak munkát, egyedül vasárnap délutánonként volt teljes szabad időnk. Ezzel szemben a mai ifjúság szabadjára van eresztve. So­kan dolgozni sem akarnak, de megkí­vánnak minden divatos cuccot szüle­iktől. Diszkó, kábítószer járja, mind­egy, mibe kerül. Tizennégy évesek követnek el gyilkosságot. Aztán azt látjuk, hogy az ügyes ügyvédek még a veszedelmes bűnözőket is szabad­lábra tudják helyeztetni. Itt van a nagy hiba. Tóth M. István Jászszentandrás Vannak olyan dolgok, amelyek többféleképpen értelmezhe­tők. Ennek tipikus példája egy olyan bejelentés, miszerint csökkent az infláció. Mivel mérik az inflációt? Az úgynevezett rendszerváltás óta egyebet nem lehet hallani a kormány tevékenységéről, mint az infláció csökkentését. Ez azonban eddig csak szóbeszéd volt. Az árak percen­ként változnak - akkor hát mivel mé­rik az inflációt? A pénzünk vásárlóere­je egyre kisebb. Elég egy-két szem­léltető példa. Alig néhány éve a palac­kos gázért 38 forintot kértek. Ma egy palack 1380 forintba kerül. Egy mun­kásöltönyt 280 forintért lehetett vásá­rolni, ma csupán egy nadrág 2000 fo­rintba kerül. A gumicsizma is tízsze­rese a réginek, ma 3-4 ezer forintot kérnek egy párért. Az élelmiszerárakról meg jobb nem beszélni, mert rögtön elmegy az étvá­gyunk. A tüzelő-, a víz- és gázszám­lák lassan elviselhetetlenek. Nem te­lik el nap, hogy ne lenne napirenden az árak „rendezése", amely termé­szetesen emelkedést jelent. Ugyan­akkor emlegetjük, hogy csökken az infláció. Hát hogyan lehetséges ez? Bihari István Nyírbátor A mezőgazdaság, benne a föld­kérdés gondjairól rendszeresen érkeznek olvasói levelek. Mint az alábbi írásból is kiderül, a bi­zonytalanság zavarja legjobban a földből élő embereket. A földművelők nevében Ahogy már eddig is tettem, az összes magyar földművelő parasztember ne­vében újból felteszem a kérdést: med­dig leszünk szenvedő alanyai az ener­giaárak szüntelen emelésének? Azt lát­juk, hogy a külföldi tulajdonosoknak biztosítják a hasznot. Helyes, megígér­ték. Csak azt nem tudjuk, hogy a ma­gyar parasztnak, aki 1100 éve él itt, ki és mikor garantálja, hogy termelvé­­nyeiért legalább a befektetett költségeit megkapja? A munkabérről, főleg a jö­vedelemből legtöbbször már szó sem esik. Mert arról is lehetne beszélgetni, hogy a kilónkénti 14 forintos búzából hogyan lesz 100 forintos kenyér? Szenti András Hódmezővásárhely Az egyedül álló idősek gondjai­ról nem szabad megfeledkezni. Kétségtelen, ők jutottak a legne­hezebb helyzetbe, mert amíg két nyugdíjból éltek a párjukkal, ad­dig az kitett egy egészet, de ami­kor egyikük eltávozott, a fél nyugdíj bizony félpénz maradt. Elengedhetnék a helypénzt Lapjukban is többször olvastam ar­ról, hogy támogatják az időseket. Saj­nos én egészen mást tapasztalok. Tíz­éves korom óta piacolok, 81 éves le­szek, 15 éve mozgássérült, úgyhogy nehezen járok. Ilyen állapotban sánti­­kálok ki a piacra, ahol a helypénzszedő ugyanúgy elkéri tőlem is a pénzt, mint azoktól, akik kora reggeltől árulnak. Mert én gyakran csak 11 óra felé jutok ki. Voltam az önkormányzatnál, hogy 70 éves piaci munkámra és magas ko­romra tekintettel ne fizessek helypénzt. Elutasítottak, pedig tudom, hogy régen a 70 év fölöttiek helypénzt nem fizet­tek. Nyugdíjam 17 140 forint. Tüzelőt, mindent leszámítva ellátásomra ebből alig marad 12 ezer. Ehhez valamit kell keresni, hogy boldoguljak. Használt ruhát, virágot szoktam árulni, ruhafé­lékből van olyan, hogy tízszer is kivi­szek egyet, míg elkél. Azt látom, hogy manapság sokan akarnak az állam nyakán élni. Én azt hi­szem, városunk nem lenne szegényebb attól, ha egy 81 éves asszony, aki még megpróbál dolgozni, nem fizetne hely­pénzt. Egy nagyon régi olvasójuk: Liszkay Józsefné Jászapáti Előfordult már az életben, hogy többet ért a tanács, mint a ka­lács. Öregek bölcsessége, ta­pasztalata gyakran volt segít­ségére még a tudománynak is. Két levél hasonló gondolatait fogalmazták meg íróik. Egyi­kük az emberi betegségek könnyítésére ajánlja kipróbált tanácsait, másikuk az állatte­nyésztésbeli gyógyításról ír. Ha leközölnék... Nagyon sok ember szenved reuma­tikus bántalmakban, és sokuknak nem telik gyógyfürdőre. Próbálkoznak gyógyszeres kezeléssel, de az sem mindig segít. Szinte belenyugszanak, hogy gyógyíthatatlanok. Mintegy 120 beteg ember fordult hozzám, ajánljak valami gyógynövényt fájdalmaikra. Ezek közül ismertetek egyet. Hihetet­len gyógyhatása van a fehérmustár­nak. Minden étkezés után egy kávés­kanál mustármagot vízzel vagy teá­val kell lenyelni, s el kell fogyasztani összesen körülbelül 1 kg-ot. Nem­csak a reumatikus fájdalmak ellen jó, de jót tesz a májnak, a lépnek. Én már öreg vagyok, és szeretném, ha nem vinném a sírba, megismernék. Takács Viktor Rábaszentandrás CÍMKERESŐ I . Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fontos intézményei Munkástanácsok Megyei Szövetsége, 4400 Nyíregyháza, Tó u. 5. Felső-Tiszavidéki Környe­zetvédelmi Felügyelőség, 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. Agrárkamara, 4400 Nyíregy­háza, Arany János u. 7. Munkaügyi Központ, 4600 Kisvárda, Szent György tér 4. GATE Mezőgazdasági Főis­kolai Kar, 4400 Nyíregyháza, Rákóczi u. 69. Református Egyház, 4700 Mátészalka, Kossuth tér 1. Mudrány-kúria, 4467 Sza­bolcs, Petőfi u. 39. Tarpai tájház, 4931 Tarpa, Kossuth Lajos u. 25/A Városi Rendőrkapitányság, 4400 Nyíregyháza, Rákóczi u. 104. Nyíregyházi Zeneiskola, 4400 Nyíregyháza, Kürt u. 5-11. SEGÍTŐ KÉZ Fogyatékos Gyermekek Ott­hona, 4325 Kisléta Csecsemőotthon, 4431 Nyír­egyháza-Sóstófürdő Megyei kórház, 4800 Vásá­­rosnamény, Ady E. u. 5. Magyar Vöröskereszt kere­sőszolgálata, 1051 Budapest, Arany János u. 31. Bölcső Alapítvány (Szek­szárdi telefonja: 06-20/443-566. Dohányfüstmentes Egyesü­let telefonja: 132-3100/377 mel­lék. Vérellátó Központ telefonja: 166-5822 (éjjel-nappal). N* KÉRDEZTÉK ! “ Nagy Nándor, Tihany: A vakok részére járó személyi járadék szempontjából vaknak mi­nősül az, aki látását - a Masche­­táblázat szerint - legalább 95 szá­zalékban tartósan, illetve véglege­sen elvesztette. A vakság tényét a lakóhely szerinti szakorvosi ren­delőintézet szemész szakorvosa által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni. Ennek tartalmaznia kell, hogy a látásvesztés tartós-e vagy végleges. A járadék iránti igényt az állandó lakóhely szerint illeté­kes polgármesteri hivatal egész­ségügyi feladatot ellátó szakigaz­gatási szervéhez kell benyújtani. Kovács Mihályné, Battonya: A lakásépítési kedvezményre való jogosultság elbírálása és fo­lyósítása a pontos adatok és körül­mények ismeretében a területileg illetékes OTP-, illetve takarékszö­vetkezeti kirendeltség hatásköré­be tartozik. A lakásépítési kedvez­ményt azok a családok kaphatják meg, akik új lakást építenek, illet­ve az értékesítés céljára lakást épí­tő gazdálkodó szervezettől vásá­rolnak. Magánforgalomban törté­nő vásárláshoz nem nyújtható a kedvezmény. Szentesi Gyula, Veszprém: Ha valakinek a munkaköre ellá­tásához kell fegyvert tartania, a szükséges elsőfokú egészségügyi vizsgálatért - az elvégzett orvosi vizsgálatoktól függően - három­ezer és hétezer-ötszáz forint kö­zötti összeget kell fizetni, másod­fokon a díj kilencezer forint. A pszichológiai alkalmassági vizs­gálat díja első fokon - vizsgálattól függően - 3000-7500, másodfo­kon 7500 forint.­­____________________________ Most kellene összegyűjteni Jó volna, ha valaki az állatgyógyá­szattal kapcsolatos kérdésekkel foglal­kozna. A ma még élő, hozzáértő nyolc­vanévesek, ha itthagynak bennünket, sírba száll egy olyan tudomány, ami nem boszorkányság, nem varázslat, de hasznos gyógymód. Magam is ismerek a szarvasmarha-, a sertés-, a baromfibe­tegségek gyógyítására régi módszere­ket, és ezeket kellene hozzáértő embe­reknek összegyűjteni. Nézetem szerint, sokan volnának hajlandók ezt a gyűj­tést segíteni. Mi, akik a gyakorlatban élünk, hamarabb felismerjük a betegsé­geket, de ezt egy rövid levélben egyelő­re csak jelezni tudom. Tóth Sándor Igaz-Vámszőlőhegy K­ i segítsünk egymáson □ Papp Mihály, 1115 Budapest, Fraknó u. 22/B. felhívása: „Ez év ja­nuár 7-én a Nyugati pályaudvarról Szob felé induló vonaton együtt utaz­tam egy idős, vámosmikolai nyugdí­jas bácsival. Ő nem sokkal Vác előtt betekintésre elkérte tőlem a kezem­ben lévő bibliámat. Nekem Vácnál hirtelen le kellett ugranom az induló­ban lévő szerelvényről. Otthagytam kedves útitársam kezében a több mint 150 éves szentírásomat, telve szá­momra végtelenül fontos családi be­jegyzésekkel. Kérem őt, legyen olyan jó és postán küldje vissza nekem az ereklyeszámba menő kötetet.” □ Lukács Zsuzsanna, 8130 Enying, Dózsa Gy. u. 25. óhaja: „Ke­resem Bíró Zsuzsannát, aki a karcagi kórházban volt annak idején ápoló­nővér. Nagyon kérem, aki tud jelen­legi tartózkodási helyéről, közölje velem. Legnagyobb öröm az volna számomra, ha maga adna életjelet önmagáról.” □ Szilágyi Lajosné, 3761 Szin, Dózsa Gy. u. 51. levele: „Négy kis­korú gyermekem van. Közülük há­rom iskolás. A negyedik hároméves. Létminimum alatti jövedelemből élünk, ami segélyből és családi pót­lékból áll. A férjem leszázalékolt. Szükségünk volna a gyermekek ré­szére lábbelikre, ruhaneműkre, az egész család pedig nélkülözi az ágy­neműket. Arról nem beszélve, hogy se rádiónk, se tévénk nincs.” □ Tóth Imre, 2013 Solymár, Madách u. 1. kérése: „Régen kere­sem Ilf­ Petrov Tizenkét szék című könyvét, de eredmény nélkül. Van már annak 50 éve is, hogy a kezemben járt, de nem jutottam hozzá, hogy elol­vassam. Ha valakinek megvan, szí­veskedjék elolvasásra a címemre el­küldeni, utána természetesen vissza­küldöm a könyvet és a szívességtévő költségeit megtérítem.” □ Szekeres Balázsné, 5630 Bé­kés, Darányi u. 16. helyzete: „Munka­­nélküli vagyok, a férjem jövedelem­­pótlón van. Hat gyermeket nevelünk. Ahhoz, hogy külön szobájuk legyen, bútorokra volna szükségünk, de ne­héz helyzetünkben a betevő falat biz­tosítása is gondot jelent. Ki tud nélkü­lözni olyan ingóságokat, melyekkel bebútorozhatnánk egy szobát?

Next