Szabad Föld, 1998. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)
1998-06-02 / 22. szám
30 Szabad Föld TUDOMÁNY -TECHNIKA A főtt tojástól a fénymásoló gépekig Bereczki Máté emlékszobra Hamisítási trükkök ! Manapság gyakorta hallhatunk hírt pénz, különböző igazolványok, okmányok hamisításáról. Bűnügyi kimutatás szerint a va-gyon elleni visszaélések, csalások háromnegyedét manipulált doku- mentumokkal követik el. A bűnö- zésnek ez a módja egyáltalán nem új, jószerivel egyidős azzal, amióta az ember bizonyos igazolások- ra, értékeinek tartósítására papírt használ. Egyébiránt minden kornak megvoltak a maga hamisítási módszerei, technikája. Dr. Juhász Lászlót, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) első számú okmányszakértőjét kértük meg, hogy avasson be e sokak számára ismeretlen műhelybe. Előzetesen nem lényegtelen elmondani, hogy Juhász doktor bonyolult műszerek sokasága között végzi cseppet sem egyszerű munkáját. - Kezdjük a múlttal. Hatvan-hetven évvel ezelőtt milyen módszerekkel hamisítottak? - Az írásokat, az aláírásokat mindig is próbálták utánozni. Mivel évszázadunk első felében mások voltak a társadalmi viszonyok, és a technikai eszközök is jóval kezdetlegesebb szinten álltak, abban az időben a főtt tojást vagy a főtt krumplit használták a bélyegzők átvitelére. Mégpedig úgy, hogy az említett anyagot rányomták az eredeti okmány bélyegzetére, majd az így felszívatott festékanyagot gyorsan rávitték egy üres papírra, amelyre azután azt írták, amit csak akartak... Ezt a módszert az idő régen túlhaladta. Ma már ugyanis bárki vásárolhat modern fénymásoló gépeket és úgynevezett trador típusú nyomdai betűkészletet, amelyből bármilyen bélyegző kirakható. Egyébiránt a bélyegzőkészítőknél akármilyen szövegű stempli megrendelhető; akár azt is kiszedethetem, hogy én vagyok a miniszterelnök... - Mit hamisítanak a leginkább? - Noha számszerű kimutatás nem áll rendelkezésre, mégis úgy vélem, a személyi igazolvány hamisítása áll az első helyen. Ugyanis ez az az okmány, amelyet az emberek alapbizonylatként használnak azonosságuk igazolására. Jóllehet a hatóságok speciális technikával készítik ezeket a dokumentumokat, ám az erre szakosodott manipulátorok mindig megtalálják a hamisítás módját. Önök műszerekkel könnyen megállapítják egy-egy dokumentum valódiságát vagy hamisságát, de a laikus hogyan védekezzen az efféle manipulációk ellen? Ehhez nem árt tudni például, hogy a legújabb személyi okmányban (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány) fóliával leragasztják a benne lévő fényképet. Ám ez az átlátszó anyag is eltávolítható (a módszert hadd ne mondjam el), de vissza már nem ragasztható, tehát a kicserélt fénykép bontásához új fóliát kell kivágni. Ha valaki meg akar győződni a szóban forgó igazolvány valódiságáról, akkor ahhoz egy lupét (kézi nagyítót) kell használnia. A kézzel kivágott fólián jól észrevehetők a szabálytalanságok. Az olló ugyanis jellegzetes megszakítási nyomokat hagy. Ezenkívül a valódi személyi igazolvány esetében a fóliát átvezetik a hátsó borító előtti oldalra. Az elmondottak bizonyítására az okmányszakértő egy pécsi illetőségű hölgy hamisított személyi igazolványát mutatja be mikroszkóp alatt. Ennek a dokumentumnak egyéb szépséghibája is volt: az eredeti nevet kimosták belőle, s helyette mást írtak be, de ezt már az úgynevezett USC-1 műszer mutatta ki. Ez a két bizonyíték már perdöntő az igazolvánnyal csaló bűnöző ügyében... -Sokat hallunk mostanság a pénzhamisításokról is. Ezeken mit tehetünk? - Nem árt, ha tudjuk, hogy a hamis bankókon nem a postákon meg a bankokban próbálnak túladni az ezzel foglalkozó bűnözők. Jóllehet ennek ellenőrzése nem tartozik a feladatkörömbe, de tudom, hogy a hamis pénzeket forgalmas kis üzletekben, vidéken a piacokon próbálják elsütni. Jól tudják ugyanis, hogy a terményét áruló parasztnénikének nincs UV-lámpája és a hamisítási jellegzetességekkel sincs tisztában, hiszen a hamisított bankó látszólag úgy néz ki, mint a valódi. Nem könnyű, de azért tudunk védekezni, ha mással nem, a tapintásunkkal. A valódi pénzt ha a kezünkbe vesszük, érezhető a rajta lévő számokon a festékréteg. Ugyanez a hamis bankókon nincs, tehát teljesen simák, mert fénymásolóval készülnek. Felmerül a kérdés: a hamisítók miért nem tudnak nyomdai eljárást alkalmazni? Kétségtelenül tudnának, csak az már nem érné meg nekik, ugyanis egyfajta címlet kliséjét évekig készítik, és nagyon sokba kerül. A hamis pénz jellegzetességénél maradva, annak a színei is árulkodók lehetnek. A manipulált bankók ugyanis nem pasztell-, hanem élénkebb színűek; nagyítóval vizsgálva ezeket apró pontok láthatók rajtuk, ami a fénymásolók színfelbontási sajátosságaiból adódik. -Úgy tudom, az utóbbi időben igen sok végrendeletet is vizsgálnak... - Főleg azok a közvetlen hozzátartozók követnek el ilyen hamisításokat, akik életében mit sem törődtek az örökhagyóval, de amikor az meghal, próbálnak végrendeletet hamisítani a maguk javára. Amennyiben az ezzel kapcsolatos okmányok ide kerülnek, nagyot csalódnak, mert szerencsére olyan műszereink vannak, amelyekkel az is kimutatható, hogy mikor és milyen tollal írták a hamisítványt. - Megrendelhető-e önöknél okmányvizsgálat magánember részére? - Hogyne. Egyebek között egy személyi igazolvány vizsgálata négyezer, egy bélyegzőé pedig 1600 forintba kerül. Okiratok esetében természetesen a terjedelemtől függően kell fizetni érte. Séra Sándor Botcsinálta hamisítás. A hamisítványon a „hengerűrtartalom" szóból egy r betű hiányzik Tízezer év klímatörténete A holnapi időjárás változatlanul rejtély marad, de az utóbbi tízezer év időjárását illetően már aligha merülhet fel kérdés: a németországi Hohenheim egyetemének tudósai a fák évgyűrűiből, illetve famaradványokból nyert cellulózból hovatovább több mint tízezer évre visszamenőleg tudják dokumentálni az időjárás és a klíma történetét. Az egyetem botanikai intézetének közlése szerint a legújabban lelt maradványok vizsgálatával a visszamenőleges időjárás-jelentést sikerült egészen Krisztus előtt 1480-ig kiterjeszteni. Az már régen ismeretes, hogy a fák évgyűrűiből szinte pontosan lehet következtetni az időjárásra. Hohenheimben most ezt a módszert a radiokarbon-vizsgálattal kombinálták. Ennek lényege, hogy minden élőlény felvesz radioaktív szenet, C 14-et. Az élőlény pusztulásával a felvétel véget ér, és megkezdődik a C 14 lebomlása. Mivel a C 14 felezési ideje ismert, a még megmaradt C 14-ből következtetni lehet a lelet korára. Ezzel a kombinált módszerrel a tudósoknak sikerült egészen Krisztus előtt 9900-ig kiterjeszteni az időskálát, s a tévedési tűréshatár plusz-mínusz negyven esztendő, de remélik, hogy az eljárás finomításával sikerül ezt akár plusz-mínusz tíz évre csökkenteni. A feltárt adatok egészen a legutóbbi jégkorszaktól kezdve mutatják az időjárást, azaz a klíma fejlődését, alakulását. A faanyag, amelyből a hohenheimi kutatók kivágják s a radiológiai laborokba küldik kis kockáikat, többnyire a Duna, a Rajna és a Majna fenekén található lerakódásokból származik. A tudósok elmondták: a kutatás nem túl költséges, viszont rendkívül időigényes. A szobrok emlékeztetnek, vallanak korukról, így a fővárosban, a Gellért-hegy déli lejtőjén elterülő Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem főépülete előtt elhelyezett egyszerű, szép mellszobor is, amely hűen tükrözi az 1848-49-es szabadságharc résztvevőjének, a kiváló magyar gyümölcsésznek, Bereczki Máténak arcvonásait. Az emlékmű által ábrázolt hazánkfia sikeres nevelője, tanítója volt sok fiatalnak és felnőttnek. Alakítója és gyarapítója hazánk gyümölcsészetének. A nálunknál fejlettebb gyümölcstermelő nyugat-európai országok is felfigyeltek munkájára, amelyről elismerőleg nyilatkoztak és segítségét is igénybe vették. Hazai gyümölcsészetünk művelői közül Bereczki Máté volt az első, aki a világban legismertebb 15 000 gyümölcsfajtából 1500-at összegyűjtött hatholdas kertjében és hazánkban egyedülálló, fajtahiteles gyümölcsös iskolakertet létesített. A kertjében lévő fajtákat szaporította, lombozatát, termését megfigyelte és tapasztalatait négykötetes könyvében gondosan leírta. A legjobbnak bizonyult fajtákat idehaza és Európában ismertette, terjesztette. Jelentősen elősegítette hazai gyümölcstermesztésünk fejlesztését, európai szintre emelését. Mezőkovácsháza és Kunágota határában teremtett kis gyümölcskertje szinte búcsújáró helyévé vált a gyümölcskertészeknek. Kevés hazánkfiáról mondható el az, ami Bereczkiről, hogy már életében sokan, őszintén szívükbe zárták. Áldozatos munkájának és tiszta jellemének tudható be, hogy már a halálát - 1895. december 9-ét - követő hónapban tisztelői köréből mozgalom indult, hogy emléket állítsanak neki. A korabeli tudósítás szerint a szoboravató ünnepségre 1898. április 17-én verőfényes napsütésben, nagyszámú közönség jelenlétében került sor. Az ünnepségen Rudinai Molnár István országos gyümölcsészeti biztos - mint az emlékbizottság elnöke - vázolta Bereczki küzdelmes, sikeres életútját és a szobor keletkezésének történetét. Angyal Dezső - a Kertészeti Tanintézet igazgatója - hangsúlyozta, hogy a szobrot a kegyelet és a hála emelte. A tanintézet diákjainak nevében a Mayer Ede akadémiai szobrász által készített emlékműhöz Haragos József helyezett gyönyörű koszorút, mondván: „Amint a koszorúnak nincs kezdete és vége, éppen olyan végtelen a Kertészeti Tanintézet tanulóinak hálája a nagy pomológus, Bereczki Máté iránt.” Szabó Pál BOHANEK MIKLÓS FELVÉTELE 1998. JÚNIUS 2. Avensis: különleges megoldások A Toyota Avensis gyártósorainál, az angliai Burnestonban a minőségbiztosítás furcsa kellékét fedezheti fel a szemlélő. Az egyes munkaállomások fölött kábel húzódik, amelyet meghúzva leáll a futószalag. Ezt arra az esetre találták ki, hogy ha bárki valamilyen hibát fedez fel a gyártmányon, azt azonnal kijavíthassák. A japánok régóta a legmegbízhatóbb autók gyártói. Különösen igaz ez a Toyotára, hiszen a Starlet, a Corolla és a Carina kategóriájának legkevésbé meghibásodó típusa. Az utóbbi modellsorozatot nemrégen váltotta fel az Avensis névre keresztelt újdonság, amelynél már a forma és a vezetési élmény is legalább olyan fontosságot kapott, mint a kiváló minőségi mutatók. Az újdonságok már a motornál elkezdődnek. Az 1600 köbcentiméteres, hengerenként négyszelepes erőforrást új, hangolt szívó- és kipufogórendszerrel szerelték fel, ami az áramló gázokat lengésbe hozva jobb töltéscseréről gondoskodik. így érték el, hogy a motor alacsony fordulatszámon is kellő nyomatékkal rendelkezik, vagyis az Avensis jóval kevesebb sebességváltással vezethető. Az újítás további előnye, hogy a motorzaj érezhetően kisebb, olyannyira, hogy az utastérben országúti tempónál is szinte alig hallható. Érdekes az új Toyota futóműve is. A felfüggesztéseket segédvázakra szerelték, ezeket gumiágyazásokkal fogatták a karosszériához. A hátsó futóműnél oldalanként három-három lengőkar vezeti a kerékagyat, elöl pedig a Mc’Pherson rendszerű felfüggesztés L alakú lengőkarja külön kitámasztást kapott a közvetlenebb kormányzási reakciók érdekében. A végeredmény igen meglepő, mert az útegyenetlenséget finoman elsimító rugózás szélsőséges helyzetekben is tökéletesen uralható. Az 1,6 literes, 110 lóerős benzinmotorral a nagy homlokfelületű, viszont kiváló légellenállási alaktényezővel (Cw-értéke 0,28) rendelkező Avensis 195 km/h végsebességet képes elérni, álló helyzetből 11,9 másodperc alatt gyorsul 100 km/h sebességre. Kékesi György