Szabad Föld, 1999. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)
1999-01-05 / 1. szám
2 Subád Föld r \__ Nem is olyan régen még fóliás falunak nevezték a szebbnél szebb, olykor hivalkodó házairól híressé vált, alig 1900 lakosú Szentlőrinckátát. És okkal, mert akkoriban szinte nem volt olyan porta a Pest megyei településen, amelyen ne állt volna legalább két-három fóliasátor a ház mögötti kertben. Akkorra már fölépültek a több- 1 szintes csodaházak, és a meseszép autók is befészkelték magukat a lakásnyi garázsokba. De azóta... Azóta bizony sok fóliás fölhagyott az addig évtizedekig gyakorolt mesterségével. Maradt persze azért még néhány száz fóliasátor a faluban. És maradni is fog, mert egyéb munkalehetőség nem lévén itt, sok szentlőrinckátai folytatja apja mesterségét, a fóliázást. De vajon most, télen, amikor barátságos, meleg szobába menekül, aki teheti, milyen lehet a fólia alatt? - Keserves - mondja a falu egyik leghíresebb fóliása, az 50 esztendős Mellik László, miközben bemegyünk a fűtött sátrak egyikébe, ahol a 22-23 fokos, páradús melegben ezer és ezer paprika- és paradicsompalánta erősödik. — Huszonöt évvel ezelőtt kezdtük a téli palántanevelést egy sátorral és egy fűrészporos kályhával folytatja, és ledobja vastag kabátját. - Gyakran ki kell lépnem az udvarra, és nem akarom, hogy a százegyedik nyavalya is elérjen, ezért öltözömvetkőzöm - teszi hozzá. - Nem panaszkodom, hála istennek nem járok orvoshoz, s nem csak azért, mert restellném magam valami betegség miatt. Mi, fóliások csak így mondjuk: száz nyavalya fenyeget, a csűz, a reuma, az isiász, a lábgörcs, a tüdőgyulladás. Nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy pihenjek akár egy hétig is — mondja, majd e kis kitérő után visszatér a kezdetekhez. Amikor azt a kályhát fölállítottuk, nem sokkal később már két sátorral és olajtüzelésű kályhával fűtöttünk a palántáknak meg a termő paprikának, paradicsomnak. Mikor pedig az olajválság begyűrűzött, áttértünk a széntüzelésre, azóta is tatai szénnel „etetjük” a központi kazánt. Kiépítettünk egy csőrendszert, amelyben cirkulál a meleg víz, és úgynevezett vegetációs rendszerrel fűtünk két sátort. A másik kettőbe majd csak jó néhány hét múlva kerülnek a növények. A nyár közepéig szüretelünk, azután kezdődik minden elölről. -Legutóbb mikor szedték a paprikát? - Tavaly október végén, november elején. Minden darabot a budapesti nagybani piacra szállítok, kialakult vevőköröm van. November 30-ára fölszedtük az utolsó paprikaszálat is, és akkor két napig pihentem. December 2- án már dugdostuk a magokat a tápkockákba. És ez így megy ez év november 30-áig. Huszonöt esztendeje nem voltam üdülni. Ennek ellenére szeretem a fóliázást, pedig a mezőgazdaság eme ágazatában aztán tényleg kinyílt az agrárolló! Tíz-tizenöt esztendeje is annyiba került a primőr, mint most, de közben tizenötszörösen drágultak az árak: a fóliáé, a magoké, a vegyszereké. A benzinről és a fűtőanyagról már nem is szólok. Egy példa: tizenöt éve egy kiló primőr paradicsomért vehettem száz magot. Most jó, ha 5-6 magocskát kapok. Egy fóliatekercs akkor nyolcezer forintba került, most ötvenezerbe! -Mégis csinálja... - Mi mást tehetnék? Ez az életem. A feleségemmel és néhány segítő rokonnal elhatároztuk, nem adjuk föl. A faluban egyébként alig van olyan fóliás, aki a téli, fűtött sátrak alatt is termeszt paprikát vagy paradicsomot. A legtöbben hideghajtatással foglalkoznak. Ha Szentlőrinckáta fóliás falunak- Válogatják a termész kor Szentest, a Csongrád megyei várost vajon minek nevezhetjük az itt található 20 ezer négyzetméternyi fóliabirodalom és a 25 hektáros üvegháztelep okán? Ahol az év minden szakában száz- és százezer paradicsom-, paprika- és uborkapalánta ered, és ahol állandóan beérik valamilyen növény, nos, ez a telep az Árpád Szövetkezet szentlászlói kerülete. El is tévedhetnénk a ki tudja, hány fóliasátor-utca között, ha nem jönne velünk kísérőnk, Janó Imre áruforgalmi raktáros. Aki egyébként az üvegház-birodalomban is illetékes, ott is ő kalauzol. Több mint egy hektár, azaz 10 ezer négyzetméter alapterületű az a palántanevelő, ahol megállunk. Az 1960-as évek közepén jöttek rá apáink, hogy a mélyből feltörő, 60-90 fokos termálvizet hasznosítani lehetne — mondja Janó Imre. — Akkoriban épültek az első üvegházak, emelkedtek a fóliasátrak, és mára már nemzetközi hírű lett az Árpád Szövetkezet korai zöldségtermesztési és értékesítési rendszere. Virágzó szőnyeg a lábunknál paprikapalántából. Egy másik üvegházban a fóliás termelők számára nevelnek palántákat, egy harmadikban érett paradicsomot szednek és válogatnak a szövetkezet tagjai. - A magok ültetésétől a termés leszedéséig folyamatos a termesztés - sorolja Janó Imre. - Számítógép-vezérlésű a fűtés, hiszen itt tizedhőfok-eltérések is számítanak. A feltörő termálvizű csőrendszerbe vezetjük, amelynek elosztói végül is az üvegházba jutnak. Az elhasznált, csökkent hőmérsékletű víz a fóliasátrakat fűti. Például Janó Imréét, aki 15 évvel ezelőtt kezdett fóliázni. -Ezt az 1700 négyzetméteres fóliakertészetemet akkoriban hoztam létre, és az évek során bizonyítottam az öregek előtt: én is konyítok valamit a primőrtermesztéshez - mondja kísérőnk. Hegyes és tölteni való paprikacsövek sokasága zöldell és sárgállik a hosszú sorokban. - Aki akar, fóliázhat, minden segítséget megkap hozzá a szövetkezettől - szól Janó úr. - Az emberek pedig nem kéretik magukat, azért növekszik hétről hétre a szentesi fóliaváros. És a munkatársak műszak előtt és műszak végeztével ott hajlonganak saját ültetvényük sorai között, hogy az a szentesi, kunszentmártoni, nagytőkés ház minél előbb fölépüljön, és mihamarabb együtt legyen az új gépkocsira való. Besze Imre Télen is tavaszban Fóliás kertészek között Sátorváros Gyönyörűek a palánták Érik a paradicsom BOHANEK MIKLÓS FELVÉTELEI SELOJF i Agrárpolitikusok és agrárkutatók az elmúlt hetekben több alkalommal is hangsúlyozták a termőföld védelmének fontosságát a Gödöllői Agrártudományi Egyetem különböző eszmecseréin. A mezőgazdaság pótolhatatlan, ám megfelelő műveléssel folyamatosan megújítható erőforrásának állapota a hallgatókat is foglalkoztatja. Ez természetes, hiszen jövőjüket nagyban befolyásolja majd a termőföld milyensége. Nem meglepő tehát, hogy az egyetemi diákönkormányzat által szervezett fórumon a talajjal kapcsolatos teendőkről is kérdezték Gyimóthy Géza országgyűlési képviselőt, az Országgyűlés egyik alelnökét. A belvizes területek növekedése azzal is összefügghet, hogy kevés állatot tartunk - mondotta egyebek közt a vendég. Nem keletkezik ugyanis elegendő mennyiségű szerves trágya, ami megkötné a vizet a talajban. A szalmát a legtöbb helyen elégetik. Korábban az állatok trágyáját fölfogó alomként jótékony hatással volt földjeinkre. A belvíz elleni védekezést szolgálhatja, hogy a mezőgazdasággal összefüggő vízgazdálkodási ügyek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz kerültek - szögezte le az előadó. A szakembereknek ugyanakkor az adott településeken kell megmondaniuk, hogy ott éppen mit kell tenni. Például talajjavítást végezni vagy csupán kitisztítani egy régi árkot, hogy az elvezesse a fölösleges csapadékvizet. A tudás és a cselekvés elválaszthatatlan egymástól a mezőgazdaság más területein is. Gyimóthy Géza szorgalmazta az értékesítő és feldolgozó szövetkezetek elterjedését. Külön kiemelte ezek sorából az önkéntes tejszövetkezetek lehetséges előnyeit, amelyek szervezését jelentősen előmozdíthatják az értelmes és cselekvésre kész falugazdászok. A mezőgazdaság révén a vidéki életet is befolyásolni képes agrárértelmiségre számos, a helyi közösségeket erősítő feladat vár, hasonlók, mint amelyek a termőföld védelmét szolgálják. Talán az is hordoz jelképes értelmet, hogy az említett fórumokon részt vevő Tamás Károly földművelésügyi államtitkár, Kósa Ferenc, az Agrárrendtartási Hivatal elnöke és Gyimóthy Géza is ugyanott vette át diplomáját, mint ahol az ágazatban dolgozók feladatairól beszéltek: Gödöllőn, B.G. A termőföld védelméről agrárhallgatók előtt 1999. JANUÁR 5. HULLOK AZ ÜLÉS ALATT Egzotikus hüllőkre, meleg égövi állatokra bukkantak a soproni határállomáson a vámosok. A „potyautasok” egy magyar rendszámú teherautó vezetőülése alól kerültek látótérbe, a sofőr, egy érdi fiatalember, Belgiumból próbálta becsempészni az állatokat az országba. A furcsa szállítmány eredetéről eleinte nem tudott - vagy nem is akart - elfogadható magyarázattal szolgálni a sofőr. Végül kiderült, hogy édesapja kisállat-kereskedésébe szánta az egzotikus állatokat, melyek értéke első becslésre meghaladta a 150 ezer forintot. A kis állatkert a különleges gekkó fajtától a hosszú farkú gyíkig többféle hüllőből állt. Az átlátszó műanyag dobozokba zárt különleges jószágokat természetesen lefoglalta a soproni vámhivatal ügyeletese. Az átvételnél zoológus is jelen volt. A meleg égövi élőlényeket előbb a Fertő-Hanság Nemzeti Park sarródi központjába szállították, majd a park igazgatója, dr. Kárpáti László a fővárosba autózott velük, ahol terráriumba kerültek. A későbbiekben pontos fajmeghatározásra kerül sor szakemberek bevonásával. Nagy valószínűséggel mintegy nyolc fajhoz tartozó védett és veszélyeztetett egyedről van szó, amelyek eszmei értéke megközelíti az egymillió forintot. (pg-) Független társadalmi és családi hetilap Főszerkesztő: Annus József Főszerkesztő-helyettes: Dulai Sándor Olvasószerkesztők: Medve Piroska, Valló László Szerkesztőségi titkár: Budai Horváth József Főmunkatársak: Keresztény Gabriella, T. Dögei Imre, Varga S. József Szerkesztőség és kiadó: 1133 Budapest, Visegrádi u. 116. (Szikra Lapnyomda vezérigazgatósági épület), II. emelet. Postacím: 1428 Bp. 8., Pf. 52 és 1384 Bp. 62., Pf. 771 Telefon: 359-0500, fax: 465-8559. Elektronikus levélcím: szfod@mail.datanet.hu A Szabad Föld Online elérési címe: http://www.szabadfold.hu/ Kiadja a Szabad Föld Lap- és Könyvkiadó Rt. Felelős kiadó: a részvénytársaság ügyvezető igazgatója Ügyfélszolgálati iroda (9-16 óráig): 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/B (telefon: 359-1942, 359-1943). Médiaképviselet, keretes és apróhirdetések felvétele: Postabank Press Rt., 1133 Budapest, Visegrádi u. 116. Telefon: 359-0355 és 359-0056, telefax: 329-1240, 329-1461. Apróhirdetések feladása lehetséges továbbá a Szabad Föld Lap- és Könyvkiadó Rt. ügyfélszolgálati irodájában és a Primus Népszabadság Kft.-nél, Bp. Vill., Blaha Lujza tér 3. A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. Terjesztik: árusításban a HIRKER Rt., az NH Rt. és a regionális részvénytársaságok; előfizetésben a Magyar Posta Rt. Külföldről előfizethető a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft.-nél, 1117 Budapest, Budafoki út 70. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehel út 10/A., levélcím: HELIR Budapest 1900), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáiban, vidéken a postahivatalokban. A lap ára 89 Ft, előfizetőknek 82 Ft. Előfizetési díj egy hónapra 357 Ft, negyed évre 1071 Ft, fél évre 2142 Ft, egy évre 4284 Ft. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Index: 25 777 Szedés, tördelés: Szabad Föld Rt. Tip-Műhely. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató Internet: http://www.lang.hu/szikra.nyomda. e-mail: szikra@lang.hu ISSN 0133-0950