Szabad Föld, 1999. július-december (55. évfolyam, 27-52. szám)
1999-07-06 / 27. szám
1999. JÚLIUS 6. D002AD msa'Subád Híd 5 „A turizmusban a tőkének megfelelő feltételeket kell kínálnunk” Beszélgetés dr. Kraß Péter helyettes államtitkárral Meglehetősen rendhagyó életút. A főbb állomások: 1953-ban Buenos Airesben született, ott végezte el a közgazdaság-tudományi egyetemet, majd a Harvardon tanult. Volt könyvvizsgáló Argentínában és Venezuelában, Amerikában pedig marketinggel foglalkozott. 1990-től az óhazában él. Hét esztendőn át a Magyarországon megtelepült American Express vezérigazgatója, majd az ING Bank Rt. lakossági részlegének vezérigazgatója. Aztán újabb nagy lépés: dr. Kraft Péter ez év májusától kormánytag, a Gazdasági Minisztériumban helyettes államtitkárként a turizmust felügyeli. - Számunkra egzotikus országokban élt, tanult, dolgozott. Nyilvánvalóan sok, másutt is igen jól hasznosítható ismeret, nemzetközi tapasztalat és értékes kapcsolat birtokában döntött úgy tíz éve, hogy Magyarországra költözik. Miért? - A Magyarországhoz való kötődésem gyermekkoromtól fogva rettentő erős. Első ízben 1979-ben utaztam ide, s olyan jól éreztem magam, hogy megfogadtam, minden évben visszajövök nyaralni. Az pedig egyéni ambícióm volt, hogy valaha itt éljek. A családunk a háború alatt települt ki Dél-Amerikába, és a szüleim mindig rendkívül nagy nosztalgiát éreztek Magyarország iránt. Én magam már az első hazalátogatáskor azzal a hangulattal találkoztam, amiről tőlük oly sokat hallottam. A rokonaink is nagy szeretettel fogadtak. Ilyen előzmények után 1989 februárjában felvetettem az American Express vezetőinek, hogy a cég nyisson leányvállalatot Magyarországon. Kérdezték, miért, mondtam, azért, mert ott szeretnék élni. Azt felelték, ez nem elég ok, mire azt válaszoltam, jó, akkor majd megmutatom, hogy miért érdemes megtenni ezt a lépést. Nem sokkal később a kelet-európai történelmi események is engem igazoltak, és végül az American Expressnél beadták a derekukat. Egy aktatáskával érkeztem Magyarországra, a családom csak később követett, mert akkor vártuk a második gyermekünket. Rengeteget dolgoztam, hiszen a semmiből kellett egy jó üzletet csinálni. Ez sikerült is, méghozzá jobban, mint a varsói vagy a prágai, amelyek a budapestivel egy időben indultak: a magyarországi cég hét év alatt több profitot termelt, mint a másik kettő együtt. - Amikor elvállalta a turizmus irányítását, mit gondolt, mi benne a fantázia? - Ma ez az ágazat egy olyan gyárhoz hasonlít, amely a kapacitását csupán fele részben használja ki. Ha a dolgokat sikerül jó irányba terelni, a szakma összefog, a legfelső politikai és gazdasági vezetés is felfigyel az idegenforgalomra, akkor a turizmus teljesítményét néhány éven belül meg lehet duplázni. A statisztika szerint 1990 óta az ágazat a bevételeit megháromszorozta, tavaly már csaknem 2,5 milliárd dollárt hozott a konyhára. Most további növekedésre nem számíthatunk, ugyanis olyan helyzetben vagyunk, amikor valami újat kell produkálni ahhoz, hogy megint nagyobbat léphessünk előre. A közismert megfogalmazás szerint a turizmus a béke iparága. A háborús szomszédság nyilvánvalóan ártott a lehetőségeinknek. Vannak, akik egyenesen a hazai idegenforgalom válságáról beszélnek, mások mértéktartóbban fogalmaznak. Ön szerint milyenek az idei üzleti kilátásaink? - Én elfogult vagyok, elsősorban azért, mert nagyon optimista a természetem. De a sokakban meglévő idegességet és szorongást is oldhatja, hogy az év első négy hónapjában az idegenforgalom egyenlege 339 millió dollár volt, 21 százalékkal több, mint az előző évben. Ami az esztendő egészét illeti, a turisztikai bevételek és a kiadások különbségének összege valószínűleg 5-10 százalékkal tér majd el a tavalyitól, és nem feltétlenül lefelé. Ezt azért gondolom, mert hagyományosan a látogatóink 94 százaléka Európából érkezik, s a többség most sem fog elmaradni, Szerbia újjáépítésével összefüggésben pedig az üzleti utazások rendkívüli megélénkülésére számíthatunk. Ez pótolhatja a tengerentúlról érkező vendégek számának csökkenését. S a béke hírére még bizakodóbbak lehetünk. Ehhez járul, hogy a turisztikai kínálatunk napról napra erősödik, például egyre több jó színvonalú szálloda épül, s ezek gyorsan gyarapítják az ágazatból várható hasznot. A vállalkozókat most erőteljes piaci propagandával, a kereslet bővítésével igyekszünk segíteni, s a jó marketing még azok üzletét is helyrebillentheti, akik ma csődöt emlegetnek. - Tekintsünk hosszabb távra. A közbiztonságot, az üzleti megbízhatóságot, a köztisztaságot és hasonló alapvető dolgokat illetően rosszul áll a szénánk, s ezt a külföldi versenytársak igyekszenek is kihasználni. Hogyan szerezhetnénk vissza az ország e tekintetben korábban volt jó hírét? - Nehéz kérdés, hiszen a felsoroltak hatása felér tíz koszovói háborúéval. Mit lehet tenni? Először is tudatosítani kell, hogy aki például csal, az végül maga is rosszul jár, mert elveszítjük a vendégeket. Azután néhány konkrét tennivalóról. A közbiztonság javítása érdekében épp a napokban írunk alá egy megállapodást az országos rendőrfőkapitánnyal, s már a főszezonban megerősített szolgálatot teljesítenek a rendőrök a szükséges helyeken. Budapest meglehetősen kopottas, ki kell hát találni, hogyan válhat tetszetősebbé a külseje. Eligazodni sem könnyű a fővárosban, ezért külföldieket kérünk majd meg, hogy például utazzanak a metrón és mondják meg, hol hiányoznak közérthető táblák, információk. Tervezzük azt is, hogy a határállomásokon tájékoztató füzetecskét adunk az ide érkezőknek, amelyben felhívjuk a figyelmüket arra, mi mindenre kell vigyázniuk. Ami pedig a köztisztaságot illeti, első lépésként az illemhelyek rendbehozatalára több százmillió forint támogatást nyújtunk. A turizmus valójában láthatatlan export, s az ebből származó jövedelemre az országnak rendkívül nagy szüksége van. Ám évről évre rövidebb időt töltenek itt a külföldiek, s mindinkább a kevésbé módosak érkeznek, azaz folytatódik az ország leértékelődése. - Régi gondok ezek. Valóban az volna jó, ha több igazi turista üdülne nálunk. Az idei adatok e tekintetben biztatóak, s az elmozdulás annak köszönhető, hogy javult a kínálat, több a jó színvonalú szálloda, étterem, gazdagabb a programajánlat. Hozzáteszem, hogy az utóbbi években a forint felértékelődésének hatására lemorzsolódott az ideérkezők egy része, azok közt viszont, akik mostanában fedezték fel Magyarországot, több az igényes és a jó szolgáltatásokat megfizetni is képes vendég. Korábban már említettem, hogy a turizmus teljesítménye néhány év alatt megduplázható. Ha ezt készpénzre akarjuk váltani, akkor gőzerőre kell kapcsolnunk, és elő kell segítenünk, hogy az idegenforgalmi infrastruktúrába mielőbb legalább 300 milliárd forintot ruházzanak be. Szükség van új szállodákra, a régiek rekonstrukciójára és például a termálvizek kínálta lehetőségek kiaknázására. Alighanem az is felkelti majd a vállalkozók érdeklődését, hogy országszerte egyre több vállalat és intézmény készül megválni az üdülőitől, az új tulajdonosok pedig nyilvánvalóan új ötletekkel, üzleti alapon igyekeznek majd ezeket hasznosítani. Szerencsére a külföldi és a hazai tőke érdeklődése egyaránt nagy, megfelelő körülményeket kell hát teremtenünk a kisebb-nagyobb befektetésekhez. A magyar eközben nem túl szívesen látott vendég a saját hazájában. A nyugati országokban ez éppen fordítva van: a turizmus bevételeinek nagyobbik része a hazai forgalomból származik. A tortát tehát ők maguk sütik meg, amit pedig a külföldiek adnak hozzá, az csupán a hab a tetején... - E tekintetben is igen nagyok a kihasználatlan lehetőségek. Például ha valaki itthon üdülne, azt sem tudja, merre induljon el, miből választhat. Első lépésként elkezdtük hát az újságokban hirdetni a különböző szállodák, panziók kifejezetten hazai vendégeknek szóló ajánlatait. A Tourinform-irodák nyitva tartásán is változtatni kell, mert gyakran zárt ajtó fogadja az útbaigazításra váró vendéget. Hiányoznak a prospektusok, a megfelelő marketing és hosszan sorolhatnám. Mindez szerepet játszik abban, hogy most egy nagyon furcsa helyzet uralja a turisztikai piacot. Sok utazni vágyó honfitársunk tervezi, hogy felül a buszra és egy jót pihen a tengerparton, sok hazai vendéglátó meg azt lesi az üres üzlet ajtajában, hogy jön-e végre a külföldi, aki megmenti majd a boltot, így aztán nem lesz sem elég nagy, sem elég jó az a bizonyos torta, sőt még az is kétséges, jut-e elég hab a tetejére. — Az ön tevékenységét már 1996-ban Pro Turismo-díjjal ismerték el. Ezt a kitüntetést a szakma javaslatára ítélték oda, jórészt a fiatalok képzésében végzett munkáért. Mit tart e téren ma a legfontosabbnak? — Ugyanazt, mint már régebben is: a felnövekvő generációt tanítani, taníttatni kell. Szükségük van az új ismeretekre, a marketingre, a pénzügyekben való jártasságra és arra is, hogy lássanak világot, szerezzenek másutt is tapasztalatokat. Mindez kamatostul térül majd meg, mégpedig az egész ország számára. Számomra rettentő fontos, hogy most készítsük elő, neveljük ki azokat, akik majd 2010- 2020-ban fogják vezetni a magyar idegenforgalmat. Mindennap több órát szánok ennek a megvalósítására. Meggyőződésem, hogy érdemes, és meglesz a gyümölcse. Medve Piroska 1. A pályázat célja: Gabonatároló-kapacitás rendelkezésre bocsátása a 33/1998. (X. 2.) számú FVM-rendelet alapján az 1999. évi termésű élelmezési búza garantált áron történő felvásárlásához. 2. A pályázat részletes feltételei: a) Pályázhatnak természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, amennyiben ellenük nincs csőd-, illetve felszámolási, valamint végelszámolási vagy végrehajtási eljárás folyamatban. b) Egy pályázónak minimum 10 ezer tonna raktárkapacitást kell felajánlania, melyből az egy telephelyhez tartozó raktárkapacitás nem lehet kevesebb mint 5 ezer tonna. c) A felajánlott raktárak a pályázó kizárólagos tulajdonát kell hogy képezzék. d) A pályázónak a felajánlott raktárkapacitásokra vonatkozóan érvényes vagyonbiztosítással kell rendelkeznie, amelyet a tárolt árura is kiterjeszt. e) A felajánlott raktártelepek, illetve raktárterek mindegyikének meg kell felelnie az 1. számú mellékletben részletezett minimális műszaki, minőségi, biztonsági követelményeknek. Ezen megfelelőséget a CONCORDIA Közraktár Kereskedelmi Rt. igazolja. A pályázónak nyertes pályázat esetén vállalnia kell, hogy a 2. számú melléklet szerinti pályázati lapon felajánlott raktárkapacitásokat 1999. augusztus 1-jétől 1999. szeptember 15-ig az FVM, illetve az FVM által felvásárlással megbízott közraktár rendelkezésére bocsátja. g) Nyertes pályázó a raktárbérleti szolgáltatás nyújtásáért a következő díjtételek igénybevételére jogosult: 30 Ft/tonna/hét+áfa, 200 Ft/tonna+áfa, 200 Ft/tonna+áfa, 250 Ft/tonna+áfa, 190 Ft/tonna+áfa, 50 Ft/tonna+áfa. Az említett díjtételek fejében a nyertes pályázónak gondoskodnia kell az áru minőségi és mennyiségi átvételéről, illetve a raktározás ideje alatt az áru minőségének és mennyiségének megóvásáról. A nyertes pályázókkal a felvásárlást lebonyolító közraktár raktárbérleti szerződést köt. Az említett díjtételeket a felvásárlást lebonyolító közraktár a következők szerint fizeti ki: tárolás: betárolás: kitárolás: rostálás és/vagy forgatás: gázosítás: minősítés-ellenőrzés: A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalának 2. számú pályázati felhívása az államilag garantált áron felvásárolt 1999. évi termésű élelmezési búza raktározására . A betárolásért, kitárolásért, rostálásért, forgatásért, gázosításért és minőség-ellenőrzésért járó díjakat az egyes tevékenységek közraktár által igazolt elvégzését követően, 15 napon belül fizetik ki. 3. Pályázatok benyújtási határideje: A pályázatok legkésőbbi postai feladásának határideje 1999. július 9., 24 óra. A pályázatot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárrendtartási Hivatal címére kell beküldeni zárt borítékban, ajánlott (tértivevényes) levélben, kizárólag postai úton (1860 Budapest 55, Pf. 1), (Budapest V., Kossuth Lajos tér 11.). A borítékra kérjük ráírni: „Garantált áras élelmezési búza”. 4. A pályázatok elbírálása: a) A pályázatokról bírálóbizottság dönt 1999. július 12-én b) A pályázatok elbírálásának szempontjai: 0 a felajánlott raktárkapacitás műszaki adottságai (vagonlakási lehetőségek, ki-, betárolókapacitás nagysága, közúti mérleg teherbíró-képessége stb.), 0 egy telephez tartozó felajánlott kapacitás nagysága (egy helyen lévő nagyobb kapacitások felajánlása pozitív elbírálási szempont). 5. A bírálóbizottság döntése alapján a pályázók értesítéséről az illetékes (raktárkapacitásra vonatkozó igazolást kiállító) közraktár gondoskodik. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárrendtartási Hivatal I. számú melléklet Tárolóterekkel szemben támasztott minimális műszaki, minőségi, biztonsági követelmények: 0 A tárolótér beázástól mentes legyen. 0 Az áru hőmérsékletének heti gyakorisággal történő mérése biztosított legyen. 0 A telephelyen hitelesített hídmérlegnek kell lennie. 0 Az adott tárolótérnek minimum 300 tonna/8 óra be-, kitárolókapacitással kell rendelkeznie. 0 A telepnek a következő minimális minőségvizsgálati eszközökkel kell rendelkezniük: - infra gyorsvizsgáló (melynek alkalmasnak kell lennie nedvességtartalom-, sikér-, fehérjevizsgálatra), - esésszámmérő, hektolitersúly-mérő. 0 A telephely kerítéssel körülhatárolt és napi 24 órás őrzésre megoldott legyen. 0 Deszkafalazat, hullámpala oldalfal, műanyag bárminemű alkalmazása határolóépületként nem fogadható el. A nyílászárók szerkezetileg beépítettek és zárhatók legyenek. 2. számú melléklet Iktatószám: ARH: ................/1999. (az ARH tölti ki) PÁLYÁZATI LAP az FVM-ARH 2. számú pályázati felhívásához 1. A pályázó adatai: Adószáma (azonosító jel): ....................................................... Neve:............................................................................................ Postacíme:.................................................................................... Helység:...................................................................................... Utca:..........................................................Házszám:................ Irányítószám:........................ Telefon:......................................................Faxszám:................ 2. A pályázat ügyintézőjének adatai: Neve:............................................................................................ Telefonszám:.................................Faxszám:............................ 3. Felajánlott raktárterek adatai: Cím Kapacitás (tonna) Tárolótér típusa** Be-, ki tárolókapacitás (tonna/óra) Vagonlakási lehetőség*** Közúti mérleg méréshatár (tonna) 1-2. * a tárolótér pontos címe: ** síktároló, acélsiló, betonsiló stb., *** ha vagonlakásra a telepen van lehetőség, úgy ide 1-est, ha a telep 5 kilométeres körzetében van lehetőség, úgy 2-est, ha pedig 5 kilométeren túl, úgy 3-ast kérünk ebbe a rubrikába beírni! 4. Tudomásul veszem, hogy valótlan adatok közlése a pályázatból történő kizárást vonja maga után. Dátum:............................................ Cégszerű aláírás Melléklet: a pályázati felhívás 2. e) pontja szerinti közraktári igazolás