Szabad Föld, 1999. július-december (55. évfolyam, 27-52. szám)

1999-07-06 / 27. szám

1999. JÚLIUS 6. D002AD msa'Subád Híd 5 „A turizmusban a tőkének megfelelő feltételeket kell kínálnunk” Beszélgetés dr. Kraß Péter helyettes államtitkárral Meglehetősen rendhagyó életút. A főbb állomások: 1953-ban Buenos Airesben született, ott végezte el a közgazdaság-tudományi egyetemet, majd a Harvardon tanult. Volt könyvvizsgáló Argentínában és Venezuelában, Amerikában pedig marketinggel foglalkozott. 1990-től az óhazában él. Hét esztendőn át a Magyar­­országon megtelepült American Express vezérigazgatója, majd az ING Bank Rt. lakossági részlegének vezérigazgatója. Aztán újabb nagy lépés: dr. Kraft Péter ez év májusától kormánytag, a Gazdasági Minisztériumban helyettes ál­lamtitkárként a turizmust felügyeli. - Számunkra egzotikus országokban élt, tanult, dolgozott. Nyilvánvalóan sok, másutt is igen jól hasznosítható ismeret, nemzetközi tapasztalat és értékes kap­csolat birtokában döntött úgy tíz éve, hogy Magyarországra költözik. Miért? - A Magyarországhoz való kötődé­sem gyermekkoromtól fogva rettentő erős. Első ízben 1979-ben utaztam ide, s olyan jól éreztem magam, hogy megfo­gadtam, minden évben visszajövök nya­ralni. Az pedig egyéni ambícióm volt, hogy valaha itt éljek. A családunk a há­ború alatt települt ki Dél-Amerikába, és a szüleim mindig rendkívül nagy nosz­talgiát éreztek Magyarország iránt. Én magam már az első hazalátogatáskor az­zal a hangulattal találkoztam, amiről tő­lük oly sokat hallottam. A rokonaink is nagy szeretettel fogadtak. Ilyen előzmé­nyek után 1989 februárjában felvetettem az American Express vezetőinek, hogy a cég nyisson leányvállalatot Magyaror­szágon. Kérdezték, miért, mondtam, azért, mert ott szeretnék élni. Azt felel­ték, ez nem elég ok, mire azt válaszol­tam, jó, akkor majd megmutatom, hogy miért érdemes megtenni ezt a lépést. Nem sokkal később a kelet-európai törté­nelmi események is engem igazoltak, és végül az American Expressnél beadták a derekukat. Egy aktatáskával érkeztem Magyarországra, a családom csak később követett, mert akkor vártuk a második gyermekünket. Rengeteget dolgoztam, hi­szen a semmiből kellett egy jó üzletet csi­nálni. Ez sikerült is, méghozzá jobban, mint a varsói vagy a prágai, amelyek a budapestivel egy időben indultak: a ma­gyarországi cég hét év alatt több profitot termelt, mint a másik kettő együtt. - Amikor elvállalta a turizmus irá­nyítását, mit gondolt, mi benne a fantá­zia? - Ma ez az ágazat egy olyan gyárhoz hasonlít, amely a kapacitását csupán fele részben használja ki. Ha a dolgokat sike­rül jó irányba terelni, a szakma összefog, a legfelső politikai és gazdasági vezetés is felfigyel az idegenforgalomra, akkor a tu­rizmus teljesítményét néhány éven belül meg lehet duplázni. A statisztika szerint 1990 óta az ágazat a bevételeit meghá­romszorozta, tavaly már csaknem 2,5 mil­liárd dollárt hozott a konyhára. Most to­vábbi növekedésre nem számíthatunk, ugyanis olyan helyzetben vagyunk, ami­kor valami újat kell produkálni ahhoz, hogy megint nagyobbat léphessünk előre.­­ A közismert megfogalmazás szerint a turizmus a béke iparága. A háborús szomszédság nyilvánvalóan ártott a le­hetőségeinknek. Vannak, akik egyenesen a hazai idegenforgalom válságáról be­szélnek, mások mértéktartóbban fogal­maznak. Ön szerint milyenek az idei üzleti kilátásaink? - Én elfogult vagyok, elsősorban azért, mert nagyon optimista a természe­tem. De a sokakban meglévő idegessé­get és szorongást is oldhatja, hogy az év első négy hónapjában az idegenforgalom egyenlege 339 millió dollár volt, 21 szá­zalékkal több, mint az előző évben. Ami az esztendő egészét illeti, a turisztikai bevételek és a kiadások különbségének összege valószínűleg 5-10 százalékkal tér majd el a tavalyitól, és nem feltétle­nül lefelé. Ezt azért gondolom, mert ha­gyományosan a látogatóink 94 százaléka Európából érkezik, s a többség most sem fog elmaradni, Szerbia újjáépítésé­vel összefüggésben pedig az üzleti uta­zások rendkívüli megélénkülésére szá­míthatunk. Ez pótolhatja a tengerentúlról érkező vendégek számának csökkenését. S a béke hírére még bizakodóbbak lehe­tünk. Ehhez járul, hogy a turisztikai kí­nálatunk napról napra erősödik, például egyre több jó színvonalú szálloda épül, s ezek gyorsan gyarapítják az ágazatból várható hasznot. A vállalkozókat most erőteljes piaci propagandával, a kereslet bővítésével igyekszünk segíteni, s a jó marketing még azok üzletét is helyrebil­lentheti, akik ma csődöt emlegetnek. - Tekintsünk hosszabb távra. A köz­­biztonságot, az üzleti megbízhatóságot, a köztisztaságot és hasonló alapvető dolgokat illetően rosszul áll a szénánk, s ezt a külföldi versenytársak igyeksze­nek is kihasználni. Hogyan szerezhet­nénk vissza az ország e tekintetben ko­rábban volt jó hírét? - Nehéz kérdés, hiszen a felsoroltak hatása felér tíz koszovói háborúéval. Mit lehet tenni? Először is tudatosítani kell, hogy aki például csal, az végül maga is rosszul jár, mert elveszítjük a vendége­ket. Azután néhány konkrét tennivalóról. A közbiztonság javítása érdekében épp a napokban írunk alá egy megállapodást az országos rendőrfőkapitánnyal, s már a főszezonban megerősített szolgálatot teljesítenek a rendőrök a szükséges he­lyeken. Budapest meglehetősen kopot­tas, ki kell hát találni, hogyan válhat tet­szetősebbé a külseje. Eligazodni sem könnyű a fővárosban, ezért külföldieket kérünk majd meg, hogy például utazza­nak a metrón és mondják meg, hol hiá­nyoznak közérthető táblák, információk. Tervezzük azt is, hogy a határállomáso­kon tájékoztató füzetecskét adunk az ide érkezőknek, amelyben felhívjuk a figyel­müket arra, mi mindenre kell vigyázni­uk. Ami pedig a köztisztaságot illeti, első lépésként az illemhelyek rendbeho­zatalára több százmillió forint támogatást nyújtunk.­­ A turizmus valójában láthatatlan export, s az ebből származó jövedelem­re az országnak rendkívül nagy szüksé­ge van. Ám évről évre rövidebb időt töl­tenek itt a külföldiek, s mindinkább a kevésbé módosak érkeznek, azaz folyta­tódik az ország leértékelődése. - Régi gondok ezek. Valóban az vol­na jó, ha több igazi turista üdülne ná­lunk. Az idei adatok e tekintetben bizta­tóak, s az elmozdulás annak köszönhető, hogy javult a kínálat, több a jó színvo­nalú szálloda, étterem, gazdagabb a programajánlat. Hozzáteszem, hogy az utóbbi években a forint felértékelődésé­nek hatására lemorzsolódott az ideérke­zők egy része, azok közt viszont, akik mostanában fedezték fel Magyarorszá­got, több az igényes és a jó szolgáltatá­sokat megfizetni is képes vendég. Ko­rábban már említettem, hogy a turizmus teljesítménye néhány év alatt megdupláz­ható. Ha ezt készpénzre akarjuk váltani, akkor gőzerőre kell kapcsolnunk, és elő kell segítenünk, hogy az idegenforgalmi infrastruktúrába mielőbb legalább 300 milliárd forintot ruházzanak be. Szükség van új szállodákra, a régiek rekonstruk­ciójára és például a termálvizek kínálta lehetőségek kiaknázására. Alighanem az is felkelti majd a vállalkozók érdeklődé­sét, hogy országszerte egyre több válla­lat és intézmény készül megválni az üdülőitől, az új tulajdonosok pedig nyil­vánvalóan új ötletekkel, üzleti alapon igyekeznek majd ezeket hasznosítani. Szerencsére a külföldi és a hazai tőke érdeklődése egyaránt nagy, megfelelő körülményeket kell hát teremtenünk a kisebb-nagyobb befektetésekhez.­­ A magyar eközben nem túl szívesen látott vendég a saját hazájában. A nyu­gati országokban ez éppen fordítva van: a turizmus bevételeinek nagyobbik része a hazai forgalomból származik. A tortát tehát ők maguk sütik meg, amit pedig a külföldiek adnak hozzá, az csupán a hab a tetején... - E tekintetben is igen nagyok a ki­használatlan lehetőségek. Például ha vala­ki itthon üdülne, azt sem tudja, merre in­duljon el, miből választhat. Első lépésként elkezdtük hát az újságokban hirdetni a különböző szállodák, panziók kifejezetten hazai vendégeknek szóló ajánlatait. A Tourinform-irodák nyitva tartásán is vál­toztatni kell, mert gyakran zárt ajtó fogad­ja az útbaigazításra váró vendéget. Hiá­nyoznak a prospektusok, a megfelelő marketing és hosszan sorolhatnám. Mind­ez szerepet játszik abban, hogy most egy nagyon furcsa helyzet uralja a turisztikai piacot. Sok utazni vágyó honfitársunk tervezi, hogy felül a buszra és egy jót pihen a tengerparton, sok hazai vendéglátó meg azt lesi az üres üzlet ajtajában, hogy jön-e végre a külföldi, aki megmenti majd a boltot, így aztán nem lesz sem elég nagy, sem elég jó az a bizonyos torta, sőt még az is kétséges, jut-e elég hab a tetejére. — Az ön tevékenységét már 1996-ban Pro Turismo-díjjal ismerték el. Ezt a ki­tüntetést a szakma javaslatára ítélték oda, jórészt a fiatalok képzésében vég­zett munkáért. Mit tart e téren ma a legfontosabbnak? — Ugyanazt, mint már régebben is: a felnövekvő generációt tanítani, taníttatni kell. Szükségük van az új ismeretekre, a marketingre, a pénzügyekben való jártas­ságra és arra is, hogy lássanak világot, szerezzenek másutt is tapasztalatokat. Mindez kamatostul térül majd meg, még­pedig az egész ország számára. Számom­ra rettentő fontos, hogy most készítsük elő, neveljük ki azokat, akik majd 2010- 2020-ban fogják vezetni a magyar idegen­­forgalmat. Mindennap több órát szánok en­nek a megvalósítására. Meggyőződésem, hogy érdemes, és meglesz a gyümölcse. Medve Piroska 1. A pályázat célja: Gabonatároló-kapacitás rendelkezésre bocsátása a 33/1998. (X. 2.) számú FVM-rendelet alapján az 1999. évi termésű élelmezési búza ga­rantált áron történő felvásárlásához. 2. A pályázat részletes feltételei: a) Pályázhatnak természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, amennyiben ellenük nincs csőd-, illetve felszá­molási, valamint végelszámolási vagy végrehajtási eljárás folyamatban. b) Egy pályázónak minimum 10 ezer tonna raktárkapacitást kell fel­ajánlania, melyből az egy telephelyhez tartozó raktárkapacitás nem lehet kevesebb mint 5 ezer tonna. c) A felajánlott raktárak a pályázó kizárólagos tulajdonát kell hogy képezzék. d) A pályázónak a felajánlott raktárkapacitásokra vonatkozóan érvényes vagyonbiztosítással kell rendelkeznie, amelyet a tárolt árura is kiterjeszt. e) A felajánlott raktártelepek, illetve raktárterek mindegyikének meg kell felelnie az 1. számú mellékletben részletezett minimális műszaki, minőségi, biztonsági követelményeknek. Ezen megfelelőséget a CONCORDIA Közraktár Kereskedelmi Rt. igazolja.­­ A pályázónak nyertes pályázat esetén vállalnia kell, hogy a 2. számú melléklet szerinti pályázati lapon felajánlott raktárkapacitásokat 1999. augusztus 1-jétől 1999. szeptember 15-ig az FVM, illetve az FVM által felvásárlással megbízott közraktár rendelkezésére bocsátja. g) Nyertes pályázó a raktárbérleti szolgáltatás nyújtásáért a következő díjtételek igénybevételére jogosult: 30 Ft/tonna/hét+áfa, 200 Ft/tonna+áfa, 200 Ft/tonna+áfa, 250 Ft/tonna+áfa, 190 Ft/tonna+áfa, 50 Ft/tonna+áfa. Az említett díjtételek fejében a nyertes pályázónak gondoskodnia kell az áru minőségi és mennyiségi átvételéről, illetve a raktározás ideje alatt az áru minőségének és mennyiségének megóvásáról. A nyertes pályá­zókkal a felvásárlást lebonyolító közraktár raktárbérleti szerződést köt. Az említett díjtételeket a felvásárlást lebonyolító közraktár a követke­zők szerint fizeti ki: tárolás: betárolás: kitárolás: rostálás és/vagy forgatás: gázosítás: minősítés-ellenőrzés: A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalának 2. számú pályázati felhívása az államilag garantált áron felvásárolt 1999. évi termésű élelmezési búza raktározására . A betárolásért, kitárolásért, rostálásért, forgatásért, gázosításért és minőség-ellenőrzésért járó díjakat az egyes tevékenységek közraktár ál­tal igazolt elvégzését követően, 15 napon belül fizetik ki. 3. Pályázatok benyújtási határideje: A pályázatok legkésőbbi postai feladásának határideje 1999. július 9., 24 óra. A pályázatot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um Agrárrendtartási Hivatal címére kell beküldeni zárt borítékban, aján­lott (tértivevényes) levélben, kizárólag postai úton (1860 Budapest 55, Pf. 1), (Budapest V., Kossuth Lajos tér 11.). A borítékra kérjük ráírni: „Garantált áras élelmezési búza”. 4. A pályázatok elbírálása: a) A pályázatokról bírálóbizottság dönt 1999. július 12-én b) A pályázatok elbírálásának szempontjai: 0 a felajánlott raktárkapacitás műszaki adottságai (vagonlakási lehe­tőségek, ki-, betárolókapacitás nagysága, közúti mérleg teherbíró-képes­sége stb.), 0 egy telephez tartozó felajánlott kapacitás nagysága (egy helyen lévő nagyobb kapacitások felajánlása pozitív elbírálási szempont). 5. A bírálóbizottság döntése alapján a pályázók értesítéséről az illetékes (raktárkapacitásra vonatkozó igazolást kiállító) közraktár gondoskodik. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárrendtartási Hivatal I. számú melléklet Tárolóterekkel szemben támasztott minimális műszaki, minőségi, biz­tonsági követelmények: 0 A tárolótér beázástól mentes legyen. 0 Az áru hőmérsékletének heti gyakorisággal történő mérése bizto­sított legyen. 0 A telephelyen hitelesített hídmérlegnek kell lennie. 0 Az adott tárolótérnek minimum 300 tonna/8 óra be-, kitároló­kapacitással kell rendelkeznie. 0 A telepnek a következő minimális minőségvizsgálati eszközökkel kell rendelkezniük: - infra gyorsvizsgáló (melynek alkalmasnak kell lennie nedves­ségtartalom-, sikér-, f­ehérjevizsgálatra), - esésszámmérő,­­ hektolitersúly-mérő. 0 A telephely kerítéssel körülhatárolt és napi 24 órás őrzésre megol­dott legyen. 0 Deszkafalazat, hullámpala oldalfal, műanyag bárminemű alkalma­zása határolóépületként nem fogadható el.­­ A nyílászárók szerkezetileg beépítettek és zárhatók legyenek. 2. számú melléklet Iktatószám: ARH: ................/1999. (az ARH tölti ki) PÁLYÁZATI LAP az FVM-ARH 2. számú pályázati felhívásához 1. A pályázó adatai: Adószáma (azonosító jel): ....................................................... Neve:............................................................................................ Postacíme:.................................................................................... Helység:...................................................................................... Utca:..........................................................Házszám:................ Irányítószám:........................ Telefon:......................................................Faxszám:................ 2. A pályázat ügyintézőjének adatai: Neve:............................................................................................ Telefonszám:.................................Faxszám:............................ 3. Felajánlott raktárterek adatai: Cím Kapacitás (tonna) Tárolótér típusa** Be-, ki tároló­kapacitás (tonna/óra) Vagonlakási lehetőség*** Közúti mérleg mérés­határ (tonna) 1-2. * a tárolótér pontos címe: ** síktároló, acélsiló, betonsiló stb., *** ha vagonlakásra a telepen van lehetőség, úgy ide 1-est, ha a telep 5 kilométeres körzetében van lehetőség, úgy 2-est, ha pedig 5 kilométeren túl, úgy 3-ast kérünk ebbe a rubrikába beírni! 4. Tudomásul veszem, hogy valótlan adatok közlése a pályázat­ból történő kizárást vonja maga után. Dátum:............................................ Cégszerű aláírás Melléklet: a pályázati felhívás 2. e) pontja szerinti közraktári igazolás

Next