Szabad Föld, 2000. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)

2000-01-04 / 1. szám

22 SZABADFÖLD Az érték volt a mérték Kamera Hungária 99 A rendszerváltás óta, kilenc éve nem tartották meg az elmúlt évtizedekben szokásos televíziós műsorok fesztivál­ját. Húsz évig Veszprém adott otthont a hazai tévés alkotóműhelyekben készült művek versenyének, de azóta rengete­get változott a világ. Nálunk is kialakult a plurális televíziózás, hiszen kereske­delmi, regionális csatornák sokasága között válogathat a néző. Ezzel szinte egyidejűleg a lakosság életében még sokkal hangsúlyosabb szerepet játszik a tévé. Bár újságot sokan olvasnak, szín­házba jóval kevesebben járnak; ma a legtöbben információikat a világról a „dobozból” szerzik be. Az eltelt esztendők során új típusú műsorok alakultak ki, ugyanakkor a pénzhiány miatt csaknem megszűntek a régen megszokott, színvonalas hazai té­véjátékok, -sorozatok. Ha sommázni akarnánk, jobb vagy rosszabb-e a mai televízió, mint a tíz évvel előtti, a nyi­tott és toleráns válasz: más. Ezért is kí­vánta elsősorban a szakma a megméret­tetést. A vizuális környezetszennyezés, a gyenge vagy egyenesen csapnivaló so­rozatok, szórakoztató műsorok mellett igenis teremnek érté­kek, amelyeket felvo­nultatni, értékelni, díjazni érdemes. A Média Hungá­ria, valamint az Or­szágos Rádió és Te­levízió Testület veze­tői e szándék jegyé­ben hirdették meg Kamera Hungária 99 címmel a televíziós műsorok fesztiválját. A szemlére összesen 539 alkotás érkezett, a művek összesen több mint háromszáz óra műsoridőt tettek ki. A fővárosi és helyi televíziós műhe­lyekből, egyéni alkotóktól benevezett művekből az előzsűri 98 műsort jutta­tott a döntőbe. A fesztivál három napján a budapesti Puskin moziban tizenkét kategóriában versenyeztek kül- és belpolitikai ripor­tok, ifjúsági, kulturális, sportműsorok, hírmagazinok, tudományos és doku­mentumfilmek, vetélkedők, talk show-k, határon túli és kisebbségi magazinok, dramatikus alkotások, televíziók által támogatott játékfilmek, amelyek az el­múlt két évben készültek. A színvonalas, erős mezőnyben vé­gül a zsűri kategóriánként egy-egy szemledíjat, több különdíjat, a legjobb televíziós színésznő, színész, rendező, szerkesztő, operatőr, riporter, televíziós személyiség díját - összesen 28 díjat - osztott ki. Ahogy a versenyzsűri hajdani és mai elnöke, Szinetár Miklós fogalma­zott, a döntőbe került, majd díjazott alko­tásoknál nem a nézettség volt a mérce, hanem az érték, a minőség, a tehetség. A teljesség igénye nélkül örülünk a nézőkkel együtt, hogy az alábbi alkotók és műveik díjat kaptak. A Mártonka című belpolitikai riport a hencidai éhező gye­rekekről, köztük a 11 éves Mártonkáról szólt, aki utoljára négy éve evett kol­bászt. A napokban az Európa-díjjal is ki­tüntetett Cselényi László Minoritates Mundi-sorozata a Duna Televízióban ké­szült, s a határon túli műsorok kategóriá­jában került az élre. Levente Péter- Döbrentey Ildikó Égből pottyant mesék sorozata lett a legjobb ifjúsági és gyer­mekműsor. Almási Tamás alkotói és kü­löndíjat kapott Tehetetlenül című doku­mentumfilmjéért. Egyedülálló vállalko­zásként több mint tíz éven keresztül fog­lalkozott az ózdi kohászat történetével, s örökítette meg kamerájával a rendszer­­váltás veszteseinek, a bányászoknak s a régió lakosainak hihetetlenül tragikussá vált életét. A négyrészes tévés családre­gény, a Szórád ház — írta Marosi Gyula, rendezte Mihályfi Imre­­ főszerepéért Mádi Szabó Gábort, a Mirad című tévé­játékban nyújtott alakításáért Börcsök Enikőt jutalmazták. A legjobb műsorve­zető Szilágyi János lett, Showbálvány című műsorát is díjazták. A közönség is szavazhatott, így voksolásuk eredmé­nyeképpen Friderikusz Sándor a legnép­szerűbb televíziós személyiség. A Heti Hetes című, harmadik hónapja példátla­nul sikeres talk show - Csiszár Jenővel, Verebes Istvánnal, Farkasházy Tivadar­ral és Gálvölgyi Jánossal - bátor, szóki­mondó, közéleti látleletet adó műsora nyerte a legjobb produkció kategóriát. A fesztivál döntős és díjazott alkotá­sai példázzák, mekkora a televízió fele­lőssége az emberek egymáshoz való vi­szonyában, a tolerancia, a humánum be­mutatásával az élet minden területén. A műsorok tükröt tarthatnak elénk, meg­könnyíthetik eligazodásunkat a világ­ban. S ebben az igazán napi műfajban, a mindig más aktualitás felé forduló hír­­özönben és nézni való rengetegben is lehet — sőt kell­­ értéket teremteni. Lovass Ildikó A Szórád ház - főszerepben Mádi Szabó Gábor Árverésrekord Néhány héttel ezelőtt Szent Péter ára címen elmélkedtem azon, elkél-e va­jon egy árverésen Paul Troger osztrák festő képe 28 millió forintért. Nekem - s gondolom, nem vagyok egyedül - már ez az ár is felfoghatatlannak számított. Szokás szerint a valóság már megint messze felülmúlta a képzeletet. Az igaz, hogy Troger Szent Pátere csak a kikiáltási árán talált vevőre. Tényleg nem ért többet 28 milliónál! De a magyar műkincsaukciók történetében minden eddigi rekordot meg­döntött egy XVI. századi olasz festő képéért tartott licitálás. A szent család Ke­resztelő Jánossal, donátorral és gyermekével című mű 120 millió forintot ért valakinek. Ugyanott a magyar slágerfestőnek számító Rippl-Rónai József Lazarine, a művész felesége című alkotása 44 millió forintért talált gazdára. Hiába, jól befektetni tudni kell! L. L VAN MÁR PROGRAMJA? Balatonlelle, Városi Művelő­dési Ház: néptánc (8., 12-én du. fél 5). Barcs, Városi Múzeum: Múlt századi öntöttvas kályhák - az Öntödei Múzeum vendégkiállítá­sa (jan. 31-ig). Békéscsaba, Ifjúsági Ház: Kis­gyerekek délelőttje - színes prog­rammal, artisták és bohócok köz­reműködésével (8-án fél 10-től). Biharugra, Szabó Pál Emlék­ház: A népi író életének és élet­művének dokumentumai. Dombóvár, Városi Művelődési Központ: hétvégi kézműves játszó­ház gyerekeknek (8-án de. 10). Jászberény, Déryné Művelő­dési Központ-Ifjúsági Ház: tár­sastánc iskolásoknak (6-án du. 3). Kaposvár, Csiky Gergely Szín­ház: Móricz Zsigmond: Rokonok (6-án este 7). Shakespeare: Víz­kereszt vagy amit akartok (7-én fél 8), Minden jó, ha vége jó (12- én 7). Kecskemét, Ifjúsági Otthon: Varázsfuvola, a Trambulin Szín­ház zenés mesejátéka - újévkö­szöntő kakaódélután keretében (8-án du. 3 és 5). Kiskőrös, Petőfi Emlékmúze­um (a költő szülőháza): Irodalmi és helytörténeti kiállítás - Petőfi életművét bemutató multimédiás programmal. Marcali, ZOOM Táncklub: hét­végi diszkóprogram (8-án este 8). Mosonmagyaróvár, Fehér Ló Közösségi Ház: társastánc gyere­keknek (7-én du. 5). Nagykőrös, Arany János Mű­velődési Központ: népdaldélután, vezényel Kis István (10-én fél 5). Nyíregyháza, Városi Művelő­dési Központ-Ifjúsági Centrum: Kallódó gyerekek foglalkozása (12-én du. 5-től). Orosháza, Petőfi Művelődési Központ: Társkeresők zenés klubja (8-án este 6-11). Pécs, Pécsi Nemzeti Színház: Theodorakisz: Zorba, balett (7-én este 7). Bizet: Carmen, opera-elő­adás (8-án 7). Kamaraszínház: Galócza, énekes népszínmű (5., 6., 11., 12-én fél 8). Salgótarján, József Attila Mű­velődési Központ: a Liszt Ferenc Kamarazenekar estje (11-én 6). Siófok, Tourinform Iroda: Ka­sza József és Egervári Csaba fo­tótárlata (idősz. kiáll.). Szekszárd, Babits Mihály Mű­velődési Ház: a Német Kórus estje (10-én 7). Szolnok, Városi Művelődési Központ: Nagy Sándor és a helle­nizmus kora, dr. Kertész István elő­adása a Személyiség a történelem­ben című sorozatban (6-án du. 5). Tata, Városi Művelődési Köz­pont: Cukorbetegek januári talál­kozója - orvosi konzultációs lehe­tőséggel (10-én du. 4). Vác, Madách Művelődési Köz­pont: Nyugdíjasok pótszilvesztere (6-án du. 4). Várpalota, Szolgáltatóház- Klub: slágerdiszkó (7-én este 8). Veszprém, Bakonyi Ház: Az egykori paraszti életmód eszközei és felszerelései. Zalaegerszeg, Gönczi Ferenc Művelődési Központ: Vakok és gyengénlátók januári baráti talál­kozója (7-én du. 4). TARKA OLDAL V ) LÁTNIVALÓ Kiskirálylány Naponta ezrek mennek el mellette a pesti Duna-parton, a korzón. Akik a 2-es villamosról a Vigadónál naponta leszállnak, annyira a városkép szerves részé­nek tartják már, hogy észre sem veszik. Marton László Kiskirály­lány című bronzszobra éppen tíz éve ül a vaskorláton. Koronája mint bohócsipka hetykén hátra­billen, finom arcocskáján mosoly csillan. Belesimul a városképbe, nagykabátja mögött a Vár szilu­ettje a háttér. A művész, akinek több mint száz köztéri szobra áll országszerte, egyik kislányáról mintázta meg a vagány, csibészes kiskirálylányt. Ez a telitalálat gyerekportré annyira megtetszett Károly walesi hercegnek, hogy mását Londonban is felállították. A szerző FELVÉTELE Mi igazán akkor figyelünk fel a szobor rendhagyó elhelyezésére, amikor fürge japán turisták ülnek mellé, s kat­tintgatják fényképezőgépeiket. (­vass) 2000. JANUÁR 4. Angara tánca Van néhány igen karakteres, saját egyéni útját járó táncművésznőnk. La­dányi Andrea, Bozsik Yvette mellett a Kolozsváron született, de már 15 éve itt élő Bodor Johanna is a tánc mint kifeje­zési műfaj szuggesztív képviselője. Életpályája útkeresését is példázza, hi­szen tagja volt a Győri, majd a Szegedi Balettnek. Aztán szabadúszóként nem­csak önálló esteket tartott, hanem több vígszínházi előadás - az Össztánc, A dzsungel könyve - koreográfusaként is dolgozott. A fotón egy tunguz balladát táncol, ő a nagy hatalmú Bajkál király Angara nevű lánya. A szabadságra és szerelemre vágyó királylányt Bodor Jo­hanna költői szépséggel, varázsos moz­dulatokkal keltette életre. Ősi rituálé, modern életérzés, harmónia és titokza­tosság egyszerre sugárzott táncából. Kép és szöveg: Lovass Ildikó 2000 ÉVES ÁLMOK Az, hogy magunk mögött hagytuk az 1900-as éveket és hamarosan belelé­pünk a harmadik évezredbe, a sláger­szerzőket is megihlette. Változik a vi­lág, énekli Csepregi Éva, Szűcs Judit arra biztat bennünket, kezdjünk új életet, a Kozmix pedig a 2000 utáni életet festi le. Ebbe a sorba nagyon jól illeszkedik Demjén Ferenc is, akinek 14. szólólemeze 2000 éves álmok címmel jelent meg a közel­múltban. Rózsi legújabb CD-jét az Őrült lo­vak nevű sörözőben mutatta be a saj­tónak, barátainak, s a helyiség összes terme annyira megtelt, hogy egy gyufaszálat sem lehetett volna leejte­ni. A hajdani Bergendi együttes frontembereként megismert zenész sikerének egyik titka, hogy dalai ér­zelmeket váltanak ki belőlünk, ér­zelmeinkre hatnak. Slágereinek egy része ma már örökzöld, ezek a kíván­ságműsorokban állandóan szerepel­nek. Ki ne emlékezne az Iskolatáská­ra, a Mikor elindul a vonatra, a Ho­gyan tudnék élni nélküledre vagy a Honfoglalás című film gyönyörű be­tétdalára? Nos, Rózsi új lemezén is elsősorban érzelmeinkre hat, szerelem­ről, boldogságról, reményről, vágyako­zásról, féltésről énekel. Megtudhatjuk, az énekes mit gondol a körülöttünk lévő világról, mi izgatja valójában, hiszen a dalok szövegét ő maga írta. „Lassú az út, széllel kell szemben járnunk, száll­­nunk, mert vissza rég nem vágyunk.” „Valahol réges-régen, a mesék erdejé­ben, valahogy elveszett egy szép szó.” „A béke még vár.” „Kit egy évszám len­dít a jövőbe, onnan hogyan juthatna előre?” Ezredvégi gondolatok az igé­nyes, lírai slágerszövegekben, amelye­ket olyan kiváló zeneszerzők álmodtak dalba, mint Menyhárt János, Závodi Já­nos és Holló József. A korongon talál­ható tíz szám valamelyike biztosan megérint valakit, és nem nehéz megjó­solni, hogy a Valahol réges-régen című dal bevonul az örökzöld slágerek közé. (pethes) SPRECHER ILDIKÓ FELVÉTELE Rózsi kétezer éves álmairól énekel

Next