Szabad Föld, 2000. július-december (56. évfolyam, 27-52. szám)

2000-10-24 / 43. szám

2000. OKTÓBER 25.) G­yőr és Velence a két legvirágosabb település Évről évre növekvő népszerűségnek örvend az 1994-ben útjára indított Virágos Magyarországért országos környezetszépítő verseny. Az idén Abádszalóktól Zselickisfaludig már 345 honi település - közöttük nagyváro­sok - és Budapest tizenegy kerülete versengett a két kategóriában meghirdetett fődíjért A városok mezőnyében Győr vitte el a pálmát. Balogh József polgár­­mester a díjátadáskor méltán volt büszke a kitüntető címre, hiszen a zsűri értékelésében hangsúlyozta, hogy a virágos Győr versenyképes az európai városokkal. A Kisalföld fővárosában ápoltak, védettek a parkok, a szürke közutakat muskátlik színesítik, szépek a vízpartok, a szigetek. Az önkormány­zat kiemelten gondozza az Európa-díjas, történelmi város műemlékeit, új szob­rokat állított, emlékfákat ültetett, virágkompozíciók díszítik a csomópontokat, utcafásításra és új játszóterek létesítésére került sor. A legvirágosabb falu címet Velence érdemelte ki, ahol az önkormányzat a helyi kertészvállalkozókat bevonja a parkosításba, akik szakmailag is segítik ezt a munkát. Oláhné Surányi Ágnes, a Fejér megyei üdülőtelepülés polgár­­mester asszonya boldogan fogadta a gratulációkat a győri díjátadó ünnepsé­gen. Velence szakszerű településfejlesztő munkájának köszönhetően a közterü­letek, parkok, zöldsávok rendezettsége kimagasló színvonalú. A községben az ingatlantulajdonosok az előkeltek, ablakok, balkonok díszítésével hatékonyan segítik a kedvező utcakép kialakítását. A virágosítási mozgalomban az iskolás gyermekek és a helyiek egyaránt részt vesznek. A Virágos Magyarországért környezetszépítő verseny díjkiosztó ünnep­ségén a két győztes mellett további 156 település részesült elismerésben. To­vábbá az 1990-2000 közötti időszakban az európai versenyben részt vett 22 magyar város, illetve község képviselője is díjat vehetett át a nemzetközi zsűri képviselőitől. A hagyományoknak megfelelően jövőre az Európai virágos városok és falvak versenyén a mostani két győztes: Győr és Velence képviseli Magyaror­szágot. (pálfalvi) ­_____ A közelmúltban elfogadta a parla­­­­ment a balatoni területrendezési törvényt, s a szigorú feltételek miatt különösen megdrágulnak az építke­zések, a beruházások a Balaton-­­ felvidék festői szépségű falvaiban. (A vízparti településeken már eddig is igen szigorú szabályok voltak ér­vényben.) Elköltöznek-e a „drága élet” miatt az ott élők, avagy finan­szírozza majd az állam a többletki­adásaikat? Ugyanis fontos a vízvé­­s­delem is és a táj jellegének megőr­­­­zése. Új törvény váltja tehát fel a múlt év áprilisa óta érvényben lévő átmeneti sza­bályozást. Feltétlenül szükség van az új jogszabályra, ami jónak és korszerűnek is mondható - vélekednek a szakembe­rek -, mégis komoly bajok eredője le­het, ha nem rendelnek mellé pénzforrá­sokat is. - Jó ez a törvény, de vigyázzunk! - jelentette ki Bóka István, a Balatoni Fej­lesztési Tanács (BFT) elnöke, Alsóörs polgármestere. - A szigorításokkal egyet lehet érteni, ám felvetődik a kérdés: mindezt miből finanszírozzuk? A tör­vény ugyanis mindent a vízminőség vé­delmének rendel alá, ami természetesen helyes elgondolás, ám ebből az is követ­kezik, hogy majd megköveteli mindenütt (a Balaton-felvidék kis településein is) a teljes csatornázottságot. S éppen ez az, ami miatt, úgymond, kiborulhat a liszt, ugyanis az érvénybe lépő szigorítások miatt ezek a falvak még hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek. A parttól távo­labb lévő települések valószínűleg ku­darcként s fejlesztési lehetőségeik beszű­küléseként élik majd meg az új törvény hatályba lépését. Az elnök szerint a településeknek már most el kell kezdeniük a tervezést, s utá­na máris pályázhatnak a BFT-nél támo­gatásra. A kész tervek birtokában 2002- ben pedig már országos alapokhoz lehet benyújtani pályázatokat csatornaépítési támogatásra. Bóka István utalt arra is, hogy a tör­vény szigorításokat vezet be a mezőgaz­daságban, hiszen integrált szőlőművelés­ről, valamint megkülönböztetett vadállo­mány-kezelésről és erdőgondozásról rendelkezik. Mindezek újabb tetemes többletkiadásokat jelentenek, amelyeket nem terhelhetnek kizárólag a gazdálko­dókra.­­ A balatoni táj jellegének megőrzé­se roppant fontos. Jó lenne, ha nem épülnének össze­menésétől Keszthelyig az északi parti települések, mint a déli oldalon - vélekedett érdeklődésünkre Lasztovicza Jenő, a badacsonyi térség országgyűlési képviselője, az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) elnöke. - Az új törvény a külterületeken is en­gedi majd az építkezéseket, ám csakis zárt rendszerű szennyvízhálózat eseté­ben. Továbbá szigorú területnagyságo­kat határoz meg, ugyanis azt nem sze­retnénk, hogy valaki az 500 négyszög­­öles szőlőültetvényére építhessen, mert akkor oda jutnánk, hogy előbb-utóbb eltűnik majd a szőlő, s marad a villa... — A Balaton miatt a mi térségünk lé­nyegében csak hátrányokat szenved — jelentette ki Szencz Lajosné, a Balaton­­felvidéki Kistérségi Társulás elnöke, Zalahaláp polgármes­tere. - Mi is csak annyi pénzre pályáz­hatunk, mint bárki más, holott nálunk a beruházások kétszer­­háromszor drágábbak lesznek. Például a szennyvíztisztítóknak ivóvíz-tisztaságú vi­zet kell kibocsátani­­uk. A törvény rop­pant megterhelő anyagi kihatásai azt hozzák majd, hogy nehezebb lesz az élet az amúgy hangula­tosnak nevezett Bala­­ton-felvidéki falvak­ban, s az emberek el­költöznek, mert nem bírják a költségeket. Egyetértenek azzal, hogy a Balaton-felvi­­déki Nemzeti Park területén ne épüljenek üzemek, csakhogy valamiből az ott la­kóknak is meg kell élniük. Már szinte minden munkaképes ember ingázik, illetve egyre nagyobb a munkanélküliség. Az értelmiség nagy része már elment a falvakból - jegyezte meg Szenczné -, ám ha az őslakosság is megindul, akkor még a természet is el­vadul, mert nem lesz, aki kaszálja, ka­pálja, gondozza. A gazdag külföldiek pjedig csapatostól jönnek, megveszik a kész házakat. Józsa Benő Balaton, te drága! Eltűnik a szőlő, marad a villa? Fontos a táj jellegének megőrzése BOHANEK MIKLÓS FELVÉTELE HilMSAn Itn r1 U LiLr­\ 1 ^L/-vAU LZ31 .711 Ti u \ ______ Éheztek és pusztultak az állatok Ügyészi intézkedéssel más telep­re kellett szállítani az éhhalálra ítélt szarvasmarhákat Vasboldogasszo­nyon. Környezet- és természetkáro­sítás, valamint állatvédelmi szabá­lyok megszegése miatt eljárást, fele­lősségre vonást kezdeményez az ügyész. Botrányos állapotok uralkodtak a Zala megyei Vasboldogasszony külterületén található állattartó tele­pen. A teheneket és borjaikat olyan körülmények között tartotta és éhez­­tette az osztrák vállalkozó, hogy a Zala Megyei Főügyészség helyszíni szemlét kezdeményezett. A jelen lévő állatorvosok megállapították, hogy a telep alkalma van az állattar­tásra, az ellátatlan tehenek és borjak közül sok elpusztult, a tetemek ott hevertek a dagonyában. A felvett jegyzőkönyvben rögzí­tették, hogy az állatok már nem is a gazda tulajdonában vannak, hanem egy másik gazdasági társasághoz ke­rültek, amely júniusban kivásárolta a banki hitelt. A hatósági intézkedés eredményeként gondoskodtak az álla­tok takarmányozásáról, majd pedig Gutorföldére egy másik telepre szállí­tották őket, már amelyiket még lehe­tett. A teljesen legyengülteket a vágó­hídra irányították. Az eljáró ügyész nem elégedett meg pusztán a kitelepítéssel, indo­koltnak tartotta a telep rendbe­hozását, az állati tetemek eltávolítá­sát, a trágya elhordását, s szüksé­gesnek látta a hatósági fertőtlenítést. Minderre 15 napos határidőt szabott ki. Ennek letelte után a környezet­és természetkárosítás, illetőleg az ál­latvédelmi szabályok megszegése miatt eljárást, valamint felelősségre vonást kezdeményez. B. E. Javult a magyar tenger közbiztonsága Szerencsésen zárult az idegenforgalmi idény a Balaton-parton a Balatoni Ide­genforgalmi Koordinációs Bizottság ér­tékelése szerint A Velencei-tónál hason­ló volt a helyzet. A Balaton-parti me­gyék és Fejér megye vezető rendőrei zalaegerszegi találkozójukon értékelték a Balaton és a Velencei-tó környékének nyári bűnügyi tapasztalatait. A szokatlanul meleg időjárás miatt ko­rán kezdődött az idei idegenforgalmi idény, s kezdetben sok bűncselekmény történt. A helyieket megerősítő rendőri erőket július 1-jén irányították az üdülőte­rületekre, s ezután a kedvezőtlen folyamat megállt Az idényben a tavalyinál 10 szá­zalékkal több turista érkezett a tavakhoz, ám 5,8 százalékkal csökkent a bűncselek­mények száma. Emberölés nem történt, kevesebb volt a közlekedési baleset. A nagy értékű gépkocsilopások miatt kemény intézkedéseket tett a rendőrség. Tíz napon keresztül a régió összes rend­őre 12 órás szolgálatot teljesített, az autótolvajokra szakosodott Gepárd cso­port is a vízparti településeken dolgo­zott, így több tolvajbandát füleltek le. A rendőrkapitányok elégedetten nyugtázták a Gazdasági Minisztériumtól kapott tájékoztatást, amely szerint jövőre négyszeresére növekszik az idegenforga­lom költségvetése, és az erre a célra jut­tatandó 25 milliárd forintból a rendőrsé­gi munkára is több jut, mint a korábbi években. (bozsér) Szabad(fi­) 5 A VIDÉK HÍREI Harmatfű az Őrségben Új természetvédelmi centrumot­­ avattak a vas megyei Oriszentpéte­­■­­ren. Az Őrség-Vendvidék Natúr­­­­park program jegyében épített köz­pont a térség jégkorszaki marad­­­­vány növényfajáról, a kereklevelű­­ harmatfűről kapta nevét. Az ország­­ legifjabb természetvédelmi központ­jának célja elsősorban az ismeretter­­­­jesztés, az oktatás és a tudományos kutatás segítése. Diák versírók Csornán Hadak útján címmel versíró pá­­l­­yázatot hirdetett a rábaközi város­­ könyvtára, amelyre hetvenegy, 8-­­ 15 éves általános iskolás diák kül­­­­dött be pályamunkát. A zsűri a fő­­­­díjat a kapuvári Németh Cs. Adri­­­­ennek ítélte, aki két költeménnyel is­­ nevezett a versenyre. A csornai­­­­ Rasztovich Katalin és a kapuvári­­ Horváth Máté személyében két má­­­­sodik helyezettet hirdettek. Míg a­­ harmadik helyen a csornai Kovács­­ Regina végzett. Cserfalván a dadaiak Évek óta baráti kapcsolatokat­­­ ápol a két Tisza menti település,­­ Tiszadada és Cserfalva. Ám az­­ előbbit Szabolcsba, a másikat meg Kárpátaljára pottyantotta a Teremtő,­­ így meglehetősen nehéz a kapcso­lattartás. Évente azonban egyszer­­, kétszer mindig találkoznak, leg­utóbb például a dadaiak vendéges­­­­kedtek a Beregszász melletti falucs­kában, ahol éppen a barátok érkezé­­­­sének napjához igazították a millen­­í­niumi emlékoszlop avatását. Levéltolvaj Nem az a hír, hogy levelet hoz,­­ hanem az, hogy levelet lop a pos­tás. Ez történt a Nyíregyháza mel­letti településen, Nyírszőlősön, ahol­­ az egyik postás az idei év tavaszá­­■ től rendszeresen eltulajdonította a­­ községbe küldött leveleket. Az ille­­­tőt főleg a külföldről érkezett leve­­­­lek érdekelték. Hazavitte s kibontot­­­­ta őket, a bennük lévő valutát pedig­­ zsebre vágta. A nyomozás szerint ötvenezer forintra tett így szert. Szárazmalom Újabb impozáns épülettel gyara­­­­podott a nyíregyháza-sóstói múze­umfalu. A Nemzeti Örökség Prog­­­­ram támogatásával elkészült a­­ matolcsi szárazmalom. A Szamos menti falucska malmát még a har­­­­mincas években lebontották, ám­­ fennmaradt a fényképe és néhány­­ rajza, ez alapján sikerült rekonstru­­­­álni a hatalmas épületet. A tervek szerint a malmot működés közben is megtekinthetik majd az érdeklő­­­­dők. Megyei díszpolgárok A Nógrád Megyei Önkormány­zat Közgyűlésének október 19-én megrendezett ünnepi ülésén emlék­­plaketteket és ezzel járó pénzjutal­makat adtak át Ennek keretén belül , a Nógrád megye díszpolgára kitün­­­­tető címet Gaál István filmrendező , és P. Orbán Márk ferences szerze­­­­tes kapta. Egymillió hiányzik A múlt hét végén fejezték be az­­ annavölgyi általános iskola felújítá­­­sát. Az önkormányzat ebben az év­­­­­ben 1,3, míg tavaly 1,2 millió fo­­­­rintot költött a kétszintes, tíz tanter­­­­mes épület rendbehozatalára. A 120 , diáknak otthont adó iskola felújítá­­­­sának befejezéséhez még egymillió­­ forint hiányzik. A szükséges össze­ j­­­get az önkormányzat pályázatok út­­í­­­ján kívánja előteremteni.

Next