Szabad Föld, 2001. július-december (57. évfolyam, 27-52. szám)
2001-07-06 / 27. szám
SÜSSE JÖL! HAZAI ÉLET Szilvi húzza a Szalajka-völgyi kocsikat A gyerekek fürtökben lógnak ki a kocsiablakon, és együtt sivítanak az állomáshoz közelítő mozdonnyal. Az erdőnek is kell reklám, s ez megéri az évi harmincmillió forintos veszteséget. A szilvásváradi kisvasúton tavaly kétszázezren utaztak. REMETE MARGIT Ha van irigylésre méltó foglalkozás, az erdei vasút kalauzának lenni bizonyosan az. Egész nap a Szalajka-völgy festői tájain utazni, viháncoló gyerekek örömét látni ritka jó dolog, így gondolja ezt a szilvásváradi Antal Zsolt is, aki éppen a kelemérilds diákok jegyeit vizsgálja a kisvonat kocsijában. Az ablakon szinte behajolnak a fák, egy pillanatra felcsillan a pisztrángos tó vize, amott felbukkan az erdei múzeum épülete. A keleméri nebulók a borsodi falucska osztatlan alsó tagozatába járnak, s tulajdonképpen ők harmincan jelentik az iskola egész diákságát. Sokan nehéz körülmények közül jöttek, és számukra biztosan ez az év egyetlen kirándulása. A jegyek persze rendben vannak, így a kalauz szakmája árnyoldalairól is mesélhet. Itt bizony csak a minimálbér jut a dolgozók egy részének, a szabadságot pedig télen illik kivenni, mert akkor nincs egyéb tennivaló, mint a járművek karbantartása. Antal Zsoltnak nem az a kikapcsolódás, ha csendes erdei ösvényeken bolyonghat, hanem az, ha évente feljut Budapestre, és belevetheti magát a főváros nyüzsgésébe. A Szalajka-völgyet minden évben hatszázezer turista keresi fel, számukra elmaradhatatlan látványosság a kisvonat. Hétvégente a Szilvi névre hallgató gőzmozdony is munkába áll A Közlekedési Múzeum tulajdonában levő masinát két éve újíttatta fel az erdőgazdaság. A gőzös után korabeli szalonkocsit akasztanak, s úgy gördülnek végig a század elején lefektetett síneken A mozdonyvezető, Bakos Zoltán tizenöt éve a farkaslyuki bányát hagyta ott az erdei vasútért. Különösen akkor érzi úgy, hogy nem bánta meg a váltást, amikor a vidám füstkarikákat eregető Szilvivel zakatol végig a Szalajkán. - Az erdőgazdaság szinte egyetlen „reklámhordozója” a kisvasút, ám egyre nehezebben vállaljuk az évi harmincmillió forintos veszteséget - mondja Pallagi László, az Egererdő Rt. vezérigazgató-helyettese. A jegyek árát azonban nem szeretnék emelni, hiszen sok családnak a mostani nyolcvan és százhatvan forint is gondot okoz. Szerencsére az is csak kósza ötlet, hogy belépőjegyet szedjenek a Szalajka-völgy bejáratánál, vagyis az erdei séta is pénzbe kerüljön a túrázóknak. A cég három erdei vasutat üzemeltet: a szilvásváradi mellett a felsőtárkányit és a mátrait is. Évente összesen 350 ezer kiránduló vált jegyet rájuk, ami a keskeny nyomtávú vasutak hazai utaslétszámának fele. Az erdő kezelője köteles közcélú feladatokat is ellátni, s ennek részeként nemcsak a vasutat üzemelteti, de a Bükki Nemzeti Parkkal együttműködve felújítja a tanösvényeket, sétautakat is. A Mátrának számos értéke van, amely felfedezésre érdemes, ám nehezen közelíthető meg, ilyen például a Parádfürdőhöz közeli Ilona-völgyi vízesés. Arra már rájöttek az erdészek, hogy nem szabad megszüntetni a kisvasutakat. A Mátra jövőjére gondolva inkább a fejlesztésükről érdemes beszélni, hiszen az autós turizmust szeretnék kitessékelni a hegységből. A Gyöngyöstől Lajosházáig vezető vonalat a tervek szerint meghosszabbítják két és fél kilométerrel, és a kisvasút végállomásától libegővel utazhatnak a kirándulók Mátraházáig, illetve Kékestetőig. A kisvasútban az is remek, hogy teteje van - így nevetnek azok a kirándulók, akik bőrig ázva kapaszkodnak fel az egyik megállónál. A Szalajkán ugyanis hatalmas zápor söpört végig, és sokan a vagonokba menekülnek. Nosztalgia, romantika és főleg szabadság: ez jut eszébe az erdei vasútról Kun Ildikónak, aki védőnőkollégáival Budapestről érkezett. Más ez, mint a villamosságnak össze, és még esőszagúan is élvezik az erdei levegőt. Az erdőnek is kell a reklám: tavaly kétszázezren utaztak a kisvasúton gályaborfelvétele A Széchenyi-hegy és a hűvösvölgyi végállomás között Úttörővasút volt, ma gyermekvasút. Budán szalad, s az ország legismertebb kisvasútja. Ide vágytak gyerekkorukban a mai felnőttek, s ez az érzés ugyanígy él a mostani gyerekekben is. SZIJJÁRTÓ GABRIELLAAz üveglap túloldalán a tízévesforma pénztárosfiú tájékoztatása kedvesen kimerítő. - A kisvonat húsz kilométer per óra sebességgel halad, összesen nyolc megállót hagy maga mögött, és hivatalosan negyvenöt perc alatt teszi meg a több mint tizenegy kilométeres utat. Mégis akkor vesz le végleg a lábamról, amikor menettérti jegyet kérve bizalmasan figyelmeztet: - Ha vissza szeretne jönni, ügyeljen az időpontok megválasztásakor, mert valójában egy-egy órába is beletelik a teljes út. Több mint ötven éve bizonyítják már a MÁV Széchenyi-hegyi gyermekvasútjának kiskorú dolgozói, hogy - némi segítséggel - képesek ellátni egy nagyon is felnőtt embernek való munkát, mégis csak a saját szemével látva hiszi ezt el az eddig kételkedő, gyermektelen tollforgató. Most viszont be kell vallania: nagykorú pénzkereső társainál már csupán elvétve felfedezhető lelkesedést és felelősségérzetet tapasztalt a gyermekvasutasoknál. Az ország vezetői 1947-ben határozták el, hogy olyan vasutat létesítenek, ahol gyerekek látják el a szolgálatot. A tervezés során mint helyszín szóba került Gödöllő, a Margitsziget és a Népliget; mindhárom sík terepen könnyen építkezhettek volna. Pártpolitikai szempontokat is mérlegelve végül a Csillebércen épülő, akkor úttörőköztársaság nevű gyermektábort érintő, a budai hegyekben futó vonal mellett döntöttek. A következő négy évben mindig újabb és újabb szakasszal és a vontatási teleppel bővült az úttörővasút - így lehetséges az, hogy immár négy esztendeje folyamatosan fél évszázados jubileumukat ünnepük. Ma az egyvágányú pálya a Széchenyi-hegytől a Virágvölgyön, a János- és a Hárs-hegyen keresztül Hűvösvölgyig fut. Téved az, aki csakis játéknak gondolja a gyermekvasutat. Szigorú jelentkezési feltételeknek és vizsgálatoknak kell megfelelni, majd hathetes, nehéz tanfolyam után állhatnak komoly szolgálatba a nebulók. És mindezt az iskola mellett! Mégis minden korszakban vágytak erre a gyerekek, és így a vezetők a legeslegjobbak közül választhattak. Nemcsak a fővárosból és környékéről, de Szerencsről és Dorogról is járnak ide kisvasutasok. B. Zájer Brigitta, nagy szívfájdalmára, annak idején kisdiákként a 4,8-as tanulmányi átlagával nem kerülhetett ide, most viszont nevelőtanárként segítheti az egymást váltó, 25-30 fős gyerekcsoportok munkáját. A tizenöt csoport felváltva látja el a szolgálatot, amely reggel héttől este hétig tart. Télen hétköznap tizenöt gyerek is elég, ám a nyári csúcsidőben hatvanan is sürögnekforognak. A gyerekek ugyanazt az ismeretanyagot sajátítják el, és lehetőleg minden alkalommal más állomáson és más beosztásban tevékenykednek. Itt mindegyik, még a vállamig sem érő csemete tudja, hogy hol található változáras, reteszes, Siemens-blokkos, VES-rendszerű elektrodinamikus vagy Dominó-55 nyomógombos biztosítóberendezés. A műszaki analfabetizmusom miatti szégyenérzet kicsit oldódik, mikor a tízéves Major Bálint és osztálytársa, Katona Dorottya beismeri: bizony a kemény tanfolyam idején ők is olykor majdnem feladták. - Hála istennek nem mentünk el - mondják, s tíz szolgálattal a hátuk mögött már könnyen mosolyognak. A hűvösvölgyi végállomásra befutó szerelvény immáron rangidősnek számító zárfékezője és értékcikkese ezen az esős vasárnapon ráadásul pluszfeladatot kapott: az első szolgálatát töltő Nagy Andit kell betanítaniuk. - Nincs vele bajunk - súgja meg Bálint, aki azt is elárulja, hogy legszívesebben pénztáros volna a Széchenyi-hegyen. Dehogyis ijed meg a pénztől, a nap végi elszámolástól - nyugtat meg -, éppen a nagy bevétel dobja fel, az, hogy számszerűsítve látja a munkájuk eredményét. Pedig a hierarchia szerint a legnagyobb tekintélye a rendelkezőnek és a naplózónak van, általában minden gyerek arra a posztra vágyik. És a tíz-tizennégy éves korból kinőve sokan ifivezetők szeretnének lenni. A gyermekvasutasok lapja, a Sihuhu vidám statisztikájából kiderül, a kicsik munkáját segítő negyvennyolc ifi átlagéletkora 16,369565 év. Horoszkópjukat tekintve az Oroszlánok vannak többségben, aztán következnek a Kosok, a Halak és a Szüzek. Naponta 1,857 órát foglalkoznak a vasúttal, azaz egy esztendő alatt huszonnyolc teljes napot. Az együtt töltött szolgálati időn kívül a csoportok évente többször kirándulnak, sátoroznak. Nyaranta saját hűvösvölgyi táborukban vakációznak: egyszerre három csoport tölt itt két hetet, és vetésforgóban dolgoznak. A szállást-étkezést nyújtó vasutasotthon épületében nagy a felfordulás, éppen felújítási munkálatok folynak - láthatóan nagyon ráfért már. Bálint nyugtalanul feszeng, az egyenruha gombjai megfeszülnek a mellkasán. - Mondtam én reggel a ruhatárban, hogy 13-as zubbony és 56-os sapka, de vagy fut, vagy nem. A lányok is meg-megborzongnak a páradús szélben, de nehezen ismerik el, hogy nadrágot kellett volna kérniük a szoknya helyett. -A szabályzat... - nevetnek össze cinkosul. - Több osztálytársam mondta, hogy a következő tanévtől szeretne kisvasutas lenni, milyen jó is lehet az - szól Bálint a kiváltságosok büszkeségével, majd csöndesen hozzáteszi: - Azért nem olyan könnyű ám, mint ahogyan elképzelik... SS 3 Új szennyvíztisztító az Őrségben A környezet védelmét szolgálja a Zala folyó partján, Nagyrákos és Őriszentpéter között a minap üzembe helyezett szennyvíztisztító. A 200 millió forintos beruházás első lépéseként e két őrségi település szennyvizét tisztítják a telepen. A közeljövőben további környékbeli falvak bekapcsolását tervezik a hálózatba. Megvédik az állomást Meg akarja védeni a somogyi Felsőmocsolád önkormányzata a falu vasútállomásának az épületét, amelyet a MÁV már elhagyott, s a jelenlegi tulajdonos, egy gazdasági társaság, le akar bontani. A község lakói nem szeretnék, ha volt állomásuk eltűnne a föld színéről, ezért a képviselő-testület a helyi védelem elrendelését tervezi, bízván benne, hogy a falubelieknek így beleszólásuk lesz a századfordulón épített állomás sorsába. Népdaléneklő verseny Július 6-án és 7-én népdaléneklő verseny, nemez- és borkiállítás, kismesterségek bemutatkozása és sok más program várja az érdeklődőket Karcagon. A millenniumi év tiszteletére meghirdetett népdaléneklő versennyel Török Erzsébet Kossuthdíjas népdalénekes munkásságának állítanak emléket. Második alkalommal rendezik meg a nagykun központban a mesterségek művészete napot, melyen többek között fazekasok, csipkeverők, bőrdíszművesek, kosárfonók, csuhéfonók, mézeskalácsosok, díszműkovácsok és fajátékkészítők munkáit csodálhatják meg az érdeklődők. Aratnak a Kisalföldön Az ország nyugati részén, Töltéstaván kezdték meg először az őszi árpa aratását. A helyi szövetkezetben e növényfajtából hektáronként 45, míg búzából 35-40 mázsás termésre számítanak. Győr-Moson-Sopron megye területén a korábbinál szerényebb és rosszabb minőségű gabonatermés lesz: az őszi búzából hektáronként 38-40 mázsás, az árpából pedig hasonló átlaggal számolnak. Csúcs a Csaba Expón A békéscsabai sportcsarnokban és környékén a közelmúltban megrendezett hagyományos Csaba Expón minden eddiginél több látogatót fogadtak. A kilencedik expó a kiállító cégeken és a régió szakemberein kívül külföldi partnercégek képviselőit is fogadta. A kiállítók elégedettek voltak a forgalommal és az üzletkötések számával, s bíznak abban, hogy az itt létrejött kapcsolatok a jövőben is kamatoznak majd. A vásár zárónapján átadták az expó közönségdíját, amelyet a Politerm-Plussz Kft. és a Körös Kazán Kft. közös standja érdemelt ki. Pannon térségarculat A gyógy- és termálturizmusban érdekelt huszonhat szervezet részvételével regionális turizmusfejlesztési modellt hoztak létre Bükfürdőn. A Pannon Termál Klaszter a térség termálvízkincsre települt szervezeteinek polgárjogi szerződéses hálózata, mely a régió arculatának kialakítását és versenyképességének növelését hivatott szolgálni. A megállapodás elősegíti a nyugat-dunántúli és a balatoni turisztikai régió együttműködését. Szent István-szobor Boldogan Millenniumi kegyeleti emlékparkot és Szent István-szobrot avattak a napokban Boldogon. A paprikájáról és folklórjáról híres, félezer éves, kétezer lelkes településen fontosnak tartják a nemzeti hagyományok ápolását, ezért is állították fel államalapító királyunk szobrát, Szpisják Pál helyi művész alkotását. Az avatással egy időben tartották a boldogi búcsút, melyre erdélyi vendégeket is vártak a boldogiak.