Szabad Föld, 2001. július-december (57. évfolyam, 27-52. szám)

2001-11-23 / 47. szám

10! 2001. NOVEMBER 23.Szabadföld GAZDÁLKODÁS Katalin napjáig dolgoznak a tavaknál Egyezség a csehekkel és a szlovákokkal Hálóba kerültek a karácsonyi halak Szórják magukról a vizet, testükkel csapkodják a válogatóasztalt a frissen kifogott halak. Az első kosárból öntötték ki őket, miután a halászok parthoz vontatták a kerítőhálót. __________NAGY OTTÓ A lehalászáskor az utolsó medencé­be, az úgynevezett halágyba enge­dik át a tóból az összes vizet. A biatorbágyi halászok tehát biztos­ra mehetnek. Mégsem elégedettek. Keveset fogtak, ráadásul több vevő is várakozik rájuk a­­parton. Némán méricskélik, válogatják a „ter­mést”. Először a ragadozók, a csukák és a sül­lők kerülnek a kosarakba, majd a szállítótar­tályba. Utánuk a békésebb halfajták következ­­nek. Láttukra megélénkül a parton az élet. Egy horgászegyesületi vezető árgus szemmel figyeli a kínálatot. Nem mindegy, mi kerül később a horogra. Szól is, hogy egy sé­rült példányt vegyenek ki. Külön kosárba kerülnek a pontyok, melyek között csak el­vétve akad pikkelyes. A compók itt marad­nak. Tenyészanyag lesz belőlük, nagy irántuk a kereslet. Ugyancsak kishalak szüleivé vál­nak az ötven centiméternél hosszabb amu­rok és a keltetőtóba kerülő nyurgapontyok. Különös, hogy a tetőtől talpig gumiruhá­ba, combcsizmába, esőköpenybe öltözött, kinézetre ormótlannak tűnő halászok milyen finoman bánnak a fogással. Óvatosan veszik kézbe még a nem kedvelt busákat és a „sze­méthalnak” minősített kárászokat is.­­ A négy biatorbágyi tavon összesen 180 hektár vízfelületet érint a lehalászás - mutat körbe a partról Ditrói József, a tulajdonos Tehag Rt. vezető munkatársa. Már Anonymus is említést tesz krónikájában a főváros környé­ki község vizeiről. Pontosabban a „Billa” (Bia) melletti „Sceledton”-ról, azaz a Szelíd-tóról. A török hódoltság idején harácsot, dézsmát szedtek - a feljegyzések tanúsága szerint - a tó után. A múlt század húszas éveiben a kor legfejlettebb technológiájával nevelték itt a ha­lakat, és szállították Bécsbe, Budapestre. A második világháború után az állami tulajdonú Tatai Tógazdasághoz kerültek a vizek. A rend­szerváltást követően pedig az 1974-ben FAO- támogatással létrehozott, ma részvénytársa­ságként működő százhalombattai Tempe­rál­tvizű Halgazdaság (Tehag) vált a biatorbágyi halastavak gazdájává. - A Tehag fő tevékenysége eredetileg az ivadéknevelés volt, ma azonban munkánk­hoz már a halgazdálkodás egésze hozzátar­tozik - ismertette az állami céggel kapcsola­tos legfontosabb tudnivalókat Garádi Péter, a Tehag Rt. vezérigazgatója. - Kezdetben száz­hektárnyi saját és néhány száz hektár bérelt vízfelületen gazdálkodtunk. Ma a társaság hat helyen - Százhalombatta, Biatorbágy mellett Bicskén, Dunaföldváron, Regölymajsán és Füzesgyarmaton - hatszáz hektár saját víz­területen neveli a halakat. A fő profil a ponty, amely az évenkénti hatszáz, hatszázötven, olykor hétszáz tonnás halmennyiség 65-70 százalékát is kiteszi. A maradékon az amur, két busafajta és a ragadozó halak osztoznak. A bicskei, biatorbágyi tavakból kerül ki az összes mennyiség közel fele. Évente 250-300 tonna halat értékesítenek innét a környék­beli 15-30 horgászegyesületnek, de a nagy­áruházláncoknak is. A cég nagy lépésre ké­szül. Hamarosan felavatják az uniós előírá­soknak megfelelő saját halfeldolgozójukat. A Tehag százhalombattai központja ar­ról is nevezetes, hogy három éve a Chinoin budatétényi üzeméből kikerült halálos mé­reg elpusztította az anyaállományt és mil­liószám az ivadékokat. Garádi Péter tájékoz­tatása szerint az 50-60 millió forintos kárt okozó katasztrófát mára kiheverték. Oly­annyira, hogy most ők segítenek másokon. Részt vesznek a ciánszennyezés sújtotta ti­szai halállomány újjáélesztésében. A biator­bágyi tóból több mázsa kétnyaras tenyész­­csukát telepítettek a szőke folyóba. Balázs Lászlótól, a Halászati Terméktanács igazgatójától az országos helyzetről érdeklőd­tünk. Mindenhol vége felé közelednek a lehalá­szások, mert a vizek Erzsébet és Katalin napja táján általában befagynak. Tavaly az enyhe idő miatt még decemberben is dolgoztak a halá­szok. Az előzetes becslések szerint most is az elmúlt évihez hasonló lesz a zsákmány nagysá­ga, biztosított tehát a karácsonyi halellátás. Biztató fejlemény, hogy a terméktanács és a Haltermelők Országos Szövetsége évek óta zajló közös reklámkampánya sikert ért el. A leg­újabb felmérések azt mutatják, hogy nem csu­pán karácsonykor, hanem most már az év során máskor is eszik a magyar ember halat. A baj csak az, hogy keveset. Az egy főre jutó éves halfo­gyasztás tavaly mindössze három kilogramm volt. A megelőző esztendőben még ennél is ala­csonyabb: 2,7-2,8 kilogramm. A terméktanács célja az ötkilós halfogyasztás elérése, ennek fele hazai, édesvízi fajtákból kerülne ki. Ha ez sike­rülne, akkor évi 28-30 ezer tonnára emelked­hetne a 19,5 ezer tonnás étkezési célú halter­melés. Egyébként jelenleg 27 ezer tonna halat fognak ki a vizekből a gazdaságok. Ebből 7,5 ezer tonna nem kerül piacokra, hanem követ­kező évi szaporulatot biztosítja. A hazai haltermés zöme, hetven százaléka ponty. Mintegy húsz százalékot tesz ki az amur és a busa, a maradék pedig ragadozó. Tavaly 2973 tonna hal került külpiacokra, melyből a ponty 818, az angolna nyolcvan, a busa 1200- 1400 tonnával részesedett. A többi egyéb hal volt, többek közt a compó és a máma. Egy magyar ember évente három kiló halat eszik Kohanek miklósfelvétele A Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó ajánlata : „A Szaktudás meghozza gyümölcsét!” Dr. Márkus Ferenc-Dr. Kapitány József: A fűszerpaprika termesztése és feldolgozása A könyv neves szerzői a napi gyakorlatot kívánják segíteni, tanácsot adnak a termelési és feldolgozási technológiákhoz, a minőségi termelés megalapozásához. Részletesen szólnak a fűszerpaprika-termesztést befolyásoló biológiai igényekről (hő-, fény-, víz- és tápanyagigény). Dr. Szalai József: Kert­ésszel... Életjelenségek a kertben (Gyakorlati tanácsok a kertészeti termeléshez) A házikertben az a cél, hogy viszonylag kis területen mind több és minőségében értékesebb gyümölcsöt, zöldséget, virágot tudjunk előállítani. Ez csak úgy lehetséges azonban, ha az ismert kertészeti technológiák mellett megismerjük a növények élettani igényeit, mert a növények életfolyamatai bizonyos határig befolyásolhatók. A könyv ehhez nyújt segítséget érthető leírásaival. MEGRENDELŐ Postai utánvéttel megrendelem az alábbi könyveket: A fűszerpaprika termesztése és feldolgozása 1470 Ft....pld.-ban Kert­ésszel... Életjelenségek a kertben­­ 1980 Ft....pld.-ban Az árat és a szállítás költségét átvételkor fizetem ki. Megrendelő neve:...........................................­............................................................................................................................... Megrendelő címe:....­..................................................................................................................................................................... Megrendelési cím: Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1590 Bp., Pf. 144 Fordulat az agrárvámháborúban HÓM­MER TIBOR Tanuártól számos hazai agrár- és élelmiszer­­- ipari termék alacsonyabb vám mellett ad­ható el Csehországban és Szlovákiában. Ter­mészetesen ugyanez érvényes a cseh és a szlovák termékek hazai importjára is. Erről Bukarestben, a Közép-európai Szabadkeres­kedelmi Megállapodás (CEFTA) tagállamai­nak múlt heti csúcsértekezletén állapodtunk meg a két szomszédos országgal. Főként a volt KGST-országok közötti ke­reskedelem serkentése, a vámakadályok le­bontása volt az eredeti célja a CEFTA 1992- es megalapításának. Azóta az ipari termékek vámja gyakorlatilag eltűnt a hét tagország (Magyarország mellett Románia, Bulgária, Szlovénia, Szlovákia, Csehország és Lengyel­­ország) közti áruforgalomban. Az agrárcik­kek viszont a CEFTA érzékeny pontjának számítanak. 1997-1998 óta folyamatosak a különféle védő intézkedések. A magyar agrártermékek ellen Lengyel­­ország és Románia vezette be a legtöbb vám­akadályt. Az új lengyel kormány ígéretet tett arra, hogy felülvizsgálja elődje intézkedése­it. Az viszont mindmáig titok, hogy Románia mikor óhajtja visszaállítani az eredeti, 25 százalékos szintre a magyar baromfi 45 szá­zalékos vámtételét. Emellett szomszédunk olyan minőségi követelményeket támasztott a magyar kenyérgabonával, illetve liszttel szemben, amit saját termelői tán még hírből sem ismernek. Az intézkedés el is érte célját, ellehetetlenítette a hazai exportot. A román lépéssel szemben korábban a Ke­reskedelmi Világszervezetnél (WTO) kértünk jogorvoslatot. Emellett Orbán Viktor minisz­terelnök múlt hét pénteken, a CEFTA minisz­terelnökeinek bukaresti csúcsértekezletén hangoztatta, hogy a magyar kormány elsősor­ban tárgyalásos úton szeretné rendezni a vitá­kat. Ion Iliescu román államfő az értekezletet üdvözlő beszédében hamar eloszlatott minden illúziót azzal kapcsolatban, hogy országa egy­hamar felhagyna kereskedelmet korlátozó po­litikájával. Viszont nem akadályozzák meg azt, hogy más tagországok másképp cselekedjenek. Ennek révén lehetőség nyit arra, hogy a szlová­kokkal és a csehekkel megállapodás szülessék a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek forgalmának fellendítéséről. Komoly eredmény ez, ugyanis a megálla­podás értelmében januártól a kölcsönös ag­rárkereskedelemben alacsonyabbak lesznek a vámtételek. Nagyobb behozatali kedvezmény illeti majd az élőállatokat, a húsféléket, a bur­gonyát, a dinnyét, a földiepret, a napraforgó­­olajat, a nyers tésztát, a csokoládékészítmé­nyeket és az üdítőket. Ugyanakkor néhány olyan magyar termék is vámcsökkentésben részesül, amely eddig semmiféle előnyt nem élvezhetett: a paradicsom, a fokhagyma, a méz, a borsó, a friss paprika és a csirkekonzervek. Cserébe Magyarország is kedvezményes vám­listára vett néhány szlovák és cseh terméket, mint például a burgonyakeményítő­t, a speciá­lis cseh sajtokat, a paradicsomketchupot és a mustárt. Balás Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára lapunknak elmondta: nagy fájdalmunk, hogy a sör és a bor kérdésé­ben nem sikerült egyezségre jutni partnereink­kel. A cseh és a szlovák sörök számára nyúj­tott kedvezményekért cserébe szerettük vol­na elérni, hogy borainknak Prága és Pozsony is adja meg ugyanezeket a kedvezményeket. Megkezdődött a kukorica felvásárlása NÁNÁSI TAMÁS E­lindult a várva várt állami kukoricafelvá­sárlás. November 29-ig várják az ebben ér­dekeltek jelentkezését. A gazdálkodók gond­jainak enyhítésére a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium félmillió tonna idei termésű takarmánykukoricát von ki a pi­acról. A szaktárca - áfa és kompenzációs felár nélkül - tonnánként tizennyolcezer forintot kínál a tengeriért. Hektáronként legfeljebb hat tonna ajánlható fel, ennél kevesebbet azonban senkitől sem vásárolnak meg. Egy termelőtől maximum ötszáz tonnát vesznek át. A felvásárlásra jelentkezőknek igénylőlapot kell kitölteniük. A dokumentum a közlönyben az állami kukoricavételről szóló miniszteri ren­delet mellékleteként jelenik meg, a falugazdá­szoktól (vélhetően) elkérhető. Az igénylést a GMS 96 Kft. részére, Budapestre, a Soroksári út 24. szám alá kell elküldeni. A november 28. után érkező kérelmeket a felvásárló cégnél nem veszik figyelembe. Ha a gazdálkodók összesé­gében félmillió tonnánál nagyobb mennyiséget jelentenek be, a tíz tonnánál nagyobb igényeket arányosan csökkentik. December 10-ig min­denkit válaszlevélben értesítenek arról, hogy a kukoricára mikor kötik meg a felvásárlási szer­ződést, és hová kell szállítani a termést. A szer­ződés aláírásától számított tizenöt napon belül a tengeri árát kifizetik. A tonnánként tizennyolc­­ezer forintos vételárba a termelő telephelyétől számított ötven kilométer távolságig a szállítá­si költség is benne foglaltatik. * November 30-ig jelentkezhetnek 16 megye almatermelői az új, földalapú támogatásra. A 93/2001. számú FVM rendelet igénylőlapját kell kitöltve a megyei földművelésügyi hiva­talokhoz beadni. Az igények alapján utólag határozzák meg a támogatás mértékét, mely négyzetméterenként legfeljebb nyolc forint lehet. A támogatás összegéről december 10- ig értesítik a termelőket. Tengerentúli farmgyakorlat PETHES JÓZSEF I­smét meghirdeti pályázatát a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fiatal agrárszakemberek, felsőoktatási hall­gatók és középfokú szakképzésben részt vevő tanulók részére, akik az Egyesült Álla­mokba utazhatnak farmgyakorlatra. Tarján Zoltán főosztályvezető elmondta, hogy a kint tartózkodás során a fiatalok hasznos gyakor­lati tapasztalatokat szerezhetnek egyrészt az USA mezőgazdaságáról, másrészt az ottani családi gazdaságok, mezőgazdasági vállalko­zások működéséről. Lényeges dolog az an­gol nyelv tökéletesítése, valamint a kulturá­lis értékek, és az ott élő emberek gondolko­dásának, mentalitásának megismerése is. Pályázatot nyújthat be az a 19-26 év kö­zötti nőtlen vagy hajadon szakember, negyed, ötödéves egyetemista és harmadéves főisko­lás, aki legalább középfokú angol nyelvtudás­sal és jó kommunikációs készséggel rendel­kezik. Fontos feltétel a kiváló egészségi álla­pot, az esetenként megterhelő fizikai munka vállalása, a gépjármű-vezetői engedély, és vál­lalni kell a kinti rendelkezések, szabályok betartását. A fiataloknak bizonyos időköz­önként beszámolókat, hazaérkezésük után részletes zárójelentést kell írniuk. A kiuta­zókat családoknál helyezik el, ahol fizikai munkát végeznek, s ezért teljes ellátást és legalább hatszáz dollár havi zsebpénzt kap­nak. Lehet utazni hat és tizenkét hónapra, a szőlő betakarításához pedig három hónap­ra. A program költsége az időtartamtól füg­gően 450 és 1400 dollár között változik, emellett havonta ötven dollár biztosítási dí­jat kell fizetni. Ezeket a költségeket a részt­vevők állják a zsebpénzükből. Az agrártárca a program hazai előkészítésének költségeit és a repülőjegyet fizeti oda- és visszafelé. A pályázatokat az FVM oktatási, kuta­tási és fejlesztési főosztályára kell beküldeni november 25-ig. A pályázati adatlap az agrár­tárca honlapján (www.fvm.hu) is megtalál­ható, innen letölthető. Egy szakértőkből álló bizottság előzetes beszélgetések után dönti el, ki alkalmas a kiutazásra.

Next