Szabad Föld, 2001. július-december (57. évfolyam, 27-52. szám)
2001-11-23 / 47. szám
10! 2001. NOVEMBER 23.Szabadföld GAZDÁLKODÁS Katalin napjáig dolgoznak a tavaknál Egyezség a csehekkel és a szlovákokkal Hálóba kerültek a karácsonyi halak Szórják magukról a vizet, testükkel csapkodják a válogatóasztalt a frissen kifogott halak. Az első kosárból öntötték ki őket, miután a halászok parthoz vontatták a kerítőhálót. __________NAGY OTTÓ A lehalászáskor az utolsó medencébe, az úgynevezett halágyba engedik át a tóból az összes vizet. A biatorbágyi halászok tehát biztosra mehetnek. Mégsem elégedettek. Keveset fogtak, ráadásul több vevő is várakozik rájuk aparton. Némán méricskélik, válogatják a „termést”. Először a ragadozók, a csukák és a süllők kerülnek a kosarakba, majd a szállítótartályba. Utánuk a békésebb halfajták következnek. Láttukra megélénkül a parton az élet. Egy horgászegyesületi vezető árgus szemmel figyeli a kínálatot. Nem mindegy, mi kerül később a horogra. Szól is, hogy egy sérült példányt vegyenek ki. Külön kosárba kerülnek a pontyok, melyek között csak elvétve akad pikkelyes. A compók itt maradnak. Tenyészanyag lesz belőlük, nagy irántuk a kereslet. Ugyancsak kishalak szüleivé válnak az ötven centiméternél hosszabb amurok és a keltetőtóba kerülő nyurgapontyok. Különös, hogy a tetőtől talpig gumiruhába, combcsizmába, esőköpenybe öltözött, kinézetre ormótlannak tűnő halászok milyen finoman bánnak a fogással. Óvatosan veszik kézbe még a nem kedvelt busákat és a „szeméthalnak” minősített kárászokat is. A négy biatorbágyi tavon összesen 180 hektár vízfelületet érint a lehalászás - mutat körbe a partról Ditrói József, a tulajdonos Tehag Rt. vezető munkatársa. Már Anonymus is említést tesz krónikájában a főváros környéki község vizeiről. Pontosabban a „Billa” (Bia) melletti „Sceledton”-ról, azaz a Szelíd-tóról. A török hódoltság idején harácsot, dézsmát szedtek - a feljegyzések tanúsága szerint - a tó után. A múlt század húszas éveiben a kor legfejlettebb technológiájával nevelték itt a halakat, és szállították Bécsbe, Budapestre. A második világháború után az állami tulajdonú Tatai Tógazdasághoz kerültek a vizek. A rendszerváltást követően pedig az 1974-ben FAO- támogatással létrehozott, ma részvénytársaságként működő százhalombattai Temperáltvizű Halgazdaság (Tehag) vált a biatorbágyi halastavak gazdájává. - A Tehag fő tevékenysége eredetileg az ivadéknevelés volt, ma azonban munkánkhoz már a halgazdálkodás egésze hozzátartozik - ismertette az állami céggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Garádi Péter, a Tehag Rt. vezérigazgatója. - Kezdetben százhektárnyi saját és néhány száz hektár bérelt vízfelületen gazdálkodtunk. Ma a társaság hat helyen - Százhalombatta, Biatorbágy mellett Bicskén, Dunaföldváron, Regölymajsán és Füzesgyarmaton - hatszáz hektár saját vízterületen neveli a halakat. A fő profil a ponty, amely az évenkénti hatszáz, hatszázötven, olykor hétszáz tonnás halmennyiség 65-70 százalékát is kiteszi. A maradékon az amur, két busafajta és a ragadozó halak osztoznak. A bicskei, biatorbágyi tavakból kerül ki az összes mennyiség közel fele. Évente 250-300 tonna halat értékesítenek innét a környékbeli 15-30 horgászegyesületnek, de a nagyáruházláncoknak is. A cég nagy lépésre készül. Hamarosan felavatják az uniós előírásoknak megfelelő saját halfeldolgozójukat. A Tehag százhalombattai központja arról is nevezetes, hogy három éve a Chinoin budatétényi üzeméből kikerült halálos méreg elpusztította az anyaállományt és milliószám az ivadékokat. Garádi Péter tájékoztatása szerint az 50-60 millió forintos kárt okozó katasztrófát mára kiheverték. Olyannyira, hogy most ők segítenek másokon. Részt vesznek a ciánszennyezés sújtotta tiszai halállomány újjáélesztésében. A biatorbágyi tóból több mázsa kétnyaras tenyészcsukát telepítettek a szőke folyóba. Balázs Lászlótól, a Halászati Terméktanács igazgatójától az országos helyzetről érdeklődtünk. Mindenhol vége felé közelednek a lehalászások, mert a vizek Erzsébet és Katalin napja táján általában befagynak. Tavaly az enyhe idő miatt még decemberben is dolgoztak a halászok. Az előzetes becslések szerint most is az elmúlt évihez hasonló lesz a zsákmány nagysága, biztosított tehát a karácsonyi halellátás. Biztató fejlemény, hogy a terméktanács és a Haltermelők Országos Szövetsége évek óta zajló közös reklámkampánya sikert ért el. A legújabb felmérések azt mutatják, hogy nem csupán karácsonykor, hanem most már az év során máskor is eszik a magyar ember halat. A baj csak az, hogy keveset. Az egy főre jutó éves halfogyasztás tavaly mindössze három kilogramm volt. A megelőző esztendőben még ennél is alacsonyabb: 2,7-2,8 kilogramm. A terméktanács célja az ötkilós halfogyasztás elérése, ennek fele hazai, édesvízi fajtákból kerülne ki. Ha ez sikerülne, akkor évi 28-30 ezer tonnára emelkedhetne a 19,5 ezer tonnás étkezési célú haltermelés. Egyébként jelenleg 27 ezer tonna halat fognak ki a vizekből a gazdaságok. Ebből 7,5 ezer tonna nem kerül piacokra, hanem következő évi szaporulatot biztosítja. A hazai haltermés zöme, hetven százaléka ponty. Mintegy húsz százalékot tesz ki az amur és a busa, a maradék pedig ragadozó. Tavaly 2973 tonna hal került külpiacokra, melyből a ponty 818, az angolna nyolcvan, a busa 1200- 1400 tonnával részesedett. A többi egyéb hal volt, többek közt a compó és a máma. Egy magyar ember évente három kiló halat eszik Kohanek miklósfelvétele A Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó ajánlata : „A Szaktudás meghozza gyümölcsét!” Dr. Márkus Ferenc-Dr. Kapitány József: A fűszerpaprika termesztése és feldolgozása A könyv neves szerzői a napi gyakorlatot kívánják segíteni, tanácsot adnak a termelési és feldolgozási technológiákhoz, a minőségi termelés megalapozásához. Részletesen szólnak a fűszerpaprika-termesztést befolyásoló biológiai igényekről (hő-, fény-, víz- és tápanyagigény). Dr. Szalai József: Kertésszel... Életjelenségek a kertben (Gyakorlati tanácsok a kertészeti termeléshez) A házikertben az a cél, hogy viszonylag kis területen mind több és minőségében értékesebb gyümölcsöt, zöldséget, virágot tudjunk előállítani. Ez csak úgy lehetséges azonban, ha az ismert kertészeti technológiák mellett megismerjük a növények élettani igényeit, mert a növények életfolyamatai bizonyos határig befolyásolhatók. A könyv ehhez nyújt segítséget érthető leírásaival. MEGRENDELŐ Postai utánvéttel megrendelem az alábbi könyveket: A fűszerpaprika termesztése és feldolgozása 1470 Ft....pld.-ban Kertésszel... Életjelenségek a kertben 1980 Ft....pld.-ban Az árat és a szállítás költségét átvételkor fizetem ki. Megrendelő neve:.......................................................................................................................................................................... Megrendelő címe:......................................................................................................................................................................... Megrendelési cím: Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1590 Bp., Pf. 144 Fordulat az agrárvámháborúban HÓMMER TIBOR Tanuártól számos hazai agrár- és élelmiszer- ipari termék alacsonyabb vám mellett adható el Csehországban és Szlovákiában. Természetesen ugyanez érvényes a cseh és a szlovák termékek hazai importjára is. Erről Bukarestben, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) tagállamainak múlt heti csúcsértekezletén állapodtunk meg a két szomszédos országgal. Főként a volt KGST-országok közötti kereskedelem serkentése, a vámakadályok lebontása volt az eredeti célja a CEFTA 1992- es megalapításának. Azóta az ipari termékek vámja gyakorlatilag eltűnt a hét tagország (Magyarország mellett Románia, Bulgária, Szlovénia, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) közti áruforgalomban. Az agrárcikkek viszont a CEFTA érzékeny pontjának számítanak. 1997-1998 óta folyamatosak a különféle védő intézkedések. A magyar agrártermékek ellen Lengyelország és Románia vezette be a legtöbb vámakadályt. Az új lengyel kormány ígéretet tett arra, hogy felülvizsgálja elődje intézkedéseit. Az viszont mindmáig titok, hogy Románia mikor óhajtja visszaállítani az eredeti, 25 százalékos szintre a magyar baromfi 45 százalékos vámtételét. Emellett szomszédunk olyan minőségi követelményeket támasztott a magyar kenyérgabonával, illetve liszttel szemben, amit saját termelői tán még hírből sem ismernek. Az intézkedés el is érte célját, ellehetetlenítette a hazai exportot. A román lépéssel szemben korábban a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) kértünk jogorvoslatot. Emellett Orbán Viktor miniszterelnök múlt hét pénteken, a CEFTA miniszterelnökeinek bukaresti csúcsértekezletén hangoztatta, hogy a magyar kormány elsősorban tárgyalásos úton szeretné rendezni a vitákat. Ion Iliescu román államfő az értekezletet üdvözlő beszédében hamar eloszlatott minden illúziót azzal kapcsolatban, hogy országa egyhamar felhagyna kereskedelmet korlátozó politikájával. Viszont nem akadályozzák meg azt, hogy más tagországok másképp cselekedjenek. Ennek révén lehetőség nyit arra, hogy a szlovákokkal és a csehekkel megállapodás szülessék a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek forgalmának fellendítéséről. Komoly eredmény ez, ugyanis a megállapodás értelmében januártól a kölcsönös agrárkereskedelemben alacsonyabbak lesznek a vámtételek. Nagyobb behozatali kedvezmény illeti majd az élőállatokat, a húsféléket, a burgonyát, a dinnyét, a földiepret, a napraforgóolajat, a nyers tésztát, a csokoládékészítményeket és az üdítőket. Ugyanakkor néhány olyan magyar termék is vámcsökkentésben részesül, amely eddig semmiféle előnyt nem élvezhetett: a paradicsom, a fokhagyma, a méz, a borsó, a friss paprika és a csirkekonzervek. Cserébe Magyarország is kedvezményes vámlistára vett néhány szlovák és cseh terméket, mint például a burgonyakeményítőt, a speciális cseh sajtokat, a paradicsomketchupot és a mustárt. Balás Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára lapunknak elmondta: nagy fájdalmunk, hogy a sör és a bor kérdésében nem sikerült egyezségre jutni partnereinkkel. A cseh és a szlovák sörök számára nyújtott kedvezményekért cserébe szerettük volna elérni, hogy borainknak Prága és Pozsony is adja meg ugyanezeket a kedvezményeket. Megkezdődött a kukorica felvásárlása NÁNÁSI TAMÁS Elindult a várva várt állami kukoricafelvásárlás. November 29-ig várják az ebben érdekeltek jelentkezését. A gazdálkodók gondjainak enyhítésére a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium félmillió tonna idei termésű takarmánykukoricát von ki a piacról. A szaktárca - áfa és kompenzációs felár nélkül - tonnánként tizennyolcezer forintot kínál a tengeriért. Hektáronként legfeljebb hat tonna ajánlható fel, ennél kevesebbet azonban senkitől sem vásárolnak meg. Egy termelőtől maximum ötszáz tonnát vesznek át. A felvásárlásra jelentkezőknek igénylőlapot kell kitölteniük. A dokumentum a közlönyben az állami kukoricavételről szóló miniszteri rendelet mellékleteként jelenik meg, a falugazdászoktól (vélhetően) elkérhető. Az igénylést a GMS 96 Kft. részére, Budapestre, a Soroksári út 24. szám alá kell elküldeni. A november 28. után érkező kérelmeket a felvásárló cégnél nem veszik figyelembe. Ha a gazdálkodók összeségében félmillió tonnánál nagyobb mennyiséget jelentenek be, a tíz tonnánál nagyobb igényeket arányosan csökkentik. December 10-ig mindenkit válaszlevélben értesítenek arról, hogy a kukoricára mikor kötik meg a felvásárlási szerződést, és hová kell szállítani a termést. A szerződés aláírásától számított tizenöt napon belül a tengeri árát kifizetik. A tonnánként tizennyolcezer forintos vételárba a termelő telephelyétől számított ötven kilométer távolságig a szállítási költség is benne foglaltatik. * November 30-ig jelentkezhetnek 16 megye almatermelői az új, földalapú támogatásra. A 93/2001. számú FVM rendelet igénylőlapját kell kitöltve a megyei földművelésügyi hivatalokhoz beadni. Az igények alapján utólag határozzák meg a támogatás mértékét, mely négyzetméterenként legfeljebb nyolc forint lehet. A támogatás összegéről december 10- ig értesítik a termelőket. Tengerentúli farmgyakorlat PETHES JÓZSEF Ismét meghirdeti pályázatát a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fiatal agrárszakemberek, felsőoktatási hallgatók és középfokú szakképzésben részt vevő tanulók részére, akik az Egyesült Államokba utazhatnak farmgyakorlatra. Tarján Zoltán főosztályvezető elmondta, hogy a kint tartózkodás során a fiatalok hasznos gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek egyrészt az USA mezőgazdaságáról, másrészt az ottani családi gazdaságok, mezőgazdasági vállalkozások működéséről. Lényeges dolog az angol nyelv tökéletesítése, valamint a kulturális értékek, és az ott élő emberek gondolkodásának, mentalitásának megismerése is. Pályázatot nyújthat be az a 19-26 év közötti nőtlen vagy hajadon szakember, negyed, ötödéves egyetemista és harmadéves főiskolás, aki legalább középfokú angol nyelvtudással és jó kommunikációs készséggel rendelkezik. Fontos feltétel a kiváló egészségi állapot, az esetenként megterhelő fizikai munka vállalása, a gépjármű-vezetői engedély, és vállalni kell a kinti rendelkezések, szabályok betartását. A fiataloknak bizonyos időközönként beszámolókat, hazaérkezésük után részletes zárójelentést kell írniuk. A kiutazókat családoknál helyezik el, ahol fizikai munkát végeznek, s ezért teljes ellátást és legalább hatszáz dollár havi zsebpénzt kapnak. Lehet utazni hat és tizenkét hónapra, a szőlő betakarításához pedig három hónapra. A program költsége az időtartamtól függően 450 és 1400 dollár között változik, emellett havonta ötven dollár biztosítási díjat kell fizetni. Ezeket a költségeket a résztvevők állják a zsebpénzükből. Az agrártárca a program hazai előkészítésének költségeit és a repülőjegyet fizeti oda- és visszafelé. A pályázatokat az FVM oktatási, kutatási és fejlesztési főosztályára kell beküldeni november 25-ig. A pályázati adatlap az agrártárca honlapján (www.fvm.hu) is megtalálható, innen letölthető. Egy szakértőkből álló bizottság előzetes beszélgetések után dönti el, ki alkalmas a kiutazásra.