Szabad Föld, 2002. január-június (58. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-04 / 1. szám

58. évfolyam, 1. szám 2002. január 4. Ára 145 forint www.szfo.hu A szerkesztőség címe: 1091 Budapest, Üllői út 51. Postacím: 1428 Bp. 8., Pf. 52 Telefon: 216-8919,216-8929, 216-6962. Fax: 215-5590 A vidék családi hetilapja Előfizetési díj: egy hónapra: 504 Ft * negyedévre: 1512 Ft • fél évre: 3024 Ft * egy évre: 6048 Ft 6. Ukrajna arcán kövér könnycsepp Trianon kettévágta a Paládokat, majd a Csehszlovákiának juttatott részt leosztották a rubelvilágba. Egy újabb árvízben elpusztulhatnak a megmaradt palágysági„kűlábas"házak. Sokan viszont túlméretezett építkezésbe fogtak. A házasság cserépedényre hasonlít Derecskén tizedannyian válnak el, mint az országos átlag. Fazakas Sándor református lelkipásztor szerint a házasságok megőrzésének kulcsszava: az egyházi esküvő. ______M­N­ÁMY ZSÓFI­A A­z egyháztörténet és az egyházjog nyugdíjas professzora, a Budapes­ten élő Borovi József. Tanítása, példája ma is tevékeny keresztény­ségre nevel. A Szent István Társulatnál mos­tanában ér feléhez az a tizenkét részből álló előadás-sorozat, amelyet a professzor az anyaországon kívüli magyar katolikusok egyé­ni és közösségi megmaradásától tart. - Mi vezette professzor urat arra, hogy ilyen szerteágazó vállalkozásba kezdjen? - Egyrészt külföldi útjaim tapasztalatai és saját, szórványlelkészi gyakorlatom, másrészt a példa és a felelősség. Az a tény, hogy épp tíz éve jelent meg az Európában és a világon szétszóró­dott reformátusok közösségeinek története, külön ösztönzött. Szükségesnek tartottam meg­rajzolni az ezeréves magyar keresztény életnek szerte a világon tettekben megnyilatkozó hiva­tástudatát. E sorozattal arról szeretnék átfogó képet adni, hogy az egykor önszántukból, később pedig kényszerből lakóhelyet s hazát változtatott honfitársaink között a magyar katolikus hívek és papok hogyan teljesítették a krisztusi parancsot: „Elmen­vén az egész világra, kereszteljetek meg minden népet­­ és tanítsátok megtartani mind, amiket parancsoltam nektek!” (Mt 28,19-20) - Az utolsó perc leletmentése zajlik? - Minden dokumentumot és személyes emlékezést összegyűjtök a magyar lelkészek és missziók működéséről. Ennek eredmé­nyeként kialakul egy névtár a külföldön hosszabb-rövidebb ideig szolgáló lelkészek­ről, amelynek alapján megtudható, hol éltek. N­em él a Kárpát-medencében a magyaron kívül még egy olyan nemzet, amelyre a történelmi villámcsapások nyolc országot és hét országhatárt szakasztottak volna. Az összezsugorított ország maradék magyarjai lényegében önnön családtagjaikkal szom­szédosak, énekeiket, mozdulataikat, imáikat - hogy a portákról ne is beszéljünk - úgyszólván saját sorompóik választják el. Kinek a hibájából? - kérdezhetik a históriaórákról hiányzó generációk, vagy - Isten bocsá' - politiku­sok, akik időközben azt tapasztalják, hogy a román fővárosba érkező angol sportcsil­lag tévényilatkozatában Budapestnek titu­lálja Bukarestet, a Pozsonyt felkereső fran­cia gazdasági szakember pedig megelége­déssel nyugtázza: „áll még az igazságos Mátyás lovas szobra.” Igen, a történelmi kényszerek, amelyek nyolcba trancsírozták országképünket, anyanyelvünket és lelkünket, a mindezért felelős nagyvilágot is fura helyzetbe hozták. Mert ugye mi a csudát keres a csupán hitébe kapaszkodható csángómagyar a szláv néptengertől ugrásnyira lévő Szeret partján, miközben katolikus hitét nevezi ki anyanyelvévé, meg mit az őrvidéki református a germán nyelvten­ger partján, Burgenlandban? Történész barátom nemrég azzal tért haza londoni előadásáról, hogy kezd a Kárpát-medence magyarjai felé fordulni az angol lelkiismeret. Tudnak az igazságos Mátyásról és veszélyeztetett kolozsvári lovas szobráról. Egyetemeiken Beth­len Gáborról és Zrínyiről indítanak kurzusokat, de Trianonról is. Ha a magyar kultúrteljesítményeket hamarabb ismertetjük meg a franciákkal - vélekedett László Gyula egykori tanítványa -, valószínű, ők is korábban elkezdik „önrevíziójukat” a magyarság vonatkozásában. A francia katedrálisokra vetített magyar képek, tájak, emberek, táncmozdulatok többet "hoztak" ennek a nem­zetnek a konyhájára, mint megannyi békítgető hangú felszólam­lás akármelyik versailles-i palotateremben. Úgy tűnik, Nyugat szemében ehhez hasonló gesztusokkal igazolhatjuk, hogy a tör­ténelmi békediktátumok egy szellemiségében, erkölcsében és gazdaságában egyaránt emelkedő nemze­tet fosztottak meg egységétől - népben és területben egyaránt. Azt a magyarságot, amely képes volt 1956-tal rést vágni a vö­rös diktatúra falán, majd a vasfüggöny fel­lépésével és a polgári világ értékeire figye­léssel a maga, úgyszintén reá kényszerített képzeteivel is. Ennek a történelmi folyamatnak a szerves részeként értel­mezhető az a támogatási törvény, amely ezekben a napokban lép életbe szerte a környező országokban. Új idők új nemzetpolitikát követelnek. A kör­bénk tekeredő tri­anoni határok szorítása ma csak úgy enyhíthető, ha enyhítünk azok gondján és fájdalmán, akik a határsorompókon kívül rekedtek. Szü­lötte földjén csak akkor maradhat bárki határon túli testvérünk, ha az otthon maradásnak és megmaradásnak az anyagi feltételeit bizto­sítottnak tudja. És ha az érkező támogatás nem megaláz, hanem fel­emel. A tudatig, hogy ismét együvé tartozik a világ minden magyarja. A státustörvény tulajdonképpen a magyarság természetes, Isten adta családi állapotát állítja vissza, és jelzi, hogy a polgári világhoz nem egy ország, hanem egy nemzet kapcsolódik­­ vissza. Bágyoni Szabó István VISSZA 8.Vegyszermentes sárgarépa dupla cukortartalommal A kétszáz lakosú hansági Rábcakapun Némethék hét esztendeje foglalkoz­nak biotermesztéssel. Amikor belevágtak, megmosolyogták őket, ma irigylik. Bébitápszergyárnak is, fővárosi piacra is szállítanak. f e-mail: szfoid@mail.datanet.hu Folytatás a 5. oldalon Újra együtt lehet a világ minden magyarja - A magyarság melyik szórványa veszé­lyeztetett leginkább? - Mi, magyarok kezdettől fogva befo­gadók voltunk más népek iránt. Az ideérke­­zetteknek semmi hátrányt nem okozott Magyarországon élni. Ám honfitársainkat idegenben végső soron hazátlanként kezel­ték, és akkor is annak is tartották, ha nyel­vileg, társadalmilag beilleszkedtek. Az új hazába érkezők között olykor igen túlzott az „önfenntartás érdekében” végbevitt al­kalmazkodás. A második-harmadik nemze­dékben már erőteljesebben nyilvánulhat meg a nemzeti öntudat, akár válaszképpen is a befogadók megtartására. Ez még akkor is felszínre törhet, ha valaki már ősei nyel­vét alig, vagy sehogy sem beszéli. Jó példa erre Daruváry Imre (Yves), aki hatékonyan tudott a hivatalos francia köröknek törté­nelmi leckét adni éppen a magyarság elleni bűneikről - s ezt el is fogadták tőle... Hol­landiában az öntudatosan megélt magyar­ság legszebb példája a Mikes Kelemen Kör. Mára, az internacionalizmus és a kozmopo­­litizmus valóságát bőrünkön tapasztalván, a globalizmus idején egyre elevenebb Kodály Zoltán figyelmeztetése: „Aki embernek alja, magyarnak alkalmatlan és a kereszténység­hez méltatlan.” - Milyen a keresztény szórványfelekeze­­tek kapcsolata? - Norvégiában például évekig szolgált szórvány lelkészként Horváth Kálmán jezsu­ita szerzetes, mi volt tevékenységi körük s hol vannak elte­metve. Ez az összeállítás - fejfa gyanánt - ál­dozatos életüknek is emléket állít. - Mi a „szórvány” elnevezés igazi jelen­tése? - Ez olyan kisebbség, amely a vele azo­nos népi, faji, kulturális, lelki tömbtől elkü­lönítve él: földrajzilag távol, vagy közigazga­tási szempontból messze, és körülötte más jellegű a többség. A magyarság esetében két­féle a szórvány. Az utódállamokban élő milli­ók lettek szórvánnyá a politikai határváltoz­tatás önkénye folytán, míg a Kárpát-meden­cén kívülre érkezők szórványba mentek, ki­sebbséget hozva létre más országokban. Januruár 1-jén életbe lépett a kedvezménytörvény. A történelem határsorompói közé­­ vagy azokon kívülre szorítottak a mindig is élő lelki összetartozásuk mellett végre láthatóan is megélhetik: magyarok vagyunk. A proletár nemzetköziség utóvédharcosainak ez nem tetszik. Ellene beszélnek.

Next