Szabad Föld, 2002. január-június (58. évfolyam, 1-26. szám)
2002-02-01 / 5. szám
Komposztálókonténer a kalocsai iskolaudvaron BORZÁK TIBOR__________ Gyümölcsöző kapcsolatot alakítottak ki a kalocsai környezetvédők az érseki város egyik középiskolájával, amelyben órarendi tantárgy az életmód és környezetkultúra. Együttműködésük a környezettudatos nevelés jó példája, ami az erre fogékony fiatalok körében tettekkel is párosul. A magánalapítású Kalocsa Környéki Környezetvédelmi Egyesületet 1998-ban hozták létre. Tennivalóit tizenhat pontba sűrítették. A szelektív hulladékgyűjtés, a város tisztán tartása és gyommentesítése, a Vasas-csatorna rendbetétele, a fásítási program mellett fontosnak tartják a település és vonzáskörzete általános és középiskolásai körében a környezetvédelmi felvilágosítást is. - Egyre többen érdeklődnek munkánk iránt - újságolja Szalmay László titkár. - Külön örvendetes, hogy főképp fiatalok kopogtatnak be, nagy szerepet szánunk körükben a környezeti nevelésnek. Talán a felnőttek is fogékonyabbak lesznek a gondokra, ha már a gyerekek is szóvá teszik őket. Az egyesület minden évben rajz- és fotópályázatot hirdet. A legsikeresebb műveket kiállításon mutatják be. A tehetségpróbákon a környék huszonkét községének diákjai is képviseltetik magukat. Lehet rájuk számítani a nyári parlagfűirtás, az őszi faültetés, a téli madáretetés és a tavaszi környezetszépítés idején is. És egész évben gyűjtik a szárazelemet. - Mindannyian kenyérkereső munkánk mellett foglalkozunk ilyen feladatokkal - meséli a titkár. - Sokkal több időt fordíthatnánk szakmai kérdésekre, ha nem kellene állandóan támogatók után loholnunk és pályázatokat körmölnünk. De egy civil szervezet másként nem jut pénzhez. Szerencsére időnként kapunk anyagi segítséget az önkormányzattól és a Kalocsáért Alapítványtól is. A környezetvédők az évek során több iskolában tartottak előadást. Folyamatos kapcsolatban bizakodva az idén ismét megkeresik az oktatási intézményeket. A Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Középiskola, Szakképző Intézetbe már úgyszólván hazajárnak az egyesület vezetői. - Pedagógiai programunkban nagy hangsúlyt kap a környezeti nevelés - mondja Deákné Tóth Veronika igazgató. - Nemcsak földrajz- és biológiaórákon kerül szóba a téma, hanem a két éve bevezetett életmód és környezetkultúra tantárgy keretében is. - Kezdetben egyfajta közömbösség jellemezte a diákokat - folytatja Fodor Lászlóné biológia-kémia szakos tanár. - Ahhoz, hogy felrázzam őket, az első órákon jól rájuk ijesztek, súlyos környezeti károkról beszélek. Aztán a végén arra a következtetésre jutunk, hogy nem olyan vészes a helyzet, de azért a természet védelmében bőven vannak tennivalóink. A „kossuthos” növendékek nem tétlenkednek. Az iskolaudvaron két komposztálókonténert állítottak fel, abba egész tanévben gyűjtik a szerves anyagot. A folyosón szárazelemgyűjtő dobozt helyeztek el. Tavaly az első szóra ugrottak, amikor a várost átszelő Vasas-csatorna két hídja közti terület tisztítására hívták őket. Aztán másnap kicsit elszomorodtak, amikor a parton észrevettek egy frissen kidobott szemeteszsákot... A diákok körében nagy sikere volt a dunapataji Szelidi-tónál lebonyolított háromnapos gyakorlatnak, ahol a földrajzi hely életminőségét vizsgálták. - Kalocsán jó irányt vettünk - közli az igazgatónő. - A régebbi, Együtt egészségesen! program gyümölcsei lassan beérnek. A környezetbarátságot óvodáskorban kell elplántálni, és erre Kalocsán jó példák vannak. Az általános iskolai folytatás tekintetében már nagy a lemaradás a városunkban. Középiskolában is előtérbe lehet helyezni a környezetkultúrát - veszi át a szót Fodor Lászlóné tanárnő. - Kettőn áll a vásár, hiába van érdeklődés a téma iránt, ha a pedagógusok nem pártolják. Nálunk szerencsésen egybeesett a kettő. Magam vagyok a tanú rá, a fiatalok valóban komolyan veszik a környezetvédelmet. A tizenkettedikes kalocsai Luspay Ágnes és a halomi Paczier Agneta rendet tartanak a ház körül. Rászólnak azokra, akik eldobják a szemetet. Nem volt ellenükre a nagytakarítás a Vasas-csatornán, már várják a következő akciót. Felnőttként sem feledik: a külső rend belső rendet teremt. Egész évben gyűjtenek ÚJVÁRI SÁNDOR FELVÉTELE A madarakra is vigyáznak a balatoni nádvágók MUNKATÁRSUNKTÓL Várhatóan február közepére befejeződik a Balaton menti mintegy ezer hektár nem védett nádas learatása. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság siófoki székhelyű balatoni kirendeltsége az állami pályázatok nyomán 19 vállalkozóval kötött szerződést a nádvágásra, s eddig a 43 tóparti önkormányzatból 15 jelezte, hogy a belterületen megtisztítja a tópartot a nádtól. A nádvágást kisebb és nagyobb vállalkozások végzik - tudta meg lapunk a siófoki kirendeltségen. A kisebbek 2-3 hektár nád aratását vállalják kis gépeikkel - vállra tehető „erdei bozótvágóval” - s kézbe vehető nádvágó szerszámukkal. A nagyobb vállalkozók négyszáz hektár nádast is levágnak önjáró gépeikkel. A learatott nádból nádpallót, nádszövetet és tetőfedő nádat készítenek a hazai és külföldi építőipar számára a jó közepes minőségűnek mondott balatoni nádból. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó partszakaszon három védett nádas található, itt tilos az aratás. Ezek a tihanyi Sajkódiöböl 85 hektárt kitevő nádasa, a 12 hektáros szigligeti nádas, és a Zala torkolatánál lévő, madárgyűrűző állomás mellett található 3-4 hektárnyi nád. E természetvédelmi területként számon tartott balatoni nádasokat eredeti állapotukban igyekeznek megőrizni - tájékoztatta munkatársunkat Végh György, a vízügyi igazgatóság balatoni felügyelőség vezetője. A Balaton védett nádasaiban fűzfák, bokrok s más vízparti növények is megbújnak, e dúsan tenyésző „nádbakony” kitűnő téli búvóhelye a magyar tenger állatvilágának is. A védett területek több éve levágatlan, „avas” nádja továbbra is érintetlen marad. A szabadon aratható nádasokban viszont igyekeznek minden talpalatnyi helyet megtisztítani. A Kis-Balatonon - ahol egyébként a Balaton-felvidéki Nemzeti Park mellett a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság a gazda - a Balatonnál jóval szigorúbb természetvédelmi előírások szabják meg a nádvágás módját. Az egykor a Balaton öbleként létező 14 ezer hektáros Kis-Balaton kétezer hektáros részét borítja nádas. A szigorú nemzetközi védelmet élvező Kis- Balaton nádasaiból az idén - az időjárás függvényében - 5-800 hektárt vágnak le. A Kis-Balaton régi és új nádasait öt vállalkozó vágja. A két-, három- vagy éppen négyéves, vágásra kijelölt avas nádas aratásáért a nemzeti park fizet, a friss nád levágása viszont már bevételt hoz. A nádért kapott pénzből fedezik az avas nádasok újratelepítését. A Kis-Balaton téli madárvilága életében létfontosságú, hogy a zord időben is érintetlen maradjon a fészkelős búvóhelyet, valamint élelmet nyújtó nádbakony. Az eredeti állapot megőrzéséhez, illetve az élőhelyek megóvásához azzal is hozzájárul a nádaratást is szabályozó természetvédelem, hogy a nádvágóknak tízhektáronként fél hektáron - szigetszerűen - meg kell hagyniuk az avas nádast. Téli aratás a Hortobágyon BALOGH MÁRIA Egy hónapja kezdték meg a nádvágást a Hortobágyi Nemzeti Park területén, s a kedvező időjárásnak köszönhetően jól haladtak a munkával. A Hortobágyi Nádgazdaság Kft. dolgozói a Hajdúságból haladnak tovább a Kiskunsági Nemzeti Parkba, hogy a két nagy területről összesen közel 1,5 millió kéve nádat takarítsanak be. A szakemberek elégedettek a nád minőségével, így minden esély megvan arra, hogy korábbi piacaikat az idén is megtartsák. A kft. termékeinek 92 százalékát exportra szállítja. A fő szezonban külső vállalkozók részvételével - mintegy 450 ember és 12 gép arat a nádasokban. A Hortobágyi Nádgazdaság Kft. Hollandiába, Dániába, Franciaországba és Németországba nádszövetet, tetőfedésre való nádat és nádlemezt szállít. A fennmaradó nyolc százalékot pedig főként a magyarországi állattartó telepek vásárolják meg és hasznosítják tetőfedésre. A nádvágóknak téli munkálataik során nemcsak az időjáráshoz kell alkalmazkodniuk, hanem ahhoz is, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park területén dolgoznak. Vagyis, tekintettel kell lenniük a természetvédelmi terület élő környezetére is. A cég részére készült engedélyben minden esztendőben pontosan meghatározzák, hogy hol és mettől meddig végezhetik szezonális munkájukat. A hajdúsági nádgazdaság nem csupán a jó minőségű termékeivel maradhat versenyképes a nádpiacon, hanem azzal is, hogy mindig pontosan szállít. SZABADFÖLD ÓVJUK A KÖRNYEZETÜNKET Hulladékgazdálkodás VALLÓ LÁSZLÓ A hulladék-elhelyezés, illetve a háztartási szemét szervezett gyűjtése és elszállítása sok önkormányzat visszatérő gondja. Egyfelől számos illegális lerakó szennyezi a határt, ezeket meg kell szüntetni, másfelől pedig ahol már megszervezték a hulladékgyűjtést, ott sokan sérelmezik az egységes szemétszállítási díjat. Mindezekre nézve a két éve elfogadott hulladékgazdálkodásról szóló törvény rendelkezik, amelynek lényeges eleme, hogy a „hulladékkezelési közszolgáltatás” megszervezését, azaz a települési hulladékok begyűjtését és kezelését a települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatává teszi. A törvény előírja az ezért járó díj meghatározásának kereteit is. Kimondja többek között, hogy a szolgáltatás akkor sem állhat le, ha a tulajdonos nem tesz eleget díjfizetési kötelezettségének, egyúttal lehetőséget ad arra, hogy a meg nem fizetett díjat köztartozás módjára hajtsák be. Új szemétlerakó, illetve hulladékfeldolgozó kijelölése gyakran heves viták forrása. Nincs ez másként a Heves megyei Feldebrő község határában létesítendő szemétfeldolgozó telep esetében sem, amellyel kapcsolatban a Környezetvédelmi Minisztérium fontosnak tartotta közzétenni, hogy szemétfeldolgozó telep csak a jogszabályi előírások betartásával és csak széles körű lakossági támogatással valósítható meg. 2002. FEBRUÁR 1. 17 Saját pénzből díszfák a köznek PÁLFALVI GÁBOR Nemrégiben amikor a fiatal győri vállalkozó faültetési szándékával megkereste a helyi önkormányzat környezetvédelmi irodáját, meglehetősen furcsán néztek rá. Mert nem szokványos, hogy valaki a saját pénzéből fákra áldoz, hogy velük a közterület szépüljön. Végül a Győri Kommunális Szolgáltató Kft.-vel egyeztetve Tóth Norbertnek sikerült teljesítenie régi álmát. - Kisgyermekkorom óta a természetet tisztelő ember vagyok. Azt vallom, ha az ember elvesz a természettől, akkor adjon is neki - kezdi a beszélgetést a bölcsészdiplomás fiatalember. - Tapasztalatom szerint elsősorban a felnőttekkel van baj. Ők nem óvják a környezetüket. A családunk megélhetését egy asztalosipari vállalkozás biztosítja. Mivel fával foglalkozunk, tisztában vagyok vele, hogy az emberek több fát vágnak ki, mint amennyit ültetnek. Pedig ennek fordítva kellene lennie. Ezért úgy gondoltam, hogy a lakosság bevonásával fát ültetek. A mi pénztárcánkból most hetven fa megvásárlására futotta. Tóth Norbert a parkosítást felügyelő helyi szakemberekkel egyeztetve Győrött a Soproni úti tó körül található területet jelölte ki fásításra. A berkenye, a fűz, a juhar, a kínai nyár és a nyír közül az utóbbi fajtára esett a felajánló választása. Azon egyszerű okból, mert a nyír nem kényes, gyorsan nő, és a virágzása idején sem okoz allergiás kellemetlenségeket. A Kisalföldi Erdőgazdaságtól vásárolt egy-másfél méter magas csemetéket ősszel ültették el a környék lakóinak bevonásával. - Sok család jött el. Megható volt látni, ahogyan a nagypapa az unokájával vagy apuka a kisfiával együtt fát ültet - meséli az akció értelmi szerzője. - Szerencsésnek tartom, hogy sok környékbeli gyermek is bekapcsolódott ebbe a munkába, így minden bizonnyal jobban ügyelnek majd a környezetükre. A fákat ültető fiatalember egyébként a győri szakmai vásáron megpróbált társakat találni elképzelése megvalósításához. Szórólapokat készített és terjesztett, a vásári rádióban három napon át hirdette tervét. Szomorúan szembesült a ténnyel: a kiállításon való részvételért több százezer forintot is kifizető cégek, vállalkozók közül egyetlenegy sem akadt, aki akár jelképes pénzösszeget is áldozott volna a közterületi fásításra. - Az emberek gondolkodásmódjával van a legnagyobb baj - emlékezik csalódottan a történtekre Tóth Norbert, aki azonban nem adja föl, mert ősszel folytatja majd az akciót. - Sohasem a tett nagysága számít, hanem az, hogy tőlünk telhetően hajlandóak vagyunk-e cselekedni, áldozni a környezetünkért. Fontos, hogy a bennünket körülvevő természeti értékekhez mi is hozzátegyünk valamit. Hetven nyírfácskával gazdagodott a Soproni úti tó meku zoltán felvétele