Szabad Föld, 2002. január-június (58. évfolyam, 1-26. szám)

2002-02-15 / 7. szám

16 2002. FEBRUÁR 15. ■ Kormányfó­jelölti megbízatás Hivatalosan is miniszterelnök-jelöltté vá­lasztotta Orbán Viktort a Fidesz és az MDF, miután a választásokon közösen induló két párt jóváhagyta országos listáját. A Fidesz választmányi ülésén Pokorni Zoltán pártel­nök élesen bírálta az MSZP-t. Elmondta: a szocialisták negatív, az emberi méltóságot nem tisztelő, az össznemzeti érdekeket sem­mibe vevő kampánya december végén elbi­zonytalanított néhány szavazót, de a leg­újabb közvélemény-kutatás eredménye csat­­tanós választ ad a szocialistáknak. Eszerint a Fidesz-MDF összefogásra a biztos szavazó pártválasztók közül 47 százalék adná voksát, az MSZP-re pedig csupán 36 százalék. A „Kit látnának szívesen a miniszterelnöki posz­ton?” kérdésre a megkérdezettek 27 százalé­ka említette Orbán Viktort, s csak 12 száza­lékuk Medgyessy Pétert. ■ Medgyessy siettetné a vitát Medgyessy Péter szocialista miniszterel­nök-jelölt még a nyitány előtt nyilvános vi­tát folytatna Orbán Viktor kormányfővel: március 25. tájára időzítené a szópárbajt. Borókai Gábor kormányszóvivő szavai sze­rint erre csak a két választási forduló között kerülhet sor. Magyarországon kialakult rendje van a miniszterelnök és kihívója vi­tájának, s ezt a gyakorlatot - érvelt - épp a szocialisták alakították ki négy esztendeje, a Horn-kormány alatt, amelynek tagja volt Medgyessy Péter is. Lubád Föld 7 NAP KRÓNIKÁJA A bostoni Tufts Egyetem speciális jogi és diplomáciai akadémiája, a Fletcher School jogi díszdoktori oklevelét vette át hétfőn Orbán Viktor. A kitüntetést fogadó beszédében a kormányfő kifejtette véleményét Európa jövőjéről, a transzatlanti viszonyról és Oroszországról. A minisz­terelnök vázolta, hogy közép-európai szemszögből hogyan fest a jelenlegi világrend. Emlékeztetett a térség fiatal demokráciái, benne hazánk figyelemre méltó eredményeire, kiemelve, hogy a növekedés üteme itt eléri az Európai Unió átlagának kétszeresét mű­tató ■ Magyarország uniókész Martonyi János szerint hazánk felkészült az uniós tagságra, különösen ami a versenyké­pességet, a közigazgatást és a jogalkalmazást illeti. A külügyminiszter azután beszélt erről, hogy előadást tartott az uniós országokban és a tagjelölt államokban akkreditált diplo­maták előtt. A magyar diplomácia vezetője hangsúlyozta: hazánk tárgyalási álláspontja négy éve az, hogy az Európai Uniónak teljesí­tenie kell a gazdák közvetlen mezőgazdasági támogatását. Utalt arra is, hogy minden tag­jelölt ország elfogadhatatlannak tartja a tel­jes kifizetésekre javasolt tízéves átmeneti időszakot. ■ Nemzeti park az Őrségben Március 8-án Orbán Viktor miniszterelnök felavatja Magyarország tizedik nemzeti parkját, az őrségit. Az Őrség nemzeti parkká nyilvánításának gondolata már az 1970-es években megfogalmazódott, ám 1978-ban csupán tájvédelmi körzetet hoztak létre itt, amelyet 1991 -ben a Fertő-Hanság Nemzeti Park irányítása alá helyeztek. Magyarország legnagyobb területű, 38 ezer hektárnyi táj­ ■ Illegális bérbeadás Szerződés nélkül adta bérbe a kunmadarasi volt szovjet repülőtér egyes részeit 1996— 1999 között a községi önkormányzat, amely­nek polgármestere akkor is a most sztrájko­ló Márki Sándor volt. Az ÁPV Rt. a vissza­élések miatt az önkormányzattal kötött va­gyonkezelési szerződést felmondta, és az 1999-ben létrehozott Kunmadaras és Tér­sége Vállalkozási Övezetfejlesztő, Beruhá­zó és Szolgáltató Kht.-t bízta meg a terület vagyonkezelési feladatainak ellátásával. Az ÁPV Rt. 1999-ben kezdte meg a hatásköré­be tartozó repülőterek értékesítésének elő­készítését. védelmi körzetének nemzeti parkká alakítá­sa 1996-ban civil kezdeményezésként vető­dött fel ismét. ■ Templomi vizslatok A Szocialista Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének tagjai az ország templomait járva adatokat gyűjtenek arról, hogy a pap­ság valóban agitál-e a kormánypártok mel­lett. Magnófelvételeket készítenek a szent­misékről, a templomok bejáratánál kifüg­gesztett hirdetményekről jegyzetelnek. Mindebből egy hónapon belül nyilvános je­­lentést készítenek. Az érintett plébánosok nevét és szolgálati helyét feltüntetve rögzí­tik, hogy megítélésük szerint milyen szö­veggel vagy szövegrészlettel vétettek a sem­legesség ellen. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos elmondta, adatkezelésnek minősül a tevékenység, ám az akciót a törvény előírá­saival szemben nem jelentették be előre. Vizsgálat indulhat az ügyben, ha valaki beje­lentést tesz. ■ Elfogták a választási csalót Nógrád megyében vették először őrizetbe a szavazás rendje ellen elkövetett bűncselek­mény alapos gyanújával kopogtatócédula­gyűjtőt. Nógrádszakálon az­­ SZDSZ-es je­löltként induló - édesapjának korteskedő, roma származású férfi pénzt ígért és juttatott a neki adott jelölőszelvényekért. Úgy derült fény tettére, hogy a Fidesz-MDF-MKDSZ jelöltjének, Surján Lászlónak gyűjtő személy­től is szeretett volna cédulát vásárolni. ■ Nincs hír a Vizsolyi Bibliáról Lapzártánkig nem akadtak nyomára a Vizso­lyi Bibliának, amelyet a hét végén loptak el. A határőrség minden átkelőhely ellenőrzé­sét megszigorította. Az egyetlen bűnjel egy­előre a templom közelében megtalált balta, a rablók azzal feszítették fel az ajtót. A rend­őrség hárommillió forintot ajánlott fel a nyomravezetőnek, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egymillió forinttal jutalmazza azt, aki segít megtalálni a XVI. század végi nyomtatványt. A teljes Bibliát Károli Gáspár református lelkész vezetésé­vel fordították le, és 1590-ben nyomtatták ki. Egy ilyen példányért három éve húszmil­lió forintnak megfelelő fontot adtak egy lon­doni könyvárverésen. ■ Megsokallt magyarellenesség Nyugtalanító nacionalista szenvedélyeket korbácsoltak fel vezető pártpolitikusok a magyar kedvezménytörvény kapcsán a szlo­vákiai közéletben - áll egy friss szlovákiai közleményben. A parlamenti nyilatkozat vi­tájában olyan, aggasztóan durva, minden jó ízlésű embert sértő magyarellenes kirohaná­sok hangoztak el, amelyek nem egyeztethe­tők össze a nemzetek és népcsoportok bé­kés együttélésének elveivel. A közleményt aláíró harminc szlovák értelmiségi egyszer­smind hangot ad meggyőződésének, hogy a magyar státustörvény kapcsán mindkét or­szágban felcsapó szenvedélyek nem kedvez­nek a probléma békés rendezésének és veszé­lyesek a jövőre. ■ Milosevics perbe fogva Nagy nemzetközi érdeklődés közepette meg­kezdődött a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt Szlobodan Milosevics volt jugoszláv el­nök pere, akit a koszovói, a boszniai és a hor­vátországi hadviselésben elkövetett, embe­riség elleni bűncselekményekkel, népirtással és háborús bűnökkel terhel a vádirat. Az eljá­rás az 1999 eleji koszovói bűncselekmények bizonyításával kezdődött. Milosevics vád­lottként eddig hatszor jelent meg bírái előtt. Rendre azt hangoztatta, hogy a törvényszék törvénytelen, a vádak képtelenségek, s hazá­ja, nemzete és ő maga a NATO áldozata, ő mindig is a békét, s nem a háborút pártolta. K­Ü L F ■ Feladta magát Muttavakil Önként feladta magát az egykor Afganisztánt kormányzó tálib rendszer külügyminisztere. Vakil Ahmed Muttavakil mellá Kandahárban az afgán hatóságoknak adta meg magát. A helyi illetékesek nyomban átszállították a város re­pülőterén felállított amerikai katonai támasz­pontra. Az amerikai kézre került foglyok közül Vakil Ahmed Muttavakil volt a­ legmagasabb rangú tálib kormányzati tényező, akitől fontos információkat szerezhetnek társai hollétéről. Az amerikai hadsereg egyik teherszállító repü­lőgépe lezuhant szerdán reggel Afganisztában. Lapzártánkig nem érkezett hír arról, hogy mi okozta a szerencsétlenséget. ■ Feltárul Bin Laden hálózata Nagy horderejű beismerő vallomást tett Franciaországban egy elfogott terrorista. A férfi vallomása alapján első ízben sikerült konkrét adatokból összerakni azt a szemé­lyes kapcsolatrendszert, amely az Oszama bin Laden szaúdi milliomos afganisztáni köz­­pontjából szerteküldött terroristák és az Egyesült Államokban végrehajtott, illetve Franciaországban tervezett merényletek irá­nyítói között fennálltak. ■ Tilalmakat old Kabul Karzai, az afgán átmeneti kormány vezetője aláírta a sajtószabadságról szóló rendeletet, visszaállítva az ország 1964-es alkotmányá­nak a médiumokra vonatkozó rendelkezéseit. Az ismét hatályos médiatörvény alapján már­is több engedélyeztetési kérelem érkezett a tájékoztatásügyi tárcához. Mióta Zahir Sah afgán királyt 1973-ban puccsal eltávolították a hatalomból, Afganisztánban nem volt füg­getlen sajtótermék. A Kabult 1996-tól a kö­zelmúltig uraló tálibok betiltották a filmezést és a televíziót is, az újságírók mozgását szi­gorúan korlátozták. ­ Izraeli rakéták Gázára Izraeli vadászgépek vasárnap két rakétát lőt­tek ki a palesztin biztonsági erők egyik épü­letére Gáza városában. Jelentések szerint az F- 16-os harci gépek Jasszer Arafat reziden­ciájának közelében fekvő célpontot lőttek. A palesztin elnök a támadás idején a ciszjordá­­niai Rámalláhban tartózkodott. Halottakról nem érkezett jelentés, palesztin kórházi for­rások szerint hét rendőr és három polgári személy könnyebben megsérült. A légitáma­dással egy időben két tank behatolt a Gázai övezetbeli menekülttáborba. ­ Halálra ítélt terrorista Halálra ítéltek Jordániában egy amerikai­­jordán kettős állampolgárságú férfit. Azzal vádolják, hogy egy évvel ezelőtt merényletek­re készült amerikai és izraeli turisták ellen. A férfi Oszama bin Laden terrorszervezetének egyik afganisztáni táborában kapott kikép­zést. A vádakat tagadta. ■ Lezuhant egy repülőgép Iránban Landolás előtt hegynek ütközött és 117 em­berrel a fedélzetén lezuhant egy iráni utasszál­lító repülőgép. A Teheránból Horramábádba tartó Tu-154-es roncsai nehezen megköze­­líthetőek, alpinisták kellenek a mentéshez. Sérültekről, áldozatokról egyenlőre nincs hír, de egy szemtanú szerint nem valószínű, hogy bárki is túlélte volna a szerencsétlenséget. Az Iran Air az utóbbi időben többnyire orosz Tupoljeveket bérelt, mert az amerikai embar­góval sújtott ország nehezen tud alkatrésze­ket beszerezni Boeingekből álló, öregedő lé­giflottájához. GAZDASÁG ■ Tízéves fejlesztési program A Gazdasági Minisztérium a Széchenyi terv keretein belül, a korábbi hosszú távú fej­lesztési programok (egészségturizmus, ipari park, Balaton-régió) nyomvonalán szakmai vitára bocsátja újabb, regionális szerepkörű vállalati központok letelepíté­sét segítő, tízéves fejlesztési programját - jelentette be Matolcsy György gazdasági miniszter. Tíz év alatt összesen 154 mil­liárd forintos fejlesztést terveznek. A köz­vetlen állami támogatás ötvenmilliárd fo­rint. Ehhez 84 milliárd forint vállalkozói, 15 milliárd forint európai uniós és ötmil­­liárd forint önkormányzati fejlesztési for­rás társulhat. ■ Közhasznú nemzeti földalap A Magyar Nemzeti Földalap Kht. január 29-én megkezdte működését - jelentette be Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Sebestyén Róbert ügyvezető közöl­te: tart a szervezeti kialakítás, és tárgyalnak a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatósághoz, va­lamint az ÁPV Rt.-hez tartozó állami földtu­lajdon átvételéről. A kormány január végén döntött a nemzeti földalap működési rendjé­ről, rendeletben írta elő, hogy az alap kezelé­sében álló földvagyont eladással, cserével és haszonbérlettel kell hasznosítani. A közhasz­nú társaság az agrártárca keretében működik. ■ Gyér számú vendégmunkás A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint 2002. január 1-je óta összesen 4348 mun­kavállalási engedélyt adtak ki külföldi állam­ polgárok foglalkoztatására. Egyetlen ked­vezménytörvényes kérelem sem volt közöt­tük. Az év hatodik hetének a külországiak­­nak kiadott 726 munkavállalási engedélye húsz százalékkal kevesebb az egy héttel korábbinál. ■ Háziorvosi minimálbérforrás Januártól vissza nem térítendő támogatást kaphatnak azok a háziorvosok, akik megvá­sárolják a rendelőt és a felszerelést. Március 18-ig a vállalkozó orvosok is pályázhatnak a minimálbér növeléséből fakadó gondjaik megoldására a Gazdasági Minisztérium cél­alapjából. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint a háziorvosok 83-84 százaléka egyéni vagy társas vállalkozó, 6800 felnőtt- és gyermekorvosi praxist tartanak nyilván az országban. ■ Gyorsforgalmik ártárgyalása Folyamatos az ártárgyalás a Nemzeti Autó­pálya Rt. és a Magyar Autópálya-építő Kon­zorcium között. A Tornyiszentmiklóst Lete­­nyével összekötő M70-es meg az Emőd- Miskolc közötti M30-as gyorsforgalmi út kivitelezési szerződéseit egyhamar megköt­hetik, a beruházások áprilisban kezdődhet­nek. Ha sikerül megállapodni az építési költ­ségekben, a végleges változatot február végén előbb a részvénytársaság igazgatósága, majd a Magyar Fejlesztési Bank illetékes testüle­tei vitatják meg. Kedvező döntés esetén már­cius 15-re már szerződhetnek is. ­ Jó a hazai csirke Biztosra vehető, hogy bekerült az országba fertőzött húsféleség: a laboratóriumi vizs­gálatok több csirkemájszállítmányban nyomokban kimutattak antibiotikumokat - jelentette ki a hét végén Németh Antal or­szágos főállatorvos. A hazai boltokba azon­ban nem jutott fertőzött baromfihús. Az állat-egészségügyi hatóság azt javasolja, in­kább friss baromfihúst vásároljunk, az ha­zai termék. Győr-Moson-Sopron megyében ennek ellenére újabb fertőzött baromfikat találtak. ■ Hulladéklerakók területi elven Gazdaságossági megfontolásból a környe­zetvédelmi tárca elutasítja azoknak a terve­zett regionális hulladéklerakóknak a pályá­zatait, amelyeket százezer főnél kisebb von­záskörű térségekben létesítenének az önkor­mányzatok. A tárca Környezetvédelmi Alap Célelőirányzata ugyanakkor segíthet másfé­le kistérségi pályázatokat, ha például megfe­lelő földrajzi távolságon belül olyan hulladék­­gyűjtő és -átrakó telepet terveznek, amelyen megoldható a beérkezett hulladék elsődleges szétválogatása. ■ Vezetőváltó Bábolna A Bábolna Rt. új igazgatósági elnöke Petykó Zoltán lett. A bábolnai nagyvállalatnál janu­ár 25-én kezdődött meg a vezetőváltás több poszton, a felügyelőbizottságban és az igaz­gatóságban is. Akkor a korábbi vezérigaz­gató, Heimann Zoltán mondott le igazgató­­sági tagságáról is, és távozott a cégtől. Utó­da Szép Imre, a Bábolna Rt. többségi tulaj­donában lévő győri Pannon Baromfi Kft. ügy­vezető igazgatója lett. Petykó Zoltán a ki­lencvenes években a Bábolna-Pharma Kft. pénzügyi igazgatója, tavaly őszig a Bábolna Rt. stratégiai és portfólióigazgatója volt, majd a Hungexpo Rt. vezérigazgatójának ne­vezték ki. ■ Magyar-délszláv vasúti tervek A délszláv államok gazdaságának bővülésé­vel egyidejűleg a vasútvonalakat is fejlesztik: a háború befejeztével Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában jelentős állami források és nemzetközi hitelek felhasználá­sával megkezdődött a vonalak újjáépítése. Magyarország, Horvátország és Bosznia- Hercegovina érdekelt abban, hogy a V/C páneurópai közlekedési folyosóhoz tartozó Budapest-Pécs-Eszék-Szarajevó-Ploce közötti vasútvonalat mielőbb korszerűsít­sék, miáltal könnyebben elérhetővé válik a második legnagyobb horvát kikötő, az elma­radt délszláv térségek pedig jobb esélyekkel vehetnek részt az európai és ázsiai kereske­delemben.

Next