Szabad Föld, 2002. január-június (58. évfolyam, 1-26. szám)

2002-06-14 / 24. szám

58. évfolyam, 24. szám 2002. június 14. Ára 145 forintSzabad fotó A vidék családi hetilapja A szerkesztőség címe: 1091 Budapest, Üllői út 51. Postacím: 1428 Bp. 8., Pf. 52 Telefon: 216-8919,216-8929, 216-6962. Fax: 215-5590 Előfizetési díj: egy hónapra: 504 Ft • negyedévre: 1512 Ft • fél évre: 3024 Ft •egy évre: 6048 Ft 6.Újratemetéssel kezdődött a rendszerváltozás. Valamiben sántikál a falugazdászok gazdája 14.Sütő András író köszönti olvasóinkat Nagy Imrét és mártírtársait 1989. június 1-án temették el méltó módon. Lezsák Sándor, a Hősök terén tartott nemzeti szertartás főrendezője szerint kockázatokat rejtett magában a százezreket megmozgató esemény. Hetvenöt éves az erdélyi , az egyetemes magyarság egyik legjelentősebb prózaírója, Sütő András. Munkássága, magatartása a Trianon után kisebbségbe szorított népünk megmaradásért folytatott heroikus küzdelmét példázza. SZIJJÁRTÓ GABRIELLA S­zinte minden táblára felkerült már az iskolákban az utolsó betű is, ott díszeleg a színes felirat: vakáció! Mostantól a gyermekes családoknál nem így kezdődik minden áldott nap: sokko­ló óracsörgés, készülődés rohamtempóban, villámreggeli, futás az iskolába... A nyári illa­tokkal és fényekkel megtelt levegőben úgy érezzük ma bármi megtörténhet! Mikor közeleg a szünidő, az ország harma­da azon kezd el töprengeni: hova menjen el nyáron, hány napra, egymagában vagy tár­­sasútra? Azért csak ennyien, mert a többieknek­­ nem futja nyaralásra. Egyeseknek pénzük, másoknak idejük nincs nyaralni. Ha ideális esetben találkozna is a két feltétel, gyakorta az a gond, hogy a túlhajszolt, feszült felnőtteknek már nem jut türelmük egymásra. Ami még rosszabb: a gyermekeikre sem. Mert nyűgösek vagyunk így nyáridon. Persze nem mindig. Csak például hidegfront előtt. Vagy melegfront közeledtével. Hogy a kettős fronthatást már ne is említsem! A szél sem jó, megérzi a fejünk Pláne a huzatot. Az esővel nem volna semmi baj, szomjazza a föld, no de micsoda nyár az olyan, amely alatt állan­dóan csepereg?! Enné már csak a kánikula rosszabb... Nem kell a bölcsek kövét birtokolni ahhoz, hogy megállapíthassuk pihenésre, feltöltődés­­re márpedig mindannyiunknak szüksége van. Sokszor nem is csupán pénzkérdés, hogyan töltsük el tartalmasan a szabad időnket. A sze­­retetszükséglet, az értékes emberi kapcsolatok A­mikor májusban nebulókorunkban megéreztük a virágzó akác illatát, izgalomba jöttünk, mint keresőkutyák az indító­szagtól. Igazából már ekkor elkezdődött a vakáció. Májusban, júni­us elején a tanításban is lazult a szorítás. Persze aki falusi iskolába járt, annak maga a falu is egy iskola volt. A templom, a tűzoltószertár, a vasútállomás, a nádas, a szán­tó, az erdő, a pocsolya, a tó­­ mind megis­mertetett valamivel, tanított valamire. Mégpedig kitörölhetetlenül, elemi erővel. Nemrégiben kórházban feküdtem. Olyan gyógyszert kaptam, amely közel vitt a kiszáradáshoz. Egyik éjjel álmom­ban visszatért egy emlék a gyerekkorom­ból. Nyár volt, vakáció. A tűző napon csatangoltunk barátaimmal a széles ha­tárban. Annyira megszomjaztunk, hogy szinte kifehéredett a nyelvünk. Találtunk egy kanálist, hideg, tiszta víz folyt benne. Négykézláb ereszkedtünk, és szürcsölve megszívtuk magunkat. Kortyoltunk millióéves élvezettel. Vizes lett a szempillánk és az orrunk. Tisztán éreztük az őselemek, a víz, a föld, a sár illatát. Át­éltük, teljes fizikai valónkkal érzékeltük, hogy a természet gyere­kei vagyunk. Tanultunk gyerekként is egymástól. Ha barangolás közben megvágott, megszúrt valami, volt közöttünk, aki tudta, milyen bo­korról, milyen levelet kell tapasztani a sebre, hogy hamar elálljon a vérzés. Mindnyájan tudtuk, mit kell tenni, ha a nadály beleragad a lábunk szárába: egyszerűen lepisiltük a vérszívó piócát. Uram bocsá’ még azt is tudtuk, melyik növény levelével helyettesíthető legkellemesebben a vécépapír. Tudás, izgalom és öröm volt a vadászat is. A csúzlikészítés egyfaj­ta gyerekszakma. Ezt a fiúk gyakorolták. Meg kellett hozzá találni az alkalmas kétágú faágat Szerezni kellett befőttesgumit vagy rugalmas traktorbelsőt Okosan kellett kivágni az elnyűtt cipők kőrnyelvét, mert a lövedék kődarabkák roppant kényesek voltak rá, miből repítik ki őket a cél felé. De hát ártatlan vadászatok voltak ezek, sosem lőttünk semmit. Viszont megismertük, megfigyeltük a madarakat, a mezei­ állatokat. Egyszer sikerült fog­nunk egy fácánt. Egyikünk hazavitte. Ak­kor tudtuk meg, hogy a fácán kiáltása sok­kal hangosabban szól az erdőben, mint a hátsó udvarban. (Eltelt vagy húsz év, amikor ezt a megfigyelést fel­használtam egy hasonlatban. Azt találtam mondani, hogy a kisebb­ségi magyarság jajkiáltása igazából csak a magyar rengetegben hal­latszik erősen, csakúgy, mint a fácán hangja az erdőben.­ Hanem azt is megtapasztalhattuk, mit, miért, meddig érdemes kockáztatni. Hogy mi van elrejtve egy fészekben, az mindig nagy kérdés. De érdemes-e a válaszért kimászni a legvékonyabb ágra? A felnőttkornak is megvannak a maga rejtélyes fészkei, és bizony na­gyot lehet esni, ha nem vigyázunk. Van még valami, amit már gyerekként megtanul az ember még­pedig, hogy legfelül a legpirosabb a gyümölcs. Csak hát ezt tudni ön­magában még kevés, akár vidéken nő fel az ember, akár városon. Adonyi Sztancs János VAKÁCIÓNK PIROSLÓ GYÜMÖLCSEI Manapság 1140 falugazda segíti a termelők munkáját, fejenként átlagosan három település jut rájuk Az MSZP nem nézi jó szemmel őket. Jövőjüket illetően az agrártárca új államtitkára úgy fogalmazott: minden lehetséges. e-mail: szfold@mail.datanet.hu Csak minden harmadik magyar család nyaralhat szolgáltatásait Általában saját magunk tervezzük az utat, magunk gondoskodunk a szállásról, étke­zésről, csak hogy mind olcsóbban megússzuk a nyaralást - amelyre egész évben gyűjtünk. Az állam évek óta több százmillió forinttal segíti a gyermekes családok, a fogyatékosok és az idős emberek üdülését. Emellett alapítványok, ci­­vil szervezetek és egyházak munkálkodnak azon, hogy a rossz anyagi körülmények között mók is gazdagodhassanak néhány kellemes nyári nap­pal A Magyar Turizmus Rt idén, az üdülés évé­ben külön figyelmet szentel a kisgyermekes csa­ládokra, a fiatalokra és az ötvenen túliakra. Nem csupán a speciálisan nekik összeállított, ingye­nes kiadványokhoz juthatunk hozzá az ország több mint százhúsz településén működő Tour­­inform-irodákban, hanem szeptember 15-ig hosszabbított nyitva tartásban minden infomá­­cióhoz szállás- és vendéglátóhelyekről, látniva­lókról, rendezvényekről és programokról. A turizmus világszerte a gazdaság leglen­dületesebben fejlődő része. Hazánkban is két­ségkívül sikerágazat: tavaly a turizmus deviza­­bevételei megközelítették a 4,4 milliárd eurót, ami mintegy tizennyolc százalékos többlet az előző évihez képest. A Széchenyi terv turizmus­fejlesztési programjainak keretében 1433 pályá­zat közel harmincmilliárd forint támogatásban részesült, miközben több mint kétezer-kétszáz új munkahely létesült. A fejlesztések kilencven­kilenc százaléka a fővároson kívül vált valóra, elősegítve a turisztikai szolgáltatások kiegyenlí­tettebb eloszlását az ország területén. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK AZ 5. OLDALON, TÁBOROZÁSI AJÁNLATUNK A 17. OLDALON iránti vágy él bennünk, csak a követendő min­ták átadásának színtereit és igényét veszítjük el lassan a pénzhajszában. Pedig emlékezzünk csak vissza: szeptemberben, újra az iskolapad­ban ülve, gyermekeink általában a közös csalá­di kirándulásról számolnak be mint legszebb nyári élményükről... A Magyar Turizmus Rt nemrég felmérést készíttetett a magyar háztartások nyaralási szoká­sairól. A családok anyagi helyzetéről árulkodik, hogy a megkérdezettek csupán harmincöt száza­léka ment el üdülni, vagyis ennyien hagyhatták minimum négy napra maguk mögött a szürke hétköznapokat. A nyaralók fele - elsősorban anyagi okokból - nem veszi igénybe utazási iroda Bár az állam évek óta százmilliókkal segíti a gyermekes családok, a fogyatékosok és az idősek üdülését, a magyarok többsége még mindig nem engedheti meg magának a többnapos kikapcsolódást. Az egyházak is igyekeznek segíteni lelkigyakorlatos táborokkal. A nebulók mindenképp örülnek, itt a vakáció!

Next