Szabad Föld, 2003. január-június (59. évfolyam, 1-26. szám)
2003-02-21 / 8. szám
57 2003. FEBRUÁR 21. AE SZABADfölD SPORT Tudunk-e majd felhőtlenül örülni? MUNKATÁRSUNKTÓL pülget a Budapest Sportcsarnok, vagy Budapest Aréna, ahogyan azt új keresztszülei nevezik. Ha Aréna, hát Aréna, csak készen legyen végre! A dolog azzal indult, hogy a kivitelező francia cég vállalta, hogy 2002 december 15-re átadja a sportlétesítményt. Szép gesztus, gondoltuk, éppen a tűzeset napján születik újjá „haló porából” a BS. Aztán kiderült, a kivitelezők közel sem olyan szentimentálisak, mint mi, sportbarátok. A határidő csúszott, mivel a tető felrakása már-már a Marx téri felüljáró építészeti „bravúrját” idézte, így vissza kellett bontani. Hogy az idő ne teljen haszontalanul, no meg a közvemény se gondolja azt, hogy semmi nem történik, a jövőbeni működtető egy kiadvánnyal állt elő, ami úgy mutatta a csarnokot, ahogyan végre azt a valóságban is látni szeretnénk Közben elmúlt december 15., az első átadás napja, az ünnepség helyett azonban egymásra mutogatás kezdődött: az építők azt mondták, sok volt a szeles nap, ami hátráltatta a munkát, az illetékes minisztérium pedig irgum-burgum, kötbérrel fenyegetőzött. A franciák a szerződésbe foglalt „bánatpénz” helyett pluszszolgáltatásokra tették alkalmassá a csarnokot, így szent lett a béke. Az újabb határidő a teljesen megújult környezettel március 15-re módosult, ami jól hangzott, hiszen nemzeti ünnepünkön avatni egy pompázatos sportlétesítményt szívmelengető élmény. Az öröm korai volt, a határidő tovább csúszott, most úgy áll a helyzet, hogy március 16-án nem tudják az új helyen tartani a GYISM esedékes díjátadó gáláját. De az április 15-én kezdődő Divízió 1-es jégkorong-világbajnokság már biztosan ott lesz! Közben február 24-től ismét ketyegni kezd a napi 21 milliós kötbér, ha mégsem készülnének el az építők. Lassan napvilágra kerültek a működtető francia cég jövendő programjai, és örömmel láthattuk, hogy a csarnokban sport is lesz. A kulturális és népszórakoztató programok közé versenyeket is terveztek. Beleszólásunk túlzottan sok nincs, amivel rendelkezünk, az a számunkra biztosított „vendégnapok” felhasználása. Ha majd húsz év múlva végleg a miénk lesz, akkor azt rendezünk benne, amit szemünk-szánk kíván. Addig pedig jobb híján egy szép magyar közmondást dünnyöghetünk magunkban: „Hja, szegény ember vízzel főz.” Épül, épülget a Budapest Aréna. Egyszer talán az is adjak BOHANEK MIKLÓS FELVÉTELE A röplabda körül pörög az élete PALÁGYI BÉLA Fordulatos, izgalmas játék a röplabda. Azt hinné az ember, a küzdőtéren zajló drámát olykor már nem is lehet tovább fokozni. Néha azonban a pályán kívüli események képesek tovább feszíteni a húrt. Jászberény szuperligás női röplabdacsapata a V-Fon nevet viseli, így érthető módon a szakosztály élére a cég egyik vezető alkalmazottja, Kanyok Éva került. A csapat ugyan bronzérmes lett a bajnokságban, ám ezzel a szponzor nem elégedett meg. A szakosztály elnöknője megköszönte Deme Gábor edző munkáját, és keresni kezdte az utódját. Nemrég Jászberényben jártam, és a V-Fon irodaházában megpróbáltam megkeresni Kanyok Évát, de az egyik dolgozó elárulta, hogy már nem dolgozik a cégnél. Egyébként a cég is tulajdonosváltás előtt áll, adta tudtomra az informátorom. Ha pedig a röplabda érdekel, keressem Deme Gábor testnevelőt az általános iskolában. Az edző nem titkolta, megrázta a döntés, amikor a vezetőedzői posztról egyik napról a másikra leváltotta a szakosztályvezető. Azt mondta, az okát máig sem tudja. Aztán éppen Kanyok Éva volt az, aki több ízben is felkereste, és kérte, folytassa a munkát a felnőtt együttesnél. A negyedik felkérésre mondott igent. Ezzel együtt a közjáték nem múlt el nyomtalanul a csapat fölött, ennek következménye az a szélsőséges szereplés, melynek során képesek a legjobbakat is megverni, miközben kikapnak a leggyengébb ellenféltől is. Változott a csapat összetétele is, mert eltávozott két idegenlégiós, viszont érkezett Héjas, Bóta, Rácz, Adorján. Néhányuk volt válogatott játékos, mondhatni levezetés céljából kerültek Berénybe, és ez, az eredmények ismeretében meglehetősen jól sikerült. Jelenleg úgy áll a dolog, hogy a legjobb négy közé is bejuthatnak, és előttük a rájátszás lehetősége, ám ez a kilátás sem tudja túlzottan felvillanyozni Deme Gábort. Látszik rajta, túl mély sebet kapott. Már bejelentette, akármi is történik, az év végén befejezi a röplabdát, hosszú volt az a tizenkét év, amennyit a sportág mellett a városban eltöltött A csapat egyik meghatározó egyénisége Fésűs Zsóka. Az eltökélt hölgy az egész életét feltette a sportágra. A megállapítás szó szerint értendő. Sarkadról került Békéscsabára, aztán amikor kiderült, menynyire tehetséges, sorban álltak érte a kérők. Az első állomás Szolnok volt, ahol a Vegyiművek csapatában játszott 17 évesen. Aztán Egerbe került, megfordult a válogatottban is, a válogatottságainak száma hetven és kilencven között van, soha nem számolt utána. 1991-ben az év játékosának választották, aztán Olaszország következett. A Reggio Calabriában kupagyőztes lett, csapattársai olimpiai és világbajnokok voltak. Hazatérve játszott még a BSE-ben, de nyaranta visszajár strandröplabdázni Olaszországba, legutóbb éppen Vicenzában lettek bajnokok. Szolnokon férjhez ment, de a házassága - szerinte a sport miatt - zátonyra futott. Tizenegy éves fia mindenhová követi, olasz iskolába járt, de idehaza is vizsgázott, magántanulóként. A srác anyanyelvi szinten beszéli az olaszt, és tehetséges kosárlabdázó. Zsóka, túl a harmincon, a sport utáni éveket is tervezi. Azt mondta, megfogadja édesapja tanácsát, aki kőműves és a Dunántúlon lát fantáziát az otthonteremtésben. Ez, persze, még odébb van, szüksége van Zsókának néhány sikeres évre, ebből néhányra talán külföldön is. Neki ugyanis nincs más, mint az Isten áldotta tehetsége a röplabdához. Ebből kell majd megalapozni a jövőjét és felnevelni a fiát. - Az olaszok a sportág világbajnokai. Hozzájuk képest mi amatőrök vagyunk - mondta. - Ott napi öt-hatórás kőkemény edzés hozza az eredményt. Nálunk a kétórányi tréning elegendő az élvonalhoz. Ő azért megpróbál itthon is vérbeli profi maradni. Néha talán ezért is hangos a nevétől a sportsajtó. Aztán, ha befejezi sportpályafutását, talán valamelyik dunántúli településen nyílik majd egy aerobikiskola vagy egy szépségszalon, amely az egészséget és a sportos női jellemet oktatja. A tulajdonosa pedig Fésűs Zsóka lesz. Ha befogják a kutyákat a szánba, elhúzzák a hegyet is A szánhúzó kutyákat a kitartás és a hűség szimbólumaként ismerik, ezért is emeltek nekik szobrot New Yorkban. Az eszkimó ebek utódai gyakran feltűnnek a mátrai sífutó utakon is. A gyöngyösi Hering Tamás álma, hogy egyszer kijut a téli olimpiára. .________PALÁGYI EDIT________ Ha befogom őket, a hegyet is elhúzzák - dicséri nyolc fürgelábú kedvencét Hering Tamás. A harmincéves fiatalember burkolóként keresi kenyerét, de akkor érzi igazán elemében magát, ha fogatával nekivághat a havas utaknak. Nálunk kissé szokatlannak tűnik még e sportág, hiszen csak tizennégy éve rendezték az első megmérettetést. Amerikában azonban már az aranyláz idején is rendszeresen versenyeztették a kutyaszánokat. A gyöngyösi versenyző természetesen jól tudja, hogyan tették magukat nélkülözhetetlenné a malamutok és a huskyk. Más állatok megfagytak, a vonatok pedig elakadtak 1925-ben, amikor egy alaszkai városban diftériajárvány tört ki. A közlekedési nehézségek miatt más módon nem juttathatták el a szérumot a bennrekedteknek, csak a kutya vonta szánokon. Miután így megmenekült a város, az ebek kitartására és hűségére emlékeztető szobrot emeltek New Yorkban, a Central Parkban. A múlt század elején azonban még az úgynevezett eszkimókutyák húzták a fogatokat. Ezt a fajtát igen gondosan tenyésztették a jégkunyhók lakói. Amikor a szuka tüzelt, kikötötték a prérire, hogy a farkasok fedezhessék be - így az utódok különösen ellenállóak lettek. Az átöröklésnek köszönhető az is, hogy az így keresztezett ebek „elfelejtettek” ugatni, s csak vonítani tudnak. Kíméletlenül válogattak az eszkimók a világra jött kutyusok közt is: ha valamelyik az emberre támadt, kíméletlenül kiirtották az egész almot, s azt az állatot sem tűrték meg, amelyik nem szeretett dolgozni. Ezeknek a négylábúaknak késői leszármazottai a mai, kiváló tulajdonságú szánhúzók, a huskyk és a malamutok. Furcsa módon a szibériai husky is Alaszkában maradt fenn - avat be az ebtörténelembe Hering Tamás. A jómódú szibériai kutyatulajdonosokat ugyanis deportálták, így kedvenceik kipusztultak Szibériában. Egy prémkereskedőnek köszönhetően azonban hamarosan az alaszkai versenyeken tűntek fel a kistermetű huskyk. Kezdetben csak „patkányoknak” csúfolták őket, ám kiderült, hogy jóval fürgébbek a testesebb malamutoknál, így egymás után aratták a győzelmeket. A második világháború előtti téli ötkarikás játékokon még olimpiai sportág volt a kutyaszánhajtás, és sokan reménykednek benne, hogy néhány év múlva visszakaphatja ezt a rangját. A leghosszabb verseny ma az amerikai Iditarod, ennek mezőnye közel kétezer kilométert tesz meg. Európában ötszáz kilométeres a leghosszabb táv, a szánok több országon siklanak keresztül. A sportág hazai születése Jankovics Attila nevéhez köthető, ő törzskönyveztette az első huskyt, s alakította meg a Magyar Kutyafogathajtó Sportszövetséget. - Az első szánt saját kezűleg készítettem, mégpedig egy fénykép alapján - meséli Hering Tamás, akinek kedvenc edzőterepei a mátrai sífutó utak. A fiatalember először egy alaszkai malamutot fogott a szán elé, ma már azonban a huskyra esküszik: lejtőn lefelé akár 55 kilométeres sebességgel is száguldanak e négylábúak. Ha nincs hó, kerekes edzőkocsival „gyakorlatoztatja” kedvenceit, akik akkor érzik jól magukat, ha tizenöt-húsz kilométert loholhatnak naponta. Tamás hat éve indul a hazai és külföldi versenyeken, mégpedig a négyes fogatok kategóriájában. Az itthoni erőpróbákon rendszerint félszáz hazai fogatos áll rajthoz, bár nagyobb népszerűséget is megérdemelne e látványos sportág. A gyöngyösi fiú a kilencvenes évek végétől már a hazai élmezőnyben volt, négy éve pedig a nyolcadik lett a szlovákiai vlágbajnokságon. Tavaly az Európabajnokságról ezüstérmet hozott haza, idén pedig Olaszországban, az első kerekes edzőkocsis világbajnokságon bronzérmes lett. Erős mezőnyben mérette meg magát, hiszen számos olyan külföldi versenyző akad, aki ötven-száz kutyát is tart, s ekkora falkából választja ki mindig a legjobb formában levőt. Hering Tamás nyolc négylábút etet, s maga finanszírozza a versengés költségeit. Itthon nemrégiben Recsken álltak rajthoz az ebek az Északi Szánhúzókutyások Egyesületének rendezvényén. Ám Tamás bizonyos benne, hogy a Mátra népszerűségét emelné, ha minél több kutyafogatos versenyt tartanának, hiszen látványosságnak sem utolsó egy ilyen viadal. ■ Hering Tamás kutyafogatával a Mátrában fotó mű A 6. heti helyes tippek: 1,2,1, 1,1,1, X, 1, X, 8. HÉT, január 22-23. í. Bremen-Cottbusi 2. Hannover-Leverkuseni 3. Kaiserslautem-Hamburgi 4. Rostock-Bochumi X 5. Schalke 04-Dortmund2 6. W olfsburg-1860 München1 7. Como-JuventusX 2 8. Torino-MilanX 2 9. Bologna-Empoli1 X 10. Bresria-RegginaX 11. Lazio-Atalanta1 12. Modena-ChievoX 2 13. Udinese-RomaX +1 MÉRKŐZÉS: 14. VfB Stuttgart-MönchengladbachX