Szabad Föld, 2003. július-december (59. évfolyam, 27-52. szám)
2003-07-11 / 28. szám
ANYANYELVI GRÉTSY LÁSZLÓ Unos-untalan Nem lehet megunni! - tolul fel bennem a régi, talán több évtizeddel ezelőtti hangos, azaz énekelt reklámszöveg. Már nem tudom, mire vonatkozott, de nem is gondolkozom ezen, hiszen valószínűleg úgysem árulhatnám el, mert az már maga is reklámnak, valamilyen termék reklámozásának minősülne. De mégis ebből indulok ki, mert a kérdésnek, amellyel foglalkozom, épp az a tárgya, hogy a cikkem címéül írt szó, az unos-untalan udvariatlan-e, megbélyegző-e, viszolygást érzékeltető-e arra a cselekvésre nézve, amire vonatkoztatjuk, vagy csakugyan olyan, mint az a bizonyos egykori termék, amelyet a reklám szerint „nem lehet megunni”. E meglehetősen fogós kérdést ezúttal nem levélben, valamelyik olvasónktól kaptam, hanem a rádió berkeiből, egy olyan tapasztalt rádiós szerkesztőtől, illetve műsorvezetőtől, akit rádióbeli nyelvi ismeretterjesztő tevékenységem következtében akár kollégának, sőt jó ismerősnek nevezhetek. Jól feladta a leckét, de úgy érzem, tudok válaszolni, s abban bízom, hogy olvasóink is szívesen fogadják, ha közreadom, mire jutottam. Az unos-untalan szemmel láthatólag és füllel hallhatóan nyomatékosított alakú határozószó. Olyan, mint a szünös-szüntelen, amelyre A magyar nyelv értelmező szótárának VI. kötetéből szemléltetésül idézek is egy mondatot Gárdonyi Gézától: „Körülötte papok, orvosok ... tessék parancsát szünösszüntelen.” Ez a nyomósító forma majdnem ugyanazt jelenti, mint amit az előtag nélküli szüntelen, amely melléknévként ’megszakítás, szünet nélküli’, határozószóként pedig ’folytonosan, szünet nélkül’ értelmű. A különbség csupán annyi, hogy a szünös-szüntelen változat melléknévként nem él, csak határozószóként, azaz milyen? kérdésre nem felel, csupán ezekre: hogyan?, milyen módon?; ezenkívül pedig még annyi, hogy a nyomósítás valamelyest a szó jelentésében is tükröződik. A szótár szerkesztői ezt a legkisebb szó beszúrásával igyekeztek érzékeltetni, ugyanis a jelentését így adták meg: ’a legkisebb megszakítás, szünet nélkül, folytonosan, szakadatlanul’. Az unos-untalannal némileg más a helyzet, mégpedig azért, mert a nyomósított forma, amelynek használhatósága felől kollégám érdeklődött, ma is előfordul, nem is ritkán, de alapszava, a nyomósítás nélküli untalan mára régiessé, választékossá vált, jószerével kihullott a nyelvhasználatból. Bezzeg Kisfaludy Sándornál, Csokonainál még ott volt Vagy Petőfinél, aki D. B. kisasszonyhoz című versét így kezdte: „Szép mulatság téged néznem, / Szőke kislyány, / Te kis bimbó az ifjúság / Rózsafáján!/ Elnézném én szemed s ajkad / Untalan Ajkadon szived s szemedben / Lelked van.” Ez az untalan még jól érezhetően azt jelenti: ’megunás nélkül hosszabb ideig, bármeddig’. Ám az unos-untalan, vagyis a nyomatékosított forma a nagy nyomósító igyekezet következtében már nem azt sugallja, amit elavulttá vált elődje, hanem ennek jelentése már ez: ’kellemetlenül gyakran, örökösen ismételve’. A szótár ad is rá egy remek példamondatot: „Unos-untalan ismétli, hogy mennyi hálával tartozom neki.” Összegezésül: hasznos, sőt kitűnő eszköz a nyomósítás, mármint annak az az ismétléses formája, amelyről ma szó volt. Jó stílusérzékű tollforgató számára a végig, a véges-végig és a végestelen-végig három teljesen más hőfokú szó, amelyek mindegyike remekül használható, persze csak a megfelelő helyen. Mint szó az unos-untalan is jól szolgál bennünket, de tudnunk kell róla, hogy ennek jelentése már nem az, mint nyomatékosítatlan alapszaváé, az untalané, azaz nem ’megunás nélkül, akármeddig’, hanem ’megunásig, már nagyon is unva, untig’. A tömegek intelligenciája minimális, feledékenysége maximális. Ez a hitleri kijelentés alapozza meg a tömegmédia és a poltika összehangolt sikerét. Választási ígéretekre, politikusi mondatokra a nép körülbelül egy-két héten át emlékszik. Ha a megszabott felejtési idő letelt, bármit meg lehet csinálni, bármit lehet hazudni. De mi van, ha a hazugság túl gyors, és van egy-két ember, aki még emlékszik a közelmúltra? Zaklatott reggel. Rögtön ébredés után Kocsis Istvánt, a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatóját látom a képernyőn. Ha a nevét ez idáig nem is tudtam - és valószínűleg, mint afféle metszőén jelentéktelen személyiségét, néhány nap múlva törlöm is a memóriámból -, a hangját ismerem. Hangképzése ugyanis teljességgel egyedi Minden szó végén fájdalmasan megemeli a hangsúlyt Nem beszél, hanem énekel. Kijelentő mondatainak minden szava kérdőn fölfelé hajlik. Beszéde így egyrészt idegesítő, másrészt egy önmagát a reménytelenben keresgélő ember lélektükre. Mi lehet ennek a teljesen beteg intonációnak az oka? Talán egyszerűen azt képzeli alanyunk, hogy menő dolog ilyen borzalmasan billegtetni a hangot? Vagy valami idegi károsodás, gyerekkori trauma lehet a háttérben? Esetleg a kis Kocsis Pisti a kamra fűtőolajos hordói közé bújt cigizni, és az anyag berobbant? Ha így volt, egy szavunk sem lehet, Pistike elég jól megúszta. Ahogy megúszta a mostani balhét is. Paksot majdnem sikerült Föld körüli pályára állítani, de a vezérigazgatót nem. Ő még mindig itt, a reggeli tévéműsorban énekel. Hogy miket énekel, az külön szám. Azt mondja, az atomerőmű csapata rekordot állított fel a kommunikáció terén. Annyira pontos, minden részletkérdésre kiterjedő tájékoztatást kaptunk a műszaki hiba körülményeiről, hogy az párját ritkítja Úgy érzem, érdemes ezen a kijelentésen kissé eltűnődnünk, ízlelgetve logikai-szemantikai súlyát Ez a kijelentés rohadt nagy hazugság. Mindenki tudja, hogy a paksi erőmű kommunikátorai, vezetői úgy hazudtak, mint vízfolyás. Erről mindenkinek Csernobil jut eszébe. Csernobil akkorát robbant, hogy még az emléke is ketyeg. És örök példa, amely azonnal eszünkbe jut, amint egy atomerőművel baj van. Nekünk, magyaroknak azonban Csernobilről több jut eszünkbe, mint a nyugatiaknak. Eszünkbe jut a szocializmus kommunikátoravezetői stábja, mely a pániktól, a tömeges népmozgástól, a forradalomtól betojva komoly hazugságrendszert épített ki az élet minden területén. Ez lépett működésbe, a hazugság láncreakciója, a csernobil robbanással. És az elmúlt hetekben ugyanennek láttuk újabb példáját. Aztán amikor nagy nehezen kiderül az igazság, és az „erőművészek” bevallják, hogy hazudtak, mert a robbanásveszély valójában elég nagy volt (és talán most is az), akkor jön a vezérigazgató, és azt énekli, hogy ők mennyire őszülték. Azt hazudni, hogy nem hazudtunk metahazugság. A paksi bárdban beindult a láncreakció. Persze nincs ok aggodalomra. Ez az ő problémája. A hazugságok labirintusában tapogatózva egyre mélyebbre jut. Ő így ismeri meg önmagát. VAKABLAK Rákh Géza A PAKSI BÁRD Szabadföld ULTÚRA■ ■■■■■■■ _ _______BORZÁK TIBOR_______ „A virágok, fák, füvek, az állatok, maga az ember, és az anyaföld egymásrautaltságának nagy művésze ő, egyike az utolsóknak, aki látta és láttatta, hogy a földnek emberarca, az embernek földarca van” - méltatta a miskei festőművész, Tóth Menyhért nagyságát Pintér Lajos József Attila-díjas költő a Kecskeméti Képtárban július végéig látogatható ideiglenes életműkiállítás megnyitóján. Jövőre ünnepeljük az életében csak kevesek által megértett és tisztelt miskei „sámánfestő” születésének századik évfordulóját. Az utókorra maradt hagyatékának szinte teljes egészét a Kecskeméti Képtárban gondozzák és őrzik. A mintegy tizenötezer alkotásból bőven van mit bemutatni, csakhogy ekkora gyűjteményhez nem elegendő egy-két állásban lévő szakértő, de egy szerény költségvetésű múzeum ennél többet nem vállalhat magára. Eddig a „zöld ablakos” műemlék második emeletén lehetett látni Tóth Menyhért állandó kiállítását, ám a sorozatos beázások és a szecessziós épület kezdődő felújítása miatt be kellett zárni a festőművész pályáját átfogó tárlatot. Azt azonban nem engedhetik meg a kecskemétiek, hogy hosszabb időre eltüntessék az érdeklődő közönség szeme elől a ma már különleges értékű műveket, ezért részenként elosztva, négyrészes kiállítássorozaton mutatják be a lehető legteljesebb mértékben és minőségben az életművet. Ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, a Kecskeméti Képtár vezetője elmondta: gyűjteményükből soha nem látott menynyiségű alkotást, összesen hatszáz festményt, szobrot és grafikát kívánnak a látogatók elé tárni. Mind a négy kiállítást egy-egy katalógussal dokumentálják, sőt terveik szerint egy kisebb könyvet, továbbá egy igényesebb megjelenésű albumot is szeretnének kiadni a képtár hatalmas Tóth Menyhértanyagából. Az utolsó bemutatót 2004 novemberében tartják művészettörténeti konferencia kíséretében. A híres város kulturális műhelyei méltóképpen ünneplik majd meg Tóth Menyhért születésének századik évfordulóját. Az emlékév főszervezője, a festőművészről elnevezett alapítvány egyebek közt pályázatot ír ki egyetemen tanuló képzőművészek és művészettörténészek számára. A Kecskeméten szerkesztett irodalmi folyóirat, a Forrás 2004. januári számát Tóth Menyhért emlékének szenteli. Ifj. Gyergyádesz László úgy véli: egy Tóth Menyhért-kiállítás létét soha nem kell indokolni, ezúttal viszont két mozzanatra külön felhívja a figyelmet. Egyrészt a jövő évi tárlatok, a felújítás miatti kényszerszünet, illetve az újjávarázsolt épületben majdan megnyitandó új, állandó kiállítás előtt most lesznek utoljára láthatók a miskei polihisztor alkotásai. Másrészt nem szabad elhallgatni, hogy Tóth Menyhért életműve és festményei közül az utóbbi időben sok „illetéktelen” jegyeskedik. A szakmai viták nem feltétlenül tartoznak a nagyközönségre, de az igen, hogy szabad-e vagy sem jól fizető üzletté silányítani és milliós nagyságrendű pénzben méricskélni a „sámánfestő” képzést. Tóth Menyhért különc, ugyanakkor azonban különösen értékes alakja a magyar képzőművészetnek. Hetvenhat éves korában hunyt el, először a Farkasréti temetőben hantolták el, majd Miskén helyezték örök nyugalomra. Elgondolkodtató, mindazonáltal sokatmondó, hogy csupán nyolcan-tízen állták körül a sírját. Menyus bácsi - ahogyan sokan nevezték - élete nagy részét szülőfalujában, Miskén töltötte. Soha nem tagadta meg egyszerű származását, és nem hagyta el a paraszti életvitelt. Napközben szobafestő és földműves volt, este és éjszaka pedig festőművész. Az, hogy nem látott jól és falába volt, már önmagában is alkalmat adott a gúnyolódásra vagy inkább lesajnálásra. A falubeliek tényleg nem értékelték, csak nagyon kevesen álltak mellé. A „bolond piktor” életének utolsó szakaszában elért sikereit is gyanúval fogadták. Sokan valójában évekkel halála után kezdték elismerni (megismerni?) Tóth Menyhért művészetét. A mindvégig magányos alkotó sajátos látószögű piktúrája, főként „fehér korszaka” európai színvonalat képvisel. „A természettel való igen aktív, erőteljes, álmokban és mesékben gazdag együttélés jellemezte. Egy kiveszőlésben lévő emberi világlátást képviselt, melyben az emberlény és a természetanya még együvé tartozott” - írja róla egy tanulmányban ifj. Gyergyádesz László művészettörténész. A Kecskeméti Képtárban vigyáznak a XX. század egyik legnagyobb magyar festőjének örökségére, ami megbecsülhető, megbecsülendő és felbecsülhetetlen. Tóth Menyhértet napjainkban a képkereskedők is felfedezték Kiállítássorozat a miskei festősámán életművéből A művész a hetvenes években Zsákosok (olaj, 1960-as évek) 2003. JÚLIUS 11. 23 JL Egy különleges játék jó naponta akár félmilliárd forintért A kenőjátékban 80 számból 20-at sorsolnak ki minden nap (vasárnap kivételével). Ön a 80-ból legfeljebb 10 számot ikszelhet be (ld. a laphoz adott kenőszelvényt). Minél több számot jelöl meg, annál nagyobb lehet a nyereménye. Ha csak 1 számot ikszel be (1-es játéktípust játszik), akkor a játék árának dupláját nyerheti vissza. Ha 10 számot jelöl meg (10-es játéktípust játszik), pénzének akár egymilliószorosát is megnyerheti. Ön határozhatja meg, hogy 100 Ft-ot, vagy annak kétszeresét, háromszorosát, négyszeresét, esetleg ötszörösét fizeti be. Ha nagyobb tétet kockáztat, a nyereménye is arányosan nagyobb lesz. Míg például a lottónak 1 és 5 hétre érvényes változatai vannak, a kenőt 1, 2, 3, 4, 5, 6 és 12 napra előre lehet megvásárolni. Válassza ki, hány napra (hány sorsolásra) érvényes játékot kíván játszani, és jelölje a megfelelő négyzetben! Nyereménye attól függ, hogy Ön hány számot ikszelt be, mekkora tétet fizetett be, és hány találatot ért el. A kenő szelvényen megtalálható táblázatból (ún. nyerőtáblából) előre kiszámolhatja, hogy mekkora lesz a nyereménye, ha 1,2 vagy több találatot ér el. 0 találattal is nyerhet, ha legalább 6 számot játszik meg. A nyeremény összege nem függ más játékosok találataitól. Hol kenózhat? Mindenhol, ahol lottót is játszani lehet: lottózókban, magánlottózókban, bizományosoknál, a nagyobb postákon, egyes hírlapüzletekben és takarékszövetkezetekben. Kenézni telefonon és interneten is lehet. Ennek módjáról a lottózókban kérhet felvilágosítást. Játékához sok szerencsét kívánunk! IntEMCSEJÁTÉKOT. Egy példa: • Tifott fai, hogy ÖMVk van hét ktt*«ne tiém*, nxrtyaá« ima Wvén játszani • konón, N crtulfrxR liiwé növény c jMWptict a véntétta • HiteMBHaUocktoW. tats## mi • „Tér Maathma tfKX MpyifiMn, (Él MÉH»*** fittU^ÖKÖt jtJöflfi) • Ma taak • játék napján lvén ránt v«*» • köti a „ftotáofénék Kktfj" ■uNw «14« mtmM Itifl thrnkwtffrififTökk wr«fi«a történd brczatit aaatán a játék ka aránya##* g ipgtii igául atfraktoáwMMrti: H« t M UawaM in«*Oél« UlM « «M MM • Ml «ti« - - -■ ft- —..«■«» Um a iméoiIiIiIii NIICIjBE Vw I IIWHW*« Wl WW'Mf’flE W •Ul S 000120C H . I m OOG K » HMM • > w n • 1W Et 4 MM UMM1 > MO EM» N » « )4« SUUMM * «Ml. • Mt 1tai W tapi» • H*m4*uámoftaii«m«f kfcfcifEttwMa&itM