Szabad Föld, 2004. január-június (60. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-09 / 2. szám

2004. JANUÁR 9. Szabadföld UTÁNAJÁRTUNK * Eladta-e földjét holtában a nagymama? A magyar irodalomban nem számít ritkaságnak, ha valakinek az írása halála után válik értékké. Ám Magyarovics Sándorné nem volt sem költő, sem publicista, írása, pontosabban aláírása azonban sarokköve egy adásvételi szerződésnek, amelyet halála után öt évvel „írt alá”. ____________________WESSELY GÁBOR___________________ A hétszázhetven lelket számláló Tolna megyei faluban, Győrön 2002- ben ketten indultak a polgármesteri posztért. Érdekes módon mindket­ten kapcsolatba kerültek néhai Magyarovicsné hagyatékává. Az akko­riban kipattant ügynek nyilván voltak politikai mellékzöngéi is, de tény: a szavazás nyertese, a hivatalában maradt polgármester, Csorna József egy 1992-ben elhunyt személytől vett földet 1997-ben. Amit a választá­son vesztes jelölt, Simon László József is szeretett volna a birtokához csatolni, merthogy az övével szomszédos szántó. Napjainkban, amikor sokat hallani nem egészen becsületes úton szer­zett tíz- és százmilliókról, ekkor­a tételre csak legyintünk Mert mit is adott el a halott? Mindössze két és fél hektár földet, györei viszonylatban, mai áron három-négyszázezer forintot ér az egész. Ennek a felére tarthat igényt a már régebben Komlóra költözött unoka, Magyarovics Sándor. A másik fele teljesen jogosan cserélt gazdát a Győrön­dő­, nyolcvanéves nagynéni közvetítésével. A komlói örököst kihagyták az ügyletből, az ő aláírása nem szerepel az adásvételi szerződésen - a halotté viszont ott virít rajta. Magyarovics Sándor felháborodott azon, hogy egy önkormányzat - a törvényesség őre - megtehet ilyesmit. Mert a polgármester nemcsak hogy megszerezte a nagyszülei földjét, de később minden eszközzel akadályozta az igazság kiderítését. Elmondja, hogy ők Komlón miért nem tudtak semmiről. Édesapja és a nővére volt az örökös, de a két test­vér nem állt jó viszonyban. Ráadásul apja egy évvel hamarabb meghalt, mint a nagymama, úgyhogy teljesen megszűnt a közvetlen kapcsolat. Csak amikor egy vállalkozó jelentkezett, hogy megvenné a részüket, ak­kor eszméltek rá, hogy az tényleg őket illeti meg. Kérték a póthagyaték elkészítését, amit hónapokig késleltetett a györei önkormányzat. Végül már a megyei közigazgatási hivatal kötelezte az eljárásra. A név hamisí­tása kétségtelen tény, felelősségre vonás még sincs. Máig lezáratlan az ügy, pedig két éve tart már a huzavona körülötte. Az ügyintézés - pontosabban az egy helyben topogás - részleteit hosszasan lehetne ecsetelni. A 2001 végén indult perlekedéssel foglal­kozott már a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal, a Tolna Megyei Bíró­ság, a Tolna Megyei Illetékhivatal, a Bonyhád Városi Bíróság, a györei, a bonyhádi, a komlói önkormányzat, a bonyhádi földh­ivatal, több köz­jegyzői és ügyvédi iroda... A póthagyatékleltár végre kész, tavaly november közepén került a do­­kumentáció Horváth Viktória bonyhádi közjegyzőhöz, aki körülbelül két­száz ügyet vett át, mikor ez év derekán elnyerte ezt az állást. Aligha hozhat egyhamar végzést a Magyarovics-hagyatékról. Várhatóan tárgyalást tűz ki, melyen a felek egyezségre jutására kevés az esély, úgyhogy tovább hú­zódik a döntéshozatal. Márpedig közjegyzői végzés nékül nincs földhiva­tali korrekció, s amíg a földnyilvántartásban nem szerepel a komlói örökös tulajdonjoga, addig nem is műveltetheti, nem is értékesítheti azt a szántót A polgármester nem kíván nyilatkozni. Bármi mással kapcsolat­ban szívesen áll a sajtó rendelkezésére, de - mint mondja - gyerekes dolgokkal nem foglalkozik. Nem szokott személyeskedni, erről a témá­ról azonban csak sértő hangon szólhatna. Csorna József huszonkét éve Győré első embere. Most is nyolcvan százalékkal nyert a választásokon. Politikai sakkhúzásnak tartja a feljelentést, mert a vesztes még képvise­lőként sem jutott be az önkormányzatba. Azt mindenesetre hozzáteszi, hogy annak idején Magyarovics néni ápolásában nemigen jeleskedtek a komlói rokonok, az ő édesanyja viszont ott volt a beteg ágya mellett... * Kuszák a györei gyökerek. Régi sérelmekből táplálkoznak, torz, tüskés cserjéket növesztgetnek. A történet szereplői talán már csak megszokásból támadnak és véde­keznek. Simon László József felvértezte magát. Minden okiratot egybe­­gyűjtött, semmit nem bíz a véletlenre, a teljes jogi dokumentációt birtokol­ja. A polgármester-választáson ugyan vesztett, ám a földszerzésben nye­résre áll. Béreli vagy megveszi az örököstől a területet, ha lezajlik a tortúra. Kemény szavakat használ. Nem érti, hogy egy „csaló” polgármestert miért nem vonhat felelősségre a közigazgatási hivatal. Ugyanakkor sze­retné, ha mindenki megtudná: van igazság! Sok év elteltével is visszasze­rezhetik jussukat a kisemmizett örökösök, ha van bennük elég kitartás. unsvtvm.­­s/kitzooks amely létrejött egyfelől Magyarovics Sámk­imé s/. Ilencze Erzsébet (s/.. (iyörc. IX*)*). 12. 16./.4.o.2. an.: Km­ács Anna) (iyörc. Kossuth u. 2X. szám alatti lakos, m­int eladó másfelől Csorna József (sz. (iyörc. I. 500*) 18­3()1‘). an.: Kovács Erzsébet) Győré Kossuth u­. 26. szám alatti lakos, mint tulajdonjogvevő és­ özvegy Csorna Jánosáé sz. Kovács Erzsébet (sz. (Györc. 2­32091X2680... an.: Gulyás Éva) Győré­ Kossuth u. 26. szám alatti lakos, min haszonélvezetijog­vevő között az alulírott feltételek szerint. CS" 1. Eladó a kizárólagos tulajdonát képező a Győri külterület 026/40. hrsz-n. 30 AK értékű szántó megnevezésű ingatlant 45.000.­Ez azaz negyvenötezer forint vételáron eladja a vevőknek szavatolva annak per-, teher- és igénym­­entességét. 2. Vevők az I. pontban körülírt ingatlant az eladótól az ott írt vételáron megvásárolják akként, hogy a tulajdonjogvevő az ingatlan egészére tulajdonjogot, míg a haszonélvezeti jog­vevő az ingatlan egészére holtig tartó haszonélvezeti jogot szerez. 3. Szerződő felek a szerződés aláírásával vissszavonhatatlanul elismerik, hogy vevők az eladó részére a teljes vételárat hiánytalanul megfizették. 4. Felek egyezően jelentik ki, hogy vevők a szerződés aláírásakor az ingatlan birtokában vannak, azok határpontjait ismerik, elismerik és nem vitatják. Felek a szerződést annak elolvasása, kölcsönös megértelmezése után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták. Szekszárd, 1997. december 5. ' Magyarovics Sándorné eladó . t • /^,r GourgVCCX-' 67.v. Csorna Jánosné sz. Kovács Erzsébet tulajdonog v^fi) has/.onelvezeti jog vevő Előttünk, mint tanúk előtt: I. Tanú JííAte..... Címe. JESOfc.. (Ls«,......ICcvfMjV T-H Címe...'f'I.É? Ábe/iKífftfc, t. u.9. /or. szs-rsi •-urjÄ Ellen jcgve/lc: / - u 7 / Téjí&ri -152 / Addern: 2iC-fföÜ.:n-í -37 A bíróság döntésére várva Háromévi harc a hétesztendős Tomiért A családsegítő szolgálat munkatársa hívta fel kollégánk figyelmét a Békéscsabán élő ifj. Tóth Sándorra, aki évek óta elszántan küzd azért, hogy ő nevelhesse hétéves Tomi fiát. Sokan csodálkoznak, hogy férfiként egyedül mer vállalkozni egy kisgyermek gondozására. MOLNÁR LAJOS Tóth Sándor néhány éve elvált gyermeke édesanyjától, és most a volt feleség házában él­nek, amit az új ausztrál férj segítségével vásá­rolt a hölgy. Ezen a visszás lakáshelyzeten sze­retne sürgősen változtatni a fiatalember. A család kezdetben Gyulán lakott, egy idős gyermektelen házaspár fogadta be őket. Megkaptak egy gazdasági épületet, s lakásnak alakították át. Havi tizenötezer forint életjára­dékot fizettek a gazdasági épület tulajdonjogá­ért. Az összeg azért volt ilyen nagy, mert az idősek végrendeletükben a lakásukat is rájuk hagyták. A bácsi közben meghalt­­ s egyszeriben előkerültek a rokonok, akik a nénit ellenük fordították. Lakásuk ajtaján betömték a kulcs­lyukat, hogy ne tudjanak bemenni, elzárták a villanyt és a vizet, máskor meg csákánnyal verték szét az ajtót. Az elmúlt három évben az apa kérte az életjáradéki szerződés felbontását, de emellett ott volt a váló- és a gyerekelhelyezési per is. Az első ügyben a fiatalember javára ítélkezett a bíróság, és arra kötelezte a nénit, hogy fizessen vissza háromszázhatvanezer forintot - ám időközben ő is meghalt. Válás után a bíróság az édesanyának ítélte a gyereket. Az anya aztán megismer­kedett egy ausztrál férfival, aki az első év­ben, 2001-ben még csak három hónapra vitte ki magával a nőt a szigetországba, a kö­vetkező esztendőben pedig feleségül vette, és ott élnek. - A válás után előbb Budapesten, majd Németországban dolgoztam - számol be önálló életéről az ifjú apa. - A feleségem nem engedte, hogy a gyermekemmel tartsam a kapcsolatot. Németországból 2001-ben haza­jöttem nyári szabadságra, hogy Tomival le­hessek. Miután megtudtam, hogy a volt fele­ségem Ausztráliában van, a fiam pedig az asz­­szony húgánál, Romániában, kimentem a gyerek után, de nem adták ide. Világossá vált számomra: ha válás után a bíróság határozott a gyerek elhelyezéséről, akkor az egyik szülő, a mi esetünkben a volt feleségem aláírása is ele­gendő ahhoz, hogy a gyerek útlevelet kapjon. Attól tartottam, Tomit egyszer végleg kiviszik az országból. Tóth Sándor kérésére a bíróság közös szülői felügyeletet állapított meg. Tomi első útlevele elveszett, ezért a volt feleség kiváltott még egyet. Ahhoz a közös felügyelet miatt már kellett volna az apa aláírása is, ám az anya a bí­rósági döntést az okmányirodában nem emlí­tette meg. Bár a Belügyminisztérium később bevonta az útlevelet, Tomit 2002-ben is kivit­ték Romániába.­­ Közben kértem a bíróságtól, hogy vál­toztassa meg a gyerek elhelyezését, mivel a feleségem tartósan külföldön él - részletezi a fejleményeket a fiatalember. - Ő ugyanis Ausztráliában kért végleges letelepedési en­gedélyt. A bíróság még nem döntött a kérel­memről. Az első osztályos Tomi a karácsonyra ka­pott számítógépen játszik. A kisfiú tisztában van vele, hogy az édesanyja férjhez ment és külföldön él, íróasztalán ott áll a fotója. Nem­rég kapott tőle egy mobiltelefont, szombaton­ként bekapcsolja, várja, hogy az édesanyja fel­hívja.­­ Sokan csodálkoznak azon, hogy egy fér­fi egyedül miként mer vállalkozni gyermekne­velésre. Nagycsaládban nőttem fel, ott sok mindent megtanultam. Mégis alapvetően anyára és feleségre lenne szükségünk. Tapasz­­talatom szerint ha csak egy szülő neveli a gye­reket, a fejlődésében megmutatkozik a másik fél hiánya. A fiatalember Tomi ellátása miatt eddig nem tudott elhelyezkedni, jelenleg rendszeres szociális segélyben részesül. A családi pótlék­kal és a gyermekvédelmi támogatással együtt havi 25-28 ezer forintot kapnak. - Innen heteken belül elmegyünk, mivel visszás helyzet, hogy a volt feleségem lakásá­ban élünk. Szeretnénk saját lakást venni. Haj­­dú-Bihar megyébe, Csökmőre költözünk, a szüleimhez. Ott elmegyek dolgozni, mert elfo­gyott a tartalékunk. Hiányzik az anya és a feleség VERESS ERZSI FELVÉTELE Gondja van?Megosztja velünk? Írjon nekünk! Most induló, Utánajártunk című rovatunkban együtt keressük majd a megoldást.

Next