Szabad Föld, 2004. július-december (60. évfolyam, 27-53. szám)

2004-07-02 / 27. szám

60. évfolyam 27. szám 2004. július 2. Ára 145 forint Földindulás! nyereményjáték Júliusi nyeremény: a Szerencsejáték Rt. által felajánlott 60 db, 3000 Ft értékű Szerencsekártya.­­ Július első képrészletét keresse a 22. oldalon! Kutyabarát örök kutya­szorítóban Matild néni harminc kutyával lakik (!) egy szobában. Tíz év alatt mintegy ezer négylábút vett magához, még alapítványt is szervezett a kóbor álletok megmentésére. De mindig mindenki be­csapja. Most megint nagy bajba került... (21. oldal) SZERENCSEJÁTÉK RT.I Bozsik Yvette mezítláb­as aknák között A népszerű, elismert táncos-koreográfus­­i rendező, Bozsik Yvette bevallja, nem könnyű elviselnie a sikert, ám „falusi” ereje segíti a talpon maradásban. (23. oldal) A vidék családi hetilapja Előfizetési díj: egy hónapra: 504 Ft » negyedévre: 1512 Ft • fél évre: 3024 Ft » egy évre: 6048 Ft MŰSORMELLÉKLETTEL! A szerkesztőség címe: 1037 Budapest, Bojtár u. 64-66. Postacím: 1428 Bp. 8., Pf. 52 Telefon: 436-6137 Fax:436-6102 e-mail: szabadfold@lap.szabadfold.hu Falura tart a városlakó Sajátos „lakosságcsere”zajlik az országban. A nagyvárosokból a környező településekre költözik, aki csak teheti. Miért is? Mert egészségesebb, nyugodtabb ott a világ, viszonylag olcsóbb az ingatlan. Ám e folyamat növeli a vidéki lakásárakat is: akad falu, ahol néhány év alatt tízszeresére drágult a telek, a ház. A kérdés sokszor csak az, hány percre van a város. ________________TANÁCS GÁBOR________________ Falun élek, és mégis városban - mondhatja az a szerencsés agglomerációs lakos, aki önszántából, nem a kedvezőtlen anyagi körülmények szorításában hagyja el a város nyüzsgését. A Szeged közvetlen környékén lévő falvak lakossága folyama­tosan nő, ahogy a panelből vagy a zajos, füstös belvárosból me­nekülni vágyó tömegek Domaszék, Sándorfalva, Bordány és a többi közeli község felé veszik az irányt. Az említett önkor­mányzatok mindegyikénél azt az információt kaptuk: a nagy­városból kisebb helységekbe vándorlók két csoportra voltak oszthatók eddig, ám az ingatlanárak felzárkózásával az olcsóbb lakás miatt falura költözők száma csökken. Az eladósodott, vá­rosban megélni képtelen, de valamennyi pénzzel még rendel­kező népesség már a tanyavilágban lel ideiglenes nyugalomra. Ez nem jelenti azt, hogy anyagi szempontok nem játszanak szerepet abban a döntésben, hogy az ember falura költözzön. El­sődlegesen mégis a nyugalmat, a természet közelségét, a tág te­rek nyújtotta szabadságérzetet, a gyerekek cseperedésében meg­határozó egészséges környezetet jelölik meg az érintettek, ha köl­tözésük okairól kérdezik őket, de természetesen az is szerepet játszik a döntésben, hogy az ingatlanok árai - bár a városhoz kö­zeli helységekben gyorsan növekednek - még mindig körülbelül húsz százalékkal alacsonyabbak, mint Szegeden. Persze ez a vá­rostól mért távolsággal arányosan változik. Téved azonban, aki azt gondolja, hogy mondjuk egy szegedi panellakás árából vala­melyik környező faluban családi házhoz juthat Összehasonlítás­képpen: Szegeden egy két és fél szobás panellakás ára hét-nyolc millió forint körül mozog. Egy régebbi építésű, két és fél szobás családi ház - a legolcsóbbakat figyelembe véve - kilenc- és tizen­hárommillió forint közötti összegbe kerül a környező települése­ken. Az üres telkek is - melyekből folyamatosan újakat kell ki­mérni - egyre drágábbak például Domaszéken egy 1200-1400 négyzetméteres telek ára hárommillió forint. Aki szegedi lakása árából akar falura költözni, annak a távolabbi községekben kell kutakodnia, ám így elveszti a város közelségéből fakadó előnyö­ket. A másik anyagi jellegű probléma a megnövekedett költsé­gekből fakad: sokan nem veszik figyelembe, hogy a rezsi, a meg­élhetés tulajdonképpen drágább, hiszen finanszírozni kell az uta­zást, és sem az élelem, sem a szolgáltatások nem olcsóbbak, sőt, a fűtésszámla jelentősen megnő a városból való távozással. A két legfontosabb tényező, amely az agglomeráció felé hajt, a nyugalom és az olcsóbb ingatlan. A népesség vándorlá­sának másik oka a munkahely utáni mozgás, de ez nem jellem­ző motiváció falun. Az agglomerációs községekben a legna­gyobb munkáltató az önkormányzat, néhány család él szolgál­tatásokból, a többiek gazdálkodnak vagy ingáznak - már aki dolgozik egyáltalán. Tipikus megoldás: az inaktívvá váló szülő megy falura lakni, városi lakását a fiatalok veszik át. A városból kiköltözőknek az a csoportja, amelyik megőrzi szegedi munkahelyét, napi utazásra kényszerül. Autóval jó tempóban tíz-húsz percet vesz igénybe az út, a buszok munka­napokon félóránként jönnek-mennek, ám a napi egy óra uta­zás így is megerőltető. Ezért kárpótol talán a pihenésre alkal­mas környezet, ahol az ember mindennapjait tölti. Nincs szük­ség ingázásra a legtöbb szolgáltatás igénybevételéhez, mert ezekhez helyben hozzá lehet jutni. Nem okoz gondot a bevásár­lás, és a legtöbb - nem túlságosan specializált - termék beszer­zése sem. A megkérdezettek zöme csupán arra panaszkodik, hogy olcsó nagybevásárlási lehetőség nincsen a közvetlen kö­zelben, szupermarket-látogatóba muszáj bemenni Szegedre. A gyermekek találhatnak helyben általános iskolát, ezek az intézmények a növekvő népesség miatt jobban el vannak látva tanulókkal, tanárokkal és segédeszközökkel, mint a várostól tá­volabbi falvak iskolái. Középiskolai lehetőséget azonban már Szegeden talál a nebuló. A városból kiköltözőknél gyakori, hogy a gyerek marad a költözés előtti iskolában, ilyen módon - bár az oktatás elérhető közelségben van - mégis rákényszerül a hosszú utazásokra. Hogy mit nevezünk hosszúnak, természe­tesen tűri a vitát. Kinn ül hát emberünk falun, de mit csináljon, ha megunja a nagy nyugalmat? Nincs könnyű helyzetben, hiszen frissen ér­kezettként helyben senkit nem ismer, munkahelye - ha van - Szegeden van, csakúgy, mint barátai. Ahol nem érte utol a vég­zet a községi mozit, ott megtekintheti - pár hét késéssel - a leg­újabb filmeket. A művelődési házak programkínálata forrás­hiány miatt rendkívül szűkös. Ha strandolni támad kedve nyá­ron, Szeged, Makó vagy Mórahalom felé kell vennie az irányt. A nagyobb falvakban működő diszkók népszerűek a fiatalság kö­rében, szombat esténként a községekből ide vándorolnak a ti­­zen-huszonévesek, sőt a városiak egy része is jobban kedveli ezeket a helyeket. A legsúlyosabb probléma az, hogy a kiköltö­zők - különösen a tizenévesek - továbbra is a várost érzik ott­honuknak, ott keresnek maguknak programot. A falusi közös­ség olyan emberekkel hígul fel, akik a helyi életben nem vesznek részt, nem ott barátkoznak, nem ott keresnek kapcsolatokat. Az ingázó ember lakóhelye a teljes nyugalom szigete, ahonnan nem csupán a világ zaját, hanem sokszor a barátokat is száműzi. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK AZ 5.OLDALON Törpék az állam ellen Polgármesteri hivatal, Harasztifalu, olvasom az ovális táblán. Nyomom a kilincset, nem enged. Az utca kihalt, a közelben bolt, kirakatában tábla, eladó. Amúgy zárva, vele szemben az italbolt szintén. Végre öregember közelít, lábát húzza. - Elnézést, a hivatal... - Pedig nyitva szokott lenni ilyenkor a bolt - válaszolja. - Csak most elment a bol­tos, mert dolga van. Na, nem baj, majd a következő faluban, úgyis itt van, alig egy-két kilométerre. Polgármesteri hivatal, Nagykölkéd, ol­vasom az ovális táblán. A kilincs enged, az aj­tó mellett csizma, a fogason vadászkabát. Lá­tom, magánlakásba nyitottam. - A hivatal ott van hátul, de most nem talál benne senkit - kerül elő egy fiatalem­ber. - A polgármester?Talán az építkezésén­­ mutat a fákon túlra. - Vagy... - bizonyta­lanodik el. - Vág, nem tudom, dallos Jenő rajza Na, nem baj, majd Rádóckölkeden, az sincs messze. Faluház, olvasom az épület homlokzatán. Beljebb újabb táblák, balra posta, jobbra kör­jegyzőség. Találomra nyitok be, a szobában két férfi, előttük iratok. Mindkettő polgármester. Az egyik a helybeli, László Zoltán, a másik Nagykölkedé, Francsics Zoltán. - A csatorna ügye érdekli? - kínálnak hellyel érezhetően örülve érdeklődésem­nek. - Higgye el, nem volt más választá­sunk. Három Vas megyei település, Haraszti­falu, Nagykölked és Rádóckölked közösen sze­retett volna csatornázni, támogatást viszont egy tavaly született kormányrendelet miatt nem kap­hatnak, ezért perre készülnek az állam ellen. - Arra hivatkoznak ott fönn, hogy a három tele­pülés lakóinak száma nem éri el a kétezret - mesélik. meg -------------------­Folytatás a 21. oldalon

Next