Szabad Föld, 2004. július-december (60. évfolyam, 27-53. szám)
2004-07-02 / 27. szám
22 2004. JÚLIUS 2. Házhoz megy KERESZTÉNY GABRIELLA Örvendetes hallani, ha új könyvtárat adnak át. A napokban például Bugacon vették birtokukba új „hajlékukat” az olvasók. Ám a több mint háromezer hazai településből mintegy négyszázban ma sincs bibliotéka. Ezekben a pár száz vagy még kisebb lélekszámú falvakban vélhetően már nem is épül meg a könyvek birodalma, csak abban reménykedhetnek az ott élők, hogy lesz helyettük más. Hiszen az egekbe szökő könyvárak miatt ismét egyre nagyobb az igény a kölcsönzésre, sőt nemcsak arra. A mai ember életében az informatikai szolgáltatás is nélkülözhetetlen, akkor is, ha a legeldugottabb kis faluban él. A kistelepülések könyvtári ellátásának fejlesztéséről a közelmúltban több szakmai konferenciát is tartottak. A tervezett korszerűsítésről szólva Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója, a fórumokat szervező Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke kiemelte: a megújulás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának stratégiai programjára épül. A koncepció lényege, hogy egyetlen település se maradjon ellátatlanul, s a legkisebb falucska se magára hagyva küszködjön, hanem csatlakozzon a már meglévő nagy könyvtári rendszerekhez, és azok kedvezményezettjeként részesüljön a szolgáltatásokból. Nélkülözhetetlen eleme a jövőbeni fejlesztésnek a számítógépes rendszerek kiépítettsége, a széles sávú internetes hálózat megjelenítése a kistelepüléseken - mondta Fodor Péter. - Ehhez több forrásból remélünk támogatást, például az Informatikai és Hírközlési Minisztérium pályázatai révén. A csatlakozás bázisai egymásra épülnek, tehát a megújulás több szinten működő kapcsolatrendszert feltételez. Az országos és a már az olvasnivaló jelenleg is sokféle szolgáltatást nyújtó megyei könyvtárakon kívül nagy szerepük lesz a kistérségi körzetközpontok könyvtárainak, amelyek földrajzi közelségükkel fűzhetik fel a szolgáltatói láncra a kistelepüléseket. Az elmélet gyakorlati megvalósításának lényeges kérdése a pénz. Például az: miből fizetik meg az egymásnak nyújtott könyvtári szolgáltatások térítési díjait, miből teremtik elő a számítástechnikai infrastruktúra kiépítéséhez szükséges összeget, a dokumentumbeszerezések, állománygyarapítások árát, és sorolhatnánk tovább. A kulturális tárca által felkért, a korszerűsítési modellt kidolgozó munkacsoport vezetője, a kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatója, Ramháb Mária szerint ennek egyik forrása törvényi, ami az önkormányzatoknak 1990-től, a könyvtáraknak 1998-tól írja elő a könyvtári ellátási kötelezettséget. Szeretnék ezt kiegészíteni megyei szinteken, illetve országos támogatottsággal, különféle hazai pályázati forrásokkal, és - ahol lehetséges - uniós pályázati támogatással. Utóbbira példaként említette a mozgókönyvtárakat, más néven bibliobuszokat, amelyek szintén fontos elemei lesznek a tervezett rendszernek. Mivel a nagyon pici falvakban nem érdemes önálló intézményt működtetni, ide a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelően speciálisan kialakított mikrobuszok szállíthatnák rendszeresen „házhoz” a kölcsönzendő könyveket. Vagyis majdnem mindent, ami egy „rendes” könyvtárban megtalálható. Ezeknek a buszoknak a könyvállománya meghatározott nagyságú, 1000-1500 kötetnél nem számosabb, ám az állományt folyamatosan cserélik. Dánia, Anglia, Hollandia, Ausztria aprócska településeire már régóta ilyen mozgókönyvtári Mercedesek járnak. A bibliobuszokhoz remélhetőleg mi is kapunk uniós támogatást, hiszen olyan „információs szolgáltatást” nyújtanak, ami beilleszthető a,,közösségi szolgáltatási ellátás” kategóriájába is. Bugac új könyvtára újvári Sándor felvétele Földindulás! A Szabad 60 hektá nyeremé Július hói Vágja ki és gyűjtse össze július hónap Y h íw.visf 1 5 db képrészletét, majd az pak'. \ összeállított képet ragassza fel egy C í f papírra, s küldje vissza az alábbi címre: 1300 Budapest, Pf. 314 - - 1 A borítékra feltétlenül írja rá: Afar.333 -'01 SZERENCSEJÁTÉK RT. FÖLDINDULÁS! Jpusi nyeremény: a Szerencsejáték Rt. által felajánlott 60 db, 3000 Ft értékű Szerencsekártya. Beküldési határidő: 2004. 08. 16. Sorsolás: 2004. 08. 23, 10 óra, Szabad Lap Kiadói Kft. 1125 Budapest, Istenhegyi út 59-61. A beérkezett borítékok közül közjegyző jelenlétében, kézi húzással minden sorsoláskor 60 nyertest sorsolunk ki. Ezenfelül minden sorsolás alkalmával kézi húzással 10 tartalék nyertest is kisorsolunk kárilag arra az esetre, ha az előzőleg kisorsolt 60 nyertes közül valakinek a megfejtése nem helyes. A 10 tartalék nyertes sorrendben lép be az előző nyertesek helyébe, abban az esetben, ha beküldött borítékjaik helyes megfejtést tartalmaznak. A játék főnyereménye 60 hektár föld, azaz 6-szor 10 hektár föld, amelyet adott értékhatáron belül (maximum: 3 millió Ft) a 6 nyertes választhat ki bárhol az országban. Fődgsorsolás: 2004. 12.17. *10 ha 15-20 aranykorona értékű termőföld a játék indulásakori piaci árát alapul véve. Földindulás infovonal: 436-6111,436-6137, 436-6138 E-mail: foldindulas@lap.szabadfold.hu A játékszabályzatot megtekintheti szerkesztőségünkben és a K Szabad FöldULTÚRA LOVASS ILDIKÓ Nyári sikerkomédia a javából a Betörő az albérlőm című amerikai film a Coen fivérek rendezésében. Az idősebb nézőnemzedék még emlékezhet az 1955-ben készült eredeti vígjáték remek jeleneteire az angol színészóriással, Alec Guinness-szel a főszerepben. Az újrafeldolgozott vígjáték minden ízében telitalálat. Egy magát szuperprofinak képzelő banda az évszázad rablására készül. Álcázásképpen templomi zenészeknek adják ki magukat, és albérlőkként egy idős fekete bőrű hölgy, Mrs. Munson pincéjében gyakorolják a barokk muzsikát. A szélhámos professzor, Dorr szerepében úgyszólván saját bőréből kibújva komédiázik az Oscar-díjas Tom Hanks. A magát nemes egyszerűséggel zseninek tartó, öntelt bandavezér és társai egy kaszinó kirablására készülnek. Talpraesett főbérlőjüknek igencsak helyén van az esze, hamar kiszimatolja a kissé hibbant, bugyuta banda sanda szándékait. Az újsághirdetés nyomán toborzott „nehézfiúk” képtelenek megbirkózni az észbeli képességeiket meghaladó feladattal. Ráadásul a házinénit vagy el kell tenni láb alól, vagy be kell venni a buliba. A kétbalkezes csapat feje, az ősz kecskeszakállú, tisztes eleganciájú szélhámos és robbantásra, alagútfúrásra, nehézfiúnak és beépített embernek alkalmatlan „zenésztársai” rendre alulmaradnak az események mozgatórugójával, a leleményes öregasszonnyal szemben. A nem született bűnözőkről, hanem balfácán szerencsevadászokról szóló történet másfél óra felszabadult nevetést ígér. FILM Betörő az albérlőm Iskander szírrealista világa BORZÁK TIBOR „Szírrealista magyar fotósnak” Buda Ferenc költő nevezte el Bahget Iskandert, a szíriai származású fotóművészt, aki a hatvanas évek végén tanulni jött Magyarországra, aztán itt maradt. Sokáig nem is mert hazamenni, attól tartott, már a határon elkapják, merthogy többszörösen megsértette a szabályokat. Az állam pénzén tanult nálunk, s diplomásként nem tért vissza, ráadásul engedély nélkül vett el feleségül egy magyar lányt. Az évtizedek során Iskander úgy megszokta az itteni létet, hogy már nem is kívánkozik vissza az arab világba. Amikor alkalma volt huzamosabb ideig Algériában fotózni, honvágyat már Magyarország iránt érzett. A művész családot alapított, műtermes lakást és pompás kertet épített Hetényegyházán. De gondolatai gyakran forognak tengerparti szülőhelye és népes családja körül. Először 1995-ben utazott el Szíriába, mert látni akarta az édesanyját... Ahogy fogytak a kilométerek, egyre jobban dobogott a szíve. Iskander máig zsigereiben őrzi a tengerparti naplementéket, amely sehol máshol nem szebb, mint az ő távoli falujában. A hatvanéves, számos szakmai elismeréssel büszkélkedhető fotóművész most harmincöt év anyagából rendezett átfogó kiállítást a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban. Fekete-fehér szociofotói mellett láthatók íróportréi Illyés Gyulától Gion Nándoron át Faludy Györgyig. Az alkotó közel hozza a távolságot: színes sivatagi tájképei, damaszkuszi életmozaikjai ugyanolyan szépek és valódiak, mint erdélyi, gemenci természetfotói. A plakáton is szereplő Egy marék világ című, 1976-ban született fotója (egy tanya előtt álló kislány szorítja magához a vadvirágcsokrot) huszonöt évvel később újra elkészült ugyanazon a helyszínen. A kislány közben felnőtt, de a Kerekegyháza határában álló tanya és környéke nem sokat változott. A fotóművész Faludy György-képével ÚJVÁRI SÁNDOR FELVÉTELE ANYANYELVI ŐRJÁRAT „Morzsa kutyánk, hegyezd füled...” GRÉTSY LÁSZLÓ Kedves hangú s ráadásul gyönyörűen megfogalmazott levelet kaptam Sopronból, Mascher Judit olvasónktól. Idézek belőle: „Egész életemben adminisztratív munkakörben dolgoztam, a fizetésemet diplomatervek, doktori dolgozatok, könyvek, jegyzetek stb. gépelésével toldottam meg. Ezért is nagyon fontos volt, hogy »jól tudjak« magyarul. És úgy is gondoltam eddig, hogy jól tudok. De mostanában egyre gyakrabban hallom, hogy a szavak végéről elhagyják a tárgyragot: felveszem a kabátom (kabátomat helyett), szeretem anyám (anyámat helyett) stb. Éppen ezért a kérdésem a következő: megváltozott-e a magyar nyelvtan, és csak én maradtam le erről a változásról?” Mindenekelőtt köszönöm a tanulságos kérdést! Természetesen készséggel válaszolok rá, de azt már most, jó előre jelzem: olvasónk nem maradt le semmiről, s íráskészsége is kiváló, csupán eddig nem tudatosult benne nyelvhasználatunknak egyik érdekes sajátossága. Máris kifejtem, mire gondolok. Az kétségtelen, hogy a tárgy, vagyis az a mondatrész, amely kifejezi, hogy a cselekvés kire vagy mire irányul, általábant tárgyragot kap: házat épít, vizet iszik. Csakhogy bizonyos esetekben ez a tárgy ragtalan is lehet. Ragtalan lehet ma is, de ragtalan lehetett már évszázadokkal ezelőtt is. Ragtalan lehet például az egyes szám 1. vagy 2. szemelni személyes névmási tárgy. Nemcsak azt mondhatjuk: engemet, tégedet, hanem ezt is: engem, téged. Ragtalan lehet a visszaható névmási tárgy is, ugyancsak egyes szám 1. és 2. személyben: rendbe szedem magam (vagy magamat); szégyelld magad (vagy magadat). Még sorolhatnám tovább, hogy hol fordulhat elő ragtalan tárgy is, de már csak azt az esetet említem, amely bennünket most leginkább érdekel: az 1. vagy 2. szentélyű birtokos személyjeles tárgy is lehet rágós is, de ragtalan is. Gondoljanak olvasóink a közismert gyermekmondókára, amely így kezdődik „Csukd be szemed, nyisd ki szád... ”! Vagy gondoljanak Petőfi egyik legismertebb versének, az Anyám tyúkja címűnek arra a sorára, amelyet cikkem élére írtam: „Morzsa kutyánk, hegyezd füled...”! Zavaró ezekben, hogy a szemedet, szádat, füledet helyett a ragtalan forma található? Ugye, nem? Ez így alakult ki nyelvünkben már évszázadokkal, sőt évezredekkel ezelőtt, s ezzel nem túloztam, ugyanis a ragtalan tárgy végső soron finnugor örökség nyelvünkben. Ennek nyomát őrzi például az igenevek tárgyának jelöletlensége is az effélékben: favágó (nem pedig fát vágó), tűzoltó, jóakaró. Persze nem minden birtokos személyjeles tárgyról maradhat el atrag mai nyelvhasználatunkban. Azt ugyan mondhatom, hogy fölveszem a kabátom, de azt nem, hogy fölveszem a kabátja, mint ahogy azt sem, hogy vágom áfa. Vagyis, visszatérve példánkhoz, a 3. személyű birtokos személyjeles alakokból nem maradhat el a tárgyrag, csak az 1. és 2. személyűekből, közülük is inkább az egyes számúakból. Lehet, hogy levélírónk mostanában gyakrabban találkozik efféle ragtalan tárgyakkal - s még az is lehet, hogy akár valamely beszélőközösségben, akár egy országrészben, sőt akár országos méretekben is nő a tárgyrag nélküli alakok száma, ez azonban semmiképp sem jelent lényegi változást, nem számít hibás használatnak. Nem számít annak még többes számban sem, noha ott a köznyelvben ritkább a ragtalan tárgy, például egy efféle: mossátok meg a kezetek! Költőink, íróink azonban még többes számban is gyakran éltek, élnek ilyen alakokkal. Ez utóbbira szemléltetésül, s egyúttal befejezésként, íme, néhány kiragadott költői verssor ,Lyány-arcotok’ a nap meg nem süti nála” (Arany János: Szondi két apródja); „Vad paripáim, hajrá. / Tomporotok ma véresre verem.” (Ady Endre: Dalok tüzes szekerén); „.. .itt élünk mi. És sorsunk összefogják / a nők, gyermekek, agitátorok.” (József Attila: Munkások); „Ülünk a fényben, hallgatunk, / fejünk felett a nap kering / s lehelletével szárogatja / harmattól nedves vállaink." (Radnóti Mikdós: Hajnali kert).