Szabad Föld, 2004. július-december (60. évfolyam, 27-53. szám)

2004-12-17 / 51. szám

2004. DECEMBER 17. Az ajándékok csomagolása legalább annyira fontos, mint maga a meglepetés kiválasztá­sa. A díszítés nemcsak az ajándékozó igényességéről árulkodik, hanem arról is, milyen ér­zelmi szálak fűzik a megajándékozotthoz. Nem vagyunk mindannyian megáldva istenadta kézügyességgel, ezért nekünk, antitalentumoknak célszerű kerülni a jó ízlést borzoló, bo­nyolult megoldásokat. A kevesebb ez esetben is több: a fehér selyempapírba öltöztetett dobozokat fogjuk át széles díszszalaggal, a tetejére kössünk finom masnit. Nemes egy­szerűség és csendes nagyság - az antik görög emberideál jellemzőit ez esetben kölcsö­nözhetjük az ajándékok „ruhájára” is mint követendő irányelvet. (A 10-11. oldali ünnepi ötleteket Chuck Williams-Joyce Goldstein Ünnepi étkek című kötetéből válogattuk, amely a Geopen Könyvkiadó gondozásában jelent meg.) Új életesélyek a köldökzsinórvérbankból A köldökzsinórt hazai gyakorlat szerint a szü­lést követően régeb­ben megsemmisítet­ték, ami felettébb nagy pazarlás, tekin­tetbe véve, hogy az itt található sejtek egyediek több szem­pontból is. Egyediek, hiszen száz százalékig az újszülött genetikai informá­cióját hordozzák. Sem az apa, sem pedig az anya genetikai anyaga nem illik ennyire a ba­bához, hiszen a szülők genomja (a sejtben levő kromoszómák, illetve a bennük található gének összessége) legfeljebb ötvenszázalé­kos illeszkedést mutat a gyermekével. Egye­diek továbbá, mert a rendelkezésre álló sejtek közül ezek a legéretlenebbek, és még semmi­lyen külső tényező nem hatott rájuk. Őssejteket a transzplantációs mediciná­ban használnak abból a célból, hogy regene­rálják a beteg vérképző sejtjeit és immun­­rendszerét kemoterápiás vagy sugárterápiás kezelés után, illetve autoimmun kórképek esetén. Az ilyen kezelések amellett, hogy el­pusztítják a rákos sejteket, roncsolják az őssejteket is. Az átültetés után az őssejtek a csontvelőbe vándorolnak, osztódnak, és így segítik helyreállítani a vérképző szerveket és az immunrendszert. Őssejt-transzplantációt először Robert A. Good professzor alkalmazott 1969-ben egy primer immunhiányos gyermek kezelésében. Az indikációs terület azóta kiterjedt különféle haematológiai kórképekre és bizonyos tumo­rokra. Az átültetendő őssejtek származhatnak direkt a csontvelőből, a perifériás vérből és a köldökzsinórvérből (kzsv). Ez utóbbit először 1988-ban használtak transzplantációra Fran­ciaországban, azóta több mint háromezer al­kalommal került sor őssejtátültetésre világ­szerte. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kór­ház Gyermek-csontvelő-transzplantációs osztályán dr. Nagy Kálmán vezetésével 2002. október 8-án ültettek be először köldökzsi­nórvért egy krónikus myeloid leukémiás kis­fiúba, akinek testvére volt a donor. A gyermek két éve tünet- és panaszmentesen él, leuké­miás sejtek nem mutathatók ki benne. Az USA-ban több mint 35, míg világszerte több mint 40 olyan bank üzemel, amelyek a köldökzsinórvér fagyasztásával és feldolgo­zásával foglalkoznak. Ezek a bankok két cso­portra oszthatók: ún. családi bankok, ahol a fagyasztva tárolt készítményt csak rokonok használhatják, illetve donorbankok. Magyar­­országon 2004 elejéig erre még nem volt lehetőség. Számos érv szól a köldökzsínórvér alkal­mazása mellett a csontvelő-transzplantáció­val szemben. Könnyebb a megfelelő donor ki­választása, hiszen köldökzsinórvér mint ős­sejtforrás lefagyasztva igen nagy mennyiség­ben állhat rendelkezésre. A köldökzsínórvér jelentős számú őssejtet tartalmaz, a nyugati országokban jelenleg is számos betegség ke­zelésénél használják. A magyarországi őssejtbank Az idei év elején nyílt meg Magyarország első, hivatalos szakhatósági engedéllyel ren­delkező őssejtbankja. A KRIO Intézet a köldökzsinórvérből nyerhető őssejtek fa­gyasztását és tárolását a BAZ Megyei Kórház gyermekhematológiai és csontvelő-transz­plantációs osztályának közreműködésével és annak szakmai felügyelete alatt valósítja meg. A KRIO Intézet már hat éve foglalkozik ivar­sejtek fagyasztásával és tárolásával. Évek óta a magyarországi meddőségi centrumok egyik legfőbb beszállítója, több száz sikeres terhesség történt az intézetben lefagyasztott és mélyhűtve tárolt ivarsejtek felhasználásával. Az egészség­­pénztárak támogatják az őssejtfagyasztást, az intézet pedig több díjcsomagot is kidolgozott a szülők részére. Lehetőség van részletfizetésre is, akár havi, akár éves bontásban. A fagyasztásról A levett mintát 48 órán belül be kell szállítani a fagyasztólaborba, ahol védőoldattal keverik össze. Az előkészítés után számítógép által irányított fagyasztóval mélyhűtik. A mintákat folyékony nitrogén gőzében tárolják. A nitro­gén gőze -120 és -196 °C közötti hőmérsék­letet biztosít a mintáknak. Egy újszülött köldökzsinórvérének őssejt­jei még 10-15 éves megfelelő tárolás után is egyes vérképzőszervi betegségekben sejt­transzplantációra alkalmasak maradnak. Sa­ját célra történő tárolásnál a megszületett gyermek bármikor felhasználhatja a mintát. Családon belüli felhasználás esetében a megfelelőség valószínűsége jóval magasabb, mint idegen donorból származó őssejtek ese­tében. A mintákat többszörös kódrendszer védi a kicserélődés ellen. (X) Krio Intézet, 1155 Budapest, Ivánka u. 21. Tel.: 414-0130; Tel./fax: 416-7453; www.krio.hu; e-mail: info@krio.hu KRJO Intézet Stfjt- «Ovst'oauií Szabadföld Kezét csókolom, megjöttem Szabó Magda a nehéz pályakezdés, a hallgatás évei után megérte, hogy élő klasszikussá váljon, negyvenkét országban jelentek meg a könyvei. Idős kora és rengeteg írnivalója ellenére szívesen jár író-olvasó találkozókra. Tudja, hogy az embereket érdekli az élete, kíváncsiak a gondolataira. Ilyenkor átveszi az irányítást, hosszú és színes monológjában összefoglalja sorsa alakulását. MUNKATÁRSUNKTÓL A mi családunk mindkét ága teli van íróval és tudóssal, írói készséget és mérhetetlen fantáziát örököltem. Az alapokat busásan megkaptam ott­hon, két író nevelt. Anyám bámulatos prózaíró volt, apám is tudott ver­set írni. Mindketten a saját meséikkel altattak engem. Középiskolai ta­nár a becsületes foglalkozásom, sokáig azt hittem, ez így marad mind­örökké. Aztán író lettem, írónak magától elragadtatva lenni nem sza­bad, mert akkor vége. Ez a szakma alázattal jár, nagy-nagy alázattal. Ne­kem se vasárnapom, se ünnepnapom. A templomi istentiszteleten kí­vül dolgozom, előadok vagy írok. Szüleim óvó szeretete halálukig kísért. Apám mindenképpen akart gyereket. Anyámnak az első házasságából született egy­ fia. Utána sze­rencsére hozzámehetett ahhoz az egyetlen emberhez, akiről holtáig tud­ta, hogy hasonlót nem talál. Apám maga volt a csend. Nem azért, mert hallgatott. Nem ismerte az idegességet, a haragot. A debreceni temető­ben, a sírjuknál köszönök: „Kezét csókolom, megjöttem.” T­udom, úgy­is hallják, látják. Apám úgy nevelt, hogy köszönjünk a templomtorony­nak is. Azt mondta: „Ha egyszer nem leszünk, kislányom, és az is elő­fordulhat, hogy egészen magadra maradsz, nem leszel egyedül, mert a halottak mindenütt veled vannak. De akkor te se hagyd el a halottaidat.” Engem a halottak nem szoktak elhagyni. Én a halálban annyira nem hiszek! Hiszek a test elmúlásában, de hiszem a test feltámadását is. Isten kegyelmében élek, és abban az irgalomban, amelyet kivívhatok magamnak, ha én is irgalmas vagyok másokhoz. Addig, amíg a férjemet, Szobotka Tibort meg nem ismertem, nem voltam képes senkihez olyan határig őszintének lenni, mint anyámhoz és apámhoz. A mi családunkban nem volt titok, sem büntetés. Amikor gyerekként széttörtem a nagyanyámtól örökölt díszbögrét, apám azt mondta: „Na, hála istennek, ez sem él túl! Olyan kellemetlen, hogy a tár­gyak túlélik az embert. A bögrében az volt az érdekes, hogy a te nagy­anyád adta nekem. Az ő szeretete volt a bögrében. Nem képzeled, hogy a nagyanyád irántam érzett szeretete széttörhet, mert a te­ ügyetlen ke­zedből kiesett?” Minden gazdátlan állatot összegyűjtök és hazaviszek gyerekkorom óta. Assisiben Szent Ferencre emlékeztem, amikor azt láttam, hogy a nagy kutyák a nyakukban persellyel odamennek a turistákhoz és ado­mányt gyűjtenek. Ferenc testvér tevékenységének színhelyén arra gon­doltam: „Mivel érdemeltem meg ezt a tájat, ezt az élményt? Semmivel.” A reformátusok úgy mondják, hogy kegyelem. Ne sajnáljatok, mert már mindenkim meghalt. Ha jön a karácsony, úgy teszek, mintha minden hozzátartozóm élne. Ott az asztalomon a kará­csonyfa, pontosan ugyanúgy feldíszítve, ahogyan anyámtól tanultam. Öt személyre terítek, ugyanazzal a készlettel, amivel ő terített valamikor. Meg­főzöm ugyanazt a vacsorát, amelyet Emerenc, a háztartási segítség főzött nekünk, ameddig élt. Az ajtó című regényem­ főhőse életem egyik legfon­tosabb szereplője, akitől többet tanultam, mint három egyetemi tanártól. Élni tanultam Emerenctól, elviselni a hétköznapokat, az emberek packá­­zásait, elviselni, hogy valami nem stimmel. Egyet nem tudtam megtanul­ni tőle: azt a mérhetetlen hűséget, amellyel engem elfogadott és elviselt. Mert egy­ íróval élni nem mindig kellemes. Ha az író éppen benne van a mondat kellős közepében, akkor úgy ordít, mint a sakál, és azt mondja, most dolgozom. A szerencsétlen, aki belép, azt látja, hogy az író nem csi­nál semmit, csak ül, és nézi a levegőt. Még az írógépet sem veri. Én mindig a fejemben dolgozom, és ha akarnám, elmondanám a Für Elise második kötetének utolsó mondatát. Mert anélkül nem lehet belefogni. Akkor van jogod leírni az első mondatot, ha felépítetted magadban az egészet. Édesapa volt az első, aki kimaradt a karácsonyi ünnepségből. Elő­veszem a Bibliát, és megkeresem, amit Szabó Elek ilyenkor olvasott. Lukács evangéliumát felolvasom egyszemélyes önmagamnak. Aztán meggyújtok egy­ gyertyát, mint édesanyám, és miután nem hallja senki, rettenetes hangomon eléneklem a karácsonyi éneket. És akkor egyszer­re mind a négyen velem vannak. Anyám, apám. A férjem, akivel mito­lógiai szerelemben, csodálatos házasságban éltem csaknem negyven évig. Cili testvérem, aki több mint hatvan esztendeje halott. Igen mesz­­sze, egy milánói kriptában nyugszik, odavitték Amalfiból. Egyedül va­gyok a karácsony szellemében, Jézus születésének áldott fényében. Elő­ször megköszönöm, amit Isten abban az esztendőben adott. Aztán bo­csánatot kérek tőle, hogyha békétlenkedtem valamiért. És akkor már mindent megtettem, amire odahaza neveltek. íróval élni nem mindig kellemes fotó: mti Milyen ajándékvásárló ön? TÖRÖK MONIKA 1. Eltéveszti-e néha, hányan vannak a családjában? a) Csak a nevüket. b) Mindig nagyobb ünnepeken derül ki, hogy alábecsültem a lét­számot. c) Nem, meg sem merem saccolni. 2. Végiggondolja-e, ki milyen ajándéknak örülne a leg­jobban? a) Hogyne, de olyat sose kapok a sarki kisboltban. b) Ne válogassanak, lepődjenek meg! Nem ez az ajándék lényege?! c) Hiába gondolom végig, a karácsonyfa alatt mindig kiderül, hogy az ízlésük réges-rég megváltozott. 3. Mit tesz, ha a boltba belépve hihetetlenül akciós kíná­lattal találja magát szemben? a) Sarkon fordulok, hazaugrom még pénzért. b) Gondosan szemügyre­­veszem minden egyes darabját, mire el­jön a zárás ideje, tele a bevásárlókocsim. c) Mivel én vagyok a tulajdonos, csak a kezemet dörzsölgetem a fel­bőszült vásárlók láttán. 4. Ön milyen ajándéknak örülne leginkább? a) Valami kis apróságot szeretnék, talán egy 7 picinyke briliáns­gyűrűt. b) Nekem teljesen mindegy, mert úgyis becserélem az ünnepek után. c) Nem szokásom kimutatni az örömöm. 5. Eljött a nagy pillanat: kibontja az ajándékát. Általában mit szokott szólni hozzá? a) Szemem se rebben - nem érhet meglepetés, mivel mindenkinek írásba adtam, mit szeretnék. b) Szemem se rebben - kimered a meglepetéstől, én nem ezt írtam! c) Szemem se rebben - harcedzett vagyok, a munkahelyemen is fát vágnak a hátamon. 6. Mit cserélne mire legszívesebben karácsony után? a) Derékbőségemet egy lóért! b) A harmincnegyedik ugyanolyan üvegvázát legalább egyszer az életben más színűre. c) Minek cserélgetném?! Jövőre megint ugyanezt kapom, és kíván­csi vagyok, meddig mehet ez így?! 7. Állítólag jövőre elmarad a karácsony. Mit szól hozzá? a) Ez már a gazdasági megszorító intézkedések része? b) Hallottam, de állítólag húsvétból meg kettő lesz. c) Én kezdeményeztem a népszavazást, hogy jövőre ne kelljen ezt az őrületet végigcsinálnom. Bohém tesztünkben minden a) válasz 1, minden b) 2 és minden c) 3 pontot ér. Adja össze a szerzett pontjait. Ha 1 és 21 közé esik, máris gra­tulálhatunk, ön tipikus karácsonyi vásárló, se nem jobb, se nem rosz­­szabb az átlagnál. Amennyiben 1-nél kevesebb vagy 21-nél több pontja gyűlt össze, semmiképp ne kezdjen kétes pénzügyi manőverbe, mert peres ügyéből szerencsésen kerül ki, ha partnere nagyobb függetlenség­re vágyik, feltéve, hogy ön az aratás házában állva főnöke tiltakozása el­lenére külföldi utazást tervez...

Next