Szabad Föld, 2005. január-június (61. évfolyam, 1-25. szám)

2005-03-11 / 10. szám

Subád Föld 7­005. március 11. ­ A vidék családi hetilapjaHazai élet Jégtorlaszok a Tiszán A Felső-Tiszán és a mellékfo­lyóin, a Szamoson, a Krasznán, a Túron sok helyen zajlik, az anya­­folyón pedig több szakaszon feltor­lódott a jég. Mezőladány és Tiszaszentmárton között húsz kilométeres hosszban fél méter, innentől lefelé Zsurkig, az eszenyi kanyarig másfél kilométeren át két méter vastag jégtorlódás ala­kult ki. Lejjebb, Győröcske és Tisza­­bezdéd között is összeállt a jég ötszáz méteres darabon. A kisvárdai sza­kaszmérnökség felügyelője, az emlí­tett térség vízügyi gazdája, Szabó Bertalan szerint nagy szerencse, hogy az időjárás kedvezően alakul: éjjel fagy, nappal kicsit olvad. Okkal reménykedhetnek hát a térségben la­kók, hogy különösebb gond nélkül elmegy a jég. Hirtelen melegedéskor gyors áradás jön, azt pedig feltartóz­tathatja az összetorlódott jég, s a visszaduzzasztott folyó komolyan veszélyeztethetné a falvakat. Az utolsó nagy jeges ár pontosan húsz éve söpört végig a tájon. A hatal­mas tömegű jég akkor többek között a vízügyi igazgatóság Gergelyiugor­­nyánál telelő flottáját is elsodorta. A matrózokat helikopterrel mentették ki a hajókról, melyek egy része megsem­misült. Most a hajók biztonságos he­lyen telelnek, mint ahogy igyekeztek biztonságos helyre menteni a lónyai és a tiszadobi pontonhidat is. Az azonban majdnem biztos, hogy lesz, csak az megjósolhatatlan, mek­kora. A Tisza vízgyűjtőjében az ösz­­szegyűlt hó mennyisége eléri a két és fél milliárd köbmétert, ennek elolva­dása pedig megemeli a folyó szintjét. Ha szerencsénk lesz, akkorra eltaka­rodik a jég, s akadálytalanul levonul­hat az ár. B. G. A vízügyesek folyamatosan vizsgálják a Tiszán feltorlódott jég vastagságát Vadászgúnyalesen T­izenkettedik alkalommal rendez­ték meg március 3-6. között a Hungexpo Budapesti Városközpont­ban a Fegyver, Horgászat, Vadászat Nemzetközi Kiállítást, a FeHoVa-t. Külön pavilont kapott a vadászat és a horgászat, de így sem sikerült elkerül­ni az évek óta tapasztalható, már-már elviselhetetlen zsúfoltságot. Nagy eseménynek számít a ren­dezvény a vadászok és a horgászok életében, a több mint ötvenötezer magyar vadász, ha csak teheti, min­den évben meglátogatja, és a környe­ző országokból is sok a vendég. Új­donságnak számított a vadászat szempontjából Afrika bemutatása, mivel nagy az érdeklődés a magyar vadászok körében a fekete konti­nensre szervezett vadászatok iránt. Jelentős a vadászathoz kapcsolódó háttérgazdaság. A magyar vadászok egyre igényesebbek a felszerelésüket illetően, s ehhez többféle ipari tevé­kenység is kapcsolódik, például a ru­haipar, mert hiszen a vadászat meg­lehetősen ruhaigényes: a vadrózsa- és galagonyabokrok nem kímélik az öltözéket. A kiállításon nagy szám­ban képviseltették magukat a kése­sek, vadászékszer-készítők, prepará­­torok, fegyver- és lőszergyártók, op­tikai cégek, vadászati irodák. Évente egy vadász átlagosan ötven-hatvan­­ezer forintot költ a felszerelésére, és ez csak a töredéke annak, amibe egyébként a vadászat kerül. Rasztig Sándor ■■_ BOHANEK MIKLÓS FELVÉTELE FeHoVa: kiállítva minden, ami zsákmányolható, s minden, amivel zsákmány ejthető IBM-hétszázak J­elentősen bővíti magyarországi szolgáltatási üzletágát az IBM. A vállalat a program keretében legalább hat és fél milliárd forintot költ el, és hétszáz új munkahelyet teremt ha­zánkban. Az alkalmazottak háromne­gyede magas képzettségű, zömmel főiskolai vagy egyetemi diplomával és nyelvtudással rendelkező pálya­kezdő lesz. A munkatársak magas szintű pénzügyi, beszerzési, emberi­­erőforrás- és call center-szolgáltatá­sokat végeznek majd az ügyfeleknek. A cég a világszínvonalú munkakör­nyezet mellett képzést is nyújt az új dolgozóknak. A vállalatnál messze­menően építenek a hazai munkaerő képességeire, tudására és képzettsé­gére, a dolgozókat szakmájuk legki­­válóbbjaiból választják ki. A munka­társak pályájukon hasznosíthatják az IBM-nél megszerzett tapasztalatokat. Az IBM, budapesti központtal, 1936 óta van jelen hazánkban. A cég Vá­cott nagy teljesítményű adattároló­rendszereket gyárt, amellyel az or­szág egyik legnagyobb exportőre, in­formatikai szolgáltatással foglalkoz­nak alkalmazottai Székesfehérváron, és csaknem száz hazai céggel áll kap­csolatban. Pintér Csilla „Elkötelezett a nukleáris biztonság iránt” Kiváló az atomerőműnek A Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség (NAÜ) szakértő csoportja szerint a Paksi Atomerőműben a leg­utóbbi nemzetközi elemzések óta szá­mos előrelépés történt. A NAÜ 2001- ben, az üzemeltetés biztonságának elemzésével kapcsolatos OSART-felül­­vizsgálatot, 2003-ban az üzemzavar­ral összefüggő szakértői vizsgálatot tartott. Az ezek során tett ajánlásokat a nemzetközi szakértők szerint több­ségében maradéktalanul teljesítették. A Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség (NAÜ) szakértői csoportja feb­ruár 20. és március 1-je között tartott felülvizsgálatot. Az ellenőrzést azzal a céllal szervezték, hogy megállapítsák, hogyan és milyen eredménnyel hasz­nosították az üzemzavar miatt 2003 jú­niusában tartott nemzetközi felülvizs­gálat ajánlásait. A szakértők egyúttal az üzemelés biztonságának elemzésé­vel kapcsolatos úgynevezett OSART- missziót követő felülvizsgálatot is elvé­gezték. Az ellenőrzést a magyar kor­mány kezdeményezte azért, hogy füg­getlen értékelést kapjon a Paksi Atomerőmű által megtett intézkedé­sekről. A NAÜ-csoport osztrák, bolgár, kanadai, szlovák, svájci és amerikai nukleáris és sugárvédelmi szakértőkből állt, élén Miroslav Liparral, a NAÜ Nuk­leáris Létesítmények Biztonsága osztá­lyának vezetőjével. Miroslav Lipar az elemzés eredmé­nyét összegezve elmondta, a javaslatok mintegy háromnegyedét maradéktala­nul megvalósították, a többi területen jelentős előrelépés történt. A csoport vezetője kiemelte, komoly eredménye­ket láttak a vállalatvezetés programjá­ban, az üzemvitel és karbantartás terü­letén, a szerződéses partnerek kiválasz­tásában. Olyan területet nem találtak, ahol nem történt előrelépés. A csoport a vállalatirányítást vizs­gálva megállapította, hogy a Paksi Atomerőmű elkötelezett az erőmű biz­tonságának fenntartása, javítása mel­lett, a legmagasabb prioritást a nuk­leáris biztonság élvezi. A beszállítók minősítésére és felügyeletére szigorú rendszert vezettek be. A vezetői jelen­lét fokozása érdekében szabványosí­tott programot alkalmaztak és az is nyilvánvaló, hogy folyamatosan érté­kelik az erőmű biztonságát. Az erőmű vezetése felülvizsgálta és korszerűsí­tette az önértékelési programokat, el­sősorban a tényleges következmé­nyekkel nem járó eseményekről szóló jelentésekre koncentrálva. A szakér­tők megállapították, hogy a Paksi Atomerőmű szakmai hozzáértéssel ke­zelte, és komolyan vette az OSART szakmai képzésre és minősítésre vo­natkozó ajánlásait, elsősorban a sze­mélyzet folyamatos továbbképzését szem előtt tartva. Az erőmű további eredményeket ért el a biztonságirányí­tás területén új szervezetfejlesztési terv bevezetésével, melynek rendelte­tése az osztályok és főosztályok kö­zötti együttműködés erősítése. Mind az OAH, mind a Paksi Atom­erőmű sokat tett azért, hogy biztonsá­gi jelentőségük alapján határozza meg egyes engedélykérelmek elbírá­lásának prioritását. A csoport megíté­lése szerint ezek a fejlesztések ered­ményesebb hatósági kapcsolattartást és felügyeletet biztosítanak a Paksi Atomerőműre nézve. Az üzemvitel és karbantartás terü­letén, az üzemeltetési tapasztalatokat is idesorolva, a NAÜ-delegáció megál­lapította, hogy az OAH és a Paksi Atomerőmű Rt. javulást ért el a biz­tonságot érintő átalakításokkal, az üzemanyag-kezeléssel, az üzemelteté­si tapasztalatok visszacsatolásával és a beszállítói tevékenységekkel kap­csolatosan. Az erőmű komoly erőfe­szítéseket tett a nemzetközi tapaszta­latok hasznosítására azzal a céllal, hogy tovább javítsa a kockázatalapú karbantartási tevékenységeket. A cso­portra kedvező benyomást tett mind­ezeken túl az erőművi berendezések állapotának javulása, amely új vezeté­si hozzáállást tükröz. Helyes irányba tettek erőfeszítéseket a sugárvédelem területén annak érde­kében, hogy világosabb legyen az OAH, a PA Rt. és a helyi, illetve orszá­gos hatóságok közötti sugárvédelmi szerepek és felelősségek meghatározá­sa mind az üzemi, mind a telephelyen kívüli üzemzavarok idején - áll a jelen­tésben. A csoport meggyőződött arról, hogy a telephelyen kívüli átfogó kör­nyezet-ellenőrző programon túlmenő­en magas színvonalú üzemi ellenőrző programot vezettek be. A vizsgálat so­rán megállapították, hogy 2004-ben korszerűsítették az erőmű körül elhe­lyezett környezet-ellenőrző rendszert. A sugárvédelmi gyakorlat további javí­tása érdekében az erőmű szigorú kép­zési és továbbképzési programot rend­szeresít alkalmazottai számára. A nukleárisbaleset-elhárítás terve­zése és az erre való felkészülés terüle­tén igen sok tekintetben sikerült javí­tani a telephelyi baleset-elhárítási in­tézkedésekre vonatkozó folyamatok és eljárásrendek koordinálását és har­monizálását. Kovács József, a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója az utólagos OSART- vizsgálat eredményét értékelve rámu­tatott:­­ „Az erőmű nagyon jó bizo­nyítványt kapott, és én azt hiszem, minden munkatársam büszke lehet a Paksi Atomerőmű eredményére.”­­ A vezérigazgató szerint az utó OSART- vizsgálat igazolta, hogy a Paksi Atom­erőmű elkötelezett a nukleáris bizton­ság iránt. „Úgy gondolom, hogy a 2003-as üzemzavart követő vizsgálat során megfogalmazott feladatok és ezeknek a teljesítése azt az üzenetet küldi mindenki felé, hogy Pakson még egy ilyen esemény nem történhet, hi­szen olyan feladatokat határoztunk meg, amelyek kizárják egy ilyen ese­mény ismételt bekövetkeztét” - hang­súlyozta. Kovács József úgy véli, egy­­egy ilyen nemzetközi vizsgálat meg­erősíti azt, hogy a Pakson kitűzött cé­lok helyesek, ami különösen azért fon­tos, mert a Paksi Atomerőmű jövőbeni stratégiai céljainak eléréséhez elen­gedhetetlenül fontos a társadalmi el­fogadottság. (X) ■--------------------------------------------------­ Balra Miroslav Lipar, jobbra Kovács József vezérigazgató Kohászok napj o­ rszágos emléknappá nyilvání­totta a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés ózdi ülésén március 3-át, a magyar vaskohászat és -öntészet egyik legnagyobb tragédiájának ti­zenötödik évfordulóján. Ezen a napon, 1990-ben kilyukadt egy folyékony acéllal teli üst az Ózdi Kohászati Üzemekben. A csapolás­hoz előkészített anyag szétfolyt a munkatérben, s abba az úgynevezett kármentő gödörbe is, melyben víz volt. Kémiai reakció során hidrogén keletkezett, ami felrobbant. Ketten a helyszínen, tizenegyen a kórházban haltak bele égési sérüléseikbe. Kovács István .

Next