Szabad Föld, 2005. január-június (61. évfolyam, 1-25. szám)
2005-04-15 / 15. szám
SZABAD IttlD 2005. április 15. I A vidék családi hetilapjaHazai élet Parmalat- ördöglakat Nyolcmilliárd forint a működő részekért, egymilliárd a készletekért - ennyit kér felszámolója a magyar tejpiac egykor meghatározó szereplőjének számító székesfehérvári Parmalat Hungária Tejipari Rt.ért. A cég hat és fél milliárd forinttal tartozik hitelezőinek. Somogyi Ferenc, a felszámolással megbízott TMLine Kft. vezetője elmondta, nem kívánják mindenáron eladni a Parmalatot, „csak akkor, ha sikerül jó árat kapni érte, s a bevételből kárpótolni tudjuk a hitelezőket”. Az értékesítésre a nyilvános pályázati felhívás a napokban jelenik meg. A pénzükre egy éve váró tejbeszállítók körében vegyes a kép: egy részük szerint keresztet vethetnek az összegre, mások akár a gyár megvételét is lehetségesnek tartják. Fejér megye déli részén, az egyik kistelepülésen a még működő termelőszövetkezet irodája előtt szép fák állnak, árnyékot nyújtva ott dolgozónak, meghitt környezetet, védelmet adva a tehenészetéből élő gazdaságnak. Úgy gondoltam, ide teszem majd a fejfát. Az lesz ráírva: „Itt nyugszik hatvanmillió forint, amit az olaszok elsíboltak” - mondta keserűen a téesz magát megnevezni nem kívánó elnöke, aki szerint mindig a bank az első, utána a nagy hitelezők, a kisember meg hoppon marad. Mások úgy vélik, akkor azért lenne esélyük valami pénzre, ha két-hárommilliárdért vagy drágábban kel el a Parmalat. Istvánfalvi Miklós, a Pusztavámi Tejszövetkezet elnök-igazgatója - a Parmalat Hungária Rt. hitelezői választmányának elnöke és a Tej Terméktanács egyik vezetője - úgy véli: a Parmalat meghirdetésével lehetőség nyílt a hazai tejtermelők előtt egy önálló, kizárólag a saját tulajdonukban lévő cég létrehozására, ám a megvételhez állami segítségre lenne szükségük. - Megkezdtük egy termelői konzorcium létrehozását - közölte Istvánfalvi. Tavaly a tejtermelők már próbáltak összefogni a Parmalat kivásárlására, de tervük egy bank vétója miatt hiúsult meg. Az ezt követő felszámolás után Fejér, Komárom-Esztergom és Pest megyei termelők létrehoztak egy másik, évi 52 millió liter tejet termelő, többségében ma is szállító konzorciumot, a Fehérvár-Tej Tejtermelői Csoportot. Most szóba jöhetnek hazai és külföldi tejipari befektetők. Azt azonban többen úgy vélik: ha egy hazai konkurens cég venné meg, akkor előbb-utóbb bezárnák a Parmalatot, az új tulajdonosnak csak a cég piaca kell. A Parmalat nemrégiben kizárólagos névhasználati jogot szerzett Magyarország mellett Albániában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában és Macedóniában, tehát e területeken csak a magyar cég használhatja a Parmalat márkanevet. B. Tóth Máté A VILÁGMÉRETŰ CSŐD KEZDETE. A 30 országban mintegy 36 ezer alkalmazottal rendelkező, olasz tulajdonú Parmalat 2003 decemberében jelentett csődöt, miután beismerte, hogy bankszámláján valójában nem, csak papíron létezik 4,9 milliárd dollárnak megfelelő összeg. A csalás gyanúja miatt nyomozó olasz bírók jelentéséből akkoriban kitűnt: a Parmalat Finanziara SpA 1990 óta 1,78 milliárd euró veszteséget halmozott fel, s csupán egyetlen évben tudott nyereséget felmutatni. Tavaly január végére aztán kiderült, hogy a társaság nettó adóssága nem 1,8 milliárd euró, hanem ennek nyolcszorosa, 14,3 milliárd euró. Csapda a virágpornak Mégsem lesz az idén új parlagfűtörvény - a kabinet visszavonta a korábban már jóváhagyott tervezetét. Erről a parlamenti szakbizottságok és a pártok elutasító állásfoglalása után döntött a kormány. A főleg alkotmányossági aggályokat tartalmazó kifogások például azért merültek fel, mert az új törvény lehetőséget adott volna a tulajdonosa által nem gondozott ingatlanra való behatolásra, illetve ott a tulajdonos költségére elvégzendő gyomirtásra. Tatbányán és hatvan-hetven kilométeres körzetében viszont áprilistól októberig, bárhonnan fúj is a szél, a lakosság garantáltan értesül arról, mennyi allergiát okozó (virág)por és gombaspóra található a levegőben. Erről az a pollencsapda gondoskodik, amelyet néhány nappal ezelőtt helyeztek el a Polgármesteri Hivatal épületének tetején. Az eszköz végeredményben egyszerűen működik. Képzeljenek el egy nagy teljesítményű porszívót, amely beszippantja egy mindig szélirányba forduló nyíláson keresztül a levegőt, és egy óraszerkezet által mozgatott, vazelinnel bekent szalagra továbbítja. Ott megtapadnak a különböző, szabad szemmel általában nem látható szennyező anyagok. A szalagot időről időre cserélik, a mintákat szakemberek laboratóriumban elemzik. Összesen 19 ilyen csapda van az országban. A műszerek mostanság szorgalmasan mérik a mogyoró, a tiszafafélék és a nyárfa pollenjét, majd májustól a már több gondot okozó fűfélékét. Képzeljük csak el, mennyi dolguk lesz augusztustól, az egyre több embernek súlyos allergiát okozó parlagfű virágzásának idején! Alberti Ágnes Laki Ferenc, Tatabánya város környezetvédelmi referense és Földváriné Miklós Magdolna, az ÁNTSZ megyei pollencsapda-felelőse beüzemeli a pollen- és spórafogót Csomagolnak és maradnak Mint egy korty víz a szomjazónak, úgy kell az az ötven munkahely, melyet az ország egyik legelmaradottabb térségében, a baranyai Ormánságban példás összefogással hoz létre a gazdasági szektor, a civil szféra és az önkormányzat. A papírtáskát, dobozt összeállító csomagolóüzem egyik részlege Vajszlón, a másik Sellyén kezdi meg működését. A telephelyet az önkormányzatok, az alapanyagot, technológiát az olasz-magyar vegyesvállalat, az alkalmazottakat pedig a fejlesztés ötletgazdája és koordinátora, a Baranya Megyei Mozgáskorlátozottak Egyesülete biztosítja. A munkahelyekre kizárólag mozgáskorlátozottak pályázhatnak. - Még a hátrányosnál is hátrányosabb helyzetben élnek azok az emberek, akik hamarosan munkához jutnak - mondta lapunknak Ritecz László, az egyesület elnöke, aki szerint a térségben amúgy is harminc százalék feletti a munkanélküliség, ami a fogyatékkal élők körében még magasabb. Baranyában körülbelül négyezer aktív korú mozgáskorlátozott él, az alacsonyabb képzettségűek számára jóformán lehetetlen az elhelyezkedés. Az induló csomagolóüzemekbe felvett alkalmazottak zömében nők, van köztük olyan, aki már hosszú ideje semmilyen ellátásban nem részesül. - A működés első két évében csak a megyei munkaügyi központ támogatására és adókedvezményekre vagyunk jogosultak, állami forrásokra egyelőre nem - fűzte hozzá az elnök, aki szerint a rövid távú cél a rentábilis működtetés. Mindamellett reménykednek benne, hogy ha a megrendelő cég a munkadarabok láttán meggyőződik majd arról, hogy megbízhatóan, pontosan és jól dolgoznak, az is elképzelhető, lesz folytatás is. K. Kemény Krisztina Paksról jön az áram kétötöde A NEMZETKÖZI TENDENCIÁK ALÁTÁMASZTJÁK a Paksi Atomerőmű Rt. üzemidő-hosszabbítási törekvéseit. Európa-szerte és az Egyesült Államokban számos atomerőmű működési idejének megnövelésére adtak engedélyt, sőt Nyugat-Európa két országában, Finnországban és Franciaországban új atomerőműveket építenek. A paksi atomerőmű üzemideje biztonságilag és gazdaságilag megalapozott, ésszerű alternatívája nincs. Párizsban rendezett konferenciát a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség az atomenergia jövőjéről. Hosszú évtizedek óta ez volt az első miniszteri szintű nemzetközi tanácskozás a nukleáris iparról. Magyarországot népes delegáció képviselte, élén az energiapolitikáért felelős Kóka János gazdasági miniszterrel. A konferencián áttekintették a nemzetközi tendenciákat és a nukleáris energetika jövőjét. Dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója összegezve a tanácskozáson történteket elmondta: a konferencián elhangzottak azt jelzik, hogy biztató a nukleárisenergia-termelés jövője. Azok az országok, amelyek már alkalmazzák az atomenergiát, fejleszteni kívánják, azok közül, amelyek lemondtak róla, némelyek kezdik megfontolni korábbi döntésüket. Nyugat-Európában hosszú szünet után döntés született két új atomerőmű építéséről: Finnországban már kiadták az engedélyt az ötödik blokk építésére, Franciaországban megszületett a döntés, hogy egy korszerű, 1600 MW-os blokkot létesítenek. A főigazgató összegzése szerint Kelet- és Délkelet-Ázsia országai, köztük Japán, Kína, Tajvan, Dél-Korea, India, Pakisztán megerősítették, hogy nagy tempóban kívánják fejleszteni atomenergiakapacitásukat. Kína és India hangsúlyozta, hogy hatalmas lemaradásban vannak a lakosság életszínvonalában, energiaellátásban, és a jelentős gazdasági fejlődés által felfokozott energiaigényt nem lehet más módon kielégíteni, mint igen nagy ívű atomenergia-programokkal. Az Amerikai Egyesült Államokban a Bush-kormány eltökélt szándéka, hogy atomerőmű-kontingensüket nem pusztán korszerűsítik, nemcsak hogy meghosszabbítják a reaktorok élettartamát, hanem új atomerőművek építését is előkészítik. Kereskedelmi megrendelés ugyan még nem volt, de a közeli jövőben várható, s az új telephelyek, atomerőmű-típusok engedélyezése már folyamatban van. Rónaky József elmondta, a fejlődő országok közül sok szintén az atomenergia-ipar fejlesztése mellett teszi le a voksát. Törökország, Irán, Indonézia számára is kinyilvánítottan az atomenergiáé a jövő. Ennek oka: a fejlődésükhöz szükséges energiaigényt úgy akarják kielégíteni, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a mások által kitermelt fosszilis tüzelőanyagok, azaz a gázolaj és szén ingadozó piacának. Az atomenergia alkalmazása mellett szól, hogy használata nem gyorsítja fel a reális veszélynek értékelt klímaváltozást. Ez összhangban van a kiotói egyezményben foglaltakkal. A párizsi konferencián szó esett a paksi atomerőmű üzemidejének növeléséről. Kóka János miniszter beszédében kiemelte, hogy a magyar energiapolitika újragondolása folyamatban van, és annak lényeges eleme a paksi atomerőmű működési idejének meghosszabbítása húsz évvel. Az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatban Kovács József, a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója számos fórumon elmondta, hogy a további húszéves működés gazdaságos, műszakilag megoldható és biztonságossága megalapozott, a magyar villamos energetikában ésszerű alternatívája nincs. Az ehhez szükséges beruházások saját forrásokból finanszírozhatók, az üzemidő-hosszabbítás sem tulajdonosi tőkejuttatást, sem állami garanciavállalást nem igényel. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága 2004. novemberi ülésén egyhangúlag szükségesnek ítélte és támogatta az üzemidő-hosszabbítási és teljesítménynövelési program megvalósítását. „Az erőmű jövőképe egy mondatban összefoglalható. Célunk, hogy a paksi atomerőművet a lehető legbiztonságosabban, leggazdaságosabban üzemeltessük, és üzemidejét 2037-ig meghosszabbítsuk” - mondta Kovács József. A paksi atomerőműben, amellett, hogy készülnek az üzemidő megnövelésére, elvégezték az idei első nagyjavítást. A karbantartást követően a kettes reaktor már bekapcsolódott a termelésbe. A blokkon december 18-án kezdték meg a munkát, amelynek során az évente szokásosnál több berendezést vizsgáltak át, tüzetesebb ellenőrzéseket végeztek. Az 1. számú akna használhatatlansága miatt több időbe telt az üzemanyag mozgatása, amelyet egy speciális céleszköz segítségével oldottak meg. A villamosenergiatermelés március 28-án a blokk párhuzamos kapcsolásával kezdődött meg. A szakemberek különböző teljesítményszinteken végezték az előírt vizsgálatokat és ellenőrzéseket, melyeket független szakértő ellenőrzött és ellenjegyzett. Ezt követően folyamatos felügyelet mellett növelték a reaktor teljesítményét, amely április 4-én elérte a névleges, 100%-os értéket. Az áram-nagykereskedőkkel, Magyar Villamos Művek Rt.-vel és a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt.-vel egyeztetve a Paksi Atomerőmű Rt. ismét a hazai villamosenergia-termelés negyven százalékát biztosítja. A töltet, amelyet az atomerőmű szakemberei a karbantartás során összeállítottak, hasonlóan a többi blokkban elhelyezettekhez, tizenegy hónapos üzemidőre képes. Amennyiben ez idő alatt megkezdődik a kettes blokk 1. számú aknájában lévő sérült fűtőelemek kiemelése, a reaktort az elhárítási munkák idejére leállítják.(X) Március végén ismét teljes üzembe helyezték a kettes blokkot