Szabad Föld, 2005. január-június (61. évfolyam, 1-25. szám)

2005-04-15 / 15. szám

SZABAD IttlD 2005. április 15. I A vidék családi hetilapjaHazai élet Parmalat- ördö­glakat N­yolcmilliárd forint a működő ré­szekért, egymilliárd a készlete­kért - ennyit kér felszámolója a ma­gyar tejpiac egykor meghatározó szereplőjének számító székesfehér­vári Parmalat Hungária Tejipari Rt.­­ért. A cég hat és fél milliárd forinttal tartozik hitelezőinek. Somogyi Fe­renc, a felszámolással megbízott TM­­Line Kft. vezetője elmondta, nem kí­vánják mindenáron eladni a Parma­­latot, „csak akkor, ha sikerül jó árat kapni érte, s a bevételből kárpótolni tudjuk a hitelezőket”. Az értékesítés­re a nyilvános pályázati felhívás a napokban jelenik meg. A pénzükre egy éve váró tejbe­szállítók körében vegyes a kép: egy részük szerint keresztet vethetnek az összegre, mások akár a gyár megvé­telét is lehetségesnek tartják. Fejér megye déli részén, az egyik kistelepülésen a még működő termelő­­szövetkezet irodája előtt szép fák áll­nak, árnyékot nyújtva ott dolgozónak, meghitt környezetet, védelmet adva a tehenészetéből élő gazdaságnak.­­ Úgy gondoltam, ide teszem majd a fejfát. Az lesz ráírva: „Itt nyugszik hatvanmillió forint, amit az olaszok elsíboltak” - mondta keserűen a téesz magát megnevezni nem kívánó elnöke, aki szerint mindig a bank az első, utána a nagy hitelezők, a kisem­ber meg hoppon marad. Mások úgy vélik, akkor azért lenne esélyük vala­mi pénzre, ha két-hárommilliárdért vagy drágábban kel el a Parmalat. Istvánfalvi Miklós, a Pusztavámi Tejszövetkezet elnök-igazgatója - a Parmalat Hungária Rt. hitelezői vá­lasztmányának elnöke és a Tej Ter­méktanács egyik vezetője - úgy vé­li: a Parmalat meghirdetésével lehe­tőség nyílt a hazai tejtermelők előtt egy önálló, kizárólag a saját tulaj­donukban lévő cég létrehozására, ám a megvételhez állami segítségre lenne szükségük. - Megkezdtük egy termelői kon­zorcium létrehozását - közölte Ist­vánfalvi. Tavaly a tejtermelők már próbáltak összefogni a Parmalat ki­vásárlására, de tervük egy bank vé­tója miatt hiúsult meg. Az ezt köve­tő felszámolás után Fejér, Komá­­rom-Esztergom és Pest megyei ter­melők létrehoztak egy másik, évi 52 millió liter tejet termelő, többségé­ben ma is szállító konzorciumot, a Fehérvár-Tej Tejtermelői Csoportot. Most szóba jöhetnek hazai és külföldi tejipari befektetők. Azt azonban többen úgy vélik: ha egy hazai konkurens cég venné meg, akkor előbb-utóbb bezárnák a Par­­malatot, az új tulajdonosnak csak a cég piaca kell. A Parmalat nemrégi­ben kizárólagos névhasználati jo­got szerzett Magyarország mellett Albániában, Szerbiában, Horvátor­szágban, Szlovéniában és Macedó­niában, tehát e területeken csak a magyar cég használhatja a Par­malat márkanevet. B. Tóth Máté A VILÁGMÉRETŰ CSŐD KEZDETE. A 30 országban mintegy 36 ezer alkal­mazottal rendelkező, olasz tulajdonú Parmalat 2003 decemberében je­lentett csődöt, miután beismerte, hogy bankszámláján valójában nem, csak papíron létezik 4,9 milliárd dollárnak megfelelő összeg. A csalás gyanúja miatt nyomozó olasz bírók jelentéséből akkoriban kitűnt: a Parmalat Finanziara SpA 1990 óta 1,78 milliárd euró veszteséget halmo­zott fel, s csupán egyetlen évben tudott nyereséget felmutatni. Tavaly ja­nuár végére aztán kiderült, hogy a társaság nettó adóssága nem 1,8 mil­liárd euró, hanem ennek nyolcszorosa, 14,3 milliárd euró. Csapda a virágpornak M­égsem lesz az idén új parlagfű­­törvény - a kabinet visszavonta a korábban már jóváhagyott terveze­tét. Erről a parlamenti szakbizottsá­gok és a pártok elutasító állásfoglalá­sa után döntött a kormány. A főleg alkotmányossági aggályokat tartal­mazó kifogások például azért merül­tek fel, mert az új törvény lehetőséget adott volna a tulajdonosa által nem gondozott ingatlanra való behatolás­ra, illetve ott a tulajdonos költségére elvégzendő gyomirtásra. Tatbányán és hatvan-hetven kilo­méteres körzetében viszont áprilistól októberig, bárhonnan fúj is a szél, a lakosság garantáltan értesül arról, mennyi allergiát okozó (virág)por és gombaspóra található a levegőben. Erről az a pollencsapda gondoskodik, amelyet néhány nappal ezelőtt he­lyeztek el a Polgármesteri Hivatal épületének tetején. Az eszköz végeredményben egy­szerűen működik. Képzeljenek el egy nagy teljesítményű porszívót, amely beszippantja egy mindig szél­irányba forduló nyíláson keresztül a levegőt, és egy óraszerkezet által mozgatott, vazelinnel bekent sza­lagra továbbítja. Ott megtapadnak a különböző, szabad szemmel általá­ban nem látható szennyező anya­gok. A szalagot időről időre cserélik, a mintákat szakemberek laborató­riumban elemzik. Összesen 19 ilyen csapda van az országban. A műszerek mostanság szorgalmasan mérik a mogyoró, a ti­szafafélék és a nyárfa pollenjét, majd májustól a már több gondot okozó fűfélékét. Képzeljük csak el, mennyi dolguk lesz augusztustól, az egyre több embernek súlyos allergiát okozó parlagfű virágzásának idején! Alberti Ágnes Laki Ferenc, Tatabánya város környezetvédelmi referense és Földváriné Miklós Mag­dolna, az ÁNTSZ megyei pollencsapda-felelőse beüzemeli a pollen- és spórafogót Csomagolnak és maradnak M­int egy korty víz a szomjazónak, úgy kell az az ötven munkahely, melyet az ország egyik legelmaradot­tabb térségében, a baranyai Ormán­ságban példás összefogással hoz létre a gazdasági szektor, a civil szféra és az önkormányzat. A papírtáskát, dobozt összeállító csomagolóüzem egyik rész­lege Vajszlón, a másik Sellyén kezdi meg működését. A telephelyet az ön­­kormányzatok, az alapanyagot, tech­nológiát az olasz-magyar vegyesválla­lat, az alkalmazottakat pedig a fejlesz­tés ötletgazdája és koordinátora, a Ba­ranya Megyei Mozgáskorlátozottak Egyesülete biztosítja. A munkahelyek­re kizárólag mozgáskorlátozottak pá­lyázhatnak. - Még a hátrányosnál is hátrányo­sabb helyzetben élnek azok az embe­rek, akik hamarosan munkához jutnak - mondta lapunknak Ritecz László, az egyesület elnöke, aki szerint a térség­ben amúgy is harminc százalék feletti a munkanélküliség, ami a fogyatékkal élők körében még magasabb. Baranyában körülbelül négyezer aktív korú mozgáskorlátozott él, az alacsonyabb képzettségűek számára jóformán lehetetlen az elhelyezkedés. Az induló csomagolóüzemekbe felvett alkalmazottak zömében nők, van köz­tük olyan, aki már hosszú ideje sem­milyen ellátásban nem részesül. - A működés első két évében csak a megyei munkaügyi központ támoga­tására és adókedvezményekre va­gyunk jogosultak, állami forrásokra egyelőre nem - fűzte hozzá az elnök, aki szerint a rövid távú cél a rentábilis működtetés. Mindamellett reménykednek ben­ne, hogy ha a megrendelő cég a mun­kadarabok láttán meggyőződik majd arról, hogy megbízhatóan, pontosan és jól dolgoznak, az is elképzelhető, lesz folytatás is. K. Kemény Krisztina Paksról jön az áram kétötöde A NEMZETKÖZI TENDENCIÁK ALÁTÁMASZTJÁK a Paksi Atomerőmű Rt. üzemidő-hosszabbítási törekvéseit. Európa-szerte és az Egyesült Államokban számos atomerőmű működési idejének megnövelésére adtak engedélyt, sőt Nyugat-Európa két országában, Finnországban és Franciaországban új atomerőműveket építenek. A paksi atomerőmű üzemideje biztonságilag és gazdaságilag megalapozott, ésszerű alternatívája nincs. P­árizsban rendezett konfe­renciát a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség az atomenergia jövőjéről. Hosszú évtizedek óta ez volt az első miniszteri szintű nemzetközi ta­nácskozás a nukleáris iparról. Ma­gyarországot népes delegáció kép­viselte, élén az energiapolitikáért felelős Kóka János gazdasági mi­niszterrel. A konferencián áttekin­tették a nemzetközi tendenciákat és a nukleáris energetika jövőjét. Dr. Rónaky József, az Országos Atom­energia Hivatal főigazgatója össze­gezve a tanácskozáson történteket elmondta: a konferencián elhang­zottak azt jelzik, hogy biztató a nukleárisenergia-termelés jövője. Azok az országok, amelyek már al­kalmazzák az atomenergiát, fejlesz­teni kívánják, azok közül, amelyek lemondtak róla, némelyek kezdik megfontolni korábbi döntésüket. Nyugat-Európában hosszú szünet után döntés született két új atom­erőmű építéséről: Finnországban már kiadták az engedélyt az ötödik blokk építésére, Franciaországban megszületett a döntés, hogy egy korszerű, 1600 MW-os blokkot léte­sítenek. A főigazgató összegzése szerint Kelet- és Délkelet-Ázsia or­szágai, köztük Japán, Kína, Tajvan, Dél-Korea, India, Pakisztán meg­erősítették, hogy nagy tempóban kívánják fejleszteni atomenergia­kapacitásukat. Kína és India hang­súlyozta, hogy hatalmas lemara­dásban vannak a lakosság életszín­vonalában, energiaellátásban, és a jelentős gazdasági fejlődés által fel­fokozott energiaigényt nem lehet más módon kielégíteni, mint igen nagy ívű atomenergia-programok­kal. Az Amerikai Egyesült Álla­mokban a Bush-kormány eltökélt szándéka, hogy atomerőmű-kon­tingensüket nem pusztán korszerű­sítik, nemcsak hogy meghosszab­bítják a reaktorok élettartamát, ha­nem új atomerőművek építését is előkészítik. Kereskedelmi megren­delés ugyan még nem volt, de a kö­zeli jövőben várható, s az új telep­helyek, atomerőmű-típusok enge­délyezése már folyamatban van. Rónaky József elmondta, a fejlődő országok közül sok szintén az atomenergia-ipar fejlesztése mellett teszi le a voksát. Törökország, Irán, Indonézia számára is kinyilvánítot­tan az atomenergiáé a jövő. Ennek oka: a fejlődésükhöz szükséges energiaigényt úgy akarják kielégí­teni, hogy ne legyenek kiszolgáltat­va a mások által kitermelt fosszilis tüzelőanyagok, azaz a gázolaj és szén ingadozó piacának. Az atom­energia alkalmazása mellett szól, hogy használata nem gyorsítja fel a reális veszélynek értékelt klímavál­tozást. Ez összhangban van a kiotói egyezményben foglaltakkal. A párizsi konferencián szó esett a paksi atomerőmű üzemidejének növeléséről. Kóka János miniszter beszédében kiemelte, hogy a ma­gyar energiapolitika újragondolása folyamatban van, és annak lénye­ges eleme a paksi atomerőmű mű­ködési idejének meghosszabbítása húsz évvel. Az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatban Kovács József, a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazga­tója számos fórumon elmondta, hogy a további húszéves működés gazdaságos, műszakilag megold­ható és biztonságossága megala­pozott, a magyar villamos energe­tikában ésszerű alternatívája nincs. Az ehhez szükséges beruhá­zások saját forrásokból finanszí­rozhatók, az üzemidő-hosszab­bítás sem tulajdonosi tőkejutta­tást, sem állami garanciavállalást nem igényel. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága 2004. no­vemberi ülésén egyhangúlag szük­ségesnek ítélte és támogatta az üzemidő-hosszabbítási és teljesít­ménynövelési program megvalósí­tását. „Az erőmű jövőképe egy mondatban összefoglalható. Cé­lunk, hogy a paksi atomerőművet a lehető legbiztonságosabban, leg­gazdaságosabban üzemeltessük, és üzemidejét 2037-ig meghosszab­bítsuk” - mondta Kovács József. A paksi atomerőműben, amellett, hogy készülnek az üzemidő megnö­velésére, elvégezték az idei első nagyjavítást. A karbantartást köve­tően a kettes reaktor már bekapcso­lódott a termelésbe. A blokkon de­cember 18-án kezdték meg a mun­kát, amelynek során az évente szo­kásosnál több berendezést vizsgál­tak át, tüzetesebb ellenőrzéseket vé­geztek. Az 1. számú akna használ­hatatlansága miatt több időbe telt az üzemanyag mozgatása, amelyet egy speciális céleszköz segítségével oldottak meg. A villamosenergia­termelés március 28-án a blokk pár­huzamos kapcsolásával kezdődött meg. A szakemberek különböző tel­jesítményszinteken végezték az elő­írt vizsgálatokat és ellenőrzéseket, melyeket független szakértő ellen­őrzött és ellenjegyzett. Ezt követő­en folyamatos felügyelet mellett növelték a reaktor teljesítményét, amely április 4-én elérte a névleges, 100%-os értéket. Az áram-nagykereskedőkkel, Magyar Villamos Művek Rt.-vel és a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt.-vel egyeztetve a Paksi Atomerőmű Rt. ismét a ha­zai villamosenergia-termelés negy­ven százalékát biztosítja. A töltet, amelyet az atomerőmű szakemberei a karbantartás során összeállítottak, hasonlóan a többi blokkban elhelyezettekhez, tizen­egy hónapos üzemidőre képes. Amennyiben ez idő alatt megkez­dődik a kettes blokk 1. számú akná­jában lévő sérült fűtőelemek kieme­lése, a reaktort az elhárítási munkák idejére leállítják.(X) Március végén ismét teljes üzembe helyezték a kettes blokkot

Next