Szabad Föld, 2006. július-december (62. évfolyam, 27-52. szám)
2006-07-21 / 29. szám
121Szabad Föld2006. július 21. | A vidék családi hetilapja Meggyógyít az égi hang LÉGIESEN LEBEGŐ hangja olyan, mintha a fellegekből szólna. A bölcsészdoktor, háromgyermekes Lovász Irén német sikerei világraszólóak, nálunk is volt már az év legjobb énekesnője. Nemrég jelent meg négyrészesre tervezett lemezének első darabja. - Hogyan lehetséges, hogy külföldön népszerűbb, mint idehaza? - Nincs ez teljesen rendjén. De az is lehet, hogy így törvényszerű. Nem tudom, min múlik. - A népzene nálunk nem az a műfaj, amiért tömegek rajonganak. Önnek kiabálnia kellene, hogy „itt vagyok”, felhívnia az újságokat, hogy írjanak a lemezeiről... - Erre képtelen lennék. Ha kezdettől fogva az éneklésre összpontosítok, és nem építem a bölcsészi pályámat, akkor talán minden másként alakul. De nem bánok semmit sem. Távol áll tőlem a „nyomulás”, minden, amit elértem, magától jött. Persze szerencse is kellett hozzá, és benne volt a sors keze. Az Isten soha nem siet, és soha nem késik. - Azért néha siethetne egy kicsit jobban! - Tudja ő, hogy minek mikor jön el az ideje. Az idő mindent kipörget. - Akkor sem nyúl telefon után, ha öt évig nem keresik? - Nem. A lemezemmel sem szoktam házalni. Általában felkérésre készültek. Az első, a Világfa elég későn, 1995-ben jelent meg. A Magyar Nemzeti Múzeum adta ki. - Ez valami tévedés lehet: múzeum mint lemezkiadó? - Dehogy tévedés! A millecentenáriumi régészeti kiállítás rendezője felfigyelt a Magyar mondák című televíziós sorozat szignáljára, amit én énekeltem. Annyira megtetszett neki a hangom, hogy nem tudott mást elképzelni a kiállítás kísérőzenéjeként. Ebből lett a lemez. Megjelent Németországban is, elnyertem vele a német kritikusok díját etno- és világzene kategóriában. Csak ezután lettem érdekes a hazai lemezkiadók számára. - Elégedett velük? - Hm. Amíg például a párizsi latin negyed legnagyobb lemezboltjában kaphatók az albumaim, idehaza sok helyen a hátsó polcokon sincs belőlük. A Fellegajtó című lemezemet viszont megfelelően terjesztik. Persze sohasem lehet az ember elégedett, úgyhogy most saját kezembe vettem a sorsomat. Nemrég megszületett az Égi hang, amit a „negyedik gyerekemnek” tartok, az anyag összeállításától kezdve a lemezborító megtervezéséig mindent én irányítottam. Szerzői kiadás lett. Ilyen jól áll anyagilag? - Mecénások nélkül semmire sem jutottam volna. Kész csoda, hogy vannak olyan, széles látókörű, kultúrát szerető és féltő magyar cégek és üzletemberek, akik felkarolják az értékeket. Hálás vagyok érte. - Nagy fába vágta a fejszéjét, négyrészes sorozatot indított... - Az egészet egy teliholdas éjszakán álmodtam meg: égi hang, női hang, belső hang, gyógyító hang; eköré csoportosítom a dalokat. Régóta foglalkoztat a szakrális magyar népköltészet, illetve az emberi hang elementáris gyógyító ereje. Kandidátusi disszertációmat is erről írtam, azóta is nagyon jó a kapcsolatom a mesteremmel, Erdélyi Zsuzsannával. - Lovász Irén előadásmódját besorolták a világzene kategóriába. Szerintem semmi köze nincs hozzá. - Nálam az alap mindig a magyar népdal, melynek olyan ereje és értéke van, hogy képes megállni a helyét a világ globális forgatagában bármely népzene mellett. Nem félek attól, hogy az átdolgozással, a különleges hangszereléssel elveszti a mélységeit és magasságait. - Pedig nagyon el lehet rontani... - A német kiadó engem is rá akart venni, hogy csináljunk montázsokat az énekhangomból, de nem járultam hozzá. - Mi tetszett meg a németeknek az ön hangjában? - Egzotikusnak tartják. Ma már messzebbre látnak a balatoni turizmusnál és a gulyáspartiknál, felfedezték ősi, archaikus kultúránkat is, benne a népzenénket. - Amit ön már régen felfedezett magának. - Nem felnőttkorban ismertem meg a népzenét, bár akkor kezdtem a tudatos népdalgyűjtést. A Dévaványa melletti Ecsegfalváról származnak a szüleim. Balatonszabadin nőttem fel. Az Alföldről hoztam magammal a paraszti kultúra éltető erejét. Nagyapámtól és édesanyámtól örököltem az énekhangomat. Emlékszem, gyakran összejártak a rokonok, a szomszédok, sokat énekeltek együtt. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy az anya énekeljen a gyerekének. Nincs annál szorosabb kötelék. Az ölelésen kívül énekhanggal is meg lehet nyugtatni a gyermeket. - Hisz ebben? - Hogyne hinnék! Számos olyan visszajelzést kapok a világból, hogy az élet legnagyobb sorsfordulóinál segített az énekem. Van, aki átfestette a szobája falait, miután meghallgatta a lemezem. Egy olasz nő a dalaimra szült, egy német férfi pedig a dalaimra akart meghalni. Tisztában vagyok vele, hogy ezek egyedi, szubjektív élmények. - Az ön hangjára meghalni... Ez inkább hátborzongató. - Csak első hallásra. Nem biztos, hogy az én hangomon van a hangsúly, hanem a magyar népdal évszázadok alatt letisztult erején. A modern világ dübörgésében sokan vágynak őszinte emberi hangokra. Ebben állhat a titok. Borzák Tibor Lovász Irén hisz a népdal évszázadok alatt letisztult erejében RITMUS Kőszegi Imre: Drums Poetica (Tom-Tom Records) A magyar dzsesszdobosok doyenjének is nevezett művész új albumával ismételten sokoldalúságát bizonyítja. A világklaszszis Kőszegi Imre első magyar együttesével 1975-ben jelentkezett, öt évvel később nemzetközi csapatot is szervezett, nem kisebb nevek, mint Zbigniew Namyslowski lengyel szaxofonos és Jack Gregg amerikai basszusgitáros társaságában. Aztán jött a Super Trio és a huszonnégy tagú Creative Art Ensemble. Rengeteg díjat kapott már, szakmai és állami elismeréseket egyaránt. Kőszegi legfrissebb produkciója is azt jelzi, a zenében nem ismer tréfát, tiszta dzsesszt játszik, mindenféle bohóckodás nélkül. Dinamikus dobolás, hivalkodástól mentes stílus. Minden számot ő írt, így még inkább a sajátja a hanglemez. Nagy Rock - Roll lemez (Sony/BMG) Divat lett a „nagy” ilyen-olyan lemez kiadása, most éppen a rock and roll van soron. Egy régi és egy mai lemezlovas szövetkezett: B. Tóth László és Orbán DJ Mix Tamás sorakoztatja fel azt a negyvenöt örökzöld slágert, amelyet mindenki ismer, amelyre mindenki táncolt már egy házibuliban. Magyar és külföldi nóták egyaránt megtalálhatók a véget nem érő dalfolyamban. A Hungária kezdi a sort a Rock and Roll Partyval (és ez az együttes fejezi is be), közben pedig „beköszönnek” a klasszikusok, köztük Little Richard, Fats Domino, Brenda Lee, Bill Haley, és még sorolhatnánk. Bruce Springsteen: We Shall Overcome (Sony/BMG) Régi nagy kedvencünk, Bruce Springsteen újra a régi. Évtizednyi válsága után mostanában megint kimagasló színvonalú albumokat készít. Tavaly adta ki a Devil Et Dust című korongját, mely viszonylag kevés reklámot kapott, holott kár érte, mert nagyon jó anyag. Nem sok idő telt el, mire újabb ötletet valósított meg az amerikai gitáros-énekes-zeneszerző, mégpedig egy igen merész elgondolást: a hatvanas évek protest song előadója, Pete Seeger dalait tűzte műsorra. De nem akárhogy! A számok politikai és zenei értelemben nem koptak meg, Bruce mester mégis újjá tudta varázsolni őket, jobbára úgy, hogy country, bluegrass és gospel ritmusokkal fűszerezte a hajdan sikerre vitt szerzeményeket, köztük a mindenki által ismert We Shall Overcome kezdetűt, mely egy generáció himnusza volt. Tizenhárom klasszikus került elő, melyekkel honfitársaik tisztelegnek a ma is élő, kilencvenes éveiben járó Pete Seeger előtt. Pedig már majdnem elfelejtettük... Springsteen nem sokat cicózott, jobbnál jobb muzsikusokat vett maga köré, és háromnapos örömzenélés után felvette a dalokat. Remekül sikerült. B. T. Játék! A 27. számban közölt játékunk megfejtése: Norah Jones. CD-t nyert: Ács István, Bagód; Császár Menyhért, Alattyán; Tátrai Zsuzsa, Pécs. E heti kérdésünk: Kinek a dalait énekli újra Bruce Springsteen? A választ levelezőlapon várjuk címünkre: Szabad Föld szerkesztősége, Ritmus, 1428 Budapest 8., Pf. 52. Beküldési határidő: egy hét. Ezúttal 3 db CD-t sorsolunk ki. ■ / ».$S»:Sk' Kqs/tbi Imre Dmpoeiicii TEMPLOMRÓL TEMPLOMRA. Lovász Irén egy aprócska nyírségi harangtornyos fatemplomban ugyanolyan misztikus élményt tud nyújtani hallgatóságának, mint a legnagyobb katedrálisokban. Énekelt már a pécsi székesegyházban, a Mátyás-templomban, az ulmi dómban és a Szent István-bazilikában. Ez utóbbi helyen lesz augusztus 23-án este 7 órakor Égi hang című új lemezének bemutatója. Latabár-láz Évtizedes adósságot törlesztenek a Miskolchoz ezer szállal kötődő híres Latabár színészcsaláddal szemben. Elsőként Latabár Endre évek óta elhanyagolt állapotban lévő síremlékét újítják fel az agpsi temetőben. Jövőre Latabár-szobor felállítását tervezik az egyik téren, annak tiszteletére, hogy Latabár Endre éppen százötven éve lett a miskolci Nemzeti Színház igazgatója. A szobor helyét ott jelölték ki, ahol egykor az első magyar nyelvű miskolci színielőadást tartották. Tavasszal jótékonysági koncertet rendeztek a színházban Bátor Tamás, a miskolci operafesztivál igazgatójának fellépésével, a bevételt a síremlék felújítására fordítják. A helyi teátrumban egyébként hosszú ideje dolgozik Latabár Árpád színművész, a család utolsó tagja, aki jó néven vette a fenti kezdeményezéseket. És ha már a feledhetetlen Latabárról szólunk, itt említjük meg, hogy az utóbbi években a magyar filmesek is újra felfedezték. Valójában nem őt, hanem egykori sikerfilmjeit. Az Egy szoknya, egy nadrág után most az Egy bolond százat csinál című mozit forgatták újra, a sztorit mai korba átültetve. K. G. Kultúra ANYANYELVI ŐRJÁRAT Száz icce bort! GRÉTSY LÁSZLÓ A nagyrészt a tízes számrendszeren alapuló mértékrendszerek elterjedése előtti időkben - jószerével egész a XIX. századig - számos érdekes, különböző szemléletet tükröző hossz-, súly és űrmérték-elnevezés dívott nyelvhasználatunkban. Közülük jó néhány olyan is akad, amely ma is fel-felbukkan, de amelynek jelentésével, értelmével ma már nincs mindenki tisztában, holott nemegyszer szükség lenne rá. Régi szépirodalmi művek olvasásakor, népmesékkel, népdalokkal, nótáinkkal bármilyen formában való találkozáskor elronthatja örömünket egy-egy ilyen szó nem ismerése. Ezért arra gondoltam, rovatunkban olykor legalább vázlatosan áttekintem egy-egy mértékrendszer egykori, nagyrészt népi neveit. Ma az űrmérték-elnevezések közül mutatom be a leggyakoribbakat, persze, a területi vagy időbeli ingadozásokat csak itt-ott figyelembe véve. Akó. Eredetileg egy bizonyos nagyságú, bor tartására szolgáló hordót jelentett, nemcsak nálunk, hanem az ószlovákban is, ahonnan átvettük már a XIII. század elején. Ott a szó vasalt faedény értelemben élt. Az akónak mint űrmértéknek a pontos megjelölése szinte lehetetlen feladat, mert többféle akó volt ismeretes: bécsi, soproni, pozsonyi stb. akó. Némi általánosítással azt mondhatjuk, hogy egy magyar akó 64 iccével, azaz 32 pinttel azonos. Ez a mai mértékrendszerre átszámítva nagyjából 51 liternek felel meg. Icce. A szó eredete bizonytalan, de valószínűleg középlatin eredetű. Főleg bor mérésére használt régi űrmérték. Ennek is több változata élt. Hozzávetőleg két messzely mennyiségének felel meg, azaz körülbelül 8 deciliternek. Nevezetességnek számított a cinkotai icce, amelynek emlékét még ez a régi szólásunk is őrzi: meg van mérve, mint a cinkotai icce. Jelentése: ’bőven van, bőven mérték’, Köböl. Végső forrása alighanem a ’gabonamérték’, illetve ’ivóedény’jelentésű középlatin cupellus. Főleg szemes termények, valamint bor mérésére használták. Az idők folyamán a 12-64 literes űrtartalomig többféle változata is használatban volt, sőt közvetve földnagyság mérésére is szolgált. Az egyköblös föld kifejezés azt jelentette, hogy a jelzett földterület egy köböl vetőmagot bír meg. Messzely. Főleg bor, apróhal, gabona stb. mérésére szolgáló mérőedény, illetve űrmérték hazai bajorosztrák eredetű elnevezése. Az icce felének, azaz körülbelül 4 deciliternek felel meg. Mivel ennek megfelelő nagyságú cserépedényt is jelöl, a csárdákban, kocsmákban ivóedényként is használták. Pint. Végső soron a középlatin pincta szóval függ össze, amely a ’befest’jelentésű latin pingere főnevesült melléknévi igeneve. Eredeti jelentése ’befestett’ volt. Űrmértéket jelölő szóvá a ’festett kancsó’ jelentésű latin pincta canna szókapcsolat révén vált, ugyanis az űrmértékeket a rájuk festett jellel hitelesítették. Magyarországon a pint 2 iccével, azaz 4 messzellyel (körülbelül 1,6 literrel) volt egyenlő. Véka: Szemcsés anyag mérésére használatos űrmérték. Nagysága vidékenként különbözött, általában 25-35 liter között váltakozott. Leginkább 40 iccének, azaz 32 liternek számították. A véka alighanem szláv eredetű szó nyelvünkben, de olyan régen került hozzánk, hogy például a románba már mi adtuk tovább. Más űrmértékneveinkkel együtt a véka is felbukkan szóláskincsünkben is. Fontosnak tartom, hogy ezeket az értékeinket, egykori életünknek nyelvünkben megőrződött kincseit ne rejtsük véka alá, azaz ne titkoljuk el se a világ, se magunk elől, ne hagyjuk veszendőbe menni!