Szabad Föld, 2008. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)

2008-02-22 / 8. szám

SlABAD lOlD2QQ8. február 22. | A magyar vidék lapjaEurópai agrárhírek Bioenergiát másként G­yakorta nincs összhang a jövő agrárszakemberei­nek képzésében az őket alkalmazni kívánó cé­gek igényei és az oktatás kö­zött - állítja Gyuricza Csaba egyetemi docens. A gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) növénytermesztési tangaz­daságának vezetője szerint létrehozták ugyan a hang­súlyt inkább a gyakorlatra helyező hároméves BSc kép­zést, de tudomásul kell ven­ni, hogy ez nemcsak a diá­koknak, hanem az oktatók­nak is nagy kihívást jelent. A fiatal oktató 1973-ban született, alighogy átlépte a krisztusi kort. Szerinte nincs helyén Magyarországon az agrár-szaktanácsadás sem. Folyamatosan beszélnek ugyan róla az egymást köve­tő kormányok, a cselekvés­ben azonban nem ilyen nagy az igyekezet. A szomszédos Ausztriában - ahol Gyuricza hosszabb időt töltött - kitű­nően működik a szaktanács­­adás. Lenne tehát honnan ta­nulni. Akárhogy is van, az oktatási intézményeknek meg kell előzniük a gyakorla­tot. Ezért is építik újjá ország­szerte a tangazdaságokat, il­letve a tanüzemeket, s ebben a SZIE igyekszik az élenjárni. Az ambiciózus docens kétkezi munkások gyermeke, Szentesen végzett a kertésze­ti szakközépiskolában. - Ott köteleztem el magam egy életre a mezőgazdasággal - válaszolja a gyökereket tuda­koló kérdésemre. A SZIE ki­váló lehetőséget adott és ad neki most is a széles körű nemzetközi kitekintésre. Csaba a magyar mezőgaz­daság nagy lehetőségének te­kinti az alternatív - tehát nem élelmezési vagy takar­mányozási célú - növényter­mesztést, főként a gyengébb talajokon. Nagy jövőt lát pél­dául az energiafűz termeszté­sében. Vendéglátóm büszkén mutatta tanüzemük kísérleti ültetvényét. Hasznosítására elsősorban az aprítékként va­ló erőművi tüzelést véli cél­szerűnek, ami helyettesítheti az erdőgazdasági faapríték egy részét. A gazdálkodók, a hőerőművek és a pénzügyi befektetők részéről egyaránt nagy az érdeklődés iránta. A bioetanolról úgy véli, ,jókor jött” a 2007. évi, külö­nösen a kukoricát sújtó aszály. Talán józanító hatású lesz a „magyar kukoricából bioetanolt korlátlanul" prog­ram hirdetői számára. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás következtében fel kell készülni akár a hozamok megfeleződésére, ami éppen fedezi a hazai élelmiszer- és takarmányigényeket. (Kérdé­ses, miként hat az óriási ter­mésingadozás és a gabona tartósan magas ára az EMVA-pénzekből is tervezett 40-50 kis teljesítményű térsé­gi üzem, valamint a nagy eta­­nolgyárak befektetőire.) A do­cens szerint a bioetanol­­gyártásban a kukorica méltó versenytársa lehet az igényte­lenebb cukorcirok - ezt tan­üzemi kísérleteik is igazolják A tervezett szalmatüzelésű erőműveket a szakember nem tartja jó ötletnek, méghozzá a talajok szervesanyag-után­­pótlásának megszakítása mi­att. A mind kevesebb állat után kevesebb a szerves trá­gya is, így a szalma nélkülöz­hetetlen forrásává vált a tala­jok humuszpótlásának. A szalma felelőtlen eltüzelésé­vel tehát többet ártunk, mint használunk - állítja. Az el­képzelés egyébként tipikus példája a pénzügyi világból induló, a mezőgazdasági és a környezetvédelmi ismereteket egyaránt nélkülöző, a pillanat bűvöletében élő befektetői szemléletnek. (A Medgyes­­egyházán tervezett szalma­erőműről lapunk idei 6. szá­mában írtunk - a szerk.) T. Dögei Imre Gyuricza Csaba nagy jövőt jósol az energiatűznek TELEPÍTÉSI TÁMOGATÁS az EMVA-keretből a rövid vá­­gásfordulójú fás szárú energiaültetvények létesítéséhez is igénybe vehető. Ennek összege hektáronként legfeljebb 250 ezer forint. A hozzájárulás a teljes telepítési költség 35-40 százaléka. Ezenkívül az ilyen ültetvények után is jár a hektáronkénti 45 eurós „bioenergia-támogatás” - ez várhatóan csökkenni fog. Az EU legfeljebb 2 millió hek­tárban korlátozta az ilyen területet, ugyanakkor az igé­nyek csaknem 3 millió hektárra érkeztek be. Ezért a támo­gatást arányosan visszaosztják. Idős a fiatalnak J­anuár derekáig lehetett igé­nyelni a gazdaságok átadá­sához nyújtott támogatást. Az Új Magyarország Vidékfej­lesztési Program keretében meghirdetett támogatásra idén először pályázhattak azok, akik a gazdaságuk részét képező termőföldjüket és ál­latállományukat tovább sze­retnék adni, és végleg felhagy­nak az üzleti célú mezőgazda­­sági termeléssel. E támogatás célja a mezőgazdasági terme­lők fiatalítása és a gazdaságok méretének növelése. A 2007. december 3. és 2008. január 15. közötti idő­szakban mindössze 61 támo­gatási kérelem érkezett a Mezőgazdasági és Vidékfej­lesztési Hivatalhoz (MVH). Aki most lemaradt, az legkö­zelebb szeptember 15. és októ­ber 15. között adhatja be ké­relmét. A támogatás összege havonta a minimálbér egyne­gyedétől (17 250 forint) annak kétszereséig (138 000 forint) terjed. A kifizetési kérelem április 15. és május 15. között nyújtható be. Ez a támogatás legfeljebb hét évre adható, megszűnik azonban, ha a ké­relmező betölti a 70. életévét, illetve részére öregségi nyug­díjat állapítanak meg. T. D. I. HÚSPIAC 0 Földművelésügyi és VI­DÉKFEJLESZTÉSI M­INISZTÉRIU­M A vágósertés vágóhídi belépési ára az Európai Unió országaiban („E” minőségi kategória) Ft/kg hasított hideg súly Országok 4. hét 5. hét 6. hét Dánia 276 277 279 Németország 350 350 358 Magyarország 353 354 348 Ausztria 351 352 356 Szlovákia 370 367 363 EU-25 338 339 343 Az ár tartalmazza a szállítási költséget is BAROMFI Baromfifélék termelői átlagárai (Ft/kg) 4. hét 5. hét 6. hét Csirke 225,44 222,83 222,89 Pulyka 314,17 318,10 317,51 Liba n. a. n. a. n. a. Kacsa 277,40 262,63 270,13 Csirkehúsok feldolgozói értékesítési ára (Ft/kg) 4. hét 5. hét 6. hét Csirke egészben 65°/6-os grillfertig (friss) 484,17 494,69 495,98 Csirkecomb (friss) 457,70 460,25 459,28 Csirkemáj szívvel (friss) 440,53 444,70 446,10 Csirkemell (friss) 967,50 989,88 964,68 62 000 61 000 Gabonafélék termelői ■ 3. hét ■ 4. hét árai 2008-ban (Ft/t) S. hét ■ 6. hét * CD O IS) ^­00 is) m cno ° TM CM cm mm m Étkezési búza Takarmánykukorica FORRÁS: AKI Szalmával fűtenek A­z emberi leleményesség csodákra képes, és jelen­tős pénzmegtakarításra, ha a szükség és a kényszer úgy hozza. A távfűtés világában élők talán el sem hinnék, hogy van olyan általános is­kola, ahol szalmával fűtenek. Pedig létezik, méghozzá a hajdú-bihari Magyarhomo­­rogon, ahol az ügyességnek köszönhetően havonta 300 ezer forintot takarít meg az önkormányzat. Történt, hogy a drága, havi 350 ezer forin­tos gázszámla láttán hatal­masra kerekedett a polgár­­mester szeme. Némi töprengés és fejszá­molás után elfogadta az öt­letet, hogy gáz helyett szal­mafűtést alkalmaznak a tan­termek és az ebédlő melegí­tésére. Napi 30 bála szalma felhasználásával 23-25 fo­kos meleget biztosítanak. A helybeli agrárvállalkozók a télire 7 ezer bálát ajánlottak fel ingyen a tanintézmény­nek. A falu így évente 3,5 millió forintot takarít meg. Ez a módszer 70-80 százalé­kos energiamegtakarítást je­lent Magyarhomorognak. Tervezik más önkormányzati épületek fűtésének átalakítá­sát is. Balogh Mária PIACI KORKÉP 8. HÉT A budapesti nagybani pi­acon több az import primőr áru, mint a ha­zai. Megjelent a hazai kigyóuborka, ára (600 Ft/kg) meghaladja az im­portártét (400-460 Ft/kg). A hazai paradicsom ára tovább nő, a fürtösé elérte a 900 fo­rintot! A héten a banán is drágult, mégpedig a koráb­biakhoz képest kilónként 20-25 forinttal. A rendkívüli citromárak mellett a na­rancs- és mandarinfélék is sokba kerülnek. Az import földieper kínálata nő, de az ára egyelőre nem csökken, 900-1100 Ft/kg. Termék Ft/kg Burgonya 55 - 67 Vöröshagyma 90 - 100 Sárgarépa 83 - 100 Petrezselyemgyökér 300 - 350 Primőr karalábé (db) 80 - 100 Karfiol 150 - 170 Kelkáposzta 110 - 135 Fejes káposzta 50 - 55 Fejes saláta (db) 100 - 117 Kígyóuborka 580 - 600 Paradicsom 650 - 800 Fehér paprika (db) 50 - 100 Szárazbab (fehér) 260 - 380 Alma 180 - 300 Körte 200 - 300 Csemegeszőlő 810 -1100 Citrom 400 - 470 Narancs 160 - 300 Banán 294 - 317 Tojás 24 - 28 Termesztett gomba 250 - 400

Next