Szabad Föld, 2008. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)
2008-02-22 / 8. szám
SlABAD lOlD2QQ8. február 22. | A magyar vidék lapjaEurópai agrárhírek Bioenergiát másként Gyakorta nincs összhang a jövő agrárszakembereinek képzésében az őket alkalmazni kívánó cégek igényei és az oktatás között - állítja Gyuricza Csaba egyetemi docens. A gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) növénytermesztési tangazdaságának vezetője szerint létrehozták ugyan a hangsúlyt inkább a gyakorlatra helyező hároméves BSc képzést, de tudomásul kell venni, hogy ez nemcsak a diákoknak, hanem az oktatóknak is nagy kihívást jelent. A fiatal oktató 1973-ban született, alighogy átlépte a krisztusi kort. Szerinte nincs helyén Magyarországon az agrár-szaktanácsadás sem. Folyamatosan beszélnek ugyan róla az egymást követő kormányok, a cselekvésben azonban nem ilyen nagy az igyekezet. A szomszédos Ausztriában - ahol Gyuricza hosszabb időt töltött - kitűnően működik a szaktanácsadás. Lenne tehát honnan tanulni. Akárhogy is van, az oktatási intézményeknek meg kell előzniük a gyakorlatot. Ezért is építik újjá országszerte a tangazdaságokat, illetve a tanüzemeket, s ebben a SZIE igyekszik az élenjárni. Az ambiciózus docens kétkezi munkások gyermeke, Szentesen végzett a kertészeti szakközépiskolában. - Ott köteleztem el magam egy életre a mezőgazdasággal - válaszolja a gyökereket tudakoló kérdésemre. A SZIE kiváló lehetőséget adott és ad neki most is a széles körű nemzetközi kitekintésre. Csaba a magyar mezőgazdaság nagy lehetőségének tekinti az alternatív - tehát nem élelmezési vagy takarmányozási célú - növénytermesztést, főként a gyengébb talajokon. Nagy jövőt lát például az energiafűz termesztésében. Vendéglátóm büszkén mutatta tanüzemük kísérleti ültetvényét. Hasznosítására elsősorban az aprítékként való erőművi tüzelést véli célszerűnek, ami helyettesítheti az erdőgazdasági faapríték egy részét. A gazdálkodók, a hőerőművek és a pénzügyi befektetők részéről egyaránt nagy az érdeklődés iránta. A bioetanolról úgy véli, ,jókor jött” a 2007. évi, különösen a kukoricát sújtó aszály. Talán józanító hatású lesz a „magyar kukoricából bioetanolt korlátlanul" program hirdetői számára. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás következtében fel kell készülni akár a hozamok megfeleződésére, ami éppen fedezi a hazai élelmiszer- és takarmányigényeket. (Kérdéses, miként hat az óriási termésingadozás és a gabona tartósan magas ára az EMVA-pénzekből is tervezett 40-50 kis teljesítményű térségi üzem, valamint a nagy etanolgyárak befektetőire.) A docens szerint a bioetanolgyártásban a kukorica méltó versenytársa lehet az igénytelenebb cukorcirok - ezt tanüzemi kísérleteik is igazolják A tervezett szalmatüzelésű erőműveket a szakember nem tartja jó ötletnek, méghozzá a talajok szervesanyag-utánpótlásának megszakítása miatt. A mind kevesebb állat után kevesebb a szerves trágya is, így a szalma nélkülözhetetlen forrásává vált a talajok humuszpótlásának. A szalma felelőtlen eltüzelésével tehát többet ártunk, mint használunk - állítja. Az elképzelés egyébként tipikus példája a pénzügyi világból induló, a mezőgazdasági és a környezetvédelmi ismereteket egyaránt nélkülöző, a pillanat bűvöletében élő befektetői szemléletnek. (A Medgyesegyházán tervezett szalmaerőműről lapunk idei 6. számában írtunk - a szerk.) T. Dögei Imre Gyuricza Csaba nagy jövőt jósol az energiatűznek TELEPÍTÉSI TÁMOGATÁS az EMVA-keretből a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények létesítéséhez is igénybe vehető. Ennek összege hektáronként legfeljebb 250 ezer forint. A hozzájárulás a teljes telepítési költség 35-40 százaléka. Ezenkívül az ilyen ültetvények után is jár a hektáronkénti 45 eurós „bioenergia-támogatás” - ez várhatóan csökkenni fog. Az EU legfeljebb 2 millió hektárban korlátozta az ilyen területet, ugyanakkor az igények csaknem 3 millió hektárra érkeztek be. Ezért a támogatást arányosan visszaosztják. Idős a fiatalnak Január derekáig lehetett igényelni a gazdaságok átadásához nyújtott támogatást. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett támogatásra idén először pályázhattak azok, akik a gazdaságuk részét képező termőföldjüket és állatállományukat tovább szeretnék adni, és végleg felhagynak az üzleti célú mezőgazdasági termeléssel. E támogatás célja a mezőgazdasági termelők fiatalítása és a gazdaságok méretének növelése. A 2007. december 3. és 2008. január 15. közötti időszakban mindössze 61 támogatási kérelem érkezett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). Aki most lemaradt, az legközelebb szeptember 15. és október 15. között adhatja be kérelmét. A támogatás összege havonta a minimálbér egynegyedétől (17 250 forint) annak kétszereséig (138 000 forint) terjed. A kifizetési kérelem április 15. és május 15. között nyújtható be. Ez a támogatás legfeljebb hét évre adható, megszűnik azonban, ha a kérelmező betölti a 70. életévét, illetve részére öregségi nyugdíjat állapítanak meg. T. D. I. HÚSPIAC 0 Földművelésügyi és VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A vágósertés vágóhídi belépési ára az Európai Unió országaiban („E” minőségi kategória) Ft/kg hasított hideg súly Országok 4. hét 5. hét 6. hét Dánia 276 277 279 Németország 350 350 358 Magyarország 353 354 348 Ausztria 351 352 356 Szlovákia 370 367 363 EU-25 338 339 343 Az ár tartalmazza a szállítási költséget is BAROMFI Baromfifélék termelői átlagárai (Ft/kg) 4. hét 5. hét 6. hét Csirke 225,44 222,83 222,89 Pulyka 314,17 318,10 317,51 Liba n. a. n. a. n. a. Kacsa 277,40 262,63 270,13 Csirkehúsok feldolgozói értékesítési ára (Ft/kg) 4. hét 5. hét 6. hét Csirke egészben 65°/6-os grillfertig (friss) 484,17 494,69 495,98 Csirkecomb (friss) 457,70 460,25 459,28 Csirkemáj szívvel (friss) 440,53 444,70 446,10 Csirkemell (friss) 967,50 989,88 964,68 62 000 61 000 Gabonafélék termelői ■ 3. hét ■ 4. hét árai 2008-ban (Ft/t) S. hét ■ 6. hét * CD O IS) ^00 is) m cno ° TM CM cm mm m Étkezési búza Takarmánykukorica FORRÁS: AKI Szalmával fűtenek Az emberi leleményesség csodákra képes, és jelentős pénzmegtakarításra, ha a szükség és a kényszer úgy hozza. A távfűtés világában élők talán el sem hinnék, hogy van olyan általános iskola, ahol szalmával fűtenek. Pedig létezik, méghozzá a hajdú-bihari Magyarhomorogon, ahol az ügyességnek köszönhetően havonta 300 ezer forintot takarít meg az önkormányzat. Történt, hogy a drága, havi 350 ezer forintos gázszámla láttán hatalmasra kerekedett a polgármester szeme. Némi töprengés és fejszámolás után elfogadta az ötletet, hogy gáz helyett szalmafűtést alkalmaznak a tantermek és az ebédlő melegítésére. Napi 30 bála szalma felhasználásával 23-25 fokos meleget biztosítanak. A helybeli agrárvállalkozók a télire 7 ezer bálát ajánlottak fel ingyen a tanintézménynek. A falu így évente 3,5 millió forintot takarít meg. Ez a módszer 70-80 százalékos energiamegtakarítást jelent Magyarhomorognak. Tervezik más önkormányzati épületek fűtésének átalakítását is. Balogh Mária PIACI KORKÉP 8. HÉT A budapesti nagybani piacon több az import primőr áru, mint a hazai. Megjelent a hazai kigyóuborka, ára (600 Ft/kg) meghaladja az importártét (400-460 Ft/kg). A hazai paradicsom ára tovább nő, a fürtösé elérte a 900 forintot! A héten a banán is drágult, mégpedig a korábbiakhoz képest kilónként 20-25 forinttal. A rendkívüli citromárak mellett a narancs- és mandarinfélék is sokba kerülnek. Az import földieper kínálata nő, de az ára egyelőre nem csökken, 900-1100 Ft/kg. Termék Ft/kg Burgonya 55 - 67 Vöröshagyma 90 - 100 Sárgarépa 83 - 100 Petrezselyemgyökér 300 - 350 Primőr karalábé (db) 80 - 100 Karfiol 150 - 170 Kelkáposzta 110 - 135 Fejes káposzta 50 - 55 Fejes saláta (db) 100 - 117 Kígyóuborka 580 - 600 Paradicsom 650 - 800 Fehér paprika (db) 50 - 100 Szárazbab (fehér) 260 - 380 Alma 180 - 300 Körte 200 - 300 Csemegeszőlő 810 -1100 Citrom 400 - 470 Narancs 160 - 300 Banán 294 - 317 Tojás 24 - 28 Termesztett gomba 250 - 400