Szabad Föld, 2008. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
2008-07-25 / 30. szám
Szabad Föld 1Q1 2008. július 25. A magyar vidék lapja Itt született Petőfi apja... MÁR NEM ÁLL az a ház, ahol Petőfi édesapja világra jött. Sőt, laikus turista a helyét sem találná. Kartalon is csak kevesen ismerik. A jövőben azonban változhat a helyzet. Riportúton jártam Kartalon. Hosszan elbeszélgettem vendéglátómmal, sok témát sorra vettünk azon a délutánon. Amikor valami miatt szóba került Petőfi Sándor, a háziak összecsapták a tenyerüket: „De hiszen ezen a portán állott a költő édesapjának szülőháza!” Szíven ütött a dolog, további részletekről érdeklődtem. Annyit magam is tudtam, hogy a Felföldről valamikor az 1770-es évek elején települt Aszódra Petrovics Tamás mészáros, a költő nagyapja, aki özvegységéből 1773-ban lépett ki, miután házasságot kötött a szintén Felföldről származó Kamhall (Salkovics) Zsuzsannával. Aszód környéki vándorlásuk során Kartalra is eljutottak, s 1791. augusztus 15-én ott született nyolcadik gyermekük, Petrovics István. Természetesen a mostani ház (minő véletlen: Petőfi utca 10.) már nem az, amiben a költő édesapja meglátta a napvilágot. De a telek azonos, s a család emlékezete megőrizte elődeik elmondásait, miszerint azon a telken mindig is mészárszék, kocsma, bolt volt. (Mint ismeretes, Petrovics Tamás Kartalan mészárszéket bérelt.) Amikor 1965 táján lebontották a házat, még egy laikus is meg tudta állapítani, hogy nagyon régi épület lehetett. A toldások arra utaltak, hogy az udvari szinttől mélyebben feküdt a belső tér, a konyha, a szobák. Akkoriban az aszódi múzeum munkatársai is tartottak szemlét a helyszínen, akik megbizonyosodtak róla, hogy valóban az volt Petrovics István szülőháza. Csakhogy addigra jócskán elbontották a falakat, így nem látták értelmét az épület megvásárlásának. Pedig az is felvetődöttt, hogy emléktáblát kellene elhelyezni rajta, beszéltek egy szobor állításáról is. Valamiért azonban egyik sem valósult meg. De ennyi idő elteltével sem érdektelen ezen gondolkodni. Kartalnak igenis büszkének kell(ene) lennie a falu híres szülöttére. Amikor minden település lázasan keresi helytörténeti nevezetességeit, múltbéli gyökereit, a kartaliaknak tálcán kínálkozik a lehetőség. Felhívtam a község jegyzőjét, aki nem tartja lehetetlennek, hogy az önkormányzat képviselő-testülete támogassa az emléktábla elhelyezésének ügyét. Ez állhatna rajta: „Itt született Petőfi Sándor édesapja, Petrovics István.” Borzák Tibor Egy régi kép, mely a nevezetes kartali ház 1943-as állapotát mutatja Fél kilincs Azt mondja a lányom tegnap, kár, hogy nem hidegburkoló lett. Megállt bennem az ütő, még a kávét is félrenyeltem. - Vagy szerelő - vonta meg a vállát. - Mosógép, hűtőszekrény, gázkészülék. Valami mindig elromlik, nem? Mint most az ajtózár, már sokadszor! Se ki, se be. És kijött az a gyerek, nyolc percig vacakolt rajta, majd elkért egy tízest. A kiszállás négyezer, a babrálás hatezer. Pedig azt mondta, figyeltem, csak a kilincs nyele ugrott hátrébb, a zárral nem volt baj. Erre mi is rájöttünk volna, ha csavarhúzóval leszedjük a cilindert. Számlát persze ő se adott. Pedig ha megint elromlik, nem kérhetünk számon rajta semmit. Unom már, hogy folyton baj van a zárral, és még senki nem cserélte le azt a nyomorult kilincset, nehogy már végre jó legyen! Unom azt is, a mesterek mekkora mellénnyel vannak! Néha fél délelőtt itthon ülsz, mikor kegyeskednek „kiszállni” azért a négyezerért. - Egy diplomás lányból két felsőfokú nyelvvizsgával nem lesz szobafestő, parkettás, szerelő, vagy izé... csempéző. Nem szereted a munkádat? - Nagyon szeretem! - vágott vissza dühösen. - De tán tiltja a törvény, hogy egy lány szakmunkás legyen? Nem tiltja. Azt igen, ha valaki nem ad számlát. Amiben te vagy a hibás, mert kérni se mersz, olyan nyuszi vagy. Te kapsz számla nélkül egy fillért is? Nem! Akkor ők miért? Mindenki nyuszi? - Ha számlát kérnék, ráteszik az áfát, és többet fizetek. - Ők meg a pénzt adózás nélkül zsebre vágják. Ha jön az evás hónap, te be szoktál zöldülni. Akkor is, ha elromlik valami. Miért kellett nekem lánynak születni...?! - Hát igen, régen ők még orvosok se lehettek, csak bábaaszszonyok. Szerintem be se engednének a lakásba egy magát mesternek mondó női személyt. Azt hinnék róla, hogy szélhámos. - Látod, ez a diszkrimináció! A szerepek leosztása! Pedig én tudom, mi mire való egy szerszámosládában. Magam cserélek autókereket is. Ha a férfiak főznek, porszívóznak, egy lány is szerelhet. Még ács is lehetnék, ha nem volna tériszonyom... - Jó, hogy mondod a porszívót. Azzal is gond van mostanában. - Megvan a leírása? Megnézném, mielőtt szerelőt hívsz. - Most ugye azért vagy mérges, mert elkértem a zárszerelés árának a felét? Elvégre egy ajtón járunk be a közös lakásba... - Igen. Mérges vagyok a fél kilincs ötezer forintja miatt. De főleg amiatt, hogy baleknak néznek minket... Keresztény Gabriella Hazai élet TALÁLKOZNAK A ROKONOK. Lapunkban korábban bemutattuk Petőfi Sándor oldalági leszármazottait, a ma élő Petrovicsokat és Hrúzokat. Riportjaink fölkeltették a kecskemétiek érdeklődését. Székelyné Körösi Ilona történész, főmuzeológus fölvetette, hogy a Petőfi Emlékév keretében találkozót szervezne a Petőfi-rokonoknak. Az elképzelés most megvalósul: július 26-án, szombaton a Kecskeméti Ifjúsági Otthon tükörtermében megtartják a Petrovicsok és Hrúzok találkozóját. A nap során szó lesz a város és a költő kapcsolatáról, bemutatkoznak a híres leszármazottak, a résztvevők felkeresik a belvárosi Petőfi-emlékhelyeket. Az egész napos programot sajtótájékoztató zárja a rokonok felkutatásáról. A rendezvény egyik médiapartnere a Szabad Föld. (A találkozóról jövő heti lapszámunkban közlünk beszámolót.) Kultúrából megélni Egyre több koldus bukkan fel a baranyai megyeszékhelyen, ahol korábban sem volt elhanyagolható a kéregetők száma. Elsősorban a város turisztikai célpontjainál és a nagy bevásárlóközpontoknál tartják a markukat az adományra várók. A turisták arra panaszkodnak, hogy sokszor erőszakossá fajul a kéregetés. A következő két évben valószínűleg tovább gyarapszik a koldusok száma, hiszen két év múlva Pécs rendezi az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatot, s rengeteg látogató érkezik a városba. Az önkormányzatnak elvileg korábban is voltak eszközei a koldulás szabályozására. Megbüntethetik ugyan néhány ezer forintra a koldusokat, ám a behajtásra semmi esély, ezért ott folytatják, ahol abbahagyták. A városvezetők újabban azon tanakodnak, miként tiltsák ki törvényesen a belvárosból a kéregetőket. A rendőrség a jogszabály módosításában látja a megoldást: akár néhány napos elzárással is sújtanák az erőszakos koldusokat. Nem Pécs lenne az első magyar város, ahol szigorú intézkedéseket vezetnek be a kéregetők ellen. Kaposvárott és Szegeden már kiutasították őket. A baranyai megyeszékhelyen rendelettel szabályoznák a kéregetést, ám ehhez a közgyűlés igenlő határozata szükséges. Az önkormányzati képviselők között azonban hiányzik az egységes akarat. A városházi többséget alkotó szocialisták nem támogatják a koldusok kitiltását a belvárosból, ezért feltehetően nem fogadják el a rendeletet a képviselők. Az ellenzékben levő Fidesz és az MDF ugyanakkor szívesen látná a történelmi belvároson kívül a kéregetőket. A politikusok abban sem értenek egyet, vajon bérkéregetők lepték el a várost, vagy a megélhetésükért gyűjtögetők. Közös azonban az álláspont, hogy a szegénység okait kellene visszaszorítani, és állami segítségre van szükség a koldusok helyzetének javításához. Besztercey Judit FALUDI HUBA FELVÉTELE