Szabad Föld, 2009. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
2009-03-13 / 11. szám
Gazdálkodás Tejet és veszteséget fejnek Hárommillió éjszaka A TAVALY ÉV VÉGIHEZ HASONLÓ demonstrációt helyeztek kilátásba a válságban lévő tejtermelők. Felszólítják a kormányt és Brüsszelt: azonnali intézkedésekkel javítsanak a helyzeten, hogy ne tűnjön el a tehén Közép-Európából. Csak összefogással tehetnek valamit az unióban az újonnan csatlakozott országok. Ezért elképzelhető, hogy a magyar, tejtermelőkkel egy időben, összehangoltan szerveznek tiltakozó akciókat Szlovákiában és Csehországban. A régióban ugyanis tarthatatlan a helyzet: mindenhol a nyugati, nyomott árú tejet és tejtermékeket forgalmazzák a boltok, leszorítják és tönkreteszik a helyi tejfeldolgozást és tehenészeteket. Mindez a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének (MOSZ) ülésén hangzott el, ahol a megyék küldöttei számoltak be a kialakult tejpiaci helyzetről. Itthon 45-68 forint között változik a tej átvételi ára, ami egy éve még 90-95 forint volt, novemberben pedig 65-70 körül alakult. Az önköltség átlagosan 75 forint, vagyis a tehenekből nemcsak tejet, hanem veszteséget is fejnek a tehenészek. Nem is bírják már sokan: vágóhídra viszik az állományt, szerencsésebb esetben vevőt találnak rá. No nem magyart: ukrán és orosz felvásárlók viszik az állatokat. Az orosz kormány ugyanis elhatározta, hogy rövid időn belül önellátóak lesznek tejből. Viszik a teheneket az olaszok is, mert sok magyarországi telep olasz tulajdonban van, s a mostani gondokat megunva tulajdonosuk inkább hazaköltözteti a jószágait, ott ugyanis megéri tejet termelni. Eddig összesen 11 ezer vemhes üsző - a jövő tejelő tehenei - hagyta el az országot. Nem jobb a helyzet Szlovákiában sem. Az ottani tejtermelők képviselője a MOSZ ülésén ugyanazokról a gondokról számolt be, mint magyar kollégái. Náluk akad olyan termelő, akitől csak 30 forintnak megfelelő áron akarják átvenni a tejet. A mostani problémát nem a szlovák vagy a magyar tehenészek okozzák, de nem is a tejipar. Ezt Brüsszel okozta, és csakis ő tudja megoldani. Két éve megemelte a termelési kvótákat, s azóta uniós szintű túltermelés van, amely tönkreteszi a kis, újonnan csatlakozott államok tejpiacát — állapították meg a Magyar Agrárkamara szakemberei. Itthon ugyanis annyi tejet termel az ágazat, mint a hazai fogyasztás, csakhogy erre rárakódik még a kínálat 30 százalékát kitevő import, melyet a nagy áruházláncok bonyolítanak le. És itt kezdődik minden probléma! A szakértők sem értik, miként lehet itthon literenként 108 forintért kínálni azt a német tejet, amelyet 80 forintért vesznek meg a tehenésztől? A doboz ára 25 forint, és ott van még a kereskedő haszna is. Hová tűnik a feldolgozási, raktározási, szállítási költség? S felvetődik a kérdés: vajon miként lesz a 45-68 forintért felvásárolt magyar tejből 200-243 forintért kínált portéka a boltokban, amikor a tejipar átlagosan 135 forintért adja át azt a kereskedelemnek? Miért pakol a nagy élelmiszerláncra 100 forintot rá a magyar termékre? Csak nem azért, mert ezzel kompenzálja az importtej - német, holland, lengyel, szlovák, cseh - nyomott árából fakadó veszteséget? Mert tény, hogy annyiba kerül az importtej, mint amekkora árrést alkalmaznak a kereskedők a magyar tejnél. Míg egy év alatt a tej felvásárlási ára 33 százalékkal esett vissza, addig az az ár, amelyen a tejfeldolgozók átadják az árut a kereskedelemnek, 14 százalékkal csökkent, s a fogyasztói árak a literes dobozos tej esetében csupán 7 százalékkal mérséklődtek. Vagyis a tejfelvásárlási ár csökkenésének legnagyobb haszonélvezője továbbra is a kereskedelem. Ezt a folyamatot meg kell állítani, méghozzá azonnal - hangzott el a MOSZ ülésén. Erre pedig csak az EU képes. Ezért a cseh, szlovák és magyar termelők összefogva szólítják fel saját kormányaikat, hogy követeljék ki Brüsszeltől a tejkvóták csökkentését, az intervenciós felvásárlás beindítását és a kifizetés előrehozását. Emellett az MOSZ követeli a kormánytól, hogy a másfél hónapja bejelentett, tervezett tejpiaci intézkedéseit tegye meg a legrövidebb időn belül. A tejágazat válsága miatt felújítja tevékenységét az ágazati demonstrációs bizottság - döntött a MOSZ. Eljuttatják az agrártárcához és a miniszterelnöknek javaslataikat, és amennyiben nem kapnak érdemi segítséget, erőteljes demonstrációt szerveznek. D. Horváth György Mostanában 45-68 forintért veszik meg a tejet tőlük, de 75 forintjukba kerül Újabb lendületet vehet a falusi turizmus, miután több szervezet összefogásával megalakult az Idegenforgalmi és Kulturális Vidéki falusi Érdek-képviseleti Ernyőhálózat (IKUVEH). A kovász szerepét a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) vállalta magára. Csizmadia László, a szövetség elnöke elmondta, hogy az ernyőhálózat konzorciumként működik, ahol a partnerszervezetek megőrzik önállóságukat, de közösen többet érhetnek el, mint eddig. A FATOSZ felismerte, hogy a falusi turizmus programkínálatának bővítéséhez fontos az együttműködés azokkal a civil szervezetekkel, amelyek a vidék érdekeiért, fejlődéséért ténykednek. Már konkrét eredményei vannak például a Biokultúra Egyesülettel, a Lovasturisztikai Szövetséggel, a Borutak Szövetségével és a Népművészetek Szövetségével közösen indított megmozdulásoknak. Szoros az együttműködés a Tourinform-irodákkal is, melyek segítenek a szálláshely-katalógusok, eseménynaptárak terjesztésében. A konzorcium munkáját a jövőben a TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) pályázaton nyert 26 millió forint is segíti majd. Ebből a soknak nem mondható összegből főleg a közös megjelenésre, kiadványokra, honlapfejlesztésre, illetve szakemberek továbbképzésére, nyelvtanulásra költenek majd. Az egyedülálló kezdeményezést és együttműködést üdvözölte Kovács Miklós turisztikai államtitkár is, aki szerint a belföldi turizmusnak a gazdasági válság miatt még nagyobb szerepe lehet. Sokan valószínűleg nem tudják megfizetni a drága külföldi utakat, ezért itthon maradnak, így elképzelhető, hogy a falusi szálláshelyeken eltöltött, tavalyi 3,1 millió vendégéjszaka inkább növekszik, mint csökken. P. J. 2009. március 13.Szabad Fülő A magyar vidék lapja | Segítség társult termelőknek RÖVIDESEN ÚJ TÁMOGATÁST IGÉNYELHETNEK a termelői csoportok, ami azért is aktuális, mert lejár ötéves dotációs periódusuk. Az agrártárca áthangolja hozzájárulási rendszerét. F orgács Barnabás, az FVM közösségi ügyekért felelős szakállamtitkára elmondta, hogy az új rendszer kialakítását követően a termelői csoportoknak az eddiginél magasabb színvonalú szakmai feltételeket kell teljesíteniük. Ezek között megtalálható legalább két termelői csoport összeolvadása, az árbevétel vagy a taglétszám emelése. A termelői csoportokat 2004 és 2006 között a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven (NVT) keresztül támogatta 7,4 milliárd forinttal az Európai Unió és a magyar kormány, míg 2013-ig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) I. tengelyében különítettek el számukra forrásokat, összesen húszmilliárd forintot. Jelenleg 245 termelői csoport rendelkezik állami elismeréssel, taglétszámuk 17 800 fő, többségük természetes személy. A legtöbb csoportot Baranya, Bács- Kiskun, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében találhatjuk. Két évvel ezelőtt a termelői csoportok árbevétele meghaladta a 210 milliárd forintot. Jelenleg a vissza nem térítendő, átalányösszegű támogatásban, melynek mértékét uniós rendelet határozza meg, a termelői csoport az állami elismerésének napját követő öt éven keresztül részesülhet. A támogatás értékének felső határa egymillió euró - azaz árfolyamtól függően mintegy 250-300 millió forint -, termelési értéket produkáló termelői csoport esetében az első és második évben forgalmazott termékek utáni bevétel 5-5 százaléka, a harmadik évben 4, a negyedikben 3, az ötödik évben pedig 2 százaléka lehet. Megjegyzendő, hogy e támogatásokban nem részesülhetnek a dohány- és a halágazatban működő termelői csoportok, illetve a zöldség- és gyümölcságazatban tevékenykedő termelői értékesítő szervezetek. Utóbbiak - az úgynevezett tészek más ÚMVP-jogcím keretében igényelhetnek támogatást. (X) Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága támogatásával. ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFTRESZTÉS PROGRAM