Szabad Föld, 2009. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)

2009-03-13 / 11. szám

Gazdálkodás Tejet és veszteséget fejnek Hárommillió éjszaka A TAVALY ÉV VÉGIHEZ HASONLÓ demonstrációt helyeztek kilátásba a válságban lévő tejtermelők. Felszólítják a kormányt és Brüsszelt: azonnali intézkedésekkel javítsanak a helyzeten, hogy ne tűnjön el a tehén Közép-Európából. C­sak összefogással tehetnek valamit az unióban az újonnan csatlakozott or­szágok. Ezért elképzelhető, hogy a magyar, tejtermelőkkel egy időben, összehangoltan szerveznek tiltakozó akciókat Szlovákiában és Csehországban. A régióban ugyanis tarthatatlan a helyzet: mindenhol a nyugati, nyomott árú tejet és tejter­mékeket forgalmazzák a boltok, le­szorítják és tönkreteszik a helyi tej­­feldolgozást és tehenészeteket. Mindez a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsé­gének (MOSZ) ülésén hangzott el, ahol a megyék küldöttei számoltak be a kialakult tejpiaci helyzetről. Itthon 45-68 forint között válto­zik a tej átvételi ára, ami egy éve még 90-95 forint volt, november­ben pedig 65-70 körül alakult. Az önköltség átlagosan 75 forint, vagyis a tehenekből nemcsak tejet, hanem veszteséget is fejnek a tehe­nészek. Nem is bírják már sokan: vágóhídra viszik az állományt, sze­rencsésebb esetben vevőt találnak rá. No nem magyart: ukrán és orosz felvásárlók viszik az állatokat. Az orosz kormány ugyanis elhatározta, hogy rövid időn belül önellátóak lesznek tejből. Viszik a teheneket az olaszok is, mert sok magyarországi telep olasz tulajdonban van, s a mostani gondokat megunva tulaj­donosuk inkább hazaköltözteti a jó­szágait, ott ugyanis megéri tejet ter­melni. Eddig összesen 11 ezer vem­hes üsző - a jövő tejelő tehenei - hagyta el az országot. Nem jobb a helyzet Szlovákiá­ban sem. Az ottani tejtermelők képviselője a MOSZ ülésén ugyan­azokról a gondokról számolt be, mint magyar kollégái. Náluk akad olyan termelő, akitől csak 30 fo­rintnak megfelelő áron akarják át­venni a tejet. A mostani problémát nem a szlovák vagy a magyar tehe­nészek okozzák, de nem is a tej­ipar. Ezt Brüsszel okozta, és csakis ő tudja megoldani. Két éve meg­emelte a termelési kvótákat, s az­óta uniós szintű túltermelés van, amely tönkreteszi a kis, újonnan csatlakozott államok tejpiacát — ál­lapították meg a Magyar Agrárka­mara szakemberei. Itthon ugyanis annyi tejet ter­mel az ágazat, mint a hazai fo­gyasztás, csakhogy erre rárakódik még a kínálat 30 százalékát kitevő import, melyet a nagy áruházlán­cok bonyolítanak le. És itt kezdő­dik minden probléma! A szakértők sem értik, miként lehet itthon lite­renként 108 forintért kínálni azt a német tejet, amelyet 80 forintért vesznek meg a tehenésztől? A do­boz ára 25 forint, és ott van még a kereskedő haszna is. Hová tűnik a feldolgozási, raktározási, szállítási költség? S felvetődik a kérdés: va­jon miként lesz a 45-68 forintért felvásárolt magyar tejből 200-243 forintért kínált portéka a boltok­ban, amikor a tejipar átlagosan 135 forintért adja át azt a kereskede­lemnek? Miért pakol a nagy élel­miszerláncra 100 forintot rá a ma­gyar termékre? Csak nem azért, mert ezzel kompenzálja az im­porttej - német, holland, lengyel, szlovák, cseh - nyomott árából fa­kadó veszteséget? Mert tény, hogy annyiba kerül az importtej, mint amekkora árrést alkalmaznak a ke­reskedők a magyar tejnél. Míg egy év alatt a tej felvásárlá­si ára 33 százalékkal esett vissza, addig az az ár, amelyen a tejfeldol­gozók átadják az árut a kereskede­lemnek, 14 százalékkal csökkent, s a fogyasztói árak a literes dobozos tej esetében csupán 7 százalékkal mérséklődtek. Vagyis a tejfelvásár­lási ár csökkenésének legnagyobb haszonélvezője továbbra is a ke­reskedelem. Ezt a folyamatot meg kell állítani, méghozzá azonnal - hangzott el a MOSZ ülésén. Erre pedig csak az EU képes. Ezért a cseh, szlovák és magyar termelők összefogva szólítják fel saját kor­mányaikat, hogy követeljék ki Brüsszeltől a tejkvóták csökkenté­sét, az intervenciós felvásárlás be­indítását és a kifizetés előrehozá­sát. Emellett az MOSZ követeli a kormánytól, hogy a másfél hónap­ja bejelentett, tervezett tejpiaci in­tézkedéseit tegye meg a legrövi­debb időn belül. A tej­ágazat válsága miatt felújít­ja tevékenységét az ágazati de­monstrációs bizottság - döntött a MOSZ. Eljuttatják az agrártárcához és a miniszterelnöknek javaslatai­kat, és amennyiben nem kapnak ér­demi segítséget, erőteljes demonst­rációt szerveznek. D. Horváth György Mostanában 45-68 forintért veszik meg a tejet tőlük, de 75 forintjukba kerül ­ Ú­jabb lendületet vehet a falusi tu­rizmus, miután több szervezet összefogásával megalakult az Ide­genforgalmi és Kulturális Vidéki­ fa­lusi Érdek-képviseleti Ernyőhálózat (IKUVEH). A kovász szerepét a Falu­si és Agroturizmus Országos Szövet­sége (FATOSZ) vállalta magára. Csizmadia László, a szövetség el­nöke elmondta, hogy az ernyőháló­zat konzorciumként működik, ahol a partnerszervezetek megőrzik önálló­ságukat, de közösen többet érhetnek el, mint eddig. A FATOSZ felismerte, hogy a falusi turizmus programkíná­latának bővítéséhez fontos az együtt­működés azokkal a civil szervezetek­kel, amelyek a vidék érdekeiért, fejlő­déséért ténykednek. Már konkrét eredményei vannak például a Biokul­túra Egyesülettel, a Lovasturisztikai Szövetséggel, a Borutak Szövetségé­vel és a Népművészetek Szövetségé­vel közösen indított megmozdulá­soknak. Szoros az együttműködés a Tourinform-irodákkal is, melyek se­gítenek a szálláshely-katalógusok, eseménynaptárak terjesztésében. A konzorcium munkáját a jövő­ben a TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) pályázaton nyert 26 millió forint is segíti majd. Ebből a soknak nem mondható összegből főleg a közös megjelenésre, kiad­ványokra, honlapfejlesztésre, illet­ve szakemberek továbbképzésére, nyelvtanulásra költenek majd. Az egyedülálló kezdeményezést és együttműködést üdvözölte Kovács Miklós turisztikai államtitkár is, aki szerint a belföldi turizmusnak a gaz­dasági válság miatt még nagyobb szerepe lehet. Sokan valószínűleg nem tudják megfizetni a drága kül­földi utakat, ezért itthon maradnak, így elképzelhető, hogy a falusi szál­láshelyeken eltöltött, tavalyi 3,1 mil­lió vendégéjszaka inkább növekszik, mint csökken. P. J. 2009. március 13.Szabad Fülő A magyar vidék lapja | Segítség társult termelőknek RÖVIDESEN ÚJ TÁMOGATÁST IGÉNYELHETNEK a termelői csoportok, ami azért is aktuális, mert lejár ötéves dotációs periódusuk. Az agrártárca áthangolja hozzájárulási rendszerét. F­ orgács Barna­bás, az FVM közösségi ügye­kért felelős szak­államtitkára el­mondta, hogy az új rendszer kialakítását követően a termelői csoportoknak az eddiginél magasabb színvonalú szakmai fel­tételeket kell teljesíteniük. Ezek kö­zött megtalálható legalább két ter­melői csoport összeolvadása, az ár­bevétel vagy a taglétszám emelése. A termelői csoportokat 2004 és 2006 között a Nemzeti Vidékfejlesz­tési Terven (NVT) keresztül támogat­ta 7,4 milliárd forinttal az Európai Unió és a magyar kormány, míg 2013-ig az Új Magyarország Vidék­­fejlesztési Program (ÚMVP) I. tenge­lyében különítettek el számukra for­rásokat, összesen húszmilliárd fo­rintot. Jelenleg 245 termelői csoport rendelkezik állami elismeréssel, taglétszámuk 17 800 fő, többségük természetes személy. A legtöbb csoportot Baranya, Bács- Kiskun, Hajdú-Bihar és Jász-Nagy­­kun-Szolnok megyében találhatjuk. Két évvel ezelőtt a termelői csopor­tok árbevétele meghaladta a 210 mil­liárd forintot. Jelenleg a vissza nem térítendő, átalányösszegű támogatásban, melynek mértékét uniós rendelet határozza meg, a termelői csoport az állami elismerésének napját kö­vető öt éven keresztül részesülhet. A támogatás értékének felső hatá­ra egymillió euró - azaz árfolyam­tól függően mintegy 250-300 mil­lió forint -, termelési értéket pro­dukáló termelői csoport esetében az első és második évben forgal­mazott termékek utáni bevétel 5-5 százaléka, a harmadik évben 4, a negyedikben 3, az ötödik évben pedig 2 százaléka lehet. Megjegyzendő, hogy e támoga­tásokban nem részesülhetnek a do­hány- és a halágazatban működő termelői csoportok, illetve a zöld­ség- és gyümölcságazatban tevé­kenykedő termelői értékesítő szer­vezetek. Utóbbiak - az úgynevezett tészek­­ más ÚMVP-jogcím kereté­ben igényelhetnek támogatást. (X) Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága támogatásával. ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFTRESZTÉS PROGRAM

Next