Szabad Föld, 2009. július-december (65. évfolyam, 27-53. szám)

2009-12-11 / 50. szám

Szabad föld2009. december 11. – A magyar vidék lapja ÉLELMISZER-CÍMKÉZÉS. A fogyasz­tókat egyre inkább érdekli az élelmi­szerek származása, minősége és táp­értéke. Az erre vonatkozó informáci­ók közlésére ma még egyelőre csak a csomagoláson található címkék szolgálnak. Ám az ezeken található információk tartalma, jogi szabályo­zása bonyolult, sokat vitatott kérdés. Idén októbertől új csomagolása van az uniós élelmiszereknek. Az új sza­bályozás szerint a gyártó köteles fel­tüntetni a csomagolás elülső oldalán az élelmiszer kalóriatartalmát, s hogy ez milyen viszonyban áll az ajánlott napi szükséglettel. A csoma­golás hátoldalán kötelező feltüntetni a tápértékre vonatkozó alapadato­kat, a fehérje-, zsír-, szénhidrát-, nyersrost- és cukortartalmat. Ezek mind olyan információk, melyek egyre inkább foglalkoztatják a tuda­tos vásárlókat. Az iskolában is erő­södő környezeti nevelés hatására ezek ma már a fiatal generáció szá­mára sem ismeretlen fogalmak. MIKULÁS ÉS A PÁLINKA. A Magyar Pálinka Napján, december 6-án a Pálinka Lovagrendnek a győri Szent Miklós-templomban rendezett ün­nepségén Magyar Pálinkáért Érdemrenddel tüntették ki Gráf József mezőgazdasági minisztert, aki az utóbbi években sokat tett a kiváló párlatok népszerűsítéséért. Törvényt hoztak a pálinkáról, és egy sor szervezet - közöttük a Pálinka Nemzeti Tanács - dolgozik azon, hogy a világ legjobb itala magyar nemzeti szimbólum legyen, mint a skótoknak a whisky, a franciáknak a konyak, az olaszoknak a grappa. Van is rá esély, hiszen Budapesten harmadszor került sor az FVM törté­nelmi boltívei alatt a Pálinka Árkádiára. Hatalmas érdeklődés kö­zepette kínálták italaikat az ország legjobb kereskedelmi főzdéi. TÖRLEY-VITA. Az eladáshoz az eladó akarata is kell, szögezte le Kemendy László, a Balatonboglári Borgazda­ságot (BB) tulajdonló Törley Pezs­gőpincészet Kft. ügyvezetője, aki Móring József Attila Fidesz-KDNP országgyűlési képviselő felvetéseire reagált. Móring arról beszélt, hogy a BB-nek a gazdák kezébe kell kerül­nie. Elképzelései szerint a visszavá­sárláshoz az egykori vételár jelent­hetné a kiindulási alapot, melyet azt megelőzően fizettek a gazdaságért, hogy a cég a Henkell Et Söhnlein Hungária Kft. cégcsoport tagja lett. A Fidesz-KDNP jelöltje úgy gondol­ja, hogy a Magyar Fejlesztési Bank konstrukcióinak segítségével, állami ráfordítás nélkül lehetne „visszasze­rezni” a BB-t. Ez nem lehet téma, mert az eladás fel sem vetődött - fejtegette Kemendy, aki nem érti, miért röppennek fel időről időre ha­sonló ötletek. A törekvés azért is furcsa, mert éppen a boglári borvi­dék az, ahol a gazdák biztonságát szerződés garantálja, ami az orszá­gosnál jóval kedvezőbb helyzetet teremt. A Törley jogelődje a borvi­dék területének egyharmadára, több mint ezer hektárra kötött tízéves, 2012 végéig érvényes szerződést a szőlő felvásárlásáról. TOURINFORMÁTOROK. A Tour­­inform Szövetség, illetve a Fa­lusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (Fatosz) januárban újra elindítja a 2001-ben nagy sikert aratott tourinformátor­­képzést és -továbbképzést. Ennek célja, hogy jól felkészült szakemberek dolgozzanak a Tourinform irodahálózatban és a falusi vendéglátásban. A kép­zésre december 14-ig lehet je­lentkezni, a jelentkezési lap le­tölthető a Fatosz és a Tour­inform Szövetség internetes ol­daláról: www.tourinform.hu és www.falusiturizmus.eu; e-mail: ifoint@kvifk.kgf.hu; fax: 06-1/268-0592 vagy 06-1/352- 9804 Közös nedű Hagyománnyá vált a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidéken, hogy a tele­pülések polgármesterei közös bort készítenek. Pontosabban nem ők, ha­nem a Tokaj Kereskedőház Zrt. borá­szai. Idén a 27 polgármester telepü­lésenként két mázsa szőlőt és 20 kiló aszút adott le. Az ötlet Nyikos István­tól, a Magyar Borok Háza vezetőjétől származik, szerinte a Polgármesterek Bora a tájegység összefogásának szimbóluma. Hét éve minden ősszel összeadják az alapanyagokat, s hogy abból milyen bor lesz, már nem raj­tuk, hanem szőlőjük­ aszújuk minő­ségén és a kereskedőház szakembe­rein múlik. Nos, az idei közös nedű különösen jó lesz, mert az időjárás kedvezett a szőlőnek. Európai agrárhírek Tanyasi ízek városiaknak is EGÉSZSÉGES TANYASI ÉLELMISZER, magyar termék - ez áll azon a védjegyen, amelyet a napokban vett lajstromba a Magyar Szabadalmi Hivatal. Karácsony előtt megnyílik az első olyan üzlet, ahol ezek a termékek megvásárolhatók. A boltot a főváros egyik legnagyobb lakótelepén, a Havannán nyitják meg. Kezdetben zöldséget és gyümölcsöt árusítanak, majd egyre többféle élelmiszert. A tervek szerint néhány hónap alatt további négy-öt ilyen üzlet nyílik Budapesten. A tanyán termelt élelmiszerek a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének kérésére kaptak véd­jegyet. Az igényt jelzi, hogy amikor az egyesület elnöke, Balogh József egy tévéműsorban e termékekről beszélt, nagyon sokan érdeklődtek a részletekről. Bár a felmérések sze­rint a magyar vásárlók nagy része a minőségnél fontosabbnak tartja az olcsóbb árat, a jó minőségű ma­gyar termékek iránt egyre növek­szik a bizalom. E bizalmat pedig tovább erősítheti, hogy az üzletek­ben az áru mellett ott lesz a terme­lő neve, fényképe, címe, telefon­száma, e-mail címe (ha van) és a származási hely, a termesztési, tar­tási körülmények rövid leírása. A tanyai termékekhez persze nemcsak a legnagyobb piacnak te­kintett Budapesten - és idővel egyre több városban - lehet hozzá­jutni, hanem akár a helyszínen is. Például úgy, hogy valaki felül a Havanna-lakótelepi üzlet elől in­duló buszra, s egy kirándulás kere­tében kóstolót kap a megvásárol­ható élelmiszerekből a tanyán. Ha tetszenek neki az ízek és a porta, a gazdaság, a környezet, rokonszen­ves a család, máskor is visszatérhet ide, így aztán nemcsak fogyasztója lesz a tanyasi bontott csirkének, pulykának, libának, kolbásznak, hurkának, hanem kapcsolatok szö­vődnek, barátságok köttetnek. A Magyarországi Tanyákon Élők Egyesülete nagybani piac nyitását is tervezi a Kecskeméttől húsz kilo­méterre levő Fülöpházán, melynek 970 lakójából 580-an ma is tanyán élnek. Vásárolhatnak itt a nagyba­ni kereskedők és a fogyasztók egy­aránt. A piac működtetői gondos­kodnak a minőség-ellenőrzésről is, hiszen az egészséges tanyasi élel­miszer védjegy nem csak lehetősé­get, hanem követelményeket is je­lent. A legnagyobb veszély - mint minden védjegy esetében -, hogy valakik kijátsszák e követelménye­ket. Ez rengeteget árthat a többi termelőnek is, gondoljunk csak arra, milyen kárt okozott a paprika, a méz vagy a bor hamisítása a tisz­tességes termelőknek. Az egészséges tanyasi élelmi­szerek ára ma még nem vetekedhet a biotermékekével - ezek termelé­séhez is legideálisabb helyszín a tanya -, de hosszabb távon tisztes­séges jövedelmet adhat. Nyugat- Európában ez jól látható, a távoli országok sokat utaztatott, bizony­talan eredetű termékeivel szemben igen népszerűek a biztonságos kör­nyezetből származó helyi termékek. Ez az árakban is megmutatkozik. Az élelmiszer-termelésben ha­zánkban a kis- és közepes vállalko­zások, a családi gazdaságok számá­ra a tájra, a régióra jellemző, egye­di igényeket is kielégítő, nagy hoz­záadott értékű termékek előállítása jelentheti a jövőt - állapította meg Gyaraky Zoltán. Az FVM élelmi­szerlánc-elemzési főosztályának vezetője elmondta: Franciaország­ban például, amely a világon a leg­több feldolgozott élelmiszert állítja elő és élelmiszerexportban a máso­dik, a termékek 70 százalékát jól szervezett kis- és közepes vállalko­zások termelik. Piaci erejüket növe­li a szövetkezés, a közös fellépés. Erre törekszik a Magyarországi Ta­nyákon Élők Egyesülete is. Az egészséges tanyasi élelmiszerek si­kerének ez lehet a záloga. Dulai Sándor Akik hazai és házias ízekre vágynak, a tanyákon biztosan megtalálják HOSSZÚ IdŐ UTÁN a tanyavilág lélekszáma ismét növekedésnek indult hazánkban, főként a Duna-Tisza közén. A szigorodó környezeti köve­telmények ugyanis nagyobb településeken szinte lehetetlenné teszik bizonyos tevékenységek folytatását, ezért például az ország tojásmeny­­nyiségének több mint tíz százalékát adó kerekegyházi tojástermelők jó része ma már tanyán gazdálkodik. Élve a támogatási lehetőségekkel új beruházások kezdődtek másutt is a térségben, a Nagykőröshöz tartozó Esed-dűlői tanyán - ahol közgyűlését tartotta a Magyarországi Tanyán Élők Egyesülete - egy fél év alatt felépült fejőház szolgált erre jó pél­dával. Az élelmiszer-biztonság szempontjából tökéletes: a tej a tőgytől csővezetéken jut a zárt tartályba, így nem szennyeződhet. PIACI KORKÉP 50. December 24-én - a fenyővásár kivételével - minden árusítás szünetel. A karácsonyi ünnepeket követő első piaci nap: december 28-a, nyitás hajnali 2 órakor. December 31-től január 3-ig ismét zárva lesz a piac! Az ünnepek közötti munkanapokon a szokásos rend szerint működik. Addig viszont fokozott áruforga­lomra, többszörös árufelhozatal­ra és napról napra növekvő vá­sárlói érdeklődésre, dömpingre számítanak a Budapesti Nagybani Piac munkatársai. HÉT Termék Ft/kg Burgonya 47 - 70 Vöröshagyma 71 - 86 Sárgarépa 77-100 Petrezselyemgyökér 320 -400 Karalábé (db) 70 - 80 Karfiol 100 -130 Kelkáposzta 80 -100 Fejes káposzta 50 - 60 Fejes saláta (db) 92 - 117 Kígyóuborka 260 - 310 Paradicsom 250 -350 Fehér paprika 300 -500 Szárazbab (fehér) 280 -480 Alma 80 -150 Körte 200 -320 Csemegeszőlő 360 - 550 Banán 220 -250 Narancs 180 -300 Citrom 240 -290 Tojás (db) 27 - 30 Termesztett gomba 400 - 600

Next