Szabad Föld, 2012. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
2012-11-09 / 45. szám
SZERENCSE badarságot álmodni, - tartja Krúdy Gyula Álmoskönyve. Mostanában hosszabbodnak az éjszakák, így egyre több időnk jut az alvásra és a közben látott képek megfejtésére is. Régóta töprengenek rajta az emberek, milyen üzenetet hordoznak az álmok, amelyek olykor remek ötleteket is sugallhatnak. Csak az a baj, hogy reggelre többnyire elfelejtjük őket... Az álmok az istenek segítő Álmunkban magunkkal beszélgeszándékú üzenetei véltünk, csak éppen képekben. A kiadós ték hajdan az egyiptomi alvás segít legyűrni a napi gondokatak. Gilgamest, a babiloni bajokat, lezárni a múltat, méghozzá királyt is ezen az úton értesítették az kíméletesen: ha valaki megbántott, égiek, hogy gonosz dolog sanyargat- vérig sértett minket, akkor általában ai férfi alattvalóit, főleg, ha éjjelre a nem ő „kísért” álmainkban, hiszen feleségüket is kölcsönveszi. Ez a legtalán nyugtalanul felriadnánk, harégibb ismert, agyagtáblára leírt nem egy hozzá hasonló, de még elviálom. Ugyancsak isteni látomás jelelhető személy. Megesik azonban, lent meg álmában az ősmagyar tu- hogy a nagy megrázkódtatásokon túl-eredetmonda szerint Emesének, átesett áldozatok éjszakáról éjszaka- Ügyek vezér feleségének. Egy turulra újraálmodják a megrendítő jelenemadár szállt le rá, s teherbe ejtette eteket. A tudósok úgy vélik, ilyenkor méhéből forrás fakadt, s megsejtette, az álom nem tudja ellátni a feladatát, hogy dicső királyoknak lesz az anyja, nem képes „hatástalanítani" és a fel Látomása rabul ejtette, így a megledés homályába küldeni a nyugtalaszülető fiát elnevezte Álmosnak. (Az ajtó emléket. Az alváskutatók megalmus szó latinul azt jelenti: szent.) becsülték: egy 70 éves ember átlaga- Szent Ágoston viszont viaskodott álsan 23 esztendőt alszik át, s ebből maival, szégyellte őket, mivel élete nagyjából 6 éven át álmodik, nek azt a korszakát idézték, amikor Az éjszakai pihenés azért is rendkicsapongóan élt és nem gondolta kívül fontos, mert a szervezet ekkor megtérésre. Csoda-e, hogy mások is tartja karban az immunrendszert, akadtak, például Luther Márton, akik újítja meg a szöveteket, raktározza az ördög mesterkedésének tartották el az energiát - s az álom pedig az álmokat? egyfajta lelki „salaktalanítás”. Ezzel Az álomfejtés a középkorban függhet össze, hogy sokak szerint az vált veszélyessé, mivel boszor- éjszaka képei a maguk szimbólukányságnak tartották, s hamar maival előre jelezhetik a betegségáglyára juthatott a művelőjéyeket. A régi görögök olyannyira Freud viszont az 1800-as évek hittek az álmok gyógyító erejében, végén úgy gondolta: „Az álomfej- hogy több száz templomban a pácit és az a királyi út, amellyel a szellem tudattalan működése megfejt- Emese álmaaranyozott éremhető.” Miután a híres neurológus a honfoglalás emlékére) pszichiáter fellebbentette a fátylat az álmok titkáról, úgy látta: azokban főleg kielégítetlen, elfojtott szexuális vágyaink jelennek meg - szalonképes formában, de még így is megbotránkoztató elemekkel. Érdekes módon nemcsak az ember lát álmokat, hanem jellemző ez más melegvérű gerincesekre is. Freud elmélete szerint a macskák valószínűleg egerészésről, a libák meg kukoricáról álmodnának - bár eddig még egyikük se számolt be róla... ennek - hosszas tisztulási szertartások után - rituális alvásra hajthatták a fejüket. Az se zavarta őket, hogy a szentély padlóján kígyók tekergőztek - ők leheveredtek a földre és elszundítottak. Egy biztos: álmodni egészséges, és tán még a rémálmok is a lelki nagytakarítást szolgálják. A magyar származású angol író, Tibor Fischer például így cselezi ki a stresszt és a felesleges aggodalmakat .Amikor nagyon elegem van mindenből, öntudatlanságba menekülök, elalszom. Egy fillérbe sem kerül, s mire fölébredsz, addigra akár meg is változhat a helyzet.” Palágyi Edit Pablo Picasso - Az álom, 1932 ÉJSZAKAI SUGALLATOK „Nem történik olyan, amit ne előzne meg egy álom" - állapította meg a Pulitzer-díjas Carl Sandburg, aki megírta a merénylő golyójától elhunyt amerikai elnök, Abraham Lincoln (1809-1865) életrajzát. Nem csoda, hogy a szerző hitt a jósló álmokban, hiszen Lincoln is megálmodta a saját halálát. Erről másnap beszámolt a testőreinek. Miután lefeküdt, hangos zokogást hallott, majd amikor teremről terembe járva megkereste a hang forrását, megrendítő látvány fogadta: egy ravatal előtt állt. Megkérdezte az egyik katonától, ki halt meg a Fehér Házban. Az elnök - szólt a válasz -, egy merénylő ölte meg. Lincoln rémálmát mégsem vették komolyan, mivel búskomor embernek ismerték, s úgy gondolták, megint csak valami kitalált morbid történettel jött elő. Másnap este a színházi páholyban pedig valóban eldördült a gyilkos lövés - s a testőre nem állt az elnök mellett... Egyesek természeti katasztrófákat, mások közeli hozzátartozóik végét sejtik meg álmukban, de az álmok ennél derűsebb dolgokat is képesek előrevetíteni. A művészek gyakran ihletet merítenek a pihenés közben látott képekből, sőt a világhírű rendező, Ingmar Bergman elmondta: jó előre kockáról kockára megálmodta egyik filmjét. Egy indiai matematikus pedig azt állította, hogy remek ötleteit álmában egy hindu isten sugallja neki. A hadvezérek is számíthattak efféle segítségre: Hannibált álmában az istenek színe elé idézték, s Jupiter, a római isten adott rá parancsot, hogy megtámadja Rómát. Elias Howe, a varrógép feltalálója éjszakai pihenése közben jött rá, hogyan is tökéletesíthetné a szerkezetet: álmában vad táncot járó Vad táncot járó bennszülöttek bennszülötteket látott, akik lándzsákkal szurkálták a földet. Fegyverük végén apró lyuk volt - innen jött az ötlet, hogy hova is kéne befűzni a cérnát a varrógép tűjén. Friedrich August Kekulé német kémikus állítólag úgy fejtette meg a benzol molekula felépítésének titkát, hogy álmodozva szemlélte a kígyóként tekeredő, ficánkoló szénláncot. Az egyik forgó kígyócska a saját farkába harapott, így ráébredt: a benzolban a szénatomok gyűrűket formáznak. A tudós tanácsa: „Álmodjunk többet, s akkor talán rátalálunk az igazságra!"