Szabad Föld, 2013. július-december (69. évfolyam, 27-52. szám)

2013-12-20 / 51-52. szám

44ABC ANYANYELVI ORJARAT Minket vagy bennünket? GRÉTSY LÁSZLÓ Érdekes kérdést kap­tam a napokban Né­meth Vilmosné bu­dapesti levélírónktól. A címbeli kérdésre vonatkozó részt idé­zem is belőle: „Nagyon régen foglal­koztat ez a kérdés: a minket és a tite­ket miért ment ki a divatból? Lépten­­nyomon ezeket hallom, olvasom, lá­togass meg bennünket, üdvözöllek benneteket. Még a római katolikus szentmisén is így adnak áldást: Áld­jon meg benneteket a mindenható Isten! Miért nem titeket? Szerintem a bennünk szónak egészen más a sze­repe: bennünk lakik a jó, csalódtam bennetek stb.” A személyes névmások ragozása és névutózása egy kissé más, mint általában a névszóké. Azt mondha­tom, hogy a földtől vagy az ég alatt, de az éntől, te alatt forma helyett ez a szokásos: tőlem, alattad, illetve a személyes névmással együtt így: én­­tőlem, te alattad. Ezt a teljesebb for­mát azonban jobbára csak akkor használjuk, ha szembeállítás vagy más ok, pl. különleges hangsúly, erős nyomaték ezt kívánja meg. Egy példa: Ne énfelém, hanem magad felé irányítsd a hősugárzót! A bennünket, benneteket formák megszilárdult rágós alakok. Alapsza­vuk a benn határozószó. A szótőhöz csatlakozó -ank és -tek többes szám első és második személyű személy­rag, a -t végződés pedig a tárgyeset ragja. Ezek a bennünk(et), benne­tek (et) alakok egyáltalán nem új fej­lemények, hanem már évszázadokkal ezelőtt megvoltak. A bennünk és a bennetek formák kezdetben részelő jelentésű (latin eredetű szóval partitivusi) alakok voltak, azaz jelen­tésük ez volt: 'közülünk', közületek’, de már ugyancsak évszázadokkal, sőt inkább egy évezreddel ezelőtt kiala­kult „minket’ és 'titeket' jelentésük is, mind tárgyraggal kiegészített, mind a nélküli formában. Ez a magyarázata annak, hogy a többes számú mi és ti személyes névmás tárgyragos alakja egyaránt lehet minket és bennünket, illetve titeket és benneteket, de az utóbbiak inkább csak hangsúlytalan helyzetben szokásosak. Levélírónk téved, amikor úgy véli, hogy a minket és a titeket már ki­ment a divatból. Megnyugtatására az internet Google programján megnéz­tem a kérdéses formák használati arányát. A minket alakra a számító­gép csaknem nyolc és fél millió talá­latot adott, a bennünketre ellenben másfél milliónál is kevesebbet, vagy­is a minket csaknem hatszoros túl­súlyban van a másikhoz viszonyúva. Egyébként előfordul a kettőt egye­sítő tiberneteket forma is, de elenyé­sző számban; az általam választott időpontban 431 adatot jelzett a gép. Szemléltetésül, íme, egy sor Győry Dezsőnek Újarcú magyarok című ver­séből: „Marokra kaplak ti benneteket a magyar élet tépett peremén.” 2013. december 20. ♦ A vidék családi hetilapja DECEMBERI-JANUÁRI JELES NAPOK (20-2.) 22 Sok alkotónak nehéz sors jut osztályrészéül, EBÉI ami többnyire beágyazódik művészetébe is. Az 1943-ban született Petri György költő is megvívta har­cait a hatalommal a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben. Versei javarészt szamizdat kiadványokban és külföldön jelentek meg. A rendszerváltás után József Attila- és Kossuth-díjat kapott. 56 évesen hunyt el. Emlékét két rövidke költeményével idézzük meg: Rákosi Mátyás selymes hajfürtjei / a rózsás kis tappan­­csa, / első botladozási... / Végsősoron: neki is / kellett, hogy legyen anyja. / Az ember csak később lesz / R. M. Művek. (Ellágyulás) - „Ne szólj szám, nem fáj fejem." / De akkor meg minek / a fej, a száj? (Mentál­higiéniai A számítógép atyja: ki volna más, ha nem magyar ember? Neumann János Budapesten született 1903- ban. Tudását a híres fasori evangélikus főgimnázium­ban alapozta meg, majd Zürichben vegyészmérnöki, Budapesten pedig matematikusi diplomát szerzett. 1930-ban tanítani hívták Amerikába, John von Neu­mann néven Princetonban világhírű kollégák között dolgozott. Az atomprogramban végzett matematikai kutatásai során kezdett el foglalkozni a nagysebességű elektronikus számítások lehetőségével, úttörő szerepet játszott az elektronikus számítógépek logikai tervezé­sében. A Neumann-elvek alapja: a kettes számrendszer alkalmazása, a memória, a programtárolás, az utasítá­si rendszer. Élete 53 éve alatt a tudomány halhatatlan­jai sorába emelkedett. 1­ Újévkor, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél; ha G3WM piros a hajnal, szeles esztendő várható; ha olvad, sok szőlő terem. Újév napjának népies neve kis­karácsony: szokás volt házról házra járva jókívánságo­kat mondani, cserébe alma és dió dukált. Rizst, babot, lencsét, borsót enni sok pénz érkeztét jelenti. 28 Hatvan esztendeje zongorista szülők gyermeke­­^ém ként született a francia Richard Clayderman (ere­deti nevén: Philippe Pagés), napjaink világszerte ismert zenésze, „a romantika hercege” (e titulust Nancy Reagan­tól, Amerika egykori First Ladyjétől kapta). Koncertjein a klasszikus, nép-, film- és könnyűzene népszerű darabjait szólaltatja meg a zongoráján. Több tízmillió eladott ko­rongja között 267 arany- és 70 platinalemez sorakozik. 24 Karácsony éjszakáján, ha esik földre hó, az re­­^3t­ménységet ád, hogy lészen minden jó.­­ Ádám és Éva - az első emberpár névnapja. Ádámot - kinek héber neve embert jelent - az ószövetségi teremtés­mítoszban az Úr a maga képére és hasonlatosságára al­kotta, s lett az emberiség ősatyja. Éva - akit Ádám bor­dájából teremtett az Úr - nevének eredeti héber jelentése: élet, életet adó. Mennyi szállóige ered kettejüktől! íme: paradicsomi állapot; édenkert; oldalborda; tudás fája; tiltott gyümölcs; ádámkosztüm; ádámcsutka; Ádámnál és Évánál kezdi a történetét... 23 A honi vándorszínészet nagyasszo­­nya, az első magyar opera-énekesnő, Déryné Széppataki Róza (eredeti nevén: Schenbach Rozália) 220 esztendeje született Jászberényben. 17 évesen mutatkozott be Pesten a Hamletben. Járta az országot, majd 1813-ban Kolozsvárra szerződött, harminc­éves korára neve, mint az első magyar prima­donnáé, fogalommá vált. Az évek során pesti és erdélyi társulatok, fellépések váltották egy­mást, mígnem 1847-ben elköszönt a színpad­tól. 1848-tól 1872-ben bekövetkezett haláláig Miskolcon élt, ott írta híres Naplóját is. 30 Arisztokrata, különc, realista, haladó szellemű valóságos belső titkos tanácsos, író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színházi rendező, politikus, külügyminiszter. Hihetetlen, mennyi mindent megsért az 1873-ban Kolozsváron született Bánffy Miklós gróf személyiségében. 1913 és 1918 kö­zött a magyarországi állami színházak intendánsaként kiemelkedő érdemeket szerzett Bartók Béla műveinek színpadra állításában, így A kékszakállú her­ceg vára című operájának 1918-as bemutatójához Bánffy tervezte a díszlete­ket. 77 éves korában hunyt el Budapesten. Hétköznapi szakácsművészet WALTHER KLÁRA FRANCIA KONYHA MAGYAR SZÍVVEL FRANCIA KONYHA MAGYAR SZÍVVEL A borítón piros-fehér-zöld kakas áll bátran szemben a piros-fehér­­kék gall kollégával, és úgy tűnik, állja a sarat! Ha csak egyetlen bőröndnyi holmit vihetnénk ma­gunkkal, amikor máshova vet ben­nünket a sors, ezt a szakácsköny­vet feltétlenül csomagoljuk be, mert fölér egy egész polcnyi re­ceptgyűjteménnyel. A főzés filozó­fiája és a hétköznapok szakácsmű­vészete tárul föl benne előttünk, könnyen érthető és tanulható for­mában. Aki ezt a könyvet forgatja, rájön, hogy a konyhaművészet nem ördöngösség, s a bonyolult­ság nem más, mint egyszerű folya­matok következetes sorrendje. A leghétköznapibb ismeretekkel együtt titkok és mesterfogások válnak közkinccsé általa, és nem utolsósorban kifinomult, rafinált ízek varázslói lehetünk. Walther Klára, aki francia dip­lomatafeleségként szeretett bele a francia gasztronómiába, a francia konyha legjavából válogatott gyűjteményébe. Valamennyi re­ceptjét tucatszor kipróbálta, mi­közben saját ízlésére formálta őket, hozzájuk tett, s ahol szüksé­gesnek tartotta, egy picit magya­rosított. Persze csak annyira, mint ahogy egy kis fűszert csippentünk az ételbe, alkalmazkodva a hazai szokásokhoz és lehetőségekhez. Mint egykori kutató vegyész, Klára talán túl sokat is tudott az élelmi­szerekről és alapanyagokról, tudo­mányos alapossággal csiszolgatta receptes könyvét. Tökéletességre törekedett. Sajnos nem érhette meg, hogy készen lássa művét, amelybe beletette magyar szívét, s amit az igazi magyar konyha irán­ti szeretettel gondozott, hogy valamennyiünkkel megossza érté­kes tudományát. Ha ebből főzünk, nem fogunk csalódni! (Geopen Könyvkiadó) ÉS MÉG 21. 60 éves Schiff András Kossuth-díjas zongoraművész. 22. Ad­vent 4. vasárnapja, a kereskedelemben aranyvasárnap. 25.195 éve csendült fel először a Csendes éj (Stille Nacht) karácsonyi dal Ausztriában. 26. 120 éve született Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt vezetője, a Kínai Népköztársaság első kormányfője. (+1976) 1.95 éve született Jerome David Salinger amerikai író, a világsikerű Zabhegyező kisregény szerzője. (+2010) 2. 70 éves ifj. Fazekas Lajos nádudvari fazekas, a Népművészet Mestere.

Next