Szabad Föld, 2013. július-december (69. évfolyam, 27-52. szám)
2013-12-20 / 51-52. szám
44ABC ANYANYELVI ORJARAT Minket vagy bennünket? GRÉTSY LÁSZLÓ Érdekes kérdést kaptam a napokban Németh Vilmosné budapesti levélírónktól. A címbeli kérdésre vonatkozó részt idézem is belőle: „Nagyon régen foglalkoztat ez a kérdés: a minket és a titeket miért ment ki a divatból? Léptennyomon ezeket hallom, olvasom, látogass meg bennünket, üdvözöllek benneteket. Még a római katolikus szentmisén is így adnak áldást: Áldjon meg benneteket a mindenható Isten! Miért nem titeket? Szerintem a bennünk szónak egészen más a szerepe: bennünk lakik a jó, csalódtam bennetek stb.” A személyes névmások ragozása és névutózása egy kissé más, mint általában a névszóké. Azt mondhatom, hogy a földtől vagy az ég alatt, de az éntől, te alatt forma helyett ez a szokásos: tőlem, alattad, illetve a személyes névmással együtt így: éntőlem, te alattad. Ezt a teljesebb formát azonban jobbára csak akkor használjuk, ha szembeállítás vagy más ok, pl. különleges hangsúly, erős nyomaték ezt kívánja meg. Egy példa: Ne énfelém, hanem magad felé irányítsd a hősugárzót! A bennünket, benneteket formák megszilárdult rágós alakok. Alapszavuk a benn határozószó. A szótőhöz csatlakozó -ank és -tek többes szám első és második személyű személyrag, a -t végződés pedig a tárgyeset ragja. Ezek a bennünk(et), bennetek (et) alakok egyáltalán nem új fejlemények, hanem már évszázadokkal ezelőtt megvoltak. A bennünk és a bennetek formák kezdetben részelő jelentésű (latin eredetű szóval partitivusi) alakok voltak, azaz jelentésük ez volt: 'közülünk', közületek’, de már ugyancsak évszázadokkal, sőt inkább egy évezreddel ezelőtt kialakult „minket’ és 'titeket' jelentésük is, mind tárgyraggal kiegészített, mind a nélküli formában. Ez a magyarázata annak, hogy a többes számú mi és ti személyes névmás tárgyragos alakja egyaránt lehet minket és bennünket, illetve titeket és benneteket, de az utóbbiak inkább csak hangsúlytalan helyzetben szokásosak. Levélírónk téved, amikor úgy véli, hogy a minket és a titeket már kiment a divatból. Megnyugtatására az internet Google programján megnéztem a kérdéses formák használati arányát. A minket alakra a számítógép csaknem nyolc és fél millió találatot adott, a bennünketre ellenben másfél milliónál is kevesebbet, vagyis a minket csaknem hatszoros túlsúlyban van a másikhoz viszonyúva. Egyébként előfordul a kettőt egyesítő tiberneteket forma is, de elenyésző számban; az általam választott időpontban 431 adatot jelzett a gép. Szemléltetésül, íme, egy sor Győry Dezsőnek Újarcú magyarok című verséből: „Marokra kaplak ti benneteket a magyar élet tépett peremén.” 2013. december 20. ♦ A vidék családi hetilapja DECEMBERI-JANUÁRI JELES NAPOK (20-2.) 22 Sok alkotónak nehéz sors jut osztályrészéül, EBÉI ami többnyire beágyazódik művészetébe is. Az 1943-ban született Petri György költő is megvívta harcait a hatalommal a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben. Versei javarészt szamizdat kiadványokban és külföldön jelentek meg. A rendszerváltás után József Attila- és Kossuth-díjat kapott. 56 évesen hunyt el. Emlékét két rövidke költeményével idézzük meg: Rákosi Mátyás selymes hajfürtjei / a rózsás kis tappancsa, / első botladozási... / Végsősoron: neki is / kellett, hogy legyen anyja. / Az ember csak később lesz / R. M. Művek. (Ellágyulás) - „Ne szólj szám, nem fáj fejem." / De akkor meg minek / a fej, a száj? (Mentálhigiéniai A számítógép atyja: ki volna más, ha nem magyar ember? Neumann János Budapesten született 1903- ban. Tudását a híres fasori evangélikus főgimnáziumban alapozta meg, majd Zürichben vegyészmérnöki, Budapesten pedig matematikusi diplomát szerzett. 1930-ban tanítani hívták Amerikába, John von Neumann néven Princetonban világhírű kollégák között dolgozott. Az atomprogramban végzett matematikai kutatásai során kezdett el foglalkozni a nagysebességű elektronikus számítások lehetőségével, úttörő szerepet játszott az elektronikus számítógépek logikai tervezésében. A Neumann-elvek alapja: a kettes számrendszer alkalmazása, a memória, a programtárolás, az utasítási rendszer. Élete 53 éve alatt a tudomány halhatatlanjai sorába emelkedett. 1 Újévkor, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél; ha G3WM piros a hajnal, szeles esztendő várható; ha olvad, sok szőlő terem. Újév napjának népies neve kiskarácsony: szokás volt házról házra járva jókívánságokat mondani, cserébe alma és dió dukált. Rizst, babot, lencsét, borsót enni sok pénz érkeztét jelenti. 28 Hatvan esztendeje zongorista szülők gyermeke^ém ként született a francia Richard Clayderman (eredeti nevén: Philippe Pagés), napjaink világszerte ismert zenésze, „a romantika hercege” (e titulust Nancy Reagantól, Amerika egykori First Ladyjétől kapta). Koncertjein a klasszikus, nép-, film- és könnyűzene népszerű darabjait szólaltatja meg a zongoráján. Több tízmillió eladott korongja között 267 arany- és 70 platinalemez sorakozik. 24 Karácsony éjszakáján, ha esik földre hó, az re^3tménységet ád, hogy lészen minden jó. Ádám és Éva - az első emberpár névnapja. Ádámot - kinek héber neve embert jelent - az ószövetségi teremtésmítoszban az Úr a maga képére és hasonlatosságára alkotta, s lett az emberiség ősatyja. Éva - akit Ádám bordájából teremtett az Úr - nevének eredeti héber jelentése: élet, életet adó. Mennyi szállóige ered kettejüktől! íme: paradicsomi állapot; édenkert; oldalborda; tudás fája; tiltott gyümölcs; ádámkosztüm; ádámcsutka; Ádámnál és Évánál kezdi a történetét... 23 A honi vándorszínészet nagyasszonya, az első magyar opera-énekesnő, Déryné Széppataki Róza (eredeti nevén: Schenbach Rozália) 220 esztendeje született Jászberényben. 17 évesen mutatkozott be Pesten a Hamletben. Járta az országot, majd 1813-ban Kolozsvárra szerződött, harmincéves korára neve, mint az első magyar primadonnáé, fogalommá vált. Az évek során pesti és erdélyi társulatok, fellépések váltották egymást, mígnem 1847-ben elköszönt a színpadtól. 1848-tól 1872-ben bekövetkezett haláláig Miskolcon élt, ott írta híres Naplóját is. 30 Arisztokrata, különc, realista, haladó szellemű valóságos belső titkos tanácsos, író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színházi rendező, politikus, külügyminiszter. Hihetetlen, mennyi mindent megsért az 1873-ban Kolozsváron született Bánffy Miklós gróf személyiségében. 1913 és 1918 között a magyarországi állami színházak intendánsaként kiemelkedő érdemeket szerzett Bartók Béla műveinek színpadra állításában, így A kékszakállú herceg vára című operájának 1918-as bemutatójához Bánffy tervezte a díszleteket. 77 éves korában hunyt el Budapesten. Hétköznapi szakácsművészet WALTHER KLÁRA FRANCIA KONYHA MAGYAR SZÍVVEL FRANCIA KONYHA MAGYAR SZÍVVEL A borítón piros-fehér-zöld kakas áll bátran szemben a piros-fehérkék gall kollégával, és úgy tűnik, állja a sarat! Ha csak egyetlen bőröndnyi holmit vihetnénk magunkkal, amikor máshova vet bennünket a sors, ezt a szakácskönyvet feltétlenül csomagoljuk be, mert fölér egy egész polcnyi receptgyűjteménnyel. A főzés filozófiája és a hétköznapok szakácsművészete tárul föl benne előttünk, könnyen érthető és tanulható formában. Aki ezt a könyvet forgatja, rájön, hogy a konyhaművészet nem ördöngösség, s a bonyolultság nem más, mint egyszerű folyamatok következetes sorrendje. A leghétköznapibb ismeretekkel együtt titkok és mesterfogások válnak közkinccsé általa, és nem utolsósorban kifinomult, rafinált ízek varázslói lehetünk. Walther Klára, aki francia diplomatafeleségként szeretett bele a francia gasztronómiába, a francia konyha legjavából válogatott gyűjteményébe. Valamennyi receptjét tucatszor kipróbálta, miközben saját ízlésére formálta őket, hozzájuk tett, s ahol szükségesnek tartotta, egy picit magyarosított. Persze csak annyira, mint ahogy egy kis fűszert csippentünk az ételbe, alkalmazkodva a hazai szokásokhoz és lehetőségekhez. Mint egykori kutató vegyész, Klára talán túl sokat is tudott az élelmiszerekről és alapanyagokról, tudományos alapossággal csiszolgatta receptes könyvét. Tökéletességre törekedett. Sajnos nem érhette meg, hogy készen lássa művét, amelybe beletette magyar szívét, s amit az igazi magyar konyha iránti szeretettel gondozott, hogy valamennyiünkkel megossza értékes tudományát. Ha ebből főzünk, nem fogunk csalódni! (Geopen Könyvkiadó) ÉS MÉG 21. 60 éves Schiff András Kossuth-díjas zongoraművész. 22. Advent 4. vasárnapja, a kereskedelemben aranyvasárnap. 25.195 éve csendült fel először a Csendes éj (Stille Nacht) karácsonyi dal Ausztriában. 26. 120 éve született Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt vezetője, a Kínai Népköztársaság első kormányfője. (+1976) 1.95 éve született Jerome David Salinger amerikai író, a világsikerű Zabhegyező kisregény szerzője. (+2010) 2. 70 éves ifj. Fazekas Lajos nádudvari fazekas, a Népművészet Mestere.