Szabad Föld, 2013. július-december (69. évfolyam, 27-52. szám)

2013-09-06 / 36. szám

8 Hazai élet SZABAD lOlD A magyar vidék lapja Főszerkesztő: Horváth László (horvath.laszlo@geomedia.hu) Főszerkesztő-helyettes: Szijjártó Gabriella (szijjarto.gabriella@szabadfold.hu) Habik Erzsébet (habik.erzsebet@szabadfold.hu) Olvasószerkesztők: Budai Horváth József (bhj@geo.hu) Rácz I. Péter (racz.peter@geomedia.hu) Rovatvezetők: Dulai Sándor (dulai.sandor@szabadfold.hu) Király Farkas (kiraly.farkas@szabadfold.hu) 0. Horváth György (o.horvath.gyorgy@szabadfold.hu) Palágyi Béla (palagyi.bela@szabadfold.hu) Szű­cs Gábor (szucs.gabor@szabadfold.hu) Újlaki Ágnes (ujlaki.agnes@szabadfold.hu) Valló László (valló.laszlo@szabadfold.hu) Képszerkesztő: Kovalik Máté (kovalik.mate@szabadfold.hu) Főmunkatársak: Balogh Géza (balogh.geza@szabadfold.hu) Hardi Péter (hardi.peter@szabadfold.hu) Palágyi Edit (palagyi.edit7@chello.hu) Online főszerkesztő: Mátray Mihály (matray.mihaly@szabadfold.hu) Nyomdai előkészítés: EMU Stúdió A szerkesztőség és a kiadó címe: 1036 Budapest, Lajos u. 48-66. B épület II. em. Postacím: 1300 Budapest, Pf. 231 Telefon: 06-1/489-8800, fax: 06-1/489-8899 E-mail cím: szabadfold@szabadfold.hu A Szabad Föld online: www.szabadfold.hu Olvasószolgálat: 1036 Budapest, Lajos u. 48-66. B épület II. em. Telefon: 06-1/489-8878, 06-40/200-764 Kiadja a Geomédia Kiadói Zrt. Felelős kiadó: a zrt. vezérigazgatója Lapigazgató: Félix Zsuzsa Márkamenedzser: Fuzik Anita Kizárólagos hirdetésértékesítő: Geo Sales -t Promo Kft. Telefon: 06-1/999-9576, 06-1/489-8882 Fax: 06-1/430-1563 E-mail: hirdetes@geosales.hu A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. A szponzorált cikkeket (X) megjelöléssel vagy szaggatott keretben jelentetjük meg. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél vagy az ország bármely postahivatalában. Postacím: 1900 Budapest; e-mail: hirlap@posta.hu; hirlapelofizetes@posta.hu. Kékszám: 06-40/200-764. Megrendelhető a kiadónál a 06-40/200-764 kékszámon; faxon: 489-8866 és az elofizetes@geomedia.hu e-mail címen. Külföldről előfizethető a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft.-nél, 1097 Budapest, Táblás u. 39. Tel.: 348-4060, fax: 348-4050 www.hungaropress.hu Terjesztik: árusításban a HÍRKER Zrt. és a Lap­ker Zrt. E lapszám ára 270 Ft. Előfizetési díj: egy évre 9900 Ft, fél évre 5070 Ft, negyedévre 2700 Ft, egy hónapra 920 Ft. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Ezzel a jellel kívánjuk hangsúlyozni, hogy lapunk minden esetben a környezetvédelem pártján áll. MATESZ •• print-audit Kiadványunk példányszámát a Matesz hitelesíti »OBSERVER« A MÉDIAFIGYELŐ 1084 Budapest, Auróra u. 11. Tel.: 303-4738; fax: 303-4744 www.observer.hu ISSN 0133-0950 Index: 25 777 Online: ISSN 1587-1320 Készült: Lapcom Zrt. 9021 Győr, Újlak u. 4/a Vezérigazgató: Szabó Ferenc 2013. szeptember 6. ♦ A vidék családi hetilapja Mit rejteget a Duna vize? IMMÁR HARMADSZOR KÖTÖTT KI budapesti rakparton a világ legnagyobb folyami kutató expedíciója. A Nemzetközi Duna Expedíció (Joint Danube Survey - JDS3) hajói hat hét alatt összesen 2375 kilométert tesznek meg és 68 helyen vesznek mintát a Dunából. J­övőre lesz két évtizede, hogy a dunai országok megegyeztek: közös víz­­gazdálkodásra törekednek a folyam vízgyűjtőjén. Ez, azaz a Duna Védelmi Egyezmény egé­szült ki az ezredfordulón az EU Víz Keretirányelvével. Ez utóbbi célja, hogy felszíni vizeink „jó kémiai és ökológiai állapotot” ér­jenek el 2015-re. Magyarán a cél a tiszta, élhető víz megteremtése. Mindez egyelőre csak távoli terv, ahhoz azonban, hogy valóban él­hető folyó szelje át országunkat, nélkülözhetetlen a víz valódi álla­potának felmérése. Minden hatodik évben elindul felfedező útjára a JDS csapata, idén húsz kutatóval - köztük öt magyar tudóssal - a fedélzeten. Összesen hatvannyolc helyen vesznek mintát a vízből, az abban lebegő szilárd anyagból és az üledékből. Termé­szetesen a növény- és állatvilág sem maradhat ki a kutatásból: a halak állapotát például harminckét helyen vizsgálják. Félteni nem kell őket, kifogásuk után nem sokkal vissza is dobják az uszonyosokat - persze csak miután minden adatot gondosan feljegyeztek. A mintavé­tel megkönnyítése érdekében a ha­lakat elektromos halászati eszközzel kábítják el, így azok sem­mit sem éreznek, míg a kutatók lemérik őket, illet­ve vér- és májmintát vesz­nek. De nem hagyják fi­gyelmen kívül a kisebb vízlakókat sem: a kagylók­tól a mikroszkopikus mére­tű baktériumokig mindent gondosan megvizsgálnak. Az expedíciót két hajó vezeti, a szerb Argus és a román Istros. Előbbi a ko­rábbi kutatások fő labora­tóriumhajója, a legmoder­nebb eszközökkel felszerel­ve. Utóbbi pedig tenger­parti és folyami kutatóha­jó. Az expedíció úszó labo­ratóriumait egyébként a fővárosi érdeklődők is testközelből megismerhették, mikor augusztus végén Budapesten kötöttek ki. Az első két kutatásnak, a JDS1- nek és JDS2-nek köszönhetően a szakértők fontos információkkal gazdagodtak a térség legfontosabb problémáiról és annak okairól. Részben megoldás is született a feltárt problémákra: például a fő­városban megépült a központi szennyvíztározó. A harmadik ex­pedíció célja, hogy kiderüljön, vajon mennyit javult vagy éppen romlott a vén Duna vizének minő­sége az elmúlt évek során. Hardi Judit Szakértők mutatták be a Duna magyar szakaszán honos élőlényeket Forgandó kastélysors Európai uniós támogatással hamarosan megkezdődik a műemléki védelem alatt álló Forgách-kastély felújítása Mándokon. A szabolcsi településen gróf Forgách József építette még Mária Terézia uralkodása ide­jén az impozáns főúri lakot, mely akkor messze a környék legszebb kastélya volt. A Forgách család gácsi ágának tagjai va­lamikor a XVI. században lettek a falu és a környék birtokosai, s alakították ki uradalmi székhelyüket Mándokon. A kastély azonban nemcsak az uradalom gazdasági, hanem szellemi központja is lett, gyakori vendégek voltak itt az ország jeles gondolkodói, mű­kincsgyűjteménye pedig párját ritkította. A háború után azonban erre a kastélyra is mostoha sors várt. Volt benne szövetke­zeti iroda, iskola, tanyasi kollégium, futball­öltöző, mígnem a rendszerváltás után egy meglehetősen kalandos történetű egyesület birtokába került. Akkortájt meg is kezdő­dött a felújítása, de pénzhiány miatt hama­rosan megakadt. Mostani tulajdonosa a rekonstrukcióra az Új Széchenyi Terv Észak­­alföldi Operatív Program Üzleti célú szál­láshelyek fejlesztése címmel kiírt pályázati keretében nemrég mintegy 420 millió forint uniós támogatást nyert, s úgy tűnik, végleg rendeződhet a sorsa. A beruházás kommunikációs feladatait ellátó társaság szóvivője szerint az összesen több mint 700 millió forint értékű fejlesztés keretében egy impozáns, a térségben egye­dülálló szálláshelyet alakítanak ki a kisváros kastélyában, mely elsősorban a hivatásturiz­mus, illetve az üzleti szféra igényeinek kielé­gítését teszi lehetővé. A kastélyszállóban tíz szobát létesítenek húsz férőhellyel, emellett különböző szolgáltatásokat - vendéglátás, wellness, kerékpárkölcsönzés és rendezvény­­szervezés - kínálnak az ide látogatóknak. A távlati célok között az is szerepel, hogy felelevenítik a kastély környékén folyó egy­kori mozgalmas vadászéletet, amikor az egész Nagy-Magyarország legnépesebb ko­­pófalkájával keresték a nyílt mezőkön meg a Tisza árterében a vadat. B. G. EGYPERCES INTERJÚ A 115. elem Múlt hónap 27-én közölték a svédor­szági Lund Egyetem tudósai: kutatási eredményeik alátámasztják azt a kísér­leti állítást, amellyel vagy tíz évvel ezelőtt kimutatták az Unnipentium létezését. Ezzel bebizonyították, hogy immár 115 kémiai elem létezik a vilá­gon. Mengyelejev, az orosz kémiapro­fesszor nevét az iskolások is ismerik: ő volt az, aki 1869-ben elkészítette az első periódusos rendszert. Nemcsak sorrendbe rakta az addig ismert eleme­ket, hanem megjósolta a táblázat még akkor üres helyeire kerülő elemek ké­sőbbi felfedezését és azok tulajdonsá­gait. Ez a táblázat az egyes számú elemmel, a hidrogénnel kezdődik - ezek szerint most tartunk a 115.-nél. De hol lesz a vége? A kérdésre Lukács Béla, a Wigner Fizikai Kutatóközpont professzora válaszol.­­ Már 2006-ban is 117 igazoltan felfedezett kémiai elemet tartalma­zott a rendszer. Kilencven ezek közül természetes körülmények között is megtalálható a Földön, a többieket csak mesterségesen, részecskegyorsí­tókban sikerült előállítani. A 112-es koperníciumig rendben vannak a dolgok, utána a 113-asnak még ma sincs rendes neve, csak olyan, mint ennek az Ununpentiumnak, ami egyébként a rendszámát jelenti: 1-1- 5. Tehát a 113-as ideiglenes neve Ununtrium, azaz 1-1-3, és annyit tudunk róla, hogy puha, ezüstös fémnek kell lennie. - És hol a sor vége? - Pontosan senki nem tudja... A 114-esnek van neve, ez a Flerovium, vagyis létezik. A 115-öst ugye most bizonyították be. Ismerjük a 116-osat is, ez a Livermorium, amely egy szi­lárd halmazállapotú szupernehéz fém. És innen fölfelé, egészen 120-ig még csak egy-két atomot sikerült ezekből létrehozni. De vannak tudósok, akik akár a 124-es rendszámú elem létezé­sét is elképzelhetőnek tartják. - Visszatérve az Unnipentiumra: mi történik ezután? És főleg: a tudo­mányos eredményen túl mire lehet majd használni? - Hogy az utóbbi kérdésére vála­szoljak először: valószínűleg semmi­re. Bár az lehet, hogy a sci-fi írók majd szerepeltetik valamilyen idő­gépben... Ez az elem a kémikusok szerint egyfajta stabilitási sziget kö­zepén található; valószínűleg 4-5 rendszámmal följebb már olyan, va­lóban stabil elemek lesznek, amelyek gyakorlati hasznosítása is elképzelhe­tő. Addig viszont örülünk a bizony­ságnak, vagyis annak, hogy a Lund Egyetem tudósainak sikerült az orosz és amerikai kutatók egy évtizeddel ezelőtti - mindeddig meg nem erősí­tett - állítását bizonyítani az Unni­pentium létezéséről. A megerősítés nagy lépés, ezek után valódi névre is szükség lesz, amit azután kaphat, ha a kémikusok nemzetközi szervezete, az IUPAC hivatalosan is jóváhagyja az Unuipentium csatlakozását a pe­riódusos rendszerhez. (szűcs) KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELE

Next