Szabad Föld, 2014. január-június (70. évfolyam, 1-26. szám)

2014-05-23 / 21. szám

I Külvilág VÉDTELENÜL A SZENTFÖLDÖN Jordániát, a palesztin területet és Izraelt is érinti Ferenc pápa május 24. és 26. közötti szent­földi látogatása. Federico Lom­bardi szentszéki szóvivő kö­zölte: az egyházfő nem pán­célozott járművel fog közle­kedni. KIFULLADÓBAN? Elemzők szerint az amerikai palaolaj-forradalom várhatóan nem lesz tartós. Az ország ma napi 7,8 millió hordó olajat hoz a felszínre, nem hagyomá­nyos készletei kiaknázására alapozva. 2020-ra akár át is veheti a vezető olajtermelő szerepét Szaúd-Arábiától, ám a geológusok arra figyelmez­tetnek, hogy ezek a lelőhelyek gyorsan kimerülnek, turistát várnak a szervezők a brazil foci-vb-re. A kormány számításai szerint nagyjából 600 ezren érkeznek külföldről - ők jelentik a fő bevételi forrást. Felmérések szerint egy külföldi átlagosan 2500 dollárt költ majd a sportesemény ideje alatt Brazíliában, ami több mint fél­millió forintnak felel meg. VITATOTT TERÜLET Vietnam déli tartományaiban 460 kínainak vélt vállalat üze­meit rongálták meg és fosztot­ták ki, egy épülő acélgyárat pedig felgyújtottak a helyiek. A vietnami munkásokat az bő­­szítette fel, hogy Kína május elején olajfúró tornyot vonta­tott egy olyan területre, ame­lyet Vietnam is magáénak tart. Az ellenséges hangulat miatt kínaiak százai hagyják el az országot. NETES HÍRSZERZÉS Az amerikai igazságügyi mi­nisztérium hétfőn vádat emelt öt kínai katonai hacker ellen, akik a tárca szerint kiberneti­kai kémkedéssel amerikai üzle­ti titkokat próbáltak megsze­rezni. A vádirat szerint a kém­kedés olyan amerikai nukleáris és napenergia-hasznosító, va­lamint acélipari vállalatok ellen irányult, mint a Westing­house Electric, a SolarWorld, a U. S. Steel, az Allegheny Tech­nologies és az Alcoa. MAGYAR TÚSZ Ismeretlen fegyveresek foglyul ejtettek egy magyar férfit Ke­­let-Ukrajnában, a Terrorelhárí­tó Központ speciális egysége a helyszínre utazott. Egy ukraj­nai cégnél dolgozó, magyar útlevéllel rendelkező férfi ma­gyar rendszámú gépkocsijával közlekedve a munkáját végez­te, amikor a válságövezetben „rossz helyre tévedt”. 2014. május 23. ♦ A vidék családi hetilapja Sodródó aknák Az évszázad árvize pusztít a Nyugat- Balkánon. Három nap alatt három­havinak megfelelő csapadék zúdult le, amire legalább 120 éve nem volt példa. Legsúlyosabb a helyzet Szer­biában, Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban - ezekben az orszá­gokban több százezer embernek kel­lett elhagynia az otthonát. Az újabb tetőzést csütörtökre várták. M­edrükből kilépett fo­lyók, sárlavinával to­vatűnő épületek, víz alatti autók, több tucat halott: esők és árvizek pusztí­tanak a Nyugat-Balkánon. Bosz­nia-Hercegovinában keddre nem­zeti gyásznapot rendeltek el a ter­mészeti katasztrófa áldozatainak emlékére: az ország lakosságának egynegyedét közvetlenül érinti az öt napja tartó vihar és árvíz. Körül­belül egymillió embernek nem volt ivóvize, több mint 100 ezer lakóház dőlt össze vagy rongálódott meg súlyosan. A kárfelmérés még fo­lyik, de az már biztos, hogy 230 iskola és egészségügyi intézmény vált használhatatlanná. A mentést nehezíti, hogy a földcsuszamlások több helyen elmozdították az akna­mezőket, és ezzel együtt a veszélyt jelző táblákat. Szakértők szerint a robbanószerkezeteket akár a Feke­te-tengerig is elsodorhatja a sárla­vina és a víz. Az áradást követően a földcsu­szamlások okoznak károkat Nyu­gat- és Közép-Szerbiában. A bosz­niai határhoz közeli Krupanj térsé­gében mintegy 500 helyen indult meg a föld, épületeket, utakat, vas­útvonalakat tett tönkre, a sárlavina pedig egész falvakat vágott el a külvilágtól. Szerbiában eddig több mint 25 ezer embert mentett ki a katonaság, a rendőrség és a szerbiai, illetve külföldi mentőcsapatok. Az „évezred áradásának” is nevezett természeti katasztrófában legalább 17-en életüket vesztették, és többen eltűntek. Kritikus az árvízhelyzet Horvátország keleti részén, 15 ezer ember kényszerült otthona elhagyá­sára, egy ember meghalt, és kettőt eltűntnek nyilvánítottak. AZ ÚT VÉGE. Egy 66 éves szerb nyugdíjas a magyar határon halt meg szívinfarktusban, miután három órán át váratták egy szo­bában. A férfi az árvíz miatt hagyta el otthonát, mindene odaveszett.Bécsbe ment volna a fiához, a határőrök azonban le­szállították a buszról, mert nem volt elég pénze, hogy belépjen az unióba. Egy munkagép markolójával mentik a boszniai Topeie Polje lakóit FOTÓ: DADO RUVIC, REUTERS BOCSANATKERO POLITIKUSOK Puszta formalitás Bármilyen tragédia történjék is egy ország életében, annak vezetőjeként illik vállalni a felelősséget a történtekért. A világ boldogabbik felén magától értetődő ilyenkor a vezető politikusok posztjukról történő távozása. Máshol a bocsánatkérés is nehezen megy. Legyen szó ipari vagy közlekedési balesetről, nem várt terrorcselekményről, a felelős magyarázat és együttérzés kifejezése nem maradhat el a fájdalommal, dühvel telt vagy épp hitét és bizalmát vesztett tömeg előtt. Összeállításunkból kiderül, a kínos helyzetet mindenhol másképp kezelik az illetékesek. EGYÜTTÉRZÉSBŐL MEGBUKOTT Abban, hogy politikai síkra terelő­dött a múlt heti törökországi bánya­szerencsétlenség, szerepet játszott a méltatlan politikusi megnyilvánulás is. Bár a több száz halálos áldozatot követelő balesetet egy felrobbant trafó idézte elő, a helyszínre, Somá­ba érkező Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök lemondását követel­te a feldühödött tömeg. Azzal vá­dolják az AKP kormánypártot - melynek érdekeltségébe tartozott a bányát üzemeltető holding -, hogy 14 nappal a tragédia előtt megaka­dályozott egy biztonsági vizsgála­tot. Az indulatokat Erdogan azon kijelentése is szította, miszerint: „Gyakran előfordulnak ilyen mun­kabalesetek a bányákban. Ezek hét­köznapi dolgok.” AZ Ő VÉTKE? Pak Gun FLje dél-koreai elnök hét­főn negyedszer kért hivatalosan bocsánatot az április 16-i, 286 ember életét követelő kompbalese­tért. „Az emberek életéért és biz­tonságáért felelős elnökként őszin­tén bocsánatot kérek mindazért a fájdalomért, amelyet az érintettek­nek ki kellett állniuk. A balesetre nem reagáltunk helyesen, és végső soron ez az én felelősségem.” El­mondta, hogy a parti őrség kudar­cot vallott a baleset során, és hos­­­szas mérlegelés után Pák a testület feloszlatása mellett döntött. A ten­geri védelmi és mentési feladatokat ezentúl az újonnan felállított Nem­zeti Biztonsági Iroda látja el. SZOMSZÉD PÉLDA RAGADÓS Az észak-koreai diktatúra tőle szo­katlan gesztusra ragadtatta magát. Egy fővárosi lakóház múlt keddi összeomlása miatt a phenjani veze­tés hivatalosan kért bocsánatot nemcsak a gyászoló hozzátartozók­tól, de az egész országtól. A 23 szintes épületben 90 család lakha­tott, így az elhunytak száma akár a több százat is elérheti. A hivatalos hírügynökség csak vasárnap, a bo­csánatkérés keretében adott hírt az eseményről, hozzátéve, hogy az or­szág diktátora, Kim Dzsong Un a katasztrófa utáni éjjelen ébren hánykolódott az ágyában az aggo­dalom miatt. A rezsim mégsem ha­zudtolta meg önmagát teljesen, a baleset körülményeit és a sérültek pontos számát homály fedi. FOTÓK: PROFIMÉDIA-RED DOT

Next