Szabad Föld, 2015. január-június (71. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-02 / 1. szám

I Külvilág TABUDÖNTÖGETŐK Nem mindennapi előadást él­vezhettek karácsony előtt az olasz köztévé nézői, vagy épp azok a maroknyiak, akik bejut­hattak a felvétel helyszínére, a római Cinecittá stúdiójába. Az egyszemélyes show főszereplő­je Roberto Benigni, témája a tízparancsolat. Advent idején nincs is ebben semmi meglepő, teljesen elfogadott, hogy a ka­tolicizmus fellegvárának tekin­tett Olaszországban felüti vala­ki a köztévében a Bibliát. A számtalan panettone- (olasz karácsonyi kuglóf) recept köze­pette igazán szívet-lelket me­lengető élmény. Az viszont, amit Benigni művelt a világ tíz legismertebb mondatával, ennél jóval több volt: művelt, kifinomult, szókimondó fricska. „Manapság a komoly dolgokról csak a humoristák beszélnek!" - kommentálta a látottakat a római főrabbi. „Ma este vagy letartóztatnak a vallásos világ megkorbácsolásáért, vagy bíborossá neveznek ki” - kezdte a 62 éves olasz színész kétestés előadását. A komikus aggálya nem volt teljesen alap­talan, hiszen a teljes olasz köz­élet felett aratott kiütéses győ­zelmet iróniával, humorral. „Isten annyira szereti az ola­szokat, hogy külön a számukra hozott egy parancsolatot, de a Ne lopj! felszólítást Olaszor­szágban csak a gyermekek ké­pesek felfogni." A korrupt vál­lalkozókat, hivatalnokokat, ha­taloméhes politikusokat, a maffiával vívott eredménytelen harcban tehetetlen államappa­rátust bírálni a Biblián keresz­tül - nos, lássuk be, ez bizony többfrontos támadás. Kapott hideget-meleget a jelenlegi miniszterelnök is: „Reminek át kellene vennie a Szentszék vá­lasztási rendszerét - aki meg­nyeri a választást, az az élet felett uralkodhat, ellenzék nél­kül. Italicum helyett Vatica­­num!" A műsor után nem kopogta­tott Benigni ajtaján az inkvizí­ció. Autójába szerelt pokolgép sem várta. Hiába, ha lassan is, de változnak a szokások. Ellen­ben Ferenc pápa még aznap este felhívta Benignit és személyesen gratulált a világba kilépő egyház képét megidéző páratlan elő­adáshoz. A humorérzék és a tabudöntögetés szerencsére nemcsak az olaszok pimasz ko­médiásának sajátja. (kos) Az oldalpárt szerkesztette: MARKOS MÁRIA 2015. január 2. ♦ A vidék családi hetilapja Putyin nem gyengül V­lagyimir Putyin pár hete, sajtó­­tájékoztatóján úgy nyilatkozott, az orosz gazdaság a szankciók elle­nére stabil, és a valutatartalék ele­gendő arra, hogy akár két évig ellenálljanak a külső nyomásnak. „Oroszország nem először van ilyen helyzetben, de az ország gazdasága most különösen törékeny - mondta Sz. Bíró Zoltán, a Corvinus Egyetem tanára, a térség szakértője. - Nincs ma olyan ember, aki meg tudná mondani, hogy a következő hóna­pokban vagy félévekben hogyan ala­kul a kőolaj ára. Nyilvánvaló, hogy a rubel és az orosz költségvetés helyze­te is ettől függ. De ellentétben a 2008-as globális válsággal, itt még egy nehezítő körülménnyel szembe kell néznie Moszkvának. Ez pedig az, hogy a nyugati szankciók elzártak a fejlett technológiáktól. Enélkül pedig - hiába nőne ismét az energiahordo­zók ára - aligha tud középtávon hozzáférni az északi vagy mélyten­geri olaj- és földgázkincshez.” Az orosz elnök az elmúlt hóna­pokban olyan helyzetbe lavírozta magát, amely alig enged neki moz­gásteret. Ha a külföld felé nyit, saját választóit „támadja hátba”, ha vi­szont nem enged, Oroszország vélhe­tően egyre súlyosbodó válsággal lesz kénytelen szembenézni. Az orosz külügyminiszter egy francia televí­ziónak a minap azt mondta, hogy Oroszország nem ragaszkodik Ukraj­na föderalizációjához, és az Ukrajna szuverén döntése, hogy milyen auto­nómiát biztosít a keleti, zömmel oroszok lakta területeknek. „Ez fon­tos fordulat, és a kompromisszumok felé vezető út első állomása is lehet - állítja Sz. Bíró. - Másfelől viszont Putyint kötik a választói. A Krím­­ visszaszerzésével olyan nemzeti ér­­­­zelmeket korbácsolt fel, amelyeket­­ aligha lesz egyszerű lehűteni.­­ Majd­­ hozzátette:­­ Putyin pontosan tudja,­­ hogy abban a harcban, amelyet az­­ egész világ ellen vív, nem győzhet, így azt gondolom, nincs más válasz­tása, mint valamilyen kompromis­­­szum felé haladnia.” A válság szemmel láthatóan nem ártott Putyin hazai népszerűségének, vagyis a belpolitikai feszültségek nemigen kényszerítik őt kompro­misszumkötésre. Az átmeneti áruhi­ány, a rubel zuhanása miatt az uta­zási irodák csődje és hasonló „kelle­metlenségek” ellenére az elnök nép­szerűbb, mint valaha. „Baj akkor lesz, ha a Putyin erős bázisának számító vidéki Oroszország is megérzi a gaz­daság megroggyanását, és kihátrál mögüle. De ez még odébb van” - fo­galmaz a szakértő. K. P. Fabatkát sem ér most a rubel, orosz ellenzéki tüntetők temetik a nemzeti valutát un oc Q_ o DC Z3 > un MENTIK A RUBELT Nehéz helyzetben vannak a dús­gazdag oroszok. A rubel esése miatt a pénzüket menteni kell, méghozzá biztonságos helyre, ezért egyre többen döntenek úgy, ingatlanba fektetnek. Nyugat- Európa és az Egyesült Államok nagyvárosaiban pedig bőven ta­lálni luxuslakásokat - éppen a pénzüket mentő oroszoknak valót. Londonban közülük az el­múlt fél évben 200-300-an vá­sároltak lakást, akár tízmilliárd forintnak megfelelő értékben is. ARRAL SZEMBEN Legyen veletek az erő! Minden jó szándék ellenére sem lehet a most véget ért 2014-et békés, nyugodt esztendőnek nevezni. Háború, járvány, terror dúlta a világot az elmúlt 12 hónapban. Ennek ellenére vannak olyan országok, amelyek adnak némi okot az optimizmusra. Számos rendhagyó példával is találkozhattunk azzal kapcsolatosan, hogy lehet vérontás és diktatúra nélkül is jól kormányozni. Csak némi merészség, erőfeszítés és higgadtság szükséges hozzá, ahogy tették azt tavaly a következő országokban. Következzen a The Economist című lap szimpátiarangsora. URUGUAY A jobb élethez és emberközpontúbb államvezetéshez vezető rögös út nemcsak fegyverekkel és magas GDP-mutatókkal van kikövezve - Uruguay Dél-Amerikában először engedélyezte a melegek házasságát és a szabad droghasználatot. Az ország más szempontból is „ke­mény” évet tudhat maga mögött: humanitárius gesztusból menedé­ket adott hat guantánamói fogoly­nak, az al-Kaidához köthető olyan egykori terroristáknak, akik hazá­jukba nem térhettek vissza. Ha van politikai érettség, akkor Uruguay elnöke, Jose Mujica és népe ebbe a ritka „skatulyába” tartozik. INDONÉZIA A rokonszenvindex csúcstartója a világ legnagyobb muzulmán orszá­ga, Indonézia. A távol-keleti or­szágban az elavult katonai rezsimet modern politikai rendszer váltotta fel az utóbbi évtizedben. A több mint 900 szigetből álló, a világ negyedik legnépesebb államának gazdasága erős - a világ húsz leg­fejlettebb államát tömörítő G20 csoport tagja -, politikailag stabil, a legnagyobb gondot a korrupció okozza. A tavaszi választásokat követően hatalomra került refor­mista elnök, Joko Widodo hatalmas lökést adott a jólét irányába a 252 milliós ország lakosainak. TUNÉZIA Bár Tunézia méretét tekintve jóval kisebb, ám az ügy, amelyet szimbo­lizál, sokkal jelentősebb földrajzi adottságainál. A zavaros ideológi­ák által életre hívott Arab Tavasz országainak többsége vérontásba és szélsőségekbe torkollott, egyet­len ragyogó kivételtől eltekintve. Tunézia 2014-ben felvilágosult al­kotmányt vezetett be, megtartotta parlamenti és elnökválasztását. Bár gazdasága vergődik, államigazga­tása törékeny, az észak-afrikai or­szág gyakorlatias és higgadt veze­tése mégis sejtet némi reményt, hogy a zűrzavaros régióban is szü­lethet béke. FOTÓK: SHUTTERSTOCK

Next