Szabad Föld, 2015. január-június (71. évfolyam, 1-26. szám)
2015-04-30 / 18. szám
38 ABC GRÉTSY LÁSZLÓ Nem csodálom, hogy Hertelendi Jánosné olvasónk hozzám fordult annak eldöntését kérve, hogy melyik a helyes a címbeli két forma közül. Azért tette ezt, mert legújabb szótáraink, a Magyar értelmező kéziszótár is meg a Tolcsvai Nagy Gábor szerkesztette Idegen szavak szótára is az olvasóra bízza a döntést azzal, hogy mindkét szót tartalmazza egymás mellett. Nem ígérhetek teljes értékű választ, de amit tudok, szívesen megosztom a kérdezővel és olvasóinkkal. Kezdjük egy kis szószármaztatással! A szavak eredetével foglalkozó szótáraink közül A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, valamint a Zaicz Gábor által szerkesztett Etimológiai szótár egyaránt a kaszni alakot tekinti fő alaknak, azt teszi meg címszóul. Elmondják, hogy ez egy bajor-osztrák eredetű szócsalád tagja. Alakváltozatai a bajor-osztrákban és a németben: kast, kaste, kastn, kastl, kästen s még néhány. Azt is megemlítik, hogy a kaszninak (és társainak) főbb jelentései: ’fiókos szekrény’, ’lisztesláda’, ’doboz’, ’hombár’, ’kocsiszekrény’ (azaz karosszéria), ’börtönzárka’ stb. A kép tarkaságának további kiszélesítéséül teszem hozzá, hogy nyelvjárásainkban számos további alakváltozata is él: kaszli, kászli, kaszlyi, kászni, kasznyi, kasztli, kiszli, kiszni, koszli, s még egyebek is, továbbá más, itt fel nem sorolt jelentései is lehetnek. E sokszínűség láttán, azt hiszem, nincs mit csodálkozni azon, hogy még a szakembernek sem könnyű csupán egyet kiválasztani és azt jelölni meg legfőbb változatul. Sok más olyan szavunk is van, amelyek változatai közül nehéz csupán egyet megnevezni. Ilyen esetekben a szótárírók igyekeznek a változatok között legalább valamilyen eltérésre felhívni a figyelmet. Jelzik, hogy a bocsájt kissé népiesebb a bocsátnál, a vele kissé népies vagy irodalmias a vele alakhoz képest, a hajviselet megjelölésére pedig a lófarok a szokásos forma, nem a lófark, holott a címszó élén ez utóbbi áll. A lényeg: minden szó, minden szóváltozat egy kis világ, ám némelykor a szakember sem tud értékelhető különbséget fölfedezni két vagy akár több forma között. Ilyenkor magyarázat nélkül együtt marad a fonal és a fonál, a karalábé és a karalábé, a tarkedli és a tarkedli - és még sorolhatnám. Esetünkben én is úgy járnék el, mint az olvasónk által említett szótárak szerzői: azonos értékűnek, szerepűnek tekinteném a kaszni és a kasztni alakot, ahogy ők is tették. Pedig történetesen van egy olyan szórokonuk is, amelyben egy más forma a leggyakoribb. Az argóbeli, ’bebörtönöz’ jelentésű bekasztliz ige még a szóban forgó értelmező szótárban is a kasztli változatot rejti magában. 2015. április 30. ♦ A vidék családi hetilapja ANYANYELVI ORJÁRAT Kaszni és kasztni Dallamok krónikása Szentendrén, a Skanzen Galériában igazi zarándokhellyé vált Kallós Zoltán márciusban megnyílt életmű-kiállítása, mely szeptember közepéig látogatható. Utána vándorkiállításként tekinthető meg az ország több városában. Kallós Zoltán - napjaink legjelentősebb magyar népzenei és néprajzi gyűjtője - immár nyolcvankilenc éves, de ugyanolyan lelkesedéssel és energiával dolgozik, mint fiatalabb korában. A cél: minél több emberrel megismertetni gyűjtése eredményeit. Mert hatalmas érték az, amely könyvekben, hanglemezeken és a válaszúti Kallós Zoltán Múzeum és Művészeti Központ termeiben „összegyűlt”. Nélküle - és társai, követői nélkül - mindez könnyen feledésbe merülhetett volna. Indulj el egy úton... - ez a címe az életmű-kiállításnak. Válaszútról - magyarok, románok és cigányok lakta szülőfalujából - jó irányba indult, amikor a kolozsvári református kollégiumba kérte felvételét. Nagy Géza tanár úr biztatására válaszúti népdalgyűjtését 1943-ban beadta az Ifjú Erdély című lap pályázatára, s első díjat nyert vele. Aztán bejárta a Mezőség, Kalotaszeg, Moldva és Gyimes szinte minden faluját - előbb tanítói munkája mellett, majd 1969-től szabadfoglalkozásúként gyűjtötte Erdély kincseit. Népdalokat, balladákat vett föl a Kodály Zoltántól kapott magnóra - amelyet később összetört a Securitate fölfedezett már-már elfelejtett táncokat, viseleteket. Miként Sebő Ferenc mondta róla: „Minden dallamot tud, s E jártában-keltében azt is megtanulta, hol melyik “ variáns járja. Segíti őt kitűnő memóriája. Pontosan tudja, melyik faluban melyik asszonynak ígért kendőt, kinek milyen gyógyszerre van szüksége és ő így tovább. Minden nevet, rokonsági kapcsolatot fejben tárol. Csak rokontól gyűjtök - szokta mondani. De ez a rokonság egész Erdélyre kiterjed.” A rendszerváltozás után - perben - visszakapta a válaszúti szülői házat, amelyet addig a helyi kollektív (az ottani téesz) birtokolt. Kallós Zoltán - Erdély Zoli bácsija - hazatért. A múzeumot, melyet létrehozott, az idén eddig több mint ötezren látogatták meg. Dulai Sándor MÁJUSI JELES NAPOK (1-7.) 7 Az orosz romantikus zene legnagyszerűbb alkotója, Pjotr Csajkovszkckij 1840-ben született Votkinszk városában. Szentpéterváron jogi líceumban tanult, de zongorázott és komponált is. Hivatali állást kapott, beiratkozott a konzervatóriumba, beutazta Európát, Moszkvában tanított. Zeneszerzői karrierében első átütő sikerét A cár katonája című operájával, majd A hattyúk tava balettel aratta. A sorban Anyegin és A pikk dáma operája, hegedűkoncertje, illetve zongoraversenyei és az 1812. nyitány következett, melyeket ma is játszanak szerte a világon. Legnépszerűbb művei: A diótörő balett, a Vonósszerenád és a VI. (Patetikus) szimfónia. A rádió és a mozi emelte a tvvM legnagyobbak közé. Az 1915-ben született Orson Welles Oscar-díjas amerikai filmrendező, színész, producer, díszlet- és jelmeztervező 1938-ban a CBS rádióban egy fantasztikus regény adaptációjában olyan hitelesen vizionálta a Mars-lakók földre szállását, hogy a hallgatók milliói estek pánikba. Az 1941-es Aranypolgár című, világhírű filmje főszerepének ihletője, a milliárdos Hearst sajtómágnás pedig sértettségében irtó hadjáratot indított az alkotás ellen. A művész vallomása hűen jellemzi életét: „Egyedül születünk, egyedül élünk, egyedül halunk meg. Csak a barátság és a szerelem keltheti azt a röpke és múlandó illúziót, hogy nem vagyunk magunkban.” "c Firenzében született 1265- ammben Dante Alighieri olasz költő, író. Gyermek- és ifjúkorát a tanulás és Beatrice Portinari iránt érzett szerelme határozta meg. Korán elhunyt múzsája emlékét az „édes új stílus” legnagyszerűbb költeményeiben örökítette meg. Katonáskodott, megházasodott, később közéleti-politikai szerepvállalásáért ellenfelei száműzték szülőföldjéről, számos városban élt hosszabb-rövidebb ideig. 1307 körül kezdte el írni élete főművét, az Isteni színjátékot, melyet Babits Mihály „a világirodalom legnagyobb költeményének” tartott. Alkotását nem latinul, hanem honfitársai nyelvén, olaszul írta. 7 Az U-20-as német tengeralattjáró 1915. május 7-én, az írországi na partok közelében megtorpedózta és elsüllyesztette a New Yorkból Liverpoolba tartó Lusitania óceánjárót. A tragédiát 774-en élték túl, 1201 utas és személyzettag a hullámsírban lelte halálát. Bár az áldozatok között a semleges Amerikai Egyesült Államok polgárai is voltak, a diplomaták akkor még elsimították a viszályt. Ám amikor a német haditengerészet további amerikai hajókat süllyesztett el, az USA belépett a világháborúba, s az antant túlereje legyőzte a központi hatalmakat. 1910-ben Bakonytamásiban, evangélikus lelkészi családban születtttett Tatay Sándor Kossuth- és háromszoros József Attila-díjas író, ifjúsági regények szerzője, filmforgatókönyvek alkotója. Szarvason érettségizett, utána teológiát, majd bölcsészetet tanult, bejárta fél Európát. Hazatérve kezdett publikálni, majd Badacsonyba költözött (a teleket Budapesten töltötte), az írást az ötvenes évek közepétől tekintette hivatásának. Első nagy sikerét Kinizsi Pál című ifjúsági regényével aratta. Hasonlóan népszerű lett a Puskák és galambok, melyből 1961-ben Keleti Márton rendezett filmet. További remekművei: Lődörgések kora és Lyuk a tetőn (önéletrajzi regények), Szülőföldem, a Bakony (útirajzok, emlékezések), a Simeon család sorozat. 1991-ben hunyt el Budapesten. ÉS MÉG. Ha Fülöp és Jakab (1.) száraz, meleg, akkor megtelik a kamra, ha hűvös, nedves, közepes aratás lesz. 1. 1620-ban született Zrínyi Miklós költő, hadvezér, politikus, a Szigeti veszedelem eposz szerzője (+1664). 2 1660-ban született Alessandro Scarlatti itáliai zeneszerző, a nápolyi iskola vezéralakja (+1725). 4. 1655-ben született Bartolomeo Cristofori olasz hangszerkészítő, a „lágyan és hangosan szóló csembaló”, azaz a zongora feltalálója (+1731). 6. 1910-ben született Manninger Gusztáv Kossuth-díjas mezőgazdász (+1982). FOTÓ: SHUTTERSTOCK