Szabad Föld, 2015. január-június (71. évfolyam, 1-26. szám)

2015-04-30 / 18. szám

38 ABC GRÉTSY LÁSZLÓ Nem csodálom, hogy Hertelendi Jánosné olvasónk hozzám for­dult annak eldöntését kérve, hogy melyik a helyes a címbeli két forma közül. Azért tette ezt, mert legújabb szótáraink, a Magyar értel­mező kéziszótár is meg a Tolcsvai Nagy Gábor szerkesztette Idegen sza­vak szótára is az olvasóra bízza a döntést azzal, hogy mindkét szót tartalmazza egymás mellett. Nem ígérhetek teljes értékű választ, de amit tudok, szívesen megosztom a kérdezővel és olvasóinkkal. Kezdjük egy kis szószármaztatás­sal! A szavak eredetével foglalkozó szótáraink közül A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, vala­mint a Zaicz Gábor által szerkesztett Etimológiai szótár egyaránt a kaszni alakot tekinti fő alaknak, azt teszi meg címszóul. Elmondják, hogy ez egy bajor-osztrák eredetű szócsalád tagja. Alakváltozatai a bajor-oszt­rákban és a németben: kast, kaste, kastn, kastl, kästen s még néhány. Azt is megemlítik, hogy a kaszninak (és társainak) főbb jelentései: ’fiókos szekrény’, ’lisztesláda’, ’doboz’, ’hombár’, ’kocsiszekrény’ (azaz ka­rosszéria), ’börtönzárka’ stb. A kép tarkaságának további ki­­szélesítéséül teszem hozzá, hogy nyelvjárásainkban számos további alakváltozata is él: kaszli, kászli, kaszlyi, kászni, kasznyi, kasztli, kiszli, kiszni, koszli, s még egyebek is, továbbá más, itt fel nem sorolt jelentései is lehetnek. E sokszínűség láttán, azt hiszem, nincs mit csodálkozni azon, hogy még a szakembernek sem könnyű csupán egyet kiválasztani és azt je­lölni meg legfőbb változatul. Sok más olyan szavunk is van, amelyek változatai közül nehéz csupán egyet megnevezni. Ilyen esetekben a szó­tárírók igyekeznek a változatok kö­zött legalább valamilyen eltérésre felhívni a figyelmet. Jelzik, hogy a bocsájt kissé népiesebb a bocsátnál, a vele kissé népies vagy irodalmias a vele alakhoz képest, a hajviselet megjelölésére pedig a lófarok a szo­kásos forma, nem a lófark, holott a címszó élén ez utóbbi áll. A lényeg: minden szó, minden szóváltozat egy kis világ, ám némelykor a szakember sem tud értékelhető különbséget föl­fedezni két vagy akár több forma között. Ilyenkor magyarázat nélkül együtt marad a fonal és a fonál, a karalábé és a karalábé, a tarkedli és a tarkedli - és még sorolhatnám. Esetünkben én is úgy járnék el, mint az olvasónk által említett szótá­rak szerzői: azonos értékűnek, szere­pűnek tekinteném a kaszni és a kasztni alakot, ahogy ők is tették. Pedig történetesen van egy olyan szórokonuk is, amelyben egy más forma a leggyakoribb. Az argóbeli, ’bebörtönöz’ jelentésű bekasztliz ige még a szóban forgó értelmező szó­tárban is a kasztli változatot rejti magában. 2015. április 30. ♦ A vidék családi hetilapja ANYANYELVI ORJÁRAT K­aszni és kasztni Dallamok krónikása S­zentendrén, a Skanzen Galériában igazi zarándokhellyé vált Kallós Zoltán március­ban megnyílt életmű-kiállítása, mely szeptem­ber közepéig látogatható. Utána vándorkiállí­tásként tekinthető meg az ország több váro­sában. Kallós Zoltán - napjaink legjelentősebb ma­gyar népzenei és néprajzi gyűjtője - immár nyolc­vankilenc éves, de ugyanolyan lelkesedéssel és energiával dolgozik, mint fiatalabb korában. A cél: minél több emberrel megismertetni gyűjtése ered­ményeit. Mert hatalmas érték az, amely könyvek­ben, hanglemezeken és a válaszúti Kallós Zoltán Múzeum és Művészeti Központ termeiben „össze­gyűlt”. Nélküle - és társai, követői nélkül - mindez könnyen feledésbe merülhetett volna. Indulj el egy úton... - ez a címe az életmű-ki­állításnak. Válaszútról - magyarok, románok és cigányok lakta szülőfalujából - jó irányba indult, amikor a kolozsvári református kollégiumba kérte felvételét. Nagy Géza tanár úr biztatására válaszúti népdalgyűjtését 1943-ban beadta az Ifjú Erdély című lap pályázatára, s első díjat nyert vele. Aztán bejárta a Mezőség, Kalotaszeg, Moldva és Gyimes szinte minden faluját - előbb tanítói munkája mellett, majd 1969-től szabadfoglalkozásúként gyűjtötte Erdély kincseit. Népdalokat, balladákat vett föl a Kodály Zoltántól kapott magnóra - ame­lyet később összetört a Securitate fölfedezett már-már elfelejtett táncokat, viseleteket. Miként Sebő Ferenc mondta róla: „Minden dallamot tud, s E jártában-keltében azt is megtanulta, hol melyik “ variáns járja. Segíti őt kitűnő memóriája. Pontosan­­ tudja, melyik faluban melyik asszonynak ígért­­ kendőt, kinek milyen gyógyszerre van szüksége és ő így tovább. Minden nevet, rokonsági kapcsolatot­­ fejben tárol. Csak rokontól gyűjtök - szokta mon­dani. De ez a rokonság egész Erdélyre kiterjed.” A rendszerváltozás után - perben - visszakapta a válaszúti szülői házat, amelyet addig a helyi kollektív (az ottani téesz) birtokolt. Kallós Zoltán - Erdély Zoli bácsija - hazatért. A múzeumot, melyet létrehozott, az idén eddig több mint ötez­ren látogatták meg. Dulai Sándor MÁJUSI JELES NAPOK (1-7.) 7 Az orosz romantikus zene legnagyszerűbb alkotója, Pjotr Csajkovsz­­kc­kij 1840-ben született Votkinszk városában. Szentpéterváron jogi líceumban tanult, de zongorázott és komponált is. Hivatali állást kapott, beiratkozott a konzervatóriumba, beutazta Európát, Moszkvában tanított. Zeneszerzői karrierében első átütő sikerét A cár katonája című operájával, majd A hattyúk tava balettel aratta. A sorban Anyegin és A pikk dáma operája, hegedűkoncertje, illetve zongoraversenyei és az 1812. nyitány következett, melyeket ma is játszanak szerte a világon. Legnépszerűbb művei: A diótörő balett, a Vonósszerenád és a VI. (Patetikus) szimfónia.­­ A rádió és a mozi emelte a tvvM legnagyobbak közé. Az 1915-ben született Orson Welles Oscar-díjas amerikai filmrendező, színész, producer, díszlet- és jel­meztervező 1938-ban a CBS rádió­ban egy fantasztikus regény adap­tációjában olyan hitelesen vizio­nálta a Mars-lakók földre szállását, hogy a hallgatók milliói estek pá­nikba. Az 1941-es Aranypolgár című, világhírű filmje főszerepének ihletője, a milliárdos Hearst sajtó­mágnás pedig sértettségében irtó hadjáratot indított az alkotás ellen. A művész vallomása hűen jellemzi életét: „Egyedül születünk, egyedül élünk, egyedül halunk meg. Csak a barátság és a szerelem keltheti azt a röpke és múlandó illúziót, hogy nem vagyunk magunkban.” "c­­ Firenzében született 1265- amm­ben Dante Alighieri olasz költő, író. Gyermek- és ifjúkorát a tanulás és Beatrice Portinari iránt érzett szerelme határozta meg. Korán elhunyt múzsája emlékét az „édes új stílus” legnagyszerűbb költeményeiben örökítette meg. Katonáskodott, megházasodott, ké­sőbb közéleti-politikai szerepválla­lásáért ellenfelei száműzték szülő­földjéről, számos városban élt hosszabb-rövidebb ideig. 1307 körül kezdte el írni élete főművét, az Isteni színjátékot, melyet Babits Mihály „a világirodalom legna­gyobb költeményének” tartott. Al­kotását nem latinul, hanem honfi­társai nyelvén, olaszul írta. 7 Az U-20-as német tengeralattjáró 1915. május 7-én, az írországi na partok közelében megtorpedózta és elsüllyesztette a New Yorkból Liverpoolba tartó Lusitania óceánjárót. A tragédiát 774-en élték túl, 1201 utas és személyzettag a hullámsírban lelte halálát. Bár az áldozatok között a semleges Amerikai Egyesült Államok polgárai is voltak, a diplomaták akkor még elsimították a viszályt. Ám amikor a német haditengerészet további amerikai hajókat süllyesztett el, az USA belépett a világháborúba, s az antant túlereje legyőzte a központi hatalmakat.­­ 1910-ben Bakonytamásiban, evangélikus lelkészi családban szüle­­ttt­tett Tatay Sándor Kossuth- és háromszoros József Attila-díjas író, ifjúsági regények szerzője, filmforgatókönyvek alkotója. Szarvason érett­ségizett, utána teológiát, majd bölcsészetet tanult, bejárta fél Európát. Hazatérve kezdett publikálni, majd Badacsonyba költözött (a teleket Bu­dapesten töltötte), az írást az ötvenes évek közepétől tekintette hivatásá­nak. Első nagy sikerét Kinizsi Pál című ifjúsági regényével aratta. Hason­lóan népszerű lett a Puskák és galambok, melyből 1961-ben Keleti Márton rendezett filmet. További remek­művei: Lődörgések kora és Lyuk a tetőn (önéletrajzi regények), Szülőföldem, a Bakony (útirajzok, emlékezések), a Simeon család sorozat. 1991-ben hunyt el Budapesten. ÉS MÉG. Ha Fülöp és Jakab (1.) száraz, meleg, akkor megtelik a kamra, ha hűvös, nedves, közepes aratás lesz. 1. 1620-ban született Zrínyi Miklós költő, hadvezér, politikus, a Szigeti veszedelem eposz szerzője (+1664). 2 1660-ban született Alessandro Scarlatti itáliai zeneszerző, a nápolyi iskola vezéralakja (+1725). 4. 1655-ben szüle­tett Bartolomeo Cristofori olasz hangszerkészítő, a „lágyan és hango­san szóló csembaló”, azaz a zongora feltalálója (+1731). 6. 1910-ben született Manninger Gusztáv Kossuth-díjas mezőgazdász (+1982). FOTÓ: SHUTTERSTOCK

Next