Szabad Föld, 2016. január-június (72. évfolyam, 1-26. szám)
2016-02-05 / 6. szám
I Riport 2016. február 5. ♦ A vidék családi hetilapja Mester kell a tetőre! NÉMET PARTNERÜNK gyakorlott asztalosokat, festő-mázolókat alkalmazna; munkájára igényes burkolót vennénk fel Svájcban - hasonló hirdetések tucatszám akadnak. Sok kiváló szakmunkásunk vagy dolgozott külföldön, vagy épp oda készül. Az építőiparban tevékenykedők az utánpótlás miatt is aggódnak. A fiatalok irodába vágynak, nem a tetőn verejtékezni. Az égető hiány miatt hamarosan itthon is előre köszönnek a remek szakembernek. r ■ [UNK] - Ha meghirdetünk egy állást, szinte lehetetlen olyan szakembert találni, aki megfelelő minőségben dolgozik. Hosszú évek alatt tanítjuk be az embereinket, és reménykedünk, hogy nem távoznak külföldre. Nem járható út, hogy munkanélkülieket vagy közmunkásokat villámgyorsan kiképzünk, átképzünk - véli Papp István, az egri Metrix-Építő Kft. ügyvezetője. A jövő sem rózsás, gyér az utánpótlás. Sok szülő álma, hogy a fia felsőfokú végzettséget szerezzen. Aki kőművesnek jelentkezik, arra könnyen rásütik, azért ment oda, mert máshova nem vették fel. Senki nem akar kemény fizikai munkát végezni - esőben, kánikulában, gyakran veszélyes körülmények között. Heves megyében tavaly csak kilencen tettek építőipari mestervizsgát - tudjuk meg a cégvezetőtől, aki maga is éveket dolgozott Németországban. Kőműves, vasbetonszerelő, betonozó, burkoló, hegesztő, villanyszerelő - az építész sorolja, milyen szakmákban szívják el a magyar munkaerőt. „Gipszkartonszerelőket várunk Franciaországba! Osztrák cég tapasztalt festőt, zsaluzó ácsot, tetőfedőt, asztalost, bádogost venne fel. Ausztriába segédmunkást keresünk építkezésre” - így a hirdetések. Az ígért fizetés nettó 1800-1900 euró között mozog, azaz forintban félmilliónál több ütheti havonta egy jó szaki markát. Hazánkban 190 ezer forint az építőiparban a bruttó átlagkereset, így a magyar cégek nehezen állják a versenyt. A vállalkozás szabadsága nem azt jelenti, hogy bárki bármit elvállalhat. Fontos lenne, hogy a megbízható, régóta működő cégek előnyt élvezzenek. A kalákában meg az olcsó fusiban nem érdemes bízni. A jó szakembert meg kell fizetni, különben az építtető csalódik. A munkabér magas terhei sok céget csalásra kényszerítenek. Az építőipar kifehérítésénél azokra az egyszemélyes és „elérhetetlen” vállalkozásokra is gondolni kéne, amelyek csalárd módon számla nélkül vagy fiktív számlára ténykednek, tönkretéve a szakma hírnevét - mondja Papp István, aki anno azért választotta e hivatást, mert hitt abban, hogy ha négy karót leverünk, és köré építünk valamit, azzal teremtünk. Már a családok otthonteremtési kedvezményének (CSOK) bejelentése előtt élénkülni kezdett az ingatlanpiac, lassan a vidék is éledezik. Az új lakások áfája 27 százalékról csökkent ugyan 5-re, de várhatóan ennyivel nem lesznek alacsonyabbak a négyzetméterárak. A még kiforróban levő CSOK és az áfa változása mindenképpen lendületet ad az építőiparnak, azon belül a lakásépítésnek. A korábban lakóparkot is építő egri IMOLA BAU Kft. ügyvezetőjétől, Takács Tibortól megtudtuk: újraindítják a lakásépítő programjukat, így már idén tavasztól mintegy 65 új lakás és ház beruházása kezdődhet meg Egerben. Az épületeik „energiaöntudatos” szellemben valósulnak meg. Azt már mi tesszük hozzá: hiába adna lendületet a CSOK, ha hiányoznak hozzá a jól képzett szakemberek... ♦ Pontosan rögzíts, nehogy lebillenjen! - szól oda a szakoktató a fiúnak, aki az épülő fal mellett áll a létrán. Gyakorlaton vagyunk az Egri Szakképzési Centrum (ESzC) egyik iskolájában. A Bornemissza Gergely Szakközép- és Szakiskola tanműhelyében épp a magasépítő technikusok tanulják a zsaluzás szabályait. Ők azok, akik érettségi után két év alatt szerezhetik meg a technikusi képesítést. Néhányan - lányok is vannak köztük - láthatóan céltudatosan készülnek rá, hogy egyszer építésvezetők legyenek. - Apa kőműves, és végignéztem, ahogy épült a házunk. Nagyon tetszett, azért is jelentkeztem ide - meséli a tiszafüredi lány, Tatár Tímea. Úgy tudja, akár a tervező mellett, irodában is dolgozhat majd, nem muszáj megerőltető fizikai munkát végeznie. - Az édesapám épületgépész-mérnök volt, az ő emlékére is választottam ezt a pályát. Azért testhezálló számomra, mert remekül megy a rajzolás, és itt kiélhetem a kreativitásomat - mondja Bozó Márk, aki készül Felújítás közben. Jó kezekben van az egri Bárány uszoda