Szabad Föld, 2016. július-december (72. évfolyam, 27-53. szám)

2016-11-18 / 47. szám

i Gazdaság 2016. november 18. ♦ A vidék családi hetilapja Kint telel a tengeri? A CÍMBELI KÉRDÉS már csak azért sem elképzelhetetlen, mert az időjárás nem fogadta-fogadja a kegyeibe a gazdálkodókat. Sőt a piac sem, hiszen olyan nyomott árak alakultak ki, melyeket sok­sok éve láthattunk utoljára. A két folyamat összefügg: szinte biztos ráfizetést hozhat a kukorica mostani betakarítása, mivel tonnánként több ezer forintot kell a szárításra fordítani. A­z idei ősz szinte alig adott időt a mezőgazdasági munkákra, mert nem volt hét, hogy ne esett volna az eső. A földek egy része felázott, s úgy alakult, hogy a gazdálkodók - ha éppen nem esett - mindig csak a legfontosabb, legégetőbb teendőket voltak kénytelenek elvégezni: a napraforgó betakarítását, a szántást, a tal­aj munkákat, az őszi vetést. Így aztán a sor végére maradt a kukorica, melynek legalább a negyede - 250 ezer hektár - még mindig lábon áll. S lehet, hogy még akkor is így lesz, amikor már törhetnek a gépek. Ugyanis a csapadékos idő miatt olyan magas a szemek víztartalma, hogy csak szárítás után lehet betárolni a magtárakba. A múlt héten az ország szinte egészére jellemző volt, hogy a kint lévő kukorica 19-22%-nyi vizet tartalmazott, márpedig 14-15%-ra kellene lemen­ni ahhoz, hogy később károsodás nélkül raktározni lehessen. Egy tonna tengeriben a víztartalom 1%-nyi mérséklése a mai árakon átlagosan 900-1000 forintba kerül. A 22%-os víztartalommal levágott kukorica esetében 7-8% vizet kellene eltávolítani, vagyis ennyi­szer 900-1000 forint újbóli költséggel - tonnánként összesen 6,3-8 ezer forinttal - számolhatnak a terme­lők. Ezt viszont a piac nem ismeri el: az árak tonnán­ként 40 ezer forint körül alakulnak a tőzsdén, sőt a fizikai piac ennél 1,5-2,5 ezer forinttal kevesebbet fizet a gazdáknak. Vagyis a vizes kukorica aratása, majd szárítása azt jelenti, hogy a 38 ezer forintos felvásár­lási árat csökkenthetjük 5-8 ezer forinttal. Azaz a tengeri tonnája után csak 30-33 ezer forintnyi bevétel marad. Ez áll szemben a hektáronkénti 200-230 ezer forintos termesztési költséggel. Ha a gazda nem tudott hektáronként 7-8 tonnát termelni, akkor veszteséges évet zár. A 6 tonnás hozam is még bőven veszteséget jelent! Csak a 9-10 tonna körüli vagy azt meghaladó hozam ad megfelelő profitot a termelőknek. A vetést sem könnyíti a csapadékos idő, habár az őszi árpa és búza nagy része már a talajba került - sőt, a kellő időben vetők gabonája már szépen soros -, de még mindig akad vetésre váró terület. Bár a szakiroda­­lom azt mondja, hogy október végéig végezni kell a búza vetésével, a közelmúltból számos év bizonyítja, hogy a novemberi vetés sem őrültség. Főként, ha az utóbbi évtizedben szokásos enyhe november és decem­ber jön most is, amikor jut elegendő ideje és feltétele a frissen kelt palántanövényeknek az erősödésre. Vagyis most az időjárás okozza a legtöbb gondot a növénytermesztőknek. Jó lenne, ha legalább két hét napos, szárazabb - az sem baj, ha fagyos - időszak köszöntene be. Mert sok helyen hiába nem esik 2-3 napig, ha a földekre nem lehet rámenni, mert elakadnak a kombájnok, gépek, szállító kamionok. (ohgy) A búza után a kukorica is inkább veszteséget hoz a termelők többségének NÉMETH ANDRÁS PÉTER FELVÉTELE Madárszárnyon érkezik T­öbb európai ország is bejelentette az elmúlt héten, hogy vadon élő madarakban azonosították a H5N8 madárinfluenza vírustörzset. A hét­végén német és osztrák baromfitartó gazdaságok H5 típusú madárinfluen­­za-fertőzöttséget állapították meg, és elpusztult vadmadarakból is kimu­tatták már a kórokozót. Sőt újabb három magyar esetről is hírt kap­tunk. A német-svájci-osztrák határ közelében lévő Boden-tó melletti Vorarlbergben két osztrák gazdaság állatállományát kellett felszámolni. Az egyikben 1150 pulykát, a másik­ban 3000 tojótyúkot tartottak, sza­­badtartásos rendszerben. Az osztrák állat-egészségügyi hatóság a jár­ványügyi nyomozás során megálla­pította, hogy a nagyarányú elhul­lással járó megbetegedést mindkét­szer vadon élő madarakkal történő közvetlen érintkezés előzte meg. A tojótyúkok esetében már megha­tározták a vírus pontos típusát (H5N8) is. A Bajor Állami Egészség­­ügyi és Élelmiszer-biztonsági Hiva­tal (LGS) kimutatta a madárinfluen­za-fertőzést Lindau környékén, ahol két vadmadarat - kontyos récét - találtak elpusztulva. Azaz bebizo­nyosodott, hogy a vadmadarak kö­zött is fellelhető a vírus, sőt vélhető­en azok hordozzák vonulásuk alkal­mával - ősszel és tavasszal - észak­dél és kelet-nyugat irányban, illetve megfordítva. Az előbbi német esetet hamaro­san követték az újabbak: a két legdé­lebbi tartományban, valamint a Dá­niához és Lengyelországhoz közel lévő észak-németországi Lübeck kör­nyékén egy 110 madaras baromfiál­lományt kellett leölni a fertőzöttség miatt. Azóta bebizonyosodott, hogy egy másik közeli német területen, Grumby faluban, egy nagygazdaság­ban 30 ezer csirkét kell leölni az influenza miatt. Gondot jelenthet, hogy német sajtóhírek szerint hétfőn e telepről Dániába szállítottak baromfiakat. a vírus A mostani német (képünkön) és osztrák esetek mellett Magyaror­szágon is már három regisztrált fertőzés történt, s másik négy euró­pai országban is azonosították a H5N8 vírust, így tehát megjelent már Horvátországban, Dániában, Svájcban és Lengyelországban is. A szakértők továbbterjedését vár­ják, nagyjából a tavasz kezdetén lehet számítani a vadmadarak to­vábbvándorlására, s ezzel együtt a veszélyes vírus terjedésének meg­szűntére. Itthon sem állt le a kór terjedése, újabb három esetről számoltak be a szakemberek: Bugac, Kelebia és Kis­szállás közelében lévő baromfitele­peken regisztrálták a kórokozót - ko­rábban tótkomlósi és kiskunmajsai előfordulásról tudtunk. Vélhetően nem ezek lesznek az utolsó esetek, érintett országok. A mostani járvány a két évvel ez­előttihez hasonlóan földrajzilag igen szétterjedt, s időben szinte egyszerre - de több hétig elhúzódva - megjele­nő esetekből tevődik össze. (hogy) NAV ÉS TEJ. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Tej Terméktanács együttműködési megállapodásának célja a magyarországi tejkereskede­lem ellenőrzése, az ágazat piaci vi­szonyainak megtisztítása, a termelők helyzetének megkönnyítése, a tisz­tességes piaci verseny megteremtése. KÁRENYHÍTÉS. Az idei agrárkárok utáni kárenyhítő juttatás iránti kére­lem november 30-ig nyújtható be. A kár mértékét a most megjelent re­ferenciahozamok és árak alapján számolhatják ki, és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján érhetik el a gazdálkodók. A hivatal 2017 márciusában utalja a kárenyhí­tési összegeket. KÖTELEZŐ KIVÁGNI A SZŐLŐT. A jövőben könnyebb lesz kivágatni az elhanyagolt és betegséget terjesz­tő szőlőt. Nem a művelő, hanem a szőlő tulajdonosa felel majd a terüle­tért. A hegybíró mérlegelhet, de csak egy év műveléshiány után kérheti a kényszerkivágást. Ez az utolsó lépés - a lényeg, hogy gyors, egyszerű eszközökkel kényszerítsék ki a szőlők művelését: két hónapon belül kell pótolni az elhanyagolt munkákat.

Next