Szabad Föld, 2016. július-december (72. évfolyam, 27-53. szám)
2016-11-18 / 47. szám
i Gazdaság 2016. november 18. ♦ A vidék családi hetilapja Kint telel a tengeri? A CÍMBELI KÉRDÉS már csak azért sem elképzelhetetlen, mert az időjárás nem fogadta-fogadja a kegyeibe a gazdálkodókat. Sőt a piac sem, hiszen olyan nyomott árak alakultak ki, melyeket soksok éve láthattunk utoljára. A két folyamat összefügg: szinte biztos ráfizetést hozhat a kukorica mostani betakarítása, mivel tonnánként több ezer forintot kell a szárításra fordítani. Az idei ősz szinte alig adott időt a mezőgazdasági munkákra, mert nem volt hét, hogy ne esett volna az eső. A földek egy része felázott, s úgy alakult, hogy a gazdálkodók - ha éppen nem esett - mindig csak a legfontosabb, legégetőbb teendőket voltak kénytelenek elvégezni: a napraforgó betakarítását, a szántást, a talaj munkákat, az őszi vetést. Így aztán a sor végére maradt a kukorica, melynek legalább a negyede - 250 ezer hektár - még mindig lábon áll. S lehet, hogy még akkor is így lesz, amikor már törhetnek a gépek. Ugyanis a csapadékos idő miatt olyan magas a szemek víztartalma, hogy csak szárítás után lehet betárolni a magtárakba. A múlt héten az ország szinte egészére jellemző volt, hogy a kint lévő kukorica 19-22%-nyi vizet tartalmazott, márpedig 14-15%-ra kellene lemenni ahhoz, hogy később károsodás nélkül raktározni lehessen. Egy tonna tengeriben a víztartalom 1%-nyi mérséklése a mai árakon átlagosan 900-1000 forintba kerül. A 22%-os víztartalommal levágott kukorica esetében 7-8% vizet kellene eltávolítani, vagyis ennyiszer 900-1000 forint újbóli költséggel - tonnánként összesen 6,3-8 ezer forinttal - számolhatnak a termelők. Ezt viszont a piac nem ismeri el: az árak tonnánként 40 ezer forint körül alakulnak a tőzsdén, sőt a fizikai piac ennél 1,5-2,5 ezer forinttal kevesebbet fizet a gazdáknak. Vagyis a vizes kukorica aratása, majd szárítása azt jelenti, hogy a 38 ezer forintos felvásárlási árat csökkenthetjük 5-8 ezer forinttal. Azaz a tengeri tonnája után csak 30-33 ezer forintnyi bevétel marad. Ez áll szemben a hektáronkénti 200-230 ezer forintos termesztési költséggel. Ha a gazda nem tudott hektáronként 7-8 tonnát termelni, akkor veszteséges évet zár. A 6 tonnás hozam is még bőven veszteséget jelent! Csak a 9-10 tonna körüli vagy azt meghaladó hozam ad megfelelő profitot a termelőknek. A vetést sem könnyíti a csapadékos idő, habár az őszi árpa és búza nagy része már a talajba került - sőt, a kellő időben vetők gabonája már szépen soros -, de még mindig akad vetésre váró terület. Bár a szakirodalom azt mondja, hogy október végéig végezni kell a búza vetésével, a közelmúltból számos év bizonyítja, hogy a novemberi vetés sem őrültség. Főként, ha az utóbbi évtizedben szokásos enyhe november és december jön most is, amikor jut elegendő ideje és feltétele a frissen kelt palántanövényeknek az erősödésre. Vagyis most az időjárás okozza a legtöbb gondot a növénytermesztőknek. Jó lenne, ha legalább két hét napos, szárazabb - az sem baj, ha fagyos - időszak köszöntene be. Mert sok helyen hiába nem esik 2-3 napig, ha a földekre nem lehet rámenni, mert elakadnak a kombájnok, gépek, szállító kamionok. (ohgy) A búza után a kukorica is inkább veszteséget hoz a termelők többségének NÉMETH ANDRÁS PÉTER FELVÉTELE Madárszárnyon érkezik Több európai ország is bejelentette az elmúlt héten, hogy vadon élő madarakban azonosították a H5N8 madárinfluenza vírustörzset. A hétvégén német és osztrák baromfitartó gazdaságok H5 típusú madárinfluenza-fertőzöttséget állapították meg, és elpusztult vadmadarakból is kimutatták már a kórokozót. Sőt újabb három magyar esetről is hírt kaptunk. A német-svájci-osztrák határ közelében lévő Boden-tó melletti Vorarlbergben két osztrák gazdaság állatállományát kellett felszámolni. Az egyikben 1150 pulykát, a másikban 3000 tojótyúkot tartottak, szabadtartásos rendszerben. Az osztrák állat-egészségügyi hatóság a járványügyi nyomozás során megállapította, hogy a nagyarányú elhullással járó megbetegedést mindkétszer vadon élő madarakkal történő közvetlen érintkezés előzte meg. A tojótyúkok esetében már meghatározták a vírus pontos típusát (H5N8) is. A Bajor Állami Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal (LGS) kimutatta a madárinfluenza-fertőzést Lindau környékén, ahol két vadmadarat - kontyos récét - találtak elpusztulva. Azaz bebizonyosodott, hogy a vadmadarak között is fellelhető a vírus, sőt vélhetően azok hordozzák vonulásuk alkalmával - ősszel és tavasszal - északdél és kelet-nyugat irányban, illetve megfordítva. Az előbbi német esetet hamarosan követték az újabbak: a két legdélebbi tartományban, valamint a Dániához és Lengyelországhoz közel lévő észak-németországi Lübeck környékén egy 110 madaras baromfiállományt kellett leölni a fertőzöttség miatt. Azóta bebizonyosodott, hogy egy másik közeli német területen, Grumby faluban, egy nagygazdaságban 30 ezer csirkét kell leölni az influenza miatt. Gondot jelenthet, hogy német sajtóhírek szerint hétfőn e telepről Dániába szállítottak baromfiakat. a vírus A mostani német (képünkön) és osztrák esetek mellett Magyarországon is már három regisztrált fertőzés történt, s másik négy európai országban is azonosították a H5N8 vírust, így tehát megjelent már Horvátországban, Dániában, Svájcban és Lengyelországban is. A szakértők továbbterjedését várják, nagyjából a tavasz kezdetén lehet számítani a vadmadarak továbbvándorlására, s ezzel együtt a veszélyes vírus terjedésének megszűntére. Itthon sem állt le a kór terjedése, újabb három esetről számoltak be a szakemberek: Bugac, Kelebia és Kisszállás közelében lévő baromfitelepeken regisztrálták a kórokozót - korábban tótkomlósi és kiskunmajsai előfordulásról tudtunk. Vélhetően nem ezek lesznek az utolsó esetek, érintett országok. A mostani járvány a két évvel ezelőttihez hasonlóan földrajzilag igen szétterjedt, s időben szinte egyszerre - de több hétig elhúzódva - megjelenő esetekből tevődik össze. (hogy) NAV ÉS TEJ. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Tej Terméktanács együttműködési megállapodásának célja a magyarországi tejkereskedelem ellenőrzése, az ágazat piaci viszonyainak megtisztítása, a termelők helyzetének megkönnyítése, a tisztességes piaci verseny megteremtése. KÁRENYHÍTÉS. Az idei agrárkárok utáni kárenyhítő juttatás iránti kérelem november 30-ig nyújtható be. A kár mértékét a most megjelent referenciahozamok és árak alapján számolhatják ki, és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján érhetik el a gazdálkodók. A hivatal 2017 márciusában utalja a kárenyhítési összegeket. KÖTELEZŐ KIVÁGNI A SZŐLŐT. A jövőben könnyebb lesz kivágatni az elhanyagolt és betegséget terjesztő szőlőt. Nem a művelő, hanem a szőlő tulajdonosa felel majd a területért. A hegybíró mérlegelhet, de csak egy év műveléshiány után kérheti a kényszerkivágást. Ez az utolsó lépés - a lényeg, hogy gyors, egyszerű eszközökkel kényszerítsék ki a szőlők művelését: két hónapon belül kell pótolni az elhanyagolt munkákat.