Szabad Föld, 2017. január-június (73. évfolyam, 1-26. szám)

2017-03-24 / 12. szám

Iskola a konténerben Riportunk a BAGázsban Szorító szituációban Beteggé tesz a zsúfoltság Leggyorsabb a világon Házunk tája rovat Bűnöző-e, aki bűnözik? Jogi esetek Keserédes életünk Újlaki Ágnes tévékritikája Szupernó vagy szobadísz? N­álunk szinte semmi nem törté­nik a nemi egyenlőség tekinte­tében - erősítették meg az egri kon­ferencián az ELTE szociálpszicholó­gusai. Dr. Kovács Mónika egyetemi docens számokkal igazolta állítását: egy 144 országot összevető kutatás szerint a 93. helyen tanyázunk a nemek egyenlőségét tekintve. A poli­tikában még kutyábbul állunk, a nők csekély szerepvállalása miatt csak a 128. helyig jutottunk. Korábban vol­tunk a középmezőnyt jelentő 55. helyen is, de számos ország leelőzött minket. Probléma, hogy sok lánynak választania kell: vagy megfelel a melegszívű, érzékeny, támogató, közösségért élő nő hagyományos szerepének, vagy lendületesen tör előre, vállalva, hogy törtetőnek bélyegezzék. Egy nemzetközi kutatás szerint még mindig a háziasszonyok számítanak a tipikus nőnek, őket tartják leginkább szeretetre méltónak, így egy csoportba kerülnek az idő­sekkel, a vakokkal és más fogyaték­kal élőkkel. Bár az üzletasszonyokat kompetensnek, döntésképesnek tart­ja, de kevéssé kedveli a közvélemény.­­ Ma is a nemi sztereotípiák szab­ják meg, milyen az „igazi” nő és férfi. A társadalmi nemi szerepek biológiai alapjain túlmutat a megkülönbözte­tés - vélte dr. Szabó Mónika, az ELTE egyetemi docense. Elfogadott véleke­dés maradt, hogy a nő főleg ösztönös lény, nem képes logikusan gondol­kodni, főként csak „szobadísznek” való. Kutatóként is megtapasztalták: a nőknek az előadása után leginkább a frizuráját dicsérik meg. Sok lány azért töri magát, hogy szupernő le­gyen, aki a munkahelyén a férfiakkal vetekedik, míg otthon tökéletesen betölti a hagyományos női szerepet. A leányzók, mint egykor, ma is vár­ják az üvegcipővel érkező mesebeli megmentő­t... „Milyen a gépíró kisasszony? Miről álmodik, míg ujjai gépiesen végigfutnak az írógép billentyűin? A nők nehezen hangolják össze a szerepeiket, de a helyzet nem re­ménytelen. II. Erzsébet királynő pontosan 70 éve tartó szerelmi házassága a példa arra, hogy egy uralkodó lehet „hétköznapi” fele­ség. A britek királynője 13 éves volt, amikor meglátogatta a ten­gerészeti akadémiát, ahol egy fess fiatalember kalauzolta őket. Fülöp nem csupán a megjelenésével, de máig híres fanyar humorával is levette a lábáról a leányzót, akivel hosszú évekig leveleztek. A boldo­gító igent 1937-ben mondták ki, majd kibírták a kényszerű távollé­tet, amit a II. világháború jelen­tett. Fülöp herceg, aki mindvégig sziklaként állt fenséges neje mel­lett, azt nyilatkozta: ő az egyet­len, aki néha rászól a királynőre, hogy maradjon már csendben, s ő az egyetlen, akinek Erzsébet szót is fogad... Édes istenem, miről álmodhatik?! Természetes, hogy a bodros fejecske elkalandozik a szerelem rózsaszőrte világába, és sűrű helyesírási hibákkal vegyest szövi ábrándjait a férjhez menésről s egyéb földi jókról” - úja egy 1909-es újság. Akkoriban az HA NINCS, INKÁBB FELTALÁLOM A jó feleség nem panaszkodik, hanem cselekszik - gondolhatta Josephine Cochrane, aki megunta, hogy az ügyetlen személyzet ös­­­szetöri a tányérjait. Dühében felta­lálta a mosogatógépet. Josephine automata mosogatója, amelyet 1886-ban szabadalmaztatott, elő­ször a vendéglősök körében aratott sikert. A nőnek szüksége is lett a bevételre, mert alkoholista férje meghalt, és nagy adósságot ha­gyott hátra. Nem szégyen a férjtől tanulni - erre esküdött a gyönyörű Hedy Lamarr (képünkön), aki színésznő­ként erotikus némafilmekben szer­zett világhírt az 1930-as években. Először hozzáment egy osztrák fegyvergyároshoz, majd még öt férjet „fogyasztott el". A műszaki érzékkel megáldott Hedy az első férjétől sokat hallott a fegyverekről - később zongorista szomszédjával összedugták a fejüket, és feltalál­számított boldog végkifejletnek, ha a gépírónőbe beleszeretett a gyárigaz­gató és megkérte a kezét. A házassá­gért minden áldozatra készek voltak a leányzók. Egy 1929-es újság pél­dául megírta: a fővárosban Meny­asszonyképző Akadémia működik, ták a torpedó rádió-távvezérlésé­nek titkos rendszerét. Hagyd, majd én! - mondják a bölcs asszonyok. A gyengébb nem képviselői találták fel az esernyőt, a fagyigépet, a körfűrészt, a repülő­­gépszárny-jégtelenítőt, a golyóálló mellényt. Az amerikai Mary Ander­son 1903-ban fundálta ki a kocsik­ban nélkülözhetetlen ablaktörlőt. A gyárak először nem láttak fantá­ziát a találmányában - talán azért, mert egy nő rukkolt elő az ötlettel, ahol a fiatal úrilányok kötényben sürögnek-forognak. Az ott tanító tisztes asszonyság azt nyilatkozta: „Elvünk, hogy növendékeinket per­fekt szakácsnőkké képezzük ki, akik nemcsak a rúzshoz és a flörthöz érte­nek, s nemcsak a bálteremben, de a konyhában is feltalálják magukat, és nem jönnek zavarba, ha tortát kell sütniük.” A jó feleséget így írták le: „Univerzális műveltségű, de gyakor­latias asszonytípus”, aki a képzés végére nem téveszti össze a spenótot a karalábéval, a varjút a csirkével. A főzés tudománya fontosabb volt, mint a charleston. A boldog házas­ság titka pedig így szólt: „Adj neki enni!” Már akkor aggódtak, hogy a le­ányzók túl fiúsak és karrieréhesek. 1935-ben Muráti Lilivel bemutatták az Elnökkisasszony című filmet, melyben a nő a textilművek feje, s érte epekedik a mérnök, akit Jávor Pál alakít. Ment a nemek közti adok­­kapok is. Az 1943-as újsághír szerint egy asszony azért költözött el a fér­jétől, mert az nem hagyta este 11-kor a hálószobában villanyfénynél ol­vasni - igaz, a bíróság szerint ez nem válóok. Azt hinnénk, hogy manap­ság, amikor egyetemre járnak a lá­nyok, s lehetnek üzletasszonyok és vezethetnek repülőgépet, végre sutba vághatják az évszázados elvárásokat. Ám a közösségi oldalon a fiúk lelke­sen osztogatják az ételképet, alatta ott virít: „Hiába vagy jó csaj, ha a pörkölthöz nem tudsz nokedlit szag­gatni!” Palágyi Edit : MASZAJ-E tanulmányozni a nemi szerepeket? - már a kérdés parázs vitát gerjesztett, amikor kiderült, az egyik egyetem genderszakot indít. Hogyan próbálnak a nők megfelelni a változó szerepeiknek? - erről rendezett konferenciát minap az Eszterházy Károly Egyetem. Arra is kerestünk választ, milyen a tökéletes feleség, mit tettek hajdan a férj vadász úrilányok? ŐFELSÉGE IS FELESÉG FOTÓ: FORTEPAN Lányok-asszonyok tüsténkednek a konyhában az 1930-as években

Next