Szabad Föld, 2017. július-december (73. évfolyam, 27-52. szám)
2017-12-08 / 49. szám
i Gazdaság 2017. december 8. ♦ A vidék családi hetilapja Mi is megszavaztuk Tizennyolc EU-tagország (Bulgária, Németország, Csehország, Dánia, Észtország, Írország, Spanyolország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország, Egyesült Királyság) szavazata mellett, kilenc ellenében (Belgium, Görögország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Cipris, Luxemburg, Málta, Ausztria), illetve Portugália tartózkodásával fogadták el a döntést, hogy a vitatott egészségügyi hatású növényvédő szerek újabb öt évig maradhatnak kereskedelmi forgalomban az Európai Unióban. Az Európai Bizottság 2016 júniusában néhány kutató-elemző műhely által egyes rákos megbetegedések kialakulásáért felelős, míg mások szerint ilyen hatással nem rendelkező - glifozáttartalmú gyomirtó szerek használati engedélyének tízéves meghosszabbítására tett javaslatot. Másfél esztendei vita közben - a végső döntés meghozataláig - a 2017. december közepéig szóló meghosszabbítás mellett döntöttek, majd most - több hónapos egyeztetés után - az engedély ötéves további érvényességéről határoztak. A környezetvédők az azonnali tilalom mellett érveltek, míg a szert használó termelőket képviselő szakmai szervezetek az engedély 15 éves meghosszabbítását szerették volna elérni. Október végén az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén arról döntött, hogy a glifozáttartalmú növényvédő szerek háztartási használatát azonnal, a mezőgazdasági felhasználását pedig 2022. december 15-i határidővel be kell tiltani. A végső döntést a tagországok hozták meg, s a Bizottság e szerint jár el: a szer 2022 végéig használható marad. Még 2015 márciusában az Egészségügyi Világszervezet rákkutatási ügynöksége a lehetséges rákkeltők közé sorolta a világszerte használt gyomirtó szerek hatóanyagát, a glifozátot. A szervezet szerint főként azoknál áll fenn a kockázat, akik a foglalkozásukból adódóan kitettek a szer hatásainak. Egyúttal jelezték, hogy a glifozát az otthoni kertészkedésben nem jelent kockázatot. Ugyanakkor az Európai Vegyianyag Ügynökség Kockázatértékelési Bizottsága többször is kijelentette, hogy a glifozát nem minősíthető rákkeltőnek. AZ UNIÓS tagállamok minősített többséggel meghosszabbították a glifozáttartalmú növényvédő szerek - a legszélesebb körben alkalmazott gyomirtók - Európai Unión belüli használati engedélyét. MAGYAR TILTÁS? A Greenpeace Magyarország környezetvédő szervezet leszögezte, hogy tovább küzd a glifozát betiltásáért. Főként a közterekről akarják száműzni, valamint a deszikálásnál (például, amikor a napraforgót aratás előtt lepermetezik, hogy az állomány egyenletesen száradjon le, ne maradjon benne félig zöld tányér, a magvak érettségi állapota egységes legyen) törölnék el a felhasználását A szervezet azt várja a magyar kormánytól, hogy nemzeti szinten ne engedélyezze a szer használatát. Ez nagyon kevéssé valószínű, mivel a magyar kormány a glifozát mellett voksolt az EU-ban. Parlagon maradhat? Az Európai Unió 2018-tól növényvédőszer-használati tilalmat vezet be a zöldítés úgynevezett táblaszintű ökológiai jelentőségű területein (EFA). Emiatt egy-egy ilyen korábbi növénnyel borított terület fenntartása annyira bonyolult lehet, hogy vélhetően a többség inkább a szintén támogatható parlagoltatást választja majd. Az unió célja, hogy tovább mérsékelje a vegyszerek használatából adódó környezetterhelést. S ha már egyébként is ökológiai jelentőségű a gazdák által használt területek 5 százaléka, akkor ott tovább mérséklődjenek e vegyszerek okozta károk. Ezeket a területeket sokféleképpen lehetett művelni, netán parlagon hagyni. Sokan nitrogénmegkötő növényeket termeltek, ilyen például a lucerna, a szója, a borsó, a csillagfürt, a lencse stb. E táblákon viszont eddig még lehetett használni bizonyos növényvédő szereket, például gyomirtókat. Ezután viszont már nem, ami nagyban nehezíti a megfelelő termés elérését. Okszerű gazdálkodást folytatva - például eleve gyommentes táblát használnak ilyen területként - nem megoldhatatlan a feladat. Ám sokan vélhetően a legegyszerűbb megoldást választják majd kötelességük teljesítésére: a 30 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók az általuk művelt terület 5 százalékát parlagon hagyják. Ez a terület persze vélhetően jóval kisebb lesz, mert az 5 százalékba - különféle szorzókkal súlyozva - például a táblaszegélyek, árkok, fasorok, egyedül álló fák által fedett részek is beleszámíthatók, így ha sokan választják majd a parlagoltatást, akkor sem kell arra számítani, hogy érezhetően változik a termelésbe fogott terület mértéke, ami nemigen látszik meg a honi növénytermesztés teljesítményén sem. Az oldalt összeállította: 0. Horváth György Szárnyal a csirke ára Már hozzászokhattunk volna az utóbbi hónapokban, hogy szinte minden élelmiszer megdrágult. Eddig a baromfihús kissé kilógott a sorból, de mára csatlakozott a sertéshez, kacsához, libához, a tejtermékekhez, a gyümölcsfélékhez. Úgy tűnik, a csirkehúsnál tartott ki a leghosszabb ideig az év elejei áfacsökkentés, amikor 27-ről 5%-ra mérséklődött az adótartalom. Azonban ez is eltűnt, mint ahogy a sertésnél, tejnél már korábban megtörtént. Az alapanyagok hiánya, illetve egyes termékeknél a kereslet növekedése húzta fel az átvételi árakat. Tehát a tej és a vágóállatok ára folyamatosan nőtt, ami előbb-utóbb áthúzódik a bolti árakra is. A csirkénél azért csak lassan jelentkezik, mert a madárinfluenza leginkább a kacsa- és libaállományt tizedelte meg, míg a hazai sertésállomány már fél évtizede olyan alacsony - a kormánystratégia ellenére nem sikerült a hárommillió alatti mélypontról feljebb tornázni a szintet -, hogy eleve csupán 30%nyi importtal lehet a hazai és az exportigényeket kielégíteni. Időközben az unió nagy piacán megszűnt az orosz szállítási tilalom miatti túltermelés, a piacok keresik az élelmiszert, ami árnövekedést okoz. Az időjárás sem volt kegyes: sok zöldségből és gyümölcsből kevesebb termett Európában. Természetesen a hazai árak is követik e folyamatot: nem véletlen, hogy például a legolcsóbb étkezési almából sincs a kofáknál 200 forint alatt. Bár a kacsa- és libatermékek előállítása nagyjából helyreállt - a hazai igényeket fedezik, de az exportot nem teljesen -, ám az ár magasabban maradt. A csirkeárak mintegy 10%-kal emelkedtek, így már szinte alig találni ezer forint alatti csontos csirkemellet, a filé pedig megint 1300-1500 forint között mozog. Egy-egy akcióban találunk 500-550 forintos combot, de fél éve még akadt 350 forintos is. Az év eleje óta a terméktanács szerint 8-12%-kal növekedett az egyes baromfitermékek hazai forgalma. A vágócsirke egyébként kivételt jelent, az élőcsirke átvételi ára alig változott: tavaly 248 forintot fizettek egy kilóért a termelőknek, az idén 247-et. A csontos csirkecomb feldolgozói ára november közepén kilónként 431 forint volt az egy évvel korábbi 385-tel szemben. A csirkemellet 1026 forintért vették át a felvásárlók, míg egy éve csak 954 forintot fizettek kilójáért.