Szabad Föld, 2017. július-december (73. évfolyam, 27-52. szám)

2017-12-08 / 49. szám

i Gazdaság 2017. december 8. ♦ A vidék családi hetilapja Mi is megszavaztuk T­izennyolc EU-tagország (Bulgá­ria, Németország, Csehország, Dánia, Észtország, Írország, Spanyol­­ország, Lettország, Litvánia, Magyar­­ország, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország, Egyesült Királyság) szavazata mellett, kilenc ellenében (Belgium, Görögország, Franciaország, Horvátország, Olasz­ország, Cipris, Luxemburg, Málta, Ausztria), illetve Portugália tartózko­dásával fogadták el a döntést, hogy a vitatott egészségügyi hatású növény­védő szerek újabb öt évig maradhat­nak kereskedelmi forgalomban az Európai Unióban. Az Európai Bizottság 2016 jú­niusában­­ néhány kutató-elemző műhely által egyes rákos megbete­gedések kialakulásáért felelős, míg mások szerint ilyen hatással nem rendelkező - glifozáttartalmú gyomirtó szerek használati engedé­lyének tízéves meghosszabbítására tett javaslatot. Másfél esztendei vita közben - a végső döntés meg­hozataláig - a 2017. december kö­zepéig szóló meghosszabbítás mel­lett döntöttek, majd most - több hónapos egyeztetés után - az enge­dély ötéves további érvényességé­ről határoztak. A környezetvédők az azonnali tilalom mellett érveltek, míg a szert használó termelőket képvise­lő szakmai szervezetek az enge­dély 15 éves meghosszabbítását szerették volna elérni. Október végén az Európai Parlament stras­­bourgi plenáris ülésén arról dön­tött, hogy a glifozáttartalmú nö­vényvédő szerek háztartási hasz­nálatát azonnal, a mezőgazdasági felhasználását pedig 2022. decem­ber 15-i határidővel be kell tiltani. A végső döntést a tagországok hozták meg, s a Bizottság e szerint jár el: a szer 2022 végéig használ­ható marad. Még 2015 márciusában az Egészségügyi Világszervezet rák­kutatási ügynöksége a lehetséges rákkeltők közé sorolta a világszerte használt gyomirtó szerek ható­anyagát, a glifozátot. A szervezet szerint főként azoknál áll fenn a kockázat, akik a foglalkozásukból adódóan kitettek a szer hatásainak. Egyúttal jelezték, hogy a glifozát az otthoni kertészkedésben nem jelent kockázatot. Ugyanakkor az Európai Vegyianyag Ügynökség Kockázatértékelési Bizottsága több­ször is kijelentette, hogy a glifozát nem minősíthető rákkeltőnek.­ ­ AZ UNIÓS tagállamok minősített többséggel meghosszabbították a glifozáttartalmú növényvédő szerek - a legszélesebb körben alkalmazott gyomirtók - Európai Unión belüli használati engedélyét. MAGYAR TILTÁS? A Greenpeace Magyarország környezetvédő szervezet leszögezte, hogy tovább küzd a glifozát betiltásáért. Főként a közterekről akar­ják száműzni, valamint a deszikálásnál (például, amikor a napraforgót aratás előtt lepermetezik, hogy az állomány egyenletesen száradjon le, ne maradjon benne félig zöld tányér, a magvak érettségi állapota egységes legyen) törölnék el a felhasználását A szervezet azt várja a magyar kormánytól, hogy nemzeti szinten ne engedélyezze a szer használatát. Ez nagyon kevéssé valószínű, mivel a magyar kormány a glifozát mellett voksolt az EU-ban. Parlagon maradhat? A­z Európai Unió 2018-tól nö­­vényvédőszer-használati tilal­mat vezet be a zöldítés úgynevezett táblaszintű ökológiai jelentőségű területein (EFA). Emiatt egy-egy ilyen korábbi növénnyel borított te­rület fenntartása annyira bonyolult lehet, hogy vélhetően a többség in­kább a szintén támogatható parlag­oltatást választja majd. Az unió célja, hogy tovább mér­sékelje a vegyszerek használatából adódó környezetterhelést. S ha már egyébként is ökológiai jelentőségű a gazdák által használt területek 5 százaléka, akkor ott tovább mérsék­lődjenek e vegyszerek okozta károk. Ezeket a területeket sokféleképpen lehetett művelni, netán parlagon hagyni. Sokan nitrogénmegkötő nö­vényeket termeltek, ilyen például a lucerna, a szója, a borsó, a csillag­fürt, a lencse stb. E táblákon viszont eddig még lehetett használni bizo­nyos növényvédő szereket, például gyomirtókat. Ezután viszont már nem, ami nagyban nehezíti a meg­felelő termés elérését. Okszerű gaz­dálkodást folytatva - például eleve gyommentes táblát használnak ilyen területként - nem megoldha­tatlan a feladat. Ám sokan vélhető­en a legegyszerűbb megoldást vá­lasztják majd kötelességük teljesíté­sére: a 30 hektárnál nagyobb terü­leten gazdálkodók az általuk művelt terület 5 százalékát parlagon hagy­ják. Ez a terület persze vélhetően jóval kisebb lesz, mert az 5 száza­lékba - különféle szorzókkal súlyoz­va - például a táblaszegélyek, árkok, fasorok, egyedül álló fák által fedett részek is beleszámíthatók, így ha sokan választják majd a parlagolta­tást, akkor sem kell arra számítani, hogy érezhetően változik a terme­lésbe fogott terület mértéke, ami nemigen látszik meg a honi növény­­termesztés teljesítményén sem. Az oldalt összeállította: 0. Horváth György Szárnyal a csirke ára M­ár hozzászokhattunk volna az utóbbi hónapokban, hogy szinte minden élelmiszer megdrágult. Eddig a baromfihús kissé kilógott a sorból, de mára csatlakozott a sertés­hez, kacsához, libához, a tejtermé­kekhez, a gyümölcsfélékhez. Úgy tűnik, a csirkehúsnál tartott ki a leghosszabb ideig az év elejei áfacsökkentés, amikor 27-ről 5%-ra mérséklődött az adótartalom. Azon­ban ez is eltűnt, mint ahogy a sertés­nél, tejnél már korábban megtörtént. Az alapanyagok hiánya, illetve egyes termékeknél a kereslet növekedése húzta fel az átvételi árakat. Tehát a tej és a vágóállatok ára folyamatosan nőtt, ami előbb-utóbb áthúzódik a bolti árakra is. A csirkénél azért csak lassan jelentkezik, mert a madárinf­luenza leginkább a kacsa- és libaál­lományt tizedelte meg, míg a hazai sertésállomány már fél évtizede olyan alacsony - a kormánystratégia ellenére nem sikerült a hárommillió alatti mélypontról feljebb tornázni a szintet -, hogy eleve csupán 30%­­nyi importtal lehet a hazai és az ex­portigényeket kielégíteni. Időközben az unió nagy piacán megszűnt az orosz szállítási tilalom miatti túlter­melés, a piacok keresik az élelmi­szert, ami árnövekedést okoz. Az időjárás sem volt kegyes: sok zöld­ségből és gyümölcsből kevesebb ter­mett Európában. Természetesen a hazai árak is követik e folyamatot: nem véletlen, hogy például a legol­csóbb étkezési almából sincs a kofák­nál 200 forint alatt. Bár a kacsa- és libatermékek előállítása nagyjából helyreállt - a hazai igényeket fedezik, de az ex­portot nem teljesen -, ám az ár magasabban maradt. A csirkeárak mintegy 10%-kal emelkedtek, így már szinte alig találni ezer forint alatti csontos csirkemellet, a filé pedig megint 1300-1500 forint kö­zött mozog. Egy-egy akcióban talá­lunk 500-550 forintos combot, de fél éve még akadt 350 forintos is. Az év eleje óta a terméktanács szerint 8-12%-kal növekedett az egyes ba­romfitermékek hazai forgalma. A vágócsirke egyébként kivételt je­lent, az élőcsirke átvételi ára alig változott: tavaly 248 forintot fizet­tek egy kilóért a termelőknek, az idén 247-et. A csontos csirkecomb feldolgozói ára november közepén kilónként 431 forint volt az egy évvel korábbi 385-tel szemben. A csirkemellet 1026 forintért vették át a felvásárlók, míg egy éve csak 954 forintot fizettek kilójáért.

Next