Szabad Föld, 2018. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-26 / 4. szám

I Külvilág KIRÁLYI LAKODALOM Újabb esküvőre készülnek a brit királyi családban: Eugé­nia hercegnő, II. Erzsébet ki­rálynő 27 esztendős unokája összeházasodik polgári szár­mazású barátjával, a 30 éves Jack Brooksbankkel, aki nica­­raguai utazásuk idején kérte meg barátnője kezét. Eugénia hercegnő András yorki her­cegnek, a királynő harmadik gyermekének másodszülött leánya. Édesanyja András el­vált felesége, Sarah Ferguson. Eugénia a nyolcadik a brit trónutódlási sorban, de a kirá­lyi család hivatalos tevékeny­ségében nem vesz részt, pol­gári állása van, egy művészeti galéria igazgatója. BAJOK ÉS BÁJAK Botoxszal szépítettek egy tucat tevét a szaúdi tevefesztiválról, ahol a zsűri az ajkak, a pofa, a fej és a térd mérete alapján bí­rálja el az előttük felvonulókat. Az egy hónapon át tartó teve­fesztivál idén a távoli sivatag­ból a főváros mellé költözött, a kormány állandó épületet emelt a versenyeknek és a bemuta­tóknak, amelyek nyerteseit ös­­­szesen 213 millió riálnyi (kb. 14,4 milliárd forint) díj várja. HOTEL, LÁNGOK KÖZT Négyre emelkedett a hétvégi prágai szállodatűz halálos ál­dozatainak a száma. A Mold­­va-parti hotelben a tűzoltóság továbbra is vizsgálja a tűzeset körülményeit, amelyet az ed­digi információk alapján a klímaberendezés meg­hibásodása válthatott ki. A szállodában a tűz keletke­zésekor több mint 100 vendég tartózkodott, a tűzoltók ös­­­szesen 34 embert mentettek ki, a többieknek sikerült kijut­niuk a hotelből. Az oldalpárt szerkesztette: MARKOS MÁRIA 2018. január 26. ♦ A vidék családi hetilapja A pálya szélén drámai fordulatot vett Recep Tayyip Erdogan kurdok elleni vérbosszúja. Dacolva az Egyesült Államokat és Oroszországot is magában foglaló katonai koalícióval, Törökország keményfejű elnöke a török-szír határon átnyúló szárazföldi támadást indított a Szíria északnyugati régiójában található Afrini kurd enklávé ellen. A kockázatos szerencsejáték, amit űz, rosszul sülhet el. T­örökország tűz alá vonta az Ankara által terrorszervezetnek tekintett kurd milícia, a Népvédelmi Egységek (YPG) által ellenőrzött Afrín környékét, majd légicsapáso­kat mért a környező falvakra. A tíz­ezer kurd harcos nem hátrált azóta egy centimétert sem, továbbra is védik a legendás kurd hazát, Rojava régióját. Ankara a törökországi kurd szeparatista Kurdisztáni Munkás­párttal (PKK) szövetséges terrorszer­vezetnek tartja az YPG-t. A szíriai kurd milícia ugyanakkor Washing­ton támogatását élvezi az Iszlám Állam elleni küzdelemben. Erdogan nem mindig számított ilyen vakmerőnek a térségben. 2011-ben, amikor kitört a háború Szíriában, még könnyedén azono­sult a Nyugat céljával: egyetértett Asszad elnök eltávolításával. 2014- ben, amikor megalakult az Iszlám Állam Szíria és Irak területén, a NATO-tag Törökország szemében - továbbra is összhangban a Nyugat­tal - a terrorszervezet elleni harc vált prioritásává. A fordulat 2015- ben következett be, amikor kudarc­ba fulladt a tűzszünet a török PKK- val - Erdogan a kurd „terrorfenye­getés’’ megszállottjává vált. A 2016- os sikertelen puccskísérlet után fel­jogosítva érezte magát, hogy bebör­tönözze a kurdokat támogató pártok vezetőit, egyúttal egyezséget kötött Asszad szövetségeseivel, Oroszor­szággal és Iránnal, elfogadván a két ország Szíria-rendezési tervét. Vi­szonzásul 2016-ban azok bele­egyeztek Erdogan első nagy, Szíria kurdok lakta területeire való beha­tolásába. Erdogannak - és a hozzá hason­lóan gondolkodó nacionalistáknak - egzisztenciális rémálom az önálló kurd entitás, amely Észak-Iraktól Törökország délnyugati Elatay tar­tományáig terjedne, és amely po­tenciálisan magában foglalná a dél­kelet-törökországi területeket is. E mostani, Olajág névre keresztelt hadművelet is azt bizonyítja, a kurd autonómia megakadályozása min­den más szempontot elhomályosít. A kurdok szívós ellenállásán túl Erdogan legnagyobb fájdalma, hogy egyik nagy játékos sem támogatja - két nappal a támadások megindí­tása után az orosz külügy aggodal­mát fejezte ki. Bár év végén kivon­ták az orosz szárazföldi csapatokat, éppen Afrin térségében még orosz 346 600 halálos áldozata van Szíriában a 2011- ben Bassár-el Asszad ellen kitört pol­gárháborúnak a Syrian Observatory for Human Rights nevű szervezet tavaly decemberi jelentése szerint. Az áldoza­tok közt 103 490 civil, ezenkívül 56 900 ember eltűnt vagy feltehetőleg meghalt. 67 376 ember vesztette életét 2014 és 2017 decembere közt Irakban az Iszlám Állam elleni harcban. A török csapatok 3,5 kilométeres mélységben hatoltak be Afrín terü­letére és 17 aknamezőt számoltak fel. A dél­nyugat-törökországi Hatay tarto­mány felől harckocsik és más katonai járművek is átlépték a szíriai határt, gépek ellenőrzik a szír légteret. As­­­szad és iráni bábjai szintén dühöngenek Erdogan katonai húzá­sa miatt. Mindhárman - Irán, As­­­szad és Oroszország - inkább látná kurd ellenőrzés alatt az észak-szíriai területeket, mint hogy az Iszlám Álam és a hozzá hasonló szalafista csoportok, vagy ami még ennél is rosszabb: az Egyesült Álamok irá­nyította, Asszad-ellenes felkelők ve­gyék át a hatalmat a régióban. Erdogan öntörvényű viselkedésével veszélybe sodorta e három hatalom saját, háború utáni rendezési tervét. I — ■ Szír és iraki kurd erők ■ Az Iszlám Állam csapatai n Iraki kormányerők ■ Szíriai kormányerők ■ Szíriai felkelők Alapos rágalmak R­itkán fordul elő, hogy Ferenc pápa nem fogalmaz „szerencsé­sen”, azaz sérti bármely embertársa méltóságát. Chilei útján mégis egy hozzá méltatlan kijelentést tett, mégpedig igen kényes témával, a papi pedofíliával kapcsolatosan. Pedig a papok által elkövetett szexuális visszaélésekkel szemben továbbra is a zéró tole­rancia érvényes, s a pápa ezt úton-útfélen hangoztatja is. Hogy mennyire következetes e téren, jól példázza, hogy pápasága öt éve alatt 25 kegyelmi kérvényt kapott visszaéléssel elítélt papoktól - és mindegyiket elutasította. Az egyházfő védelmébe vette azt a Juan Barros püspököt, akinek hónapok óta követelik leváltását a dél­amerikai országban arra hivatkozva, hogy Barros megpróbálta eltussolni az egyik pap, Fernando Karadima által elkövetett szexuá­lis visszaéléseket. A katolikus egyházfő úgy fogalmazott, hogy ezek a püspököt ért vádak „rágalmak". Elgondolkodtató azonban, hogy Fernando Karadimát 2011-ben a Vatikán bűnösnek találta az emlí­tett vádban, életfogytig tartó vezeklésre ítélték. Mint ahogy az is, hogy ezek után 2015-ben Barros püspököt Ferenc pápa nevezte ki, amit már akkor heves tiltakozás kísért az országban. Karadima áldo­zatai szerint ugyanis Juan Barros tudott a visszaélésekről. Barros kétszer is felajánlotta lemondását a püspöki székből, de ezt Ferenc pápa mindannyiszor elutasította. Mostani chilei látogatása során a pápa Barros püspökkel misézett, és találkozott a pedofília áldozata­ival is. Az egyházfő úton Róma felé szokás szerint az őt kísérő olasz és külföldi újságírók körében ismételten bocsánatot kért a Chilében elhangzott szavaiért. Elismerte, „nem szerencsésen” fogalmazott, ezért „szavai" arculcsapásnak hatottak az áldozatok számára. FORMÁLÓDÓ ALKU A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a koalíciós tárgyalások megkezdése mellett döntött rendkívüli kongresszusán. A két kereszténydemokrata párttal (az Angela Merkel kancellár vezette CDU és a Horst Seehofer nevével fémjelzett CSU) folytatandó alkudo­zások megkezdődtek, és várhatóan két hétig tartanak majd, de a döntéseket a teljes szociáldemokrata párt­tagságnak is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy hivatalba léphessen az új német kormány. Ha sikerül kidolgozni egy koalíciós szerződést, a mintegy 450 ezres tagságú SPD pártszavazással, a tagság voksai alapján dönt arról, hogy ismét koalícióra lép-e a CDU/CSU-val. Erre húsvét előtt aligha lesz esély. Ez lenne a harmadik nagykoalíció, és a negyedik kormány, amelyet Angela Merkel, a CDU elnöke vezet. A koalíciós tárgyalások elkezdésére a küldöttek 56,3 százaléka szavazott, ellene pedig 43,5 szá­zalék. I

Next