Szabad Föld, 2018. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-26 / 4. szám
I Külvilág KIRÁLYI LAKODALOM Újabb esküvőre készülnek a brit királyi családban: Eugénia hercegnő, II. Erzsébet királynő 27 esztendős unokája összeházasodik polgári származású barátjával, a 30 éves Jack Brooksbankkel, aki nicaraguai utazásuk idején kérte meg barátnője kezét. Eugénia hercegnő András yorki hercegnek, a királynő harmadik gyermekének másodszülött leánya. Édesanyja András elvált felesége, Sarah Ferguson. Eugénia a nyolcadik a brit trónutódlási sorban, de a királyi család hivatalos tevékenységében nem vesz részt, polgári állása van, egy művészeti galéria igazgatója. BAJOK ÉS BÁJAK Botoxszal szépítettek egy tucat tevét a szaúdi tevefesztiválról, ahol a zsűri az ajkak, a pofa, a fej és a térd mérete alapján bírálja el az előttük felvonulókat. Az egy hónapon át tartó tevefesztivál idén a távoli sivatagból a főváros mellé költözött, a kormány állandó épületet emelt a versenyeknek és a bemutatóknak, amelyek nyerteseit összesen 213 millió riálnyi (kb. 14,4 milliárd forint) díj várja. HOTEL, LÁNGOK KÖZT Négyre emelkedett a hétvégi prágai szállodatűz halálos áldozatainak a száma. A Moldva-parti hotelben a tűzoltóság továbbra is vizsgálja a tűzeset körülményeit, amelyet az eddigi információk alapján a klímaberendezés meghibásodása válthatott ki. A szállodában a tűz keletkezésekor több mint 100 vendég tartózkodott, a tűzoltók összesen 34 embert mentettek ki, a többieknek sikerült kijutniuk a hotelből. Az oldalpárt szerkesztette: MARKOS MÁRIA 2018. január 26. ♦ A vidék családi hetilapja A pálya szélén drámai fordulatot vett Recep Tayyip Erdogan kurdok elleni vérbosszúja. Dacolva az Egyesült Államokat és Oroszországot is magában foglaló katonai koalícióval, Törökország keményfejű elnöke a török-szír határon átnyúló szárazföldi támadást indított a Szíria északnyugati régiójában található Afrini kurd enklávé ellen. A kockázatos szerencsejáték, amit űz, rosszul sülhet el. Törökország tűz alá vonta az Ankara által terrorszervezetnek tekintett kurd milícia, a Népvédelmi Egységek (YPG) által ellenőrzött Afrín környékét, majd légicsapásokat mért a környező falvakra. A tízezer kurd harcos nem hátrált azóta egy centimétert sem, továbbra is védik a legendás kurd hazát, Rojava régióját. Ankara a törökországi kurd szeparatista Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges terrorszervezetnek tartja az YPG-t. A szíriai kurd milícia ugyanakkor Washington támogatását élvezi az Iszlám Állam elleni küzdelemben. Erdogan nem mindig számított ilyen vakmerőnek a térségben. 2011-ben, amikor kitört a háború Szíriában, még könnyedén azonosult a Nyugat céljával: egyetértett Asszad elnök eltávolításával. 2014- ben, amikor megalakult az Iszlám Állam Szíria és Irak területén, a NATO-tag Törökország szemében - továbbra is összhangban a Nyugattal - a terrorszervezet elleni harc vált prioritásává. A fordulat 2015- ben következett be, amikor kudarcba fulladt a tűzszünet a török PKK- val - Erdogan a kurd „terrorfenyegetés’’ megszállottjává vált. A 2016- os sikertelen puccskísérlet után feljogosítva érezte magát, hogy bebörtönözze a kurdokat támogató pártok vezetőit, egyúttal egyezséget kötött Asszad szövetségeseivel, Oroszországgal és Iránnal, elfogadván a két ország Szíria-rendezési tervét. Viszonzásul 2016-ban azok beleegyeztek Erdogan első nagy, Szíria kurdok lakta területeire való behatolásába. Erdogannak - és a hozzá hasonlóan gondolkodó nacionalistáknak - egzisztenciális rémálom az önálló kurd entitás, amely Észak-Iraktól Törökország délnyugati Elatay tartományáig terjedne, és amely potenciálisan magában foglalná a délkelet-törökországi területeket is. E mostani, Olajág névre keresztelt hadművelet is azt bizonyítja, a kurd autonómia megakadályozása minden más szempontot elhomályosít. A kurdok szívós ellenállásán túl Erdogan legnagyobb fájdalma, hogy egyik nagy játékos sem támogatja - két nappal a támadások megindítása után az orosz külügy aggodalmát fejezte ki. Bár év végén kivonták az orosz szárazföldi csapatokat, éppen Afrin térségében még orosz 346 600 halálos áldozata van Szíriában a 2011- ben Bassár-el Asszad ellen kitört polgárháborúnak a Syrian Observatory for Human Rights nevű szervezet tavaly decemberi jelentése szerint. Az áldozatok közt 103 490 civil, ezenkívül 56 900 ember eltűnt vagy feltehetőleg meghalt. 67 376 ember vesztette életét 2014 és 2017 decembere közt Irakban az Iszlám Állam elleni harcban. A török csapatok 3,5 kilométeres mélységben hatoltak be Afrín területére és 17 aknamezőt számoltak fel. A délnyugat-törökországi Hatay tartomány felől harckocsik és más katonai járművek is átlépték a szíriai határt, gépek ellenőrzik a szír légteret. Asszad és iráni bábjai szintén dühöngenek Erdogan katonai húzása miatt. Mindhárman - Irán, Asszad és Oroszország - inkább látná kurd ellenőrzés alatt az észak-szíriai területeket, mint hogy az Iszlám Álam és a hozzá hasonló szalafista csoportok, vagy ami még ennél is rosszabb: az Egyesült Álamok irányította, Asszad-ellenes felkelők vegyék át a hatalmat a régióban. Erdogan öntörvényű viselkedésével veszélybe sodorta e három hatalom saját, háború utáni rendezési tervét. I — ■ Szír és iraki kurd erők ■ Az Iszlám Állam csapatai n Iraki kormányerők ■ Szíriai kormányerők ■ Szíriai felkelők Alapos rágalmak Ritkán fordul elő, hogy Ferenc pápa nem fogalmaz „szerencsésen”, azaz sérti bármely embertársa méltóságát. Chilei útján mégis egy hozzá méltatlan kijelentést tett, mégpedig igen kényes témával, a papi pedofíliával kapcsolatosan. Pedig a papok által elkövetett szexuális visszaélésekkel szemben továbbra is a zéró tolerancia érvényes, s a pápa ezt úton-útfélen hangoztatja is. Hogy mennyire következetes e téren, jól példázza, hogy pápasága öt éve alatt 25 kegyelmi kérvényt kapott visszaéléssel elítélt papoktól - és mindegyiket elutasította. Az egyházfő védelmébe vette azt a Juan Barros püspököt, akinek hónapok óta követelik leváltását a délamerikai országban arra hivatkozva, hogy Barros megpróbálta eltussolni az egyik pap, Fernando Karadima által elkövetett szexuális visszaéléseket. A katolikus egyházfő úgy fogalmazott, hogy ezek a püspököt ért vádak „rágalmak". Elgondolkodtató azonban, hogy Fernando Karadimát 2011-ben a Vatikán bűnösnek találta az említett vádban, életfogytig tartó vezeklésre ítélték. Mint ahogy az is, hogy ezek után 2015-ben Barros püspököt Ferenc pápa nevezte ki, amit már akkor heves tiltakozás kísért az országban. Karadima áldozatai szerint ugyanis Juan Barros tudott a visszaélésekről. Barros kétszer is felajánlotta lemondását a püspöki székből, de ezt Ferenc pápa mindannyiszor elutasította. Mostani chilei látogatása során a pápa Barros püspökkel misézett, és találkozott a pedofília áldozataival is. Az egyházfő úton Róma felé szokás szerint az őt kísérő olasz és külföldi újságírók körében ismételten bocsánatot kért a Chilében elhangzott szavaiért. Elismerte, „nem szerencsésen” fogalmazott, ezért „szavai" arculcsapásnak hatottak az áldozatok számára. FORMÁLÓDÓ ALKU A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a koalíciós tárgyalások megkezdése mellett döntött rendkívüli kongresszusán. A két kereszténydemokrata párttal (az Angela Merkel kancellár vezette CDU és a Horst Seehofer nevével fémjelzett CSU) folytatandó alkudozások megkezdődtek, és várhatóan két hétig tartanak majd, de a döntéseket a teljes szociáldemokrata párttagságnak is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy hivatalba léphessen az új német kormány. Ha sikerül kidolgozni egy koalíciós szerződést, a mintegy 450 ezres tagságú SPD pártszavazással, a tagság voksai alapján dönt arról, hogy ismét koalícióra lép-e a CDU/CSU-val. Erre húsvét előtt aligha lesz esély. Ez lenne a harmadik nagykoalíció, és a negyedik kormány, amelyet Angela Merkel, a CDU elnöke vezet. A koalíciós tárgyalások elkezdésére a küldöttek 56,3 százaléka szavazott, ellene pedig 43,5 százalék. I