Szabad Föld, 2018. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)

2018-08-24 / 34. szám

TÁRLATINFÓ Az Iskander 75 című jubileumi tárla­ton öt teremben több mint száz nagyméretű alkotás látható. A kecs­keméti Katona József Múzeum kiál­lítóhelyén, a Cifrapalotában szep­tember 10-ig tekinthetők meg. 2018. augusztus 24. ♦ A vidék családi hetilapja (Ajánló Egy marék emlék Újságolvasó, "■ V­ahget Iskander nagy bajban Egyiptom, 2010 1^# lehetett. Sokat gyötrődhetett, I­­ hogy többezernyi képéből me­­l­­­lyiket hagyja ki az életmű-ki­állításáról. A most hetvenöt esztendős fotóművész jeles születésnapja jó apro­pót kínált arra, hogy visszatekintsen gazdag pályafutására. Szíriai származá­sú barátunk 1967 óta él Magyarorszá­gon, mérnök-tanári diplomájával Kecs­­kemét-Hetényegyházán telepedett le. Csodálatos kertjében sokan megfordul­tak már, legnagyobb íróink „taposták” nála a füvet. Annak idején még Algé­riába is elment dolgozni, hogy az ott megkeresett pénzből műteremlakást építsen - s ez a vágya is megvalósult. Bámulatos mindaz, amit az évek során megteremtett. Iskander nemcsak stúdiójában mozog otthonosan, hanem ismeri a magyar vi-Önálló egység az anyaságról szóló sorozat a déket is. Akkor kezdte járni az országot, amikor még nagy becsben volt a szocio­­fotózás, a bácskai tanyavilágban a nagybaracskai alkotótábor oszlopos tagjaként szívszorító életképeket rögzí­tett az utókornak. Azóta is fontosnak tartja ezt a fajta krónikaírást, csakhogy manapság az elnéptelenedett tanyák szolgálnak képei tárgyául. Sokszor sze­rencse is kell a jó témákhoz. Iskander tárlatának tematikus anyagait nézeget­ve kijelenthető, hogy neki bizony ked­vezett a sors. Ott lehetett például 1979- ben Lakiteleken, a fiatal írók találkozó­ján, ahol fényképezhette Illyés Gyulát, a magyar irodalom mítoszi alakját, akinek kockás, agyonmosott ingje, kissé meg­kopott gallérja őszinte egyszerűségről árulkodik. Aztán később számos híres alkotót kapott lencsevégre, köztük Es­terházy Pétert, Faludy Györgyöt, Juhász Ferencet, Popper Pétert, Vásáry Tamást, Kerényi Józsefet. Most ők is „eljöttek”, portréfotóikkal vannak jelen a kiállítá­son. Egy másik teremben a keleti kultú­ra jelenik meg, és önálló egységet képez az anyaságot bemutató sorozat is. Bahget Iskander fotóművészi útjának összegzését, ha úgy tetszik, hitvallását legjobban egy három képből álló soro­zat fejezi ki. Tanyabejárásának rögzített pillanataiból hajdanán Egy marék világ címmel rendezett kiállítást. Ennek pla­kátjára is rákerült a jövőt jelképező gyermek, kezében virágcsokorral, mö­götte a pusztuló tanyával. Iskander ezt a képet huszonöt évvel később hasonló kompozícióban újrafotózta. Harmadjára pedig már az asszonnyá érett nő két gyerekével áll az objektív előtt. Nem titok: a modell a fotóművész lánya. Büszke lehet rá az édesapja, hogy éppen ebből az ötletéből született meg az egyik legemblematikusabb alkotása. Borzák Tibor Illyés Gyula, 1979 Esterházy Péter, 2005 Az évtizedek során a kislány asszonnyá érett, és már két gyermekével állt az objektív elé

Next