Szabad Föld, 2019. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)

2019-06-28 / 26. szám

Az olvasó oldala Védelmező öleléssel HÍMEZZ MAGYARRA! CÍMMEL pályázatot hirdet a Magyarok Európában Egyesület. Azok jelentkezését kérik, akik az ősi életerőt, életörömet árasztó magyar hímzés követeiként a hazai néphagyományok terjesztői lehetnek világszerte. A program életre hívója, a pályá­zat ötletgazdája Szöőr Anna pszichológus és csapata, az egyesü­let elnökeként Görgey Zsuzsanna - aki a magzatok élethez való jogáért kiálló, Séta az életért nevű rendez­vény szervezőjeként vált ismertté -, Budaházy Edda, a Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom vezetője, Deli Balogh Ildikó szülész-nőgyó­gyász orvos, Fekete Mária jelmez­­tervező, Molnár Katalin és Radványi Katalin üzletasszony, a mezőköves­di matyó templomfestő és divatter­vező Takács Istvánnak emléket állí­tó alapítvány tagjai, egy kalocsai hagyományokat ápoló csoport tag­jai és mások. Mint Szöőr Anna elmondta, csupa olyan ember, aki­nek a lelkében és tevékenységében a magyar hagyományok feltámasztá­sa és erősítése, az értékteremtés az élet lényegéhez tartozik. Hogyan született az ötlet, és­ mi­ként lett ebből pályázat? A tavasz kezdetén a mezőkövesdi Árvai Er­zsébet hagyományőrzőként egy kék blézer kihímzésével kedveskedett Szöőr Annának, mint a Szeleczky Zita-emlékév szervezőjének. Ami­kor ő magára vette, többen megszó­lították, mondván, milyen szép, és kérdezték: hogyan juthatnának hozzá ehhez hasonlóhoz? Arra gon­dolt, ha erre ekkora az igény, itt az alkalom, hogy elinduljon egy népi kulturális értékeket közvetítő, az öltözködésben, a divatban ízlést for­máló, a fiatalabb korosztályokra is ható mozgalom - amely ráadásul munkát adhat hazai és határon túli hímzőknek, nyugdíjasoknak, kisma­máknak és másoknak. Akik pedig viselik a gyönyörű hímzett ruhada­rabokat - amelyeket a népi hagyo­mányainkat magukénak valló üzle­tek árusítanak motívumaikat, életüzeneteiket idehaza s külföldön is egyre ismertebbé, igazi magyar „márkanévvé” tehetik. A ruhákon a virágmintáké a fő­szerep. Viselettől és tájegységtől függ azonban, hogy hol milyen virágnak van helye. S kinek-kinek meglehet a maga legkedveltebb vi­rágmotívuma, Görgey Zsuzsanna, az egyesület életvédő elnöke pél­dául különösen szereti a tulipánt, melyről így vall: „Mindig meghat ez a bensőségesség, elrejtettség a szirmok lágynak tűnő, mégis erő­teljesen védelmező ölelésében. Szá­momra sosem volt kérdéses, hogy a népi művészetek az élethez való egészséges viszonyunkat ábrázol­ják, azt fejezik ki, azt mutatják be számunkra. Ősi életerő, életöröm árad a magyar hímzés által. Mindig feltör bennem a boldogságérzés, ha ezeket a teli, színes motívumokat látom.” A napokban a Hír Tv Paletta című műsora is részletesen foglalko­zott a pályázattal, s erre sokan felfi­gyeltek. Jelentkezett az Új Színház­­ művészei szívesen viselnék a hím­zett ruhákat­­, Vásárosnamény pol­gármestere - a beregi keresztszemes hímzést szeretnék népszerűsíteni, hungarikummá tenni -, és más tele­pülések vezetői, s főként hímző asszonyok az ország több tájáról és Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről, Kárpátaljáról is. Szöőr Anna és Végh Ágnes tiszafüredi szakoktató azon dolgozik, milyen iskolákban és hogyan lehetne a magyar népi hím­zést a tananyag részévé tenni. A polgármestereket a pályázatot meghirdető egyesület azzal is igyek­szik bevonni, hogy körbeküld egy Történelmi Magyarország-vásznat, amelyre ráhímeztethetik a települé­sükre jellemző motívumot. A buda­pesti Józsa Judit Galériában pedig a pályázat lezárultával rendezendő divatgálán színésznők, sportolók, riporternők, üzletasszonyok és köz­életi személyiségek mellett a Ma­gyar Nemzeti Balett művészei és a Magyar Állami Operaház énekesei mutatják be a legszebb hímzett ün­nepi, estélyi és hétköznapi ruhada­rabokat. A Hímezz magyarra! pályázat legjobbjai 2020-ban - amelyet az Országgyűlés június 18-án a nemzeti összetartozás évének nyilvánított - a magyar hímzés követeiként hazai és külföldi rendezvényeken képviselhe­tik Magyarországot. A program máris fölkeltette a budapesti Yunus Emre Török Kulturális Intézet igaz­gatója és több külföldön működő, néphagyományokat ápoló kulturális egyesület, művészeti társaság, ha­zánkkal szoros kapcsolatban levő személyiség érdeklődését. José Cura világhírű argentin operaénekes leg­utóbbi magyarországi fellépésekor elismerését fejezte ki hazánk és a kezdeményezés iránt, s nagy lelkese­déssel vállalta annak népszerűsítését. A program és a pályázat meghirdetői úgy döntöttek: a tenorsztárnak fel­ajánlják a magyar hímzés tiszteletbe­li nagyköveti címét. Dulai Sándor CSALÁDOK IS PÁLYÁZHATNAK. A Magyarok Euró­pában Egyesület pályázata mindazoknak szól, akik szívügyüknek érzik a magyaros öltözködéskultúra terjesztését hazánkban, az elszakított területeken és bárhol a nagyvilágban. A pályázóktól háromféle kéz­zel hímzett ruhadarabban - alkalmi, hétköznapi és sportos viseletben - készült fényképet kérnek, ezek közül legalább egyet a „Hímezz magyarra!" munka­­csoport hímző asszonyainak kell feldíszíteniük. Pá­lyázni négy korcsoportban, 14 éves kortól lehet. Pá­lyázhatnak családok is, életkortól függetlenül. A pá­lyázókat segítik az egyesület hagyományőrzői, proto­koll- és stílustanácsadói. A határidő 2019. szeptember 17. A pályamunkákat neves művészekből, közéleti személyiségekből és üzletemberekből, a magyar hímzőkultúra rangos szakembereiből álló zsűri értéke­li. A pályázatra jelentkezni a himezzmagyarra@gmail. com e-mail címen és a „Hímezz­magyarra" Facebook­­oldalon, érdeklődni a megadott e-mail címen és a 06-30/937-3547-es telefonszámon lehet. Szemet-szívet gyönyörködtet a matyó minták színgazdagsága Illik a farmerhez­­ és viselőjéhez, Kovács Vivienhez - a könnyű kalocsai blúz José Cura, a magyar hímzés leendő tiszteletbeli nagy­követe és Szöőr Anna, a pályázat ötletgazdája és szer­vezője FOTÓK: DALOTTI MÁRK AZ A VELEMENYEM Kiskirályok jeligére: A médiában gyakran olvashatunk-hallhatunk arról, hogy Magyarorszá­gon ma nagy a munkaerőhiány. A fiatalok többsége ugyanakkor külföldre vágyik, a közép­korú munkavállalók nagy része már Nyugaton dolgozik. De miért nem vállalnak munkát itthon? Szerintem nem csak azért, mert odakint magasabbak a munkabérek. Nagy szerepe van ebben annak is, hogy tapasztalataim szerint a hazai vállalatok egy részénél - legyen szó akár magán-, akár állami cégről - tűrhetetlen némely vezető beosztású „kiskirályok” uralma, a munkavállalókkal szembeni magatartása. Tőlük függ a munkaidő hossza - akkor is, ha kötetlen -, nem biztosítanak megfelelő munkakörülményeket, alpári módon szólnak a dolgo­zókhoz, gúnyolódnak velük, gyakran utalva a származásukra. A munkavállalóknak „Kuss!” a nevük, nem lehet véleményük, javaslatuk, a kiskirályok mindenben a megkérdezésünk nélkül, a fejünk fölött döntenek. A megsértett, kigúnyolt munkavállalót, ha véleményt mer nyilvánítani, fegyelmi bizottság elé citálják, majd menesztik, kirúgják a munkahelyéről. Ne csodálkozzunk hát azon, hogy a közvélemény-kutatások szerint sokan készülnek elhagyni Magyarországot. Lehet, hogy csak én látom ilyen sötéten - s persze érdekelne mások véle­ménye is a lapban de úgy gondolom, az alacsony munkabérek mellett az igazságtalan bánásmód szintén hozzájárul az elvándorláshoz. 2019. június 28. ♦ A vidék családi hetilapja SEGÍTSÜNK EGYMÁSON A 06-30/209-8420-as telefonszámon hívható a következő levél feladója: ,A devizahitelünk miatt nagyon nehéz anyagi helyzetbe kerül­tünk. Szeretnénk kérni hatéves fiú unokánknak ruhákat és játékokat, mert nekünk nem telik rá. Kis biciklit is szívesen fogadnánk, ha valakinek nem kell már. Nekünk pedig idős emberként szükségünk volna Tena betétre és kötszerre, erre sincs pénzünk. Minden segítséget kö­szönünk!” Berkes Imre az 5100 Jászberény, Újerdő tanya 67. címről kér támogatást (telefonszáma 06- 70/251-2394): „Nehéz körülmények között élő, 63 éves özvegyember vagyok. A feleségemet sajnos 2015-ben elvesztettem. Azóta anyagilag tönkrementem, az egészségem is nagymérték­ben megromlott. Bármilyen segítséget, beleért­ve az anyagi támogatást is, hálával fogadok.” A 06-44/630-157-es telefonszámról mond nyilvánosan is köszönetet idős Szabolcs-Szat­­már-Bereg megyei hölgyolvasónk egy automa­ta mosógépért a Vácon élő Bencsik Balázsnak, aki küldte, és Korponai Lászlónak, aki elvitte neki. Pár év alatt két gépe is tönkrement, és szívbetegként kézzel nehezen tudott mosni. „Beteg szívem nagyon feldobogott - mondta -, amikor a lapban megjelent kérésemre megérke­zett a mosógép, amely azóta megváltoztatta az életem. Köszönöm az önzetlen segítséget, lám, vannak még jó emberek...”

Next