Szabad Föld, 2019. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)

2019-08-02 / 31. szám

A vidék családi hetilapja ♦ 2019. augusztus 2. Eladósodott emberiség Túlfogyasztás világnapja. Még nevet is kapott az a mozgó dátum, amely azt jelzi, hogy az emberiség, ha nem tesz valamit ellene, lassan felemészti a Föld erőforrásait. Tavaly ez augusztus 1-jére esett, idén viszont már július 29-én átléptünk egy határt. A túlfogyasztás annyit jelent, hogy a 7,2 milliárdnyi ember annyit fogyaszt a bolygó által nyúj­tott javakból, hogy azt a Föld már nem képes újratermelni. Vagyis, ha ez a tendencia folytatódik, hamaro­san bekövetkezhet az, amitől min­den ember félti a gyermekét: nem lesz mit ennie és innia. Összehason­lításul: 1970-ben még december 23-ra esett ez a forduló, vagyis ötven év sem kellett ahhoz, hogy kiszipolyozzuk a Földet. Legjobban ezt talán úgy lehetne érzékeltetni, hogy ma egy átlagos család nem­hogy a saját hűtőjét eszi ki rendsze­resen, de még a szomszédénak a kétharmadát is megdézsmálja. És igen, a kérdés adott: akkor mit eszik a szomszéd? A WWF Magyarország közle­ményt adott ki ennek kapcsán, abban Antal Alexa kommunikációs vezető arra hívja fel a figyelmet, hogy bár „még eltart minket a ter­mészeti tőke, de az extrém időjárá­si jelenségek, a biológiai sokféleség drasztikus csökkenése mind azt jel­zik, hogy az ökoszisztémák össze­omlása nincs messze”. Ami azon­ban beszédes adat: leginkább az elvárosiasodott, fejlett régiók azok, amelyek több erőforrást használ­nak fel, mint amennyit a Föld képes egy év alatt újratermelni. Ezek alapján Európa már május 10-én elérte a túlfogyasztás napját, Magyarországon pedig június 24-én kondult meg a képzeletbeli vészharang. A világon amúgy Ka­tar a leggyorsabb fogyasztó, már február 11-én elérte ezt a szintet. Az elmúlt ötven évben számos tanulmány született már arról (ala­pul véve a termelhető gabona és az ivóvízkészlet mennyiségét), hogy a Föld hány embert képes emberhez méltó körülmények között eltarta­ni. Az élelmiszer-tudomány, az ag­­rárium és az orvostudomány fejlő­dése miatt igazából sosem derült ki, hogy mennyi ez a létszám, de a múlt században sokáig tartotta magát a nézet, hogy 5-6 milliárd embert bizonyára. De azóta sokat Az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, hogyan viszo­nyul az ember erőforrásigé­nye az előállításához szük­séges terület mennyiségé­hez. Hat kategóriát vizsgál. FOTÓ: ANJAY KANOJIA, AFP A FOGYASZTÁS ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMÁNAK ÖSSZETEVŐI FORRÁS: WWF Falak építője B­eteljesedhet Donald Trump egyik választási ígérete: brutális falat húzhat az amerikai-mexikói határra. Az amerikai szövetségi bíróság úgy döntött, hogy ehhez forrásokat csoportosíthat át a védel­mi minisztérium költségvetéséből. Mindössze 5:4 arányos a bírói testü­leti döntés, ám az egy szavazat éppen elegendő ahhoz, hogy meg­valósuljon Trump álma. A Pentagon korábban már rábólintott a 2,5 mil­liárd dolláros beruházásra, de az a környezetvédők és a határ menti civilek tiltakozása miatt megfutott még egy bírósági szakaszt is. A bírói testületben a demokrata bírók a fal ellen, a konzervatívok a fal mellett szavaztak. Donald Trump amerikai elnököt talán éppen a holdra szállás ötvene­dik évfordulóján tartott megemléke­zések ihlették meg, amikor a bírói döntésre így reagált Twitter-üze­­netében: „Nagy győzelem ez a határ biztonsága és a jogállam számára!” MANHFI­NfIAM. AFP___ FOTO Ébredő Németország küldjön szárazföldi csapatokat Szíria északkeleti részé­re, és segítsenek az ott harcoló, kurd vezetésű milíciának az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelemben. Ezt szeretné leg­alábbis az Amerikai Egyesült Álla­mok, és nem Bassár el-Aszad szíriai elnök megbuktatását. K­iderült egy interjúból, amelyet James Jeffrey, az amerikai kor­mány Szíriáért és az Iszlám Állam elleni küzdelemért felelős külön­­megbízottja adott a Welt am Sonntag című német konzervatív lapnak, hogy Donald Trump ameri­kai elnök talán elhamarkodottan jelentette ki idén március 22-én Floridában, miszerint „Az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet 100 százalékig legyőztük Szíriában”. Mindezt azt követően mondta, hogy az Egyesült Államok elnöke már tavaly év végén közölte: az ameri­kai csapatok elhagyják Szíriát. Most viszont Washington máris toborzót tart szövetségesei között, akik önként részt vennének egy szíriai misszióban. Jeffrey szerint a helyi erőknek nemzetközi légi támogatás­ra van szükségük, valamint tudásra, kiképzésre, logisztikára, technikai segítségnyújtásra. A Jeffrey-interjú több mint be­szédes, hiszen azt mondja, hogy „Végleg meg akarjuk semmisíteni az Iszlám Államot. Azt akarjuk, hogy az ENSZ által vezetett folya­mat révén menjen végbe politikai reform Szíriában. És azt akarjuk, hogy Irán teljes mértékben vonul­jon ki az országból”. Vagyis immár bizonyos, ami már Trump győzelmi bejelentésekor is sejthető volt, és amit Jeffrey lényegében ki is mon­dott: „Stabilitás nélkül visszatér az Iszlám Állam vagy más, hozzá ha­sonló csoportok.” Ráadásul az Iszlám Állam ideo­lógiájára épülő tenorveszély sem múlt el, hiszen a radikális iszlám terrorizmus eszméje nem államhoz kötött, hanem országhatárokon át­nyúló. Manapság már internetes csoportok is létre tudnak hozni esz­mei állami és/vagy ideológiai kö­zösséget, vagyis az lehet, hogy Szí­riában idővel beköszönt a béke, ám a háború, ami a pusztulást hozta, más platformokon folytatódik - így a terrorizmus elleni küzdelem is. sötét erők FOTÓ: AFP Külvilág : 555 millió A Car Care Council adatai szerint naponta mintegy 555 millió liter benzin párolog el az autókból csak azért, mert aki megtankolta a járművet, a tanksapkát már nem zárta vissza megfelelően. változott a világ, és kiderült, hogy a globális felmelegedés hatása sok­kal korábban érezhető, mint azt többen is jósolták. Úgy tűnik, a takarékoskodás az élelmiszerrel, az ivóvízzel önmagában már nem ele­gendő, az emberiségnek az élet­módján kellene alapjaiban változ­tatnia, ami a bolygónak esélyt ad a megújulásra, az embernek pedig a túlélésre.

Next