Szabad Föld, 2019. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2019-08-02 / 31. szám
A vidék családi hetilapja ♦ 2019. augusztus 2. Eladósodott emberiség Túlfogyasztás világnapja. Még nevet is kapott az a mozgó dátum, amely azt jelzi, hogy az emberiség, ha nem tesz valamit ellene, lassan felemészti a Föld erőforrásait. Tavaly ez augusztus 1-jére esett, idén viszont már július 29-én átléptünk egy határt. A túlfogyasztás annyit jelent, hogy a 7,2 milliárdnyi ember annyit fogyaszt a bolygó által nyújtott javakból, hogy azt a Föld már nem képes újratermelni. Vagyis, ha ez a tendencia folytatódik, hamarosan bekövetkezhet az, amitől minden ember félti a gyermekét: nem lesz mit ennie és innia. Összehasonlításul: 1970-ben még december 23-ra esett ez a forduló, vagyis ötven év sem kellett ahhoz, hogy kiszipolyozzuk a Földet. Legjobban ezt talán úgy lehetne érzékeltetni, hogy ma egy átlagos család nemhogy a saját hűtőjét eszi ki rendszeresen, de még a szomszédénak a kétharmadát is megdézsmálja. És igen, a kérdés adott: akkor mit eszik a szomszéd? A WWF Magyarország közleményt adott ki ennek kapcsán, abban Antal Alexa kommunikációs vezető arra hívja fel a figyelmet, hogy bár „még eltart minket a természeti tőke, de az extrém időjárási jelenségek, a biológiai sokféleség drasztikus csökkenése mind azt jelzik, hogy az ökoszisztémák összeomlása nincs messze”. Ami azonban beszédes adat: leginkább az elvárosiasodott, fejlett régiók azok, amelyek több erőforrást használnak fel, mint amennyit a Föld képes egy év alatt újratermelni. Ezek alapján Európa már május 10-én elérte a túlfogyasztás napját, Magyarországon pedig június 24-én kondult meg a képzeletbeli vészharang. A világon amúgy Katar a leggyorsabb fogyasztó, már február 11-én elérte ezt a szintet. Az elmúlt ötven évben számos tanulmány született már arról (alapul véve a termelhető gabona és az ivóvízkészlet mennyiségét), hogy a Föld hány embert képes emberhez méltó körülmények között eltartani. Az élelmiszer-tudomány, az agrárium és az orvostudomány fejlődése miatt igazából sosem derült ki, hogy mennyi ez a létszám, de a múlt században sokáig tartotta magát a nézet, hogy 5-6 milliárd embert bizonyára. De azóta sokat Az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, hogyan viszonyul az ember erőforrásigénye az előállításához szükséges terület mennyiségéhez. Hat kategóriát vizsgál. FOTÓ: ANJAY KANOJIA, AFP A FOGYASZTÁS ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMÁNAK ÖSSZETEVŐI FORRÁS: WWF Falak építője Beteljesedhet Donald Trump egyik választási ígérete: brutális falat húzhat az amerikai-mexikói határra. Az amerikai szövetségi bíróság úgy döntött, hogy ehhez forrásokat csoportosíthat át a védelmi minisztérium költségvetéséből. Mindössze 5:4 arányos a bírói testületi döntés, ám az egy szavazat éppen elegendő ahhoz, hogy megvalósuljon Trump álma. A Pentagon korábban már rábólintott a 2,5 milliárd dolláros beruházásra, de az a környezetvédők és a határ menti civilek tiltakozása miatt megfutott még egy bírósági szakaszt is. A bírói testületben a demokrata bírók a fal ellen, a konzervatívok a fal mellett szavaztak. Donald Trump amerikai elnököt talán éppen a holdra szállás ötvenedik évfordulóján tartott megemlékezések ihlették meg, amikor a bírói döntésre így reagált Twitter-üzenetében: „Nagy győzelem ez a határ biztonsága és a jogállam számára!” MANHFINfIAM. AFP___ FOTO Ébredő Németország küldjön szárazföldi csapatokat Szíria északkeleti részére, és segítsenek az ott harcoló, kurd vezetésű milíciának az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelemben. Ezt szeretné legalábbis az Amerikai Egyesült Államok, és nem Bassár el-Aszad szíriai elnök megbuktatását. Kiderült egy interjúból, amelyet James Jeffrey, az amerikai kormány Szíriáért és az Iszlám Állam elleni küzdelemért felelős különmegbízottja adott a Welt am Sonntag című német konzervatív lapnak, hogy Donald Trump amerikai elnök talán elhamarkodottan jelentette ki idén március 22-én Floridában, miszerint „Az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet 100 százalékig legyőztük Szíriában”. Mindezt azt követően mondta, hogy az Egyesült Államok elnöke már tavaly év végén közölte: az amerikai csapatok elhagyják Szíriát. Most viszont Washington máris toborzót tart szövetségesei között, akik önként részt vennének egy szíriai misszióban. Jeffrey szerint a helyi erőknek nemzetközi légi támogatásra van szükségük, valamint tudásra, kiképzésre, logisztikára, technikai segítségnyújtásra. A Jeffrey-interjú több mint beszédes, hiszen azt mondja, hogy „Végleg meg akarjuk semmisíteni az Iszlám Államot. Azt akarjuk, hogy az ENSZ által vezetett folyamat révén menjen végbe politikai reform Szíriában. És azt akarjuk, hogy Irán teljes mértékben vonuljon ki az országból”. Vagyis immár bizonyos, ami már Trump győzelmi bejelentésekor is sejthető volt, és amit Jeffrey lényegében ki is mondott: „Stabilitás nélkül visszatér az Iszlám Állam vagy más, hozzá hasonló csoportok.” Ráadásul az Iszlám Állam ideológiájára épülő tenorveszély sem múlt el, hiszen a radikális iszlám terrorizmus eszméje nem államhoz kötött, hanem országhatárokon átnyúló. Manapság már internetes csoportok is létre tudnak hozni eszmei állami és/vagy ideológiai közösséget, vagyis az lehet, hogy Szíriában idővel beköszönt a béke, ám a háború, ami a pusztulást hozta, más platformokon folytatódik - így a terrorizmus elleni küzdelem is. sötét erők FOTÓ: AFP Külvilág : 555 millió A Car Care Council adatai szerint naponta mintegy 555 millió liter benzin párolog el az autókból csak azért, mert aki megtankolta a járművet, a tanksapkát már nem zárta vissza megfelelően. változott a világ, és kiderült, hogy a globális felmelegedés hatása sokkal korábban érezhető, mint azt többen is jósolták. Úgy tűnik, a takarékoskodás az élelmiszerrel, az ivóvízzel önmagában már nem elegendő, az emberiségnek az életmódján kellene alapjaiban változtatnia, ami a bolygónak esélyt ad a megújulásra, az embernek pedig a túlélésre.