Szabad Föld, 2019. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2019-12-06 / 49. szám
Tengerfenék a magasban HEGYEK MINDIG IS VOLTAK és lesznek. Amióta a bolygón kialakultak a szárazföldek, a hegyek kisebb-nagyobb domborulatban guggolnak, ég felé törő csúcsokkal állnak büszkén. Tizenhét éve pedig nemzetközi napjuk is van. MÉGIS A HELYÉN MARADT. Sokan így használják a mondást, amikor idézik: „Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez." De az arab eredetű mondás így is ismert: „A hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez." Értelmezése pedig onnan ered, hogy amikor Mohamedben felmerült, hogy a Safa nevű hegy eljöhetne hozzá, akkor Allah bölcsességére a hegy mégis a helyén maradt, így nem zúzott halálra senkit. Jelentését tekintve pedig így szokták értelmezni: hited megtartása mellett alkalmazkodnod kell a körülményekhez. Ez az írás kezdődhetne mindjárt a kérdéssel, vajon mindenki jól tudja-e, melyik a Föld legmagasabb hegycsúcsa, s annak sem kell szégyenkeznie, aki azt feleli, hogy természetesen a Mount Everest, vagyis ahogyan a tibetiek hívják, a Csomolungma. Pedig, ha már itt van ez a természetesen szócska, akkor a Himalája legmagasabb csúcsa a maga 8848 méteres kiemelkedésével meszsze elmarad a Hawaii-szigetek vulkánóriásának, a Mauna Kea méretétől, ami az óceáni talapzattól mérve 10 210 méter magas. Mert bár a Csendes-óceán felszínétől mérve ugyan „csupán” 4205 méterre feszít a víztükör fölött, a hegy tömbjének többségét óceán borítja. Mielőtt elgondolkoznánk azon, mekkora monstrum egy tíz kilométer magas hegy, jegyezzük meg - ha már december 11-e a hegyek nemzetközi napja -, hogy a Marson található A JAPÁN LEGENDA. A világ egyik legtökéletesebb formájú hegye a Fuji. Ha valaki a vulkanizmust tanítja, ez a hegy ragyogó példa arra, hogy a hallgatóság megértse, hogyan is néz ki egy vulkán, amikor még ép. Pedig a 3776 méter magas Fuji is kitört már, legutóbb 1707-ben, a kúpja mégis szép maradt. Japánban talán ezért is született meg a mondás - ami egyben a tökéletességre törekvő emberek szemléletmódjára is utal, hogy a Fujit 360 féle módon lehet megmászni. A mondás lényege abban rejlik, hogy tarts bármilyen cél felé is, a lényeg, hogy haladj az utadon. Olypnius Mons még ennél is izmosabb: 21 229 méter magas. A hegyek, talán méretük, talán a hozzájuk kapcsolódó hiedelmek miatt, mindig is az emberiség fontos szimbólumai voltak. Valamiért úgy alakult, hogy az istenek mindig odafönt, a magas csúcsok között laknak, de legalábbis a Naphoz közel, mert mindaz, ami fönt van, az csakis magasztos és dicső lehet - ami pedig a mélyben él vagy ahhoz közel, arról halandók jobb, ha nem is beszélnek. Az ókori Görögországban például úgy tartották, hogy az istenek fent laknak az Olümposzon. Nos, ez az alig háromezer méter (2918) magas csúcs viszonylag könnyen megmászható (na, jó, kondi azért kell hozzá), ezt bizonyára már az ókorban is megtették, ám korántsem biztos, hogy találkoztak ott istenekkel. Igaz, erre nem is volt szükség, csak el kellett hinni. Pedig ha geográfiailag nézzük, a hegyek csak kövek, például gránitok, andezitek és riolitok, a szárazföld magasba emelt vagy tolt részei. Sőt - még a Himalája esetében is - egykori óceánok és tengerek fenekén élt, majd elpusztult, idővel pedig összegyűlt meszes vázú élőlények gigászi konglomerátuma. A Csomolungma csúcsa is ilyen, az indiai szubkontinens (egykor önálló sziget) és Ázsia között összepréselt egykori óceáni üledék. Vagyis, ha nagyon szentimentálisak akarnánk lenni, akkor látnunk kell, hogy minden hegymászó, aki a Mount Everest meghódítására törekszik, egykori élőlények csontos-meszes holttestén tapos. De ha már a méret... Egy időben sokan élcelődtek a Wycheproof-hegy méretein, mondván, az ausztrálok büszkesége alig 43 méterre emelkedik ki a felszínből, amibe azért inkább belesimulni látszik, s hogy ezt hogyan is lehetne hegynek nevezni, amikor a hegy geomorfológiai meghatározása szerint a tömbnek jól elhatároltan, legalább 500 méter magasságba kellene kiemelkednie a környezetéből, de a helyzet az, hogy nagy a különbség a tudományos elvárások és a népnyelvi hagyományok között. Mert itt van például a magyarok két tanúhegye, közel az ukrán határhoz: a 176 méteres Tipet (Kaszonyi- vagy Barabási-hegy) és a romvulkáni státuszban pipiskedő, 154 méter magas Tarpa. Na, jó, egyik sem egy Mátra, de ha valaki szeretné megérteni, egy közösségnek miért is fontos, hogy a faluja mellett emelkedő dombot valójában hegynek nevezzenek, nézze meg az 1995-ben készült angol filmet, amely ezt a címet kapta: Az angol, aki dombra ment fel, de hegyről jött le. Mert, ugye, sosem a méret számít, hanem a tudat, hogy valamire mégis büszkék lehetünk, s ha csupán pár méter hiányzik a boldogsághoz, akkor minden csak jóindulat kérdése. F. Tóth Benedek A LÁTSZAT OLYKOR CSAL. Hegyek sokféleképpen kialakulhatnak kiemelkedéssel, a kőzetlemezek átborulásával, áthatásával vagy süllyedésével de olykor úgy lesz egy helyből hegy, hogy valójában nem is az. Az észak-amerikai kontinensen, Arizona és Utah államok határán például homokkőrétegekből jött létre a Hullám nevű formafelszín, csúcspontján 1593 méter magas, ami azt a képzetet kelti, hogy ez hegy, ami hullámzik. Az olvadt kőzetburok ugyan képes ilyen hajlításokra, mielőtt sziklává mered, de itt a szél és a víz felszínformáló erejének köszönhető a látvány. Szóval, vigyázat, a látszat olykor csal, mert a hely, amit hegynek gondolunk, valójában kanyon. FOTÓ: NASA MOLA SCIENCE TEAM 0. DE GOURSAC, ADRIAN LARK A legnagyobb ismert hegy a Naprendszerben az Olympus Mons a Marson FOTÓ: SHUTTERSTOCK Kínában van egy hegy, a Huang-san, a Sárga-hegy. Csúcsai közül a legmagasabb 1864 méterre emelkedik. Látványa ihlette James Cameron Avatar című tudományos-fantasztikus filmjének lebegő hegyeit. vóla: WIKIMbUJA