Szabad Föld, 2020. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2020-01-03 / 1. szám
2 I Külvilág FOGOLYCSERE Befejeződött a fogolycsere Kijev és a Donyec-medencei szakadárok között. Az ukrán elnöki hivatal közlése szerint 76 ukrán állampolgár nyerte vissza szabadságát, akiket a Donyec-medence szakadár területein tartottak fogságban. Cserébe az ukrán fél 127 embert adott át a szakadároknak. Kijev kész lett volna 141 embert átadni, de 14-en közülük maguk utasították el a lehetőséget. ÚJRATERVEZÉS Az olasz kormány megváltoztatja a Matteo Salvini volt belügyminiszter irányításával elfogadott migrációs biztonsági csomagokat. A bevándorlásellenes Ligát vezető Salvininek miniszterként az illegális bevándorlást feltartóztatni hivatott két olyan törvénycsomagot sikerült a parlamentben elfogadtatnia, amelyek a többi között szigorú büntetésekkel sújtják az Olaszországba engedély nélkül migránsokat szállító civil hajókat, illetve kapitányaikat. Azóta azonban a Liga kiszállt a kormányból, Salvini belebukott tervébe. STRUCCPOLITIKA Kim Dzsongun észak-koreai vezető arra figyelmeztette a Koreai Munkapárt főbb vezetőit, hogy országa súlyos gazdasági helyzetben van. Észak-Koreában nem tesznek közzé gazdasági statisztikákat, a pénzügyi eredményeikre vonatkozó adatok külföldről származnak. Júliusban a dél-koreai központi bank becslése szerint a nemzetközi szankciók következtében Észak-Korea gazdasági növekedése 4,1 százalékkal esett vissza, ez volt a legsúlyosabb helyzet az 1990-es évek éhínsége óta. KEMÉNY SZAVAK Az orosz elnök hazudik a második világháború kitöréséről, az ebben az összefüggésben Lengyelországról tett kijelentésekkel Vlagyimir Putyin Moszkva jelen legi problémáit akarja elfedni - írta nyilatkozatában Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. Az utóbbi napokban Putyin kétségbe vonta az 1939 augusztusában kötött szovjet-német Molotov-Ribbentrop-paktum jelentőségét a második világháború kirobbantásában. A paktum titkos záradékával összhangban a Szovjetunió 1939. szeptember 17-én lerohanta Lengyelországot. Az oldalpárt szerkesztette és írta: MARKOS MÁRIA 2020. január 3. ♦ A vidék családi hetilapja Mi várható 2020-ban? Nemcsak új év, új évtized hajnalán áll a világ, az egész Föld életét befolyásoló események, technológiák és akár előre megjósolható katasztrófák széles választékával. Ami biztos: az idei amerikai elnökválasztás, újabb csúcsdöntések a technológiában és Beethoven születésének 250. évfordulója. AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS: A világ minden táján több tucat választás várható, ám ezek közül valószínűleg hónapokon át a címoldalakon egyetlen politikai esemény fog szerepelni 2020-ban, ez pedig az amerikai elnökválasztás. A következő hónapokban az esélyeket latolgató közvélemény-kutatások dömpingjére lehet számítani. A november 3-i megmérettetésen, bár az előrejelzések szerint a 2016-os választási győzelménél kisebb fölénnyel, de továbbra is Donald Trump lesz a befutó. OLIMPIAI JÁTÉKOK: Tokió ad otthon az idei év legnagyobb sporteseményének számító olimpiának július 24-től augusztus 9-ig. Több mint 200 nemzet 11 ezer sportolója 33 sportágban méri össze erejét, ügyességét. Ezt követően, augusztus 25- től szeptember 6-ig tartják a paralimpiai játékokat. A Gracenote Sports adatszolgáltató jóslata szerint az Egyesült Államok nyeri a legtöbb érmet (összesen 126 medállal térhetnek majd vissza sportolói), ezt követi Kína (81), aztán a házigazda Japán (67). Ha pedig hinni lehet az előrejelzésnek, Nagy-Britannia várhatóan ötödik lesz, 43 érmével. BREXIT: Hisszük, ha látjuk, mégis újabb dátum forog közkézen az Egyesült Királyság unióból való kilépésével kapcsolatosan: 2020. január 31. A két - 2019 márciusában és októberében végrehajtott - meghosszabbítás után nemcsak a brit közvélemény fogadja kissé szkeptikusan a határozott távozási dátumokat. Persze mindez azt megelőzően alakult így, hogy Boris Johnson elsöprő többséggel aratott győzelmet a decemberi általános választásokon, a „Get Brexit Done” (Brexit - megcsináljuk!) kampánnyal. Mindez lehetővé tette az új kormány számára, hogy kényelmesen átvigye a parlamenten a kilépésről szóló megállapodást januárban, de ez még korántsem jelenti a Brexit végét. A „szabadulás" időpontja újabb, részletes tárgyalások kezdete, amelynek tétje az Egyesült Királyság unióval fennálló teljes kapcsolatának újjáépítése. GLOBÁLIS GAZDASÁG. Két gazdasági mutatóra érdemes figyelni idén: a bérek alakulása és az olaj árának változása döntő hatással lehet a világgazdaságra. A fejlett világ nagyobbik részében néhány éve szinte teljes a foglalkoztatás. Tavaly mutatkoztak először annak jelei, hogy a bérek gyorsabban emelkednek, mint az infláció. Jó hír lenne, ha mindez folytatódna vagy felgyorsulna 2020-ban, de a központi bankoknak megvannak a maguk trükkjei a kamatlábak alacsony szinten tartására. Az olajárak ugyanakkor 2019- ben nagyrészt stabilak maradtak a gyenge globális kereslet és az USA palagázából származó kínálat miatt. Mindez azonban könnyen borulhat: ha a globális gazdaság a vártnál erősebbnek bizonyul vagy a kínálat csökken, az árak jelentősen emelkedhetnek. A magasabb olajárak általában összefüggésben állnak a politikai nyugtalanságokkal. Felfordulásból pedig 2020-ra sem ígérkezik kevesebb... GEOPOLITIKAI BIZONYTALANSÁG. 2019-ben a világ minden táján tiltakozó tüntetések robbantak ki Hongkongtól Chiléig, Libanontól Irakig, aminek, szakértők szerint, folytatása következik, mi több, sokan úgy vélik, hogy a geopolitikai változások az előttünk álló év első számú veszélyei. Az International SOS kockázatelemző cég Travel Risk Map című kiadványa előrejelzi a biztonság szempontjából veszélyes országokat 2020-ra, köztük nem meglepő módon Szíriát, Jement, Líbiát, Afganisztánt, valamint Kelet-Ukrajnát, Szomáliát és Dél-Szudánt sorolja a legveszélyesebbnek. EGYÉB FONTOS DÁTUMOK: Öt évvel a párizsi klímamegállapodás után 2020-at a környezetvédelem kulcsfontosságú évének tekintik. Azok az országok, amelyek aláírták a szén-dioxid-csökkentési megállapodást 2015-ben, novemberben találkoznak Glasgow-ban, ahol felmérhetik, mire jutottak, és mi a következő lépés. Júliusban indul a NASA Mars 2020 missziója, amelytől a tudósok azt remélik, hogy választ kapnak a vörös bolygó élhetőségével kapcsolatos kulcskérdésekre. A decemberi választáson aratott győzelemmel hosszú pórázra engedték a britek Boris Johnsont - bármit megtehet Mintegy tízezer tűzoltó próbálta megfékezni az Ausztráliában, Sydney környékén tomboló bozóttüzeket, sikertelenül