Szabad Föld, 2020. július-december (76. évfolyam, 27-53. szám)

2020-07-03 / 27. szám

2 I Külvilág msus MEamm KÜLVISZÁLY. Sebastian Kurz osztrák kancellár zéró toleranciát hirdetett az ellen, hogy Törökor­szág konfliktusai Ausztriában is elterjedjenek, és hogy azokat erő­szakos módon próbálják elintézni az utcákon. A kancellár berendelte a helyi török nagykövetet, Ozan Ceyhunt, miután jobboldali nacio­nalista törökök támadtak meg bécsi kurd aktivistákat, akik tünte­téseket tartottak a nők elleni erő­szak ellen. A török nagykövet ko­rábban a ramadánkor egoistának nevezte a karácsonyt, amiért Ceyhun azóta bocsánatot kért. ZSÍROS ÁLLÁS. Öt év börtönre ítélte a bíróság Francois Fillon volt kormányfőt (képünkön fele­ségével). A közpénzek elsikkasz­­tásában bűnösnek talált francia politikusnak két évet le kell töl­tenie, a többit felfüggesztette a törvényszék. 831 ezer eurónyi közpénzt sikkasztott el úgy, hogy közpénzeket adott az asszistensként alkalmazott fele­ségének, képviselői mandátuma alatt. „Penelope Fillont egy olyan pozícióra vették fel, ami kihasz­nálatlan maradt" - fogalmazott a bíró. A nő három év felfüggesz­tettet kapott. RIADALOM ÉSZAKON. Kis mértékben megemelkedett a ra­dioaktivitás Finnországban és Svédországban. A sugárzás egy oroszországi atomerőműből származik, és arra utal, hogy az egyik reaktorban megsérülhetett egy üzemanyagrúd. A veszélyt nem okozó sugárzást a cézium 134-es és 137-es, valamint a ruténium 203-as izotópja kelti. Európában jelenleg 181 reaktor működik. 2020. július 3. ♦ A vidék családi hetilapja Veszélyek és kockázatok Egy német fintech vállalat áll az elmúlt évek egyik legsúlyosabb vál­lalati botránya mögött, mely meg­rengette az egész pénzügyi ágaza­tot. A Wirecard egy audit során kétmilliárd euróval nem tudott el­számolni. Pénzügyi machinációk so­rozata vagy az évszázad csalása áll mögötte? A müncheni ügyészség parancsára a rendőrség letartóztatta Markus Braunt, a Wirecard lemondásra kényszerülő vezérigazgatóját. A Wire­card a vállalati audit (ellenőrzés) során nem tudott elszámolni kétmil­liárd euró, azaz 664 milliárd forint­nak megfelelő összegű hiányával. Az irdatlan összeg a jelek szerint sosem létezett, vagy legalábbis sosem lett volna helye a vállalat mérlegében úgy, ahogyan feltüntették. Mivel foglalkozik a Wirecard? A cég magyarországi honlapján ez olvas­ható: „A cégcsoport a világ egyik vezető nagyvállalata a nemzetközi elektronikus fizetési szolgáltatás és a kockázatkezelés terén. A Wirecard csoport elektronikus fizetésekhez kapcsolódó szolgáltatásokat és ter­mékeket kínál ügyfeleinek. A célja megbízható elektronikus fizetések biztosítása vállalkozásoknak és fo­gyasztóknak az egész világon. A Wirecard AG termékpalettája több mint 85 fizetési és kockázatkezelési megoldást tartalmaz.” Ami viszont igazán érdekes lehet az eset szempontjából, az nem más, mint hogy a cég „széles körű és ha­tékony csalásmegelőzési megoldáso­kat is nyújt. Ezek a megoldások a fizetési folyamatba integrálva, még a fizetés megkezdése előtt felismerik a veszélyeket és kockázatokat.” Mindenesetre a Wirecard szolgál­tatásait világszerte 250 ezer cég használja, és ez nem elhanyagolható szám. Minden előzmény nélküli? A kétes­nek mondható ügyek már a cég in­dulását is végigkísérték, eddig azon­ban sikerült megúszni nagyobb bot­rány nélkül. Eleinte az szúrta sokak szemét, hogy a vállalat szerencsejá­tékcégeknek és pornóvállalatoknak nyújtott fizetési megoldásokat, ezt viszont olyan sikeresen intézte, hogy hamarosan áttért az üzleti vi­lágban is elismert ügyfelek kiszol­gálására. Évekkel később, 2016-ban egy kis elemzőcég publikált egy je­lentést, amelyben csalással és szám­viteli manipulációval vádolja a fintech céget. A Zatarra vádjai akkor 25 százalékkal küldték lejjebb a Wirecard árfolyamát, rövidesen aztán kiderült, hogy a vádak hami­sak voltak. Mi okozta a bukást? Legutóbb a Financial Times vette elő a mani­puláció és csalás vádját. Január 30-án a lap közölt egy cikket arról, hogy értesülései szerint a Wirecard egyik szenior szingapúri vezetője hamis és félredátumozott szerződé­sekkel illegális tranzakciókat bo­nyolított le. A cég tőzsdei árfolya­ma összeomlott. Majd az újságírók még két cikket lehoztak a Wirecard állítólagos visszaéléseiről és azok részleteiről. Ezek szerint egy külsős jogászcég, amelyet a Wirecard megbízott, szintén komoly vissza­élésekre bukkant még tavaly má­jusban, valamint tudomása szerint két szenior vezető a Wirecard mün­cheni irodájában tisztában volt a pénzmosással, ami valójában több évig folyt. Csak ezek után perelték be a brit gazdasági napilapot. A cikkek hatá­sára olyat lépett a német pénzügyi felügyelet (BaFin), amit még soha: két hónapra betiltotta a Wirecard­­papírok kereskedését. Hogy valóban ártatlan-e a Wirecard, valószínűleg csak hónapok múlva derül ki, hiszen állítólag a szingapúri rendőrség is vizsgálja már az ügyet. Mekkora a cég vesztesége? A világ egyik legkiszámíthatóbb technoló­giai cégének árfolyama csaknem 20 ezer százalékot emelkedett 20 év alatt. A cég növekedése az alapítás óta annyira stabil volt, hogy akár tankönyvinek is nevezhető: egyetlen olyan év sem telt el 1999 óta, amikor csökkent volna a társaság bevétele. A német DAX tőzsdeindex harminc legjobban teljesítő vállalatai közé is bekerült tavaly év végén, kiütve a második legnagyobb német pénzin­tézetet, a Commerzbankot. A botrány azonban felkavarta az állóvizet: a Wirecard három nap alatt a 24 mil­liárd jegyzett tőkéről 3 milliárdra zsugorodott. A háttérben, ha nem is csalás, de legalábbis tisztességtelen machinációk gyaníthatók. Ha ez még nem lenne elég - mivel a kétmilliárd euró hiányával nem tud mit kezde­ni -, a vállalat összes hitelét befa­gyasztották, megszüntetve ezzel minden mozgásterét. A csalással vádolt pénzügyi szolgáltató botránya sokkolta a tőzsdéket FOTÓ: ARNE DEDERT, DPA Mélyre süllyedtek I­rán szokatlan kéréssel kereste meg az Interpolt. A nemzetközi rendőri szervezettől azt kérte, hogy a legkeresettebb személyekre vonat­kozó, úgynevezett piros jelzéssel adjon ki körözést Donald Trump ellen. A teheráni kormány azt kérte, hogy az Interpol segítsen az ameri­kai elnök és több tucat washingtoni tisztségviselő kézre kerítésében. Őket vádolják ugyanis a januári bagdadi dróntámadás végrehajtásá­val, amely végzett Kászim Szulej­­mánival (képünkön), az iráni Forra­dalmi Gárda tábornokával. Ali Alkaszimer teheráni ügyész közölte, hogy gyilkossággal és ter­rorizmussal vádolják Trumpot és azt a több mint 30 másik tisztség­­viselőt, akiknek Irán szerint közük volt a január 3-i amerikai légicsa­pás elkövetéséhez. A lyoni székhe­lyű Interpol egyelőre nem válaszolt a megkeresésre. Miközben az iráni elfogatópa­rancs alapján Trumpot aligha fe­nyegeti az őrizetbe vétel veszélye, a kezdeményezés jól mutatja, milyen mértékben fokozódott a feszültség Teherán és Washington között, amióta két évvel ezelőtt az Ameri­kai Egyesült Államok egyoldalúan kilépett a többhatalmi atomalku­ból, majd ez év elején végzett Kászim Szulejmánival. NEM PARANCSRA LŐTTEK. Emberi mulasztás okozta az ukrán utasszállító lelövését januárban, az nem a felsőbb katonai vezetés utasítására történt - jelen­tette ki Golám Abbász Torki, Teherán tartomány katonai ügyésze. Az ukrán nemzet­közi légitársaság Teheránból Kijevbe tartó gépe január 8-án, nem sokkal a felszállás után zuhant le az iráni főváros közelében. Két rakétát is kilőttek rá. A repülőn 176 ember volt, senki sem élte túl a tragédiát Eleinte még balesetről beszéltek az iráni hatóságok, majd néhány napos tagadás után elismerték felelősségüket. Az oldalpárt szerkesztette: MARKOS MÁRIA A BÜNTETÉS NEM MARAD EL Harmincezernél is több gyanúsított nyo­mára bukkantak egy németországi központú nemzetközi pedofil hálózat ügyében. Az úgynevezett Bergisch Gladbach-i gyermekbántalmazási ügyben nem magányos elkövetőről, hanem egy kiterjedt online hálózatról van szó. Az ügy tavaly októberben kezdődött. Kiindulópontja a Köln melletti városban egy családi ház, amelynek 43 éves tulajdonosa a vád szerint 79 szexuális bűncse­lekményt követett el a lánya ellen. Az áldozat az első eset időpontjában három hónapos volt. Az ügy egyre nagyobb, egyre kiterjedtebb lett, minden eset újabb esetek és gyanúsítottak nyomára vezetett. Az online beszélgetőfórumok és azonnali üzenetküldő szolgáltatások révén összekapcsolódó nemzetközi háló­zatban nem csak bűncselekményekről készített felvételeket terjesztenek, a sok ezer résztvevő meg is tárgyalja a dokumentált eseteket, bátorítják, biztatják visszaélésekre készülő társaikat. Eddig 72 embert gyanúsítottak meg pedofil bűncselekményekkel. Többségük észak-rajna-vesztfáliai. Az első ítéletet egy 27 éves katona ellen hozták. A férfi négy kisgyermek, köztük lánya és mostohafia ellen követett el bűncselekményeket, legkevesebb 30-at, amiért 10 év szabad­ságvesztésre ítélték, és elrendelték kezelését egy zárt elmegyógyintézetben. A kezelés addig tart, amíg az elítélt már nem veszélyes a társadalomra - ez a szakvélemény szerint hozzávetőleg 20 évet vehet igénybe.

Next