Szabad Föld, 2021. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)

2021-01-08 / 1. szám

A vidék családi hetilapja ♦ 2021. január 8. Riport111 Petőfi Irodalmi Múzeum részéről hogy közös pályá­zatok és adományok révén Koltón interaktív múzeu­mot hoznak létre nemzeti költőnk tisztelői számára. Csendes Lajos a földszinti termeket is megmutatja, ahol a vad grófként elhíresült Teleki Sándor ezredes és emlékíró ükunokája, a Budapesten élő dr. Galántai Sándor segédkezik a Teleki család történetét bemutató kiállítás megszervezésében. Az első emeleten kap he­lyet a Petőfi-múzeum, a tetőtérben pedig állandó kép­zőművészeti kiállítás fogadja a vendégeket, míg az alagsorban a falut és környékét bemutató helytörténe­ti kiállítás megnyitására készülnek. Az elhurcolt grófi család Gernyeszegi látogatásom azt az időszakot idézi fel bennem, amikor a lepusztult kohói kastélyban pár éve még arról beszélgettünk egy helybéli tanárral, hogy milyen nagyszerű látvány volna a felújított kastély, mennyi turistát vonzana a Kárpát-medencéből. Akkor ez vágyálomnak tűnt, hiszen mindketten tisztában voltunk vele, hogy milyen mostoha sorsuk van Erdély­ben a magyar történelmet idéző műemlék épületeknek. Amikor gernyeszegi vendéglátómnak, Teleki Károlyi­nak erről mesélek, azt mondja, a kohói kastély szeren­cséje, hogy olyan, magyar többségű önkormányzat tulajdonában áll, amelyik szívén viseli a sorsát. Az ilyen típusú pályázatoknál az önkormányzati tulajdon előnyt jelent, mert műemlék épületek esetében az Európai Unió elsősorban múzeummá történő átalakí­tásra ad pénzt, aminek működési költségeit egy pol­gármesteri hivatal könnyebben elő tudja teremteni, mint a Teleki család. A gernyeszegi örökösöknek uniós pályázásra még nem volt lehetőségük, mert hiányzott a részletes szakmai dokumentáció. Ezt több év kitartó munkájával és műemlékvédelmi szakemberek bevoná­sával sikerült összehozni. Az 1947-ben született gróf mindössze kétéves volt, amikor 1949. március 2-ról 3-ra virradó éjszaka szü­leivel és három testvérével elhurcolták a kastélyból Marosvásárhelyre, a Görbe utca 52. szám alatti dohos pincelakásba. Huszonöt négyzetméteren kellett meg­húzódniuk nagy szegénységben, a kommunista ható­ságok által kijelölt kényszerlakhelyen. De itt sem hagyták őket békén, állandó zaklatás és ellenőrzés volt az osztályrészük. Nagyobbik nővérét, Erzsébetet koholt vádak alapján 1957-ben 15 év börtönre ítélték, és a politikai foglyok 1964-es amnesztiájával szabadult. Másik nővére nem került börtönbe, de oktatói állásá­ból kirúgták. Ahogyan megalázott erdélyi sorsukat meséli, Nyugat-Európába történő menekülésük meg­váltásnak tűnik. Végül a család legfiatalabb tagja, a vegyészmérnök Teleki Károly is Belgiumban talált új otthonra. A gernyeszegi kastélyba többé nem léphettek be. Egyedül apjuk kockáztatta meg, hogy a kerítésen kívülről és az udvarról vegye szemügyre a birtokot, amiért 1935 óta annyit tett. A két világháború között nősült meg, és az édesapja nászajándékul nemcsak a kastélyt, hanem az egész gazdaságot rátestálta. A kisajátított gernyeszegi műemlék épületnek az volt a szerencséje, hogy az Egészségügyi Minisztérium kere­tében 1950-ben megalakult az országos szanatóriumi osztály, és a kastélyban létrehozták a tuberkulózisban szenvedő szülők gyerekei számára a preventóriumot, hogy a kicsik a családban ne fertőződjenek meg. Teleki gróf szerint ez óvta meg az ingatlant attól, hogy lepusz­tuljon, és mozdítható darabjait a környékbeliek szét­hordják, mint sok más erdélyi kastély esetében. Kulturális központtá alakítanák Kívül-belül szemügyre vesszük az impozáns épületet, amely első látásra a gödöllői kastély tükörképe. A Mayerhoffer András salzburgi építőmester tervei alapján elkészült U alaprajzú ingatlan több részletben Ioana Oancea: A grófnő című alkotása a gernyeszegi kastély parkjában egy képzőművészeti fesztiválon épült a XVI. század második felében. Végül 1803-ban készült el Erdély egyik legszebb barokk kastélyaként. Vendéglátóm elmeséli, hogy a birtokot a XX. szá­zad elején nagyapja, Teleki Domokos kapta meg, és a nyitott tereket ő alakíttatta át zárt folyosókká. Kiderül, mi a magyarázata a hatalmas erdélyi Teleki-örökség lepusztulásának. A családi vagyon eltűnésének okait házigazdám a Trianont követő 1921-es földreformban látta, amikor a történelmi magyar családokat vagyo­nukból kisemmizték. A földbirtokosok egyetlen telepü­lésen tarthatták meg földjeiket. „Nagyapám Uzdiszent­­péteren ezer hold szántóval rendelkezett, amiről kény­telen volt lemondani, hogy a gernyeszegi kastélyhoz tartozó uradalom 300 hold szántóját megtarthassa. Ilyen birtokveszteségek után nagyon nehéz volt a kas­télyokat fenntartani” - magyarázza Teleki gróf, aki szerint sok magyar arisztokrata család a román világ­ban ment tönkre. Már a húszas években többen arra kényszerültek, hogy uradalmaiktól megváljanak. Aki mégis kitartott, az apjához hasonlóan hangyaszorga­lommal és nagy szakértelemmel gazdálkodott, egész faluközösségeknek adva megélhetést. A télire Belgiumba visszatérő Teleki házaspár ta­vasztól késő őszig itt él Maros-parti kastélyában. Az ingatlant 2011-ben kapták vissza, öt év pereskedés és öt év várakozás után, amire a szanatórium végre ki­költözött. De a kastélyhoz már nem járt szántóföld, csak némi legelő és egy olyan erdőrész, amit évek óta nem tudnak használni, mert perben állnak a román állammal: az állami erdészet visszaköveteli tőlük az „indokolatlanul” átadott birtokrészt... A Teleki házaspár két szobát alakított át „családi lakosztállyá”, vagy ahogyan vendéglátóm fogalmaz, kastélybeli spártai életmódjukhoz. A 22 szobából álló kastély egy részét rögtönzött múzeumnak rendezték be. Tavalyelőtt tartottak itt lakodalmakat, kamarazenei koncerteket, kiállításokat, a kertben pedig zenei feszti­vált. Tavaly ezek a pénzforrások elmaradtak. A család évente összead annyi pénzt, amiből néhány állandó alkalmazottat fizetni tudnak, és a rendezvényekből származó bevételekből a legszükségesebb állagmegőr­ző munkákat elvégezhetik. Az évekkel ezelőtt bozót­tengerként átláthatatlan hathektáros kastélypark már mutatja, hogy a teleknek van gazdája. Vendéglátóm vaskos dossziét tesz az asztalra. Lap­jairól kitűnik, hogy a kastély helyreállításához mint­egy 3,5 millió euró szükséges. Ezt akarják uniós forrá­sokból előteremteni. A sikeres pályázásban még nem biztosak, de abban eltökélt a család, hogy a következő évtizedekben kulturális központtá és turisztikai látvá­nyossággá alakítják át a kastélyt. Amihez immár jó fogódzót jelent a koltói sikertörténet. Teleki gróf a család egykori kastélyairól és üldöztetésükről beszél 1 ^________________■ & Mr.__________%_ A huszonkét szobás gernyeszegi kastélyban múzeum létesülne A forradalom előtt gyerek­otthonként használt gernyeszegi kastély egyik meghagyott szobája A SZERZŐ FEU Szívügyük volt. A felújított koltói kastély, amely a magyar többségű önkormányzat tulajdonában áll

Next