Szabad Föld, 2021. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2021-01-08 / 1. szám
A vidék családi hetilapja ♦ 2021. január 8. Riport111 Petőfi Irodalmi Múzeum részéről hogy közös pályázatok és adományok révén Koltón interaktív múzeumot hoznak létre nemzeti költőnk tisztelői számára. Csendes Lajos a földszinti termeket is megmutatja, ahol a vad grófként elhíresült Teleki Sándor ezredes és emlékíró ükunokája, a Budapesten élő dr. Galántai Sándor segédkezik a Teleki család történetét bemutató kiállítás megszervezésében. Az első emeleten kap helyet a Petőfi-múzeum, a tetőtérben pedig állandó képzőművészeti kiállítás fogadja a vendégeket, míg az alagsorban a falut és környékét bemutató helytörténeti kiállítás megnyitására készülnek. Az elhurcolt grófi család Gernyeszegi látogatásom azt az időszakot idézi fel bennem, amikor a lepusztult kohói kastélyban pár éve még arról beszélgettünk egy helybéli tanárral, hogy milyen nagyszerű látvány volna a felújított kastély, mennyi turistát vonzana a Kárpát-medencéből. Akkor ez vágyálomnak tűnt, hiszen mindketten tisztában voltunk vele, hogy milyen mostoha sorsuk van Erdélyben a magyar történelmet idéző műemlék épületeknek. Amikor gernyeszegi vendéglátómnak, Teleki Károlyinak erről mesélek, azt mondja, a kohói kastély szerencséje, hogy olyan, magyar többségű önkormányzat tulajdonában áll, amelyik szívén viseli a sorsát. Az ilyen típusú pályázatoknál az önkormányzati tulajdon előnyt jelent, mert műemlék épületek esetében az Európai Unió elsősorban múzeummá történő átalakításra ad pénzt, aminek működési költségeit egy polgármesteri hivatal könnyebben elő tudja teremteni, mint a Teleki család. A gernyeszegi örökösöknek uniós pályázásra még nem volt lehetőségük, mert hiányzott a részletes szakmai dokumentáció. Ezt több év kitartó munkájával és műemlékvédelmi szakemberek bevonásával sikerült összehozni. Az 1947-ben született gróf mindössze kétéves volt, amikor 1949. március 2-ról 3-ra virradó éjszaka szüleivel és három testvérével elhurcolták a kastélyból Marosvásárhelyre, a Görbe utca 52. szám alatti dohos pincelakásba. Huszonöt négyzetméteren kellett meghúzódniuk nagy szegénységben, a kommunista hatóságok által kijelölt kényszerlakhelyen. De itt sem hagyták őket békén, állandó zaklatás és ellenőrzés volt az osztályrészük. Nagyobbik nővérét, Erzsébetet koholt vádak alapján 1957-ben 15 év börtönre ítélték, és a politikai foglyok 1964-es amnesztiájával szabadult. Másik nővére nem került börtönbe, de oktatói állásából kirúgták. Ahogyan megalázott erdélyi sorsukat meséli, Nyugat-Európába történő menekülésük megváltásnak tűnik. Végül a család legfiatalabb tagja, a vegyészmérnök Teleki Károly is Belgiumban talált új otthonra. A gernyeszegi kastélyba többé nem léphettek be. Egyedül apjuk kockáztatta meg, hogy a kerítésen kívülről és az udvarról vegye szemügyre a birtokot, amiért 1935 óta annyit tett. A két világháború között nősült meg, és az édesapja nászajándékul nemcsak a kastélyt, hanem az egész gazdaságot rátestálta. A kisajátított gernyeszegi műemlék épületnek az volt a szerencséje, hogy az Egészségügyi Minisztérium keretében 1950-ben megalakult az országos szanatóriumi osztály, és a kastélyban létrehozták a tuberkulózisban szenvedő szülők gyerekei számára a preventóriumot, hogy a kicsik a családban ne fertőződjenek meg. Teleki gróf szerint ez óvta meg az ingatlant attól, hogy lepusztuljon, és mozdítható darabjait a környékbeliek széthordják, mint sok más erdélyi kastély esetében. Kulturális központtá alakítanák Kívül-belül szemügyre vesszük az impozáns épületet, amely első látásra a gödöllői kastély tükörképe. A Mayerhoffer András salzburgi építőmester tervei alapján elkészült U alaprajzú ingatlan több részletben Ioana Oancea: A grófnő című alkotása a gernyeszegi kastély parkjában egy képzőművészeti fesztiválon épült a XVI. század második felében. Végül 1803-ban készült el Erdély egyik legszebb barokk kastélyaként. Vendéglátóm elmeséli, hogy a birtokot a XX. század elején nagyapja, Teleki Domokos kapta meg, és a nyitott tereket ő alakíttatta át zárt folyosókká. Kiderül, mi a magyarázata a hatalmas erdélyi Teleki-örökség lepusztulásának. A családi vagyon eltűnésének okait házigazdám a Trianont követő 1921-es földreformban látta, amikor a történelmi magyar családokat vagyonukból kisemmizték. A földbirtokosok egyetlen településen tarthatták meg földjeiket. „Nagyapám Uzdiszentpéteren ezer hold szántóval rendelkezett, amiről kénytelen volt lemondani, hogy a gernyeszegi kastélyhoz tartozó uradalom 300 hold szántóját megtarthassa. Ilyen birtokveszteségek után nagyon nehéz volt a kastélyokat fenntartani” - magyarázza Teleki gróf, aki szerint sok magyar arisztokrata család a román világban ment tönkre. Már a húszas években többen arra kényszerültek, hogy uradalmaiktól megváljanak. Aki mégis kitartott, az apjához hasonlóan hangyaszorgalommal és nagy szakértelemmel gazdálkodott, egész faluközösségeknek adva megélhetést. A télire Belgiumba visszatérő Teleki házaspár tavasztól késő őszig itt él Maros-parti kastélyában. Az ingatlant 2011-ben kapták vissza, öt év pereskedés és öt év várakozás után, amire a szanatórium végre kiköltözött. De a kastélyhoz már nem járt szántóföld, csak némi legelő és egy olyan erdőrész, amit évek óta nem tudnak használni, mert perben állnak a román állammal: az állami erdészet visszaköveteli tőlük az „indokolatlanul” átadott birtokrészt... A Teleki házaspár két szobát alakított át „családi lakosztállyá”, vagy ahogyan vendéglátóm fogalmaz, kastélybeli spártai életmódjukhoz. A 22 szobából álló kastély egy részét rögtönzött múzeumnak rendezték be. Tavalyelőtt tartottak itt lakodalmakat, kamarazenei koncerteket, kiállításokat, a kertben pedig zenei fesztivált. Tavaly ezek a pénzforrások elmaradtak. A család évente összead annyi pénzt, amiből néhány állandó alkalmazottat fizetni tudnak, és a rendezvényekből származó bevételekből a legszükségesebb állagmegőrző munkákat elvégezhetik. Az évekkel ezelőtt bozóttengerként átláthatatlan hathektáros kastélypark már mutatja, hogy a teleknek van gazdája. Vendéglátóm vaskos dossziét tesz az asztalra. Lapjairól kitűnik, hogy a kastély helyreállításához mintegy 3,5 millió euró szükséges. Ezt akarják uniós forrásokból előteremteni. A sikeres pályázásban még nem biztosak, de abban eltökélt a család, hogy a következő évtizedekben kulturális központtá és turisztikai látványossággá alakítják át a kastélyt. Amihez immár jó fogódzót jelent a koltói sikertörténet. Teleki gróf a család egykori kastélyairól és üldöztetésükről beszél 1 ^________________■ & Mr.__________%_ A huszonkét szobás gernyeszegi kastélyban múzeum létesülne A forradalom előtt gyerekotthonként használt gernyeszegi kastély egyik meghagyott szobája A SZERZŐ FEU Szívügyük volt. A felújított koltói kastély, amely a magyar többségű önkormányzat tulajdonában áll