Szabad Föld, 2021. október-december (77. évfolyam, 39-52. szám)

2021-10-15 / 41. szám

26 Családi kör Le a gatyákkal! PÉCSTŐL NEM MESSZE, Kistótfaluban építette fel a maga kis ökokertjét a Hétágfa Liget Egyesület öt tagja. Sikeres közösségépítő programjaikon kívül a közösségi tudományban is aktívak. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet által indított, Alsóban az élet­ országos kampányhoz csatlakozva a talajélet és ezáltal a talajegészség kutatásában vettek részt. Az elásott férfialsó őket igazolta: a gondozásuk alatt álló közösségi kert talaját szelíd művelési módszerekkel sikerült gatyába rázniuk. A talajminőséget lehet ugyan pontosabb módszerekkel is vizsgálni, mint a talajba elásott, majd két hónap múlva kiemelt pamut alsónadrággal, de vicceseb­ben és figyelemfelkel többen semmi­képp! Mi marad meg a mikroorga­nizmusokkal, férgekkel és más élő­lényekkel szembeni láthatatlan küz­delemben? A közel százszázalékos pamut alsóneműkből hatvan nap után jó esetben semmi: minél nagyobb az élet a talajban, annál jobban foszlik-mállik a ruhadarab. A Talajtani Intézet munkatársai kampányára 677 településről 1193- an jelentkeztek, akiknek mintegy 1966 darab alsóneműt postáztak. A programot eredetileg a kanadai agrárminisztérium találta ki 2015- ben, figyelemfelkeltő akciónak szán­va: a cél az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet a talajélet fontosságára. Mi kerülhet az elásott gatyába? Árvai Mátyás, a Talajtani Intézet tudományos munkatársa szerint a talajban nagy mennyiségben van­nak jelen élőlények. - Nem is gon­dolnánk, hogy egy maréknyi föld akár több milliárd életet is rejthet. Ezek lehetnek baktériumok, gom­bák, algák, mikro ízeltlábúak, ame­lyek mind-mind a talaj szerves anyagát bontják le. Az intézet munkatársai először azt tervezték, hogy gazdálkodókat, földhasználókat szólítanak meg, de már a beharangozáskor látszott, hogy nagyon sokan érdeklődnek, olyanok is, akiknek csak kertjük vagy egy pici földjük van. Végül bárki jelentkezhetett a programra, nagygazdáktól a konyhakertesekig. A kutatásba bekapcsolódott Mecsekerdő is: az erdészet tíz kü­­­lönböző helyre elásott alsóval vég­zett az élen.­­ Az erdei talajok nagyon fontos, változatos részei a magyar talajállo­mánynak, így ennek nagyon örül­tünk. Jelenleg az adatok feldolgozá­sa zajlik. Ha nekünk kellett volna ezt a csaknem kétezer alsót elásni az 1200 helyszínen, egyszerűen nem tudtuk volna véghezvinni. A közös­ségi tudomány viszont jó lehetőség arra, hogy tökéletesítsük a kutatást - mondja a szakember. A Hétágfa Liget Egyesület tagjai egy Facebook-posztnak köszönhe­tően csatlakoztak a Talajtani Intézet tudományos projektjéhez. Az egye­sület története Pécsről indult a 2010-es évek közepén. A közösségi tudományokra is nyitott öt lelkes fiatal a Villányi-hegység északi ol­dalán található, háromszáz lelkes Kistótfaluban látta meg az élet telje­sebbé tételének lehetőségét - van köztük, aki már kiköltözött a város­ból, más most újítja fel a házát. - Mindannyiunknak fontos, hogy közösségben, együtt tevékeny­kedjünk és közel legyünk a termé­szethez, mely el sem képzelhető a föld művelése, kertészkedés nélkül. Nem vagyunk annyira radikálisak, mint akik kiköltöznek az erdő köze­pére egy jurtába. És nem is vagyunk olyan gyors léptűek, hogy azonnal váltottunk volna. Mi az utunkat lassabb tempóban járjuk - mesél az öttagú csapat motivációiról Berta János. A hétágyások színes társaság: pedagógus, borszakértő, marketin­ges, egyetemi adjunktus szociális munkás, s kommunikációs szakem­ber vendéglátónk alkotja. . Öt évvel ezelőtt Kistótfalu szőlő­hegyén még embermagasságú gaz nőtte be a régi présházat. Nem volt még sem a jurta, sem a lélekhinta, és a közösségi programokra hangolt, 2,5 km hosszú tematikus tanösvény sem vezetett ide a faluból. Nem tar­tottak errefelé túrát a Természet te­ngerén, sem a Meseösvényen - mi­vel ezek akkor még nem léteztek. A Hétágfa Liget egykori, szőlővel beültetett területéről a tőkék nagy része eltűnt, helyén akác nőtt. Berta János és barátai ezt a sűrűn benőtt gazdzsungelt tisztították ki, és el­­­­kezdtek programokat szervezni az­­ ökológiai szemléleten alapuló kö­­­­zösségi kertjük köré. De mit is takar £ pontosan az ökológiai szemlélet? - Mi nem forgatjuk a földet, pró­báljuk szelíd módszerekkel termőre fogni. Nagyon jól lehet gazdagítani egy-egy területet anélkül, hogy fel­ásnánk ,vagy felszántanánk, hiszen azzal éppen az kerül felülre, aminek lent kellene lennie. Növényi permet­­leveket, csalán- és trágyalevet, egy­két, boltban is kapható biológiai növényvédelmi szert használunk mintegy ezer négyzetméteren. Mélymulcsos módszert alkalma­zunk, ami előtt három hétig a talajt be-, majd egy hétre kitakarjuk, s ezt háromszor megismételjük, míg a gaz el nem sorvad. Nyilván ez a módszer többhektáros területen nem lehetséges. Milyen sikerrel teszik? A hu­muszban és földi­gilisztában gazdag talaj egyik legékesebb bizonyítéka a szétbomlott pamut alsónadrág, amit még május 2-án földeltek el. Két hónappal később a kiásott, elmállott alsóneműnek csak a gumis derékré­sze maradt ép, a biopamut nagy része a mikroorganizmusok táplálé­kává vált a földfelszín alatt mintegy húsz centiméterrel.­­ Ez a gatya minket igazolt: jó irányba haladunk, megéri mulcsol­­ni, természetes anyagokat hasz­nálni, még akkor is, ha a termés mennyisége kiszámíthatatlanabb - mivel nem kiirtjuk a mikroorganiz­musokat, hanem támogatjuk. Kicsit izgultam, amikor kiástam, de elége­dett voltam az eredménnyel. Annyit azért csaltunk, hogy elvileg május 10. környékén kellett volna elásni a gatyát, ám mi összekötöttük a mez­telen kertészkedés világnapjával. S hogy mi és mennyi terem meg az ilyen élettel teli földben? Ami az egyik évben bejön, az nem biztos, hogy működik a következőben is.­­ Tavaly termett vagy ötszáz kiló paradicsom, de csak kettő darab cukkini - egy évvel korábban vi­szont cukkiniből lett két mázsa. Idén egyikből sincs sok. Folyamatos a kísérletezés, a küzdelem, amihez sok kitartás, elhivatottság kell, még akkor is, ha nem önfenntartó egy gazdaság. Markos Mária A kistótfalui Hétágfa Liget a testi-lelki-szellemi egészséget keresők közössége Berta János szerint az elásott gatya őket igazolta: jó irányba haladnak A kiásott, elmállott alsóneműnek csak a gumis derékrésze maradt ép Árvai Mátyás, a Talajtani Intézet tudományos munkatársa 2021. október 15. * A vidék családi hetilapja KINEK MONDJAM EL? ~~ Kedves Ágnes! Igazából nem is Ijta a magam szá­mára kérnék ta­nácsot, hanem a férjem ügyében. ■• Ha­ bár ily módon HHÍLjs persze engem is érint. A férjem 60 éves, két fiunk van, ők már kirepültek a családi ott­honból. Minden jó és szép lenne, ha a férjem szívét nem búsítaná a lánya hiánya. Feri nagyon fiatalon kötötte az első házasságát, elég elhamarko­dottan. Hamarosan el is váltak, de néhány hónapig kényszerből még együtt laktak. Egy nosztalgiázós, ki­csit iszogatós estén valahogy össze­keveredtek, aminek eredményeként kilenc hónap múlva megszületett Anna. Kibékülés ennek hatására sem történt, de Feri mindig törődött a kislányával. Sokszor látogatta, két­naponta felhívta, elvitte nyaralni, igen szoros kötődés alakult ki köz­tük. A kislány anyja támogatta a jó kapcsolatot annak reményében, hogy egy család lehetnek valamikor. Amikor ez nem történt meg, ellensé­gesre váltott. Judit - nevezzük így - férjhez ment egy német üzletember­hez, és a gyerekkel együtt kiköltöztek Kölnbe. Megegyeztek az apával, mikor és mennyi ideig lehet itthon nála a kislány: vakáció fele, kétha­vonta egy hétvége stb. Az exneje ezt az első pillanattól nem tartotta be. Különösen, amikor megtudta, hogy Feri újranősült. Állandóan költözött, telefonszámot változtatott, évekre el­tűnt. A férjem nyomozott utánuk, volt, hogy kiutazott Kölnbe, de nem sikerült megtalálni őket. Évekig tar­tott ez a keresés, végül feladta. Köz­ben megszülettek a kisfiaink, bennük sok örömet talált, de a kis Annát nem tudta elfeledni. Eltelt 34 év. A nyáron egy nap csengett a telefon, a férjem vette fel, és hallott egy női hangot kis akcen­tussal: Papa, itt Anna... Én csak azt láttam, hogy elsápad és le kell ülnie. Találkoztak a szálloda halljában, s ahogy elmesélte, a lánya kedvesen, de kissé tartózkodóan tűrte, hogy könnyezve ölelgesse... Anna el­mondta, hogy az anyja egész életé­ben az apja „bűneivel" traktálta, de amikor Magyarországra látogatott és találkozott közös ismerősökkel, akkor ők csak jót mondtak az apjáról. Ezen elgondolkodott, és meg akarta ismer­ni. Akkor sokat beszélgettek, és a férjem azzal jött haza: újra van lá­nyom... Azóta nem sok történt. A férjem ontja a leveleket, amikre Anna udvariasan, de tartózkodóan, kicsit hűvösen, röviden válaszol. Feri megint boldogtalanul gondol a lá­nyára... Üdvözlettel: Csilla Kedves Csilla! Anna valószínűleg megijedt egy kicsit a heves érzelmektől. De ő kezdeményezett, és azért fenntartja a kapcsolatot. Az édesapja egyet tehet: kicsit visszafogja magát és türelmesen kivárja, amíg a lánya megemészti ezt a megrázkódtatást. Meg fog történni, meglátják! Üdvözlettel: Ujlaki Ágnes (agnes.ujlaki@szabadfold.hu) ^

Next