Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-12-12 / 50. szám

Д szocialista faluért? y Szab­ad Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1954. december 12. Ara 40 fillér V. évfolyam 50. szám yl­inden erőnket vessük latba hazán­k fejlődése és a tartós béke biztosítása érdekében A téli időszakban javítsunk meg minden gépet Az elmúlt évben a GTA gépei több mint 4 millió átlaghektár mezei mun­kát végeztek el, átszámítva középszán­tásra. Ott, ahol a traktoristák helye­sen és lelkiismeretesen bántak gé­peikkel, ott jó minőségűek voltak mezei munkák is, és a gépesítő esz­­­közök a szövetkezetek, állami gazda­ságok és magángazdálkodók legkivá­lóbb segítőivé váltak. Sok traktor, cséplőgép, kombájn s más mezőgazdasági szerszám az év folyamán jelentős mértékben elhasz­nálódott. Egynémelyiket nagyobb hi­bák miatt teljesen üzemen kívül kel­lett helyezni. Ezért most éppúgy mint minden évben, a gépállomások, állami birtokok és szövetkezetek dolgozóinak fel kell használniuk a téli időszakot arra, hogy jól és időben megjavítsa­nak minden gépet, apró vontatott fel­szerelést, mint például ekekapát, kul­­tivátort, vetőgépet, permetezőt és más olyan gépet, amelyre szükségünk lesz a tavaszi munkák folyamán. Az apró vontatott felszerelés is megköveteli a javítást, mindenekelőtt az EFSz-ekben és a magángazdálkodóknál s a téli tervekben számolni kell megtisztítá­sukkal, javításukkal és raktározásuk­kal. E téren felelősségteljes feladatuk van főképpen a falusi kovácsoknak bognároknak, asztalosoknak, lakato­soknak és más technikusoknak. A nehéz gépek javításának fő súly­­pontja a GTA és állami birtokok dol­gozóira hárul. Az ő sikereiktől függ a tavaszi munkák sikere is. Számos állomáson még a földművelésügyi mi­niszter utasításának kiadása előtt el­végezték az előkészítő munkálatokat. Az utasítás értelmében 1955 február 28-ig minden gép javítását, amelyet a tavaszi munkák folyamán fogunk használni, végre kell hajtani. A GTA-k és állami birtokok javító­műhelyeinek eddigi előkészületeiből nyilvánvaló, hogy számos dolgozó va­lóban okult a tavalyi évből. Mí t a­­valy csupán 10 GTA javította a gé­peket a bevált részleges módszerrel, ebben az évben már 61 GTA határozta el, hogy ily módon fogja javítani gépeket. A bratislavai és nyitrai ke­­­rületben valamennyi állomás részleges módszerrel fogja végezni a javításo­kat. A többi kerület néhány GTA-ja, ahol nehezebbek a munkafeltételek, csoportos módszerrel fogja a gépeket javítani. A javítások e módjának nagy előnyei vannak az elévült, szer­n­­yezetlen javítási módszerrel szemben. Az állami birtokok ugyancsak részle­ges módszerrel fogják javítani a gé­peket, a bajcsi állami birtok példája nyomán. Nagyon helyes a javítások új meg­szervezésében az, hogy ma már va­lamennyi gépésztechnikus,­­művezető, javítómunkás és traktorista megértet­te, mit jelent a részleges módszerrel végzett, jól megszervezett javítómun­ka. A gépek szakaszának dolgozói ez­ért azt követelik, hogy ily módon vé­gezzék a javításokat, nemkülönben számos technikus, mint például Nagy­szombatban, Szenicán, Aranyosmaró­­ton, Rózsahegyen, Šafarikovón, Nagy­­mihályon és másutt, nagy kedvvel készíti elő a technológiai segédesz­közöket, így példának okáért Nagy­szombatban, Aranyosmaróton és szá­mos más GTA-n nincs hiány különfé­le hárítókban, fúrógépekben, kémlám­pákban, szívó-nyomó pumpákban és hasonlókban. A segédeszközök túl­nyomó részét saját maguk gyártották Mindazokat a pótalkatrészeket, ame­lyeket meg lehet javítani, s amelyek­nek a megjavítása kifizetődik, saját műhelyeikben javítják meg. Berendez­ték ezenkívül az alkatrészek kitűnő gőzmosását is, vegyi anyagok hozzá­adásával Emellett törődnek a munka­­hely rendjével és tisztaságával is. Hogy sikerült elérni ezeket az ered­ményeket­­ Nagyszombatban? Minde­nekelőtt a múlt évben­­ szerzett ta­pasztalatok segítették őket ebben, a­­m­ikor a legnagyobb nehézségeik a technológiai berendezéssel voltak. Ezt a fogyatékosságot még a nyár folya­mán sikerült eltávolítaniuk. A nagy­­szombati technikusok sikere többek között abban rejlik, hogy elfogadják a tanácsokat és minden olyan rendel­kezést, amely elősegíti munkájukat. A jó előkészületben része van az egész kollektíva kezdeményezésének is. A kollektív munkája eredménye­képpen jó munkafeltételeket és a ja­vítások kiváló minőségének előfelté­teleit sikerült megteremteniök. Ezen a téren nagy felelőssége van a tech­nikusoknak, az ellenőröknek s az át­vevő bizottságnak. Jól kezdték meg a javításokat a szomfas, csallóközcsütörtöki, szenei és más GTA-kon is, mégpedig már no­vember második felében! A komáromi a GTA már 20 traktort javított meg és bazini állomás már 10 nappal ez­előtt kilencet. Természetesen nem minden GTA és állami birtok okult megfelelő mérték­ben a múlt év tapasztalataiból. Az e­­lőkészületekben ott mutatkoznak a legnagyobb fogyatékosságok,­­ hogy nem szentelnek elég figyelmet a ká­dermunkának. A JNB és GTA néhány felelős munkása nem tartja be a kor­mány határozatait, amikor önhatal­múlag, a KNB tudta nélkül elbocsájt felelős géptechnikai kádereket, mint ez például a kosztolnai és malackai GTA-n történt. Gyakran megesik hogy a fiatal, bár tehetséges káde­rek nem nyújtanak megfelelő segít­séget, s ha ezek aztán vezető ál­lásban vannak, sorozatos leváltásokra kerül sor. A holiči állami birtokon a egynémelyik gépész nem értette meg javítások új módszerét. Legszíve­sebben a régi módon dolgoznának. El­feledkeznek arról, hogy a régi mun­­­kamódszerekkel rövid időn belül az utolsó helyre kerülnének. A gépek téli javításának részleges módszerében más előnyök mellett meg kell látnunk azt is, mégpedig minden GTA-n és állami birtokon, hogy u­­gyanolyan teljesítmény mellett átlag­ban a munkaerők 25 százalékát ta­karíthatjuk meg, a munkateljesítmény 40 százalékkal növekszik és az átlag­­kereset 18, sőt több százalékkal is megnő. A jól megszervezett munká­val még nagyobb eredményeket is elérhetünk. Ezek a legmeggyőzőbb bizonyítékok, amelyek bizonyára a munkások újabb százait ösztönzik majd tökéletesebb munkára, lehetővé teszik, hogy többet keressenek és ide­jében befejezzék a géppark minden javítási munkálatát. Fejezzük be a szántást, mert közelednek _____________ a fagyok------------------­ Az időjárás eddig kedvezett a szántási munkálatok befejezésének Ám, így sem használtunk ki minden napot, órát, hogy teljesítsük ezt a feladatot. November 25-től 30-ig, tehát 5 nap alatt országos méret­ben csupán a tervezett területek 4 százalékát szántottuk fel. Még 26,5 százalékban kell elvégezni a szántást, hogy 100 százalékra teljesítsük feladatunkat. Az utolsó kimutatások szerint a GTA-k a répaföldeken maradnak le leginkább. Ennek az az oka, hogy a szövetkezetek idejében nem szál­lították el a répafejet, vagy kukoricakórót. Sok helyen viszont a trá­gya szétdobálásával késlekednek. A gépállomások agronómiai szolgálata a szövetkezetek vezetősége és az egyénileg gazdálkodók legsürgősebb feladata, hogy ezeket a hiányosságokat eltávolítsák. A GTA-k feladati pedig, hogy halaszthatatlanul fejezzék be a szántást. Ez annyit jelent minden traktort a szántásba és a barázdákba átadni a gépet! Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy amennyit most ősszel felszántunk annyival könnyebb lesz majd tavasszal! Tehát a fagyok beálltáig szánt­sunk fel minden hektárt. A moszkvai közös nyilatkozat békefelhívás és egyben komoly figyelmeztetés November 29-én Moszkvában meg­kezdődött az európai államok érte­kezlete Ezen értekezlet az európai béke és biztonság megteremtésének kérdéseivel foglalkozott. Moszkvában — történelmet írtak Az a közös nyilatkozat, amelyet a nyolc európai állam kibocsátott ez nagy békefelhívás és komoly figyel­meztetés. Oda kerül Európa történetének lapjai­ra. Azok a kormányok, amelyek vis­­­szautasították a részvételt a moszk­vai értekezleten, semmivel sem fog­ják tudni menteni ezt a döntésüket saját népük s az utókor előtt. Azok a népek, melyeknek kormányai kivet­ték részüket az értekezlet munkájá­ból, mindig büszkén fognak emlékez­ni erre. Mi tette égetően szükségessé a moszkvai értekezletet? Röviden lehet válaszolni: a német militarizmus újjá­születésének, Nyugat-Németország új­­rafelfegyverzésének fenyegető veszé­lye. A nyugati sajtóból köztudomású, hogy az utóbbi években Nyugat-Né­­metországban gombamódra elszaporod­tak mindenféle militarista szerveze­tek, „hagyományt ápoló egyesületek­, katonaszövetségek”, amelyek a volt hitlerista rablóhadsereg katonáit, tisztjeit és tábornokait gyűjtik so­­­raikba. És ez nem a „falra festett ör­dög”. Ez már — fegyverkező ördög. Van-e lehetőség arra — kérdik népek és az egyszerű emberek szerte a a világon — hogy megakadályozzák a fenyegető veszélyt a múlt katasztró­fáinak megismétlődését és fokozódá­sát? A moszkvai értekezlet válasza ez: Még van! A Szovjetunió javasla­tát erre nézve Molotov elvtárs így fo­galmazta meg: „Először. Semmiesetre se enged­jük meg, hogy újjászülessék a né­met militarizmus, amely kirobban­totta az első és a második világ­háborút. Lássunk hozzá végre a német kérdés kitartó és türelmes megoldásához, mindenekelőtt az ezen ügyért különösen felelős négy hatalom közti megállapodás alap­ján. Lássunk ezzel egyben hozzá az európai béke és biztonság biz­tosításához is. Másodszor: Teremtsük meg az európai kollektív biztonsági rend­szert a béke fenntartásában és megszilárdításában érdekelt vala­mennyi európai állam részvételé­vel, függetlenül államrendjüktől és társadalmi berendezkedésüktől, célból teljes figyelemmel kell meg­­­vizsgálnunk mind az európai biz­tonságról szóló összeurópai szer­ződés szovjet tervezetét, mind pe­­dig a kérdéshez hozzászóló más országok javaslatait." Ez a két lépés az, amely hosszú időre elhárítaná a háború veszélyét és biztosítaná a békét Európában. Sen­ki sem áltathatja magát azzal, hogy a megegyezés ezekben a kérdésekben valami egyszerű vagy könnyű dolog. De még kevésbbé állíthatja bárki is, hogy a megegyezés lehetetlen. Vajjon , könnyű volt-e fegyverszünetet kötni Koreában és Indokínában? De lehet­­­­séges volt — és könnyebb volt, jobb­­ volt, mint a sokesztendős vérontás, s Vajjon nem könnyebb-e, jobb-e s nem , inkább megfelel-e a népek akaratának­­ megelőzni, mint felidézni a háborút? Minden bonyolultsága ellenére is, mennyivel egyszerűbb a helyzet még ma, amikor a veszély — közeledik, mint akkor, amikor a veszély — már rátör Európára! A moszkvai értekezletnek szinte minden szónoka elsorolta, mit jelen­tett a német militarizmus támadása a második világháború során az ő or­szága, az ő népe számára. Halottak milliói, gázkamrák és a­­kasztófák, vérben fetrengő sebe­sültek, örök rokkantságra ítélt nyomorékok, tömegsírok és kon­centrációs táborok, romvárosok és felégetett falvak rémlenek fel az emberek szeme előtt. Alig tíz esztendő választ el ettől. (Folytatása a 2. oldalon) ------------------------------- ★ ★ + --------------------------------­ Békét, boldog életet dolgozóinknak A napi sajtóban nagy figyelemmel kísértem az európai államok mos­zkvai értekezletét, amely az európai béke és biztonság biztosításának kérdését tárgyalta, mert tudom, hogy az egész világ béke­­szerető népeinek legfőbb óhaja a béke megvédése. Én is, meg a szövetkezet többi dolgozója is mun­kával harcolunk a békéért. Azokban a napokban, amikor megkezdődött a moszkvai értekezlet, a szö­vetkezetünkben november 30-án megtartott tag­gyűlésen azt a határozatot hoztuk, hogy kukoricá­ból és burgonyából addig nem adjuk ki a termé­szetbeni járandóságot a ledolgozott munkaegysé­gekre, amíg a 36 hektárnyi kukoricakóró nem lesz betakarítva és elkészítve silózásra. E határozat után nem kellett senkit bíztatni. Minden tag szor­galmas munkába fogott és már december 2-án jelentették: a 36 hektárra indulhatnak a trakto­rok, elvégezni a mélyszántást. Nagy volt a traktorosok igyekezete is és már december 3-án jelentették: a tervezett 520 hek­tár mélyszántás be van fejezve. Rait Károly trak­toros két váltásra dolgozott hernyótalpasával és ő végezte el a mélyszántás legjavát. A mezőről min­dig éjfél után 3 órakor ment haza és reggel 6 óra­kor már ismét a volánnál ült. A két műszak alatt 22 hektáron végezte el a mélyszántást. Gépét ma­ga kezelte, javította. December 10-ig még 110 hektárnyi területet szántunk meg, a tagok félhektárjait. Az összes kukoricakórót lesilóztuk és 100 köbméterrel túl­teljesítettük a silózási tervet. A téli idényre min­den szarvasmarha számára 27 méter mázsa silót készítettünk. A növényi és állati termékek kötelező beadását már 100 százalékra teljesítettük. Most még az év végéig 500 kg marhahúst adunk be terven felül. A jövőben még jobban fogunk dolgozni, mert tud­juk, hogy munkánkkal a békét építjük. STRAPON MÁTYÁS a cseklészi EFSz elnöke. MllllllllllltliHi ★ ★ ★ Napról napra erősebbek Míg nyugaton új háborús tervek kidolgozása foglalkoztatja a múlt vi­lágégés fasiszta gangsztereit, nálunk minden becsületes embernek egy az óhaja: megakadályozni Nyugat-Német­ország felfegyverzését. És ezt a né­pek hatalmas békemozgalmával el is érjük. Erről tesz bizonyságot a mosz­kvai értekezlet is, amely az európai béke és biztonság kérdései kedvezően való megoldásának lehetőségeit tár­gyalta. Népünk békeszeretete és há­borúellenes álláspontja egyetlen hang­ként tolmácsolja százmilliók legfőbb kívánságát. Nem akarunk háborút, nem akarunk özvegyeket és árvákat, nem akarunk rommá jött városokat és falvakat. Békét, jobb holnapot aka­runk magunk és gyermekeink számá­ra. Nyugaton a fegyverkezésre, nálunk az ipar és a mezőgazdaság fejleszté­­tésére, az életszínvonal emelésére he­lyezzük a legfőbb súlyt, hogy orszá­gunk napról-napra erősebb legyen és képes megvédeni azt, amit az évek hosszú során szorgalmas munkájával felépített. Népünk békés építő munkájáról tesz bizonyságot az a tény is, hogy a nyitrai kerületben milyen nagy súlyt helyeznek a szocialista mezőgazdaság szélesebb alapokra való fektetésére. A nyitrai kerület mezőgazdasága a győ­zelmes február óta 8.9-szer több ön­kötözőgépet, 15.5-ször több cséplőgé­pet és 2063 traktorral kapott többet, mint 1949-ben A gépesítés növeke­désének erőssége leginkább az elért eredményekben tükröződik vissza. A­­ kerület gépállomásai 1949-ben csupán 51.127 hektrányi területet műveltek meg. Ez a szám 1953-ban 815.000-re emelkedett, ami 14.2-szer többet je­­­­lent. Az 1950-es átlaghektár-teljesít­­­­mény 183-ról 1953-ban 455.7 átlag- 1 hektárra, vagyis 2.4-szeresére emel­­­­kedett. A gépálomások jó eredményei egy­­­­re több földművest győznek meg a gépesített mezőgazdasági munkák elő­­a­é­nyeiről. Állandóan növekszik a föld­művesek igénye a gépmunkákat ille­tőleg, így például 1955-ben a szövet­kezeti földek 97,6 százalékát, az e­­gyénileg gazdálkodók földjeinek pedig 42,2 százalékát a gépállomások fogják vagyunk megművelni. Az elmúlt esztendőben a földművesek bizonyos idegenkedéssel nézték a gépállomások munkáját, a­­melyet a kapásnövények sorközi sa­­rabolásánál végeztek. A gépállomások 1953-ban csak 4.500 hektár kapásnö­vényt saraboltak meg. Ez a szám 17.800 hektárra emelkedet kerületi viszonylatban. Amellett a sarabolást az előző évekhez­­ iszonyúva sokkal jobban végezték el. Éppen ezért az állami terv a nyitrakerületi gép- és traktorállomásoknak 65.000 hektár kapásnövény sarabolását tűzte ki az 1955-ös évre. A nyitrai kerületben a mezőgazda­ság fokozottabb gépesítése következ­tében széles lehetőségek nyílnak szö­vetkezeteink, kis- és középparaszt­jaink terméseinek emelésére. Mi erre helyezzük a legfőbb súlyt, nem pedig egy új háború kirobbantá­sára. Egy nemzet ereje nemcsak háborúban, hanem az ország építésé­­­ben mutatkozik meg igazán. Mi dol­gozunk, építünk és napról-napra erő­sebbek vagyunk.

Next