Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-02-06 / 6. szám
1955. február 6. flMraftves Kovács István: Múlt év elején, ugyanezen Metájt jártam Nagykeszin. Akkor már a szövetkezetben megejtették a zárszámadást. Több, mint fél millió koronát osztottak el évvégi osztalékként, a ledolgozott munkaegységek arányában. Volt is nagy öröm, vígság ebben a csallóközi faluban. Lépten-nyomon megelégedett szövetkezeti tagokat láttam. Hogyne örültek volna. Hiszen többen annyi pénzt kaptak, nyomban konyha, szoba bútort, hogy stb. vásároltak, családi ház építéséhez fogtak. Erre a múltban még csak gondolni se mertek volna. * * * .. .. Most újra a faluba vetődtem. Ez alkalommal nagyobb létszámú tanulmányi csoport tagjaként. A szövetkezet gazdasági udvarában járunk. A hidegtől megdermedt hó ropog talpunk alatt .. . Békécky János sertésgondozót az anyasertések istállójában találjuk. — Hetven anyasertés van gondjaira bízva. Feladatát szakszerűen és nagyon lelkiismeretesen végzi. Erről tanúskodik múlt évi szép eredménye is. A tervezett 140 malac helyett 1.080-at választott el. Ez 130 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Ilyen szép eredmények elérésére az igazságos érdem szerinti jutalmazás serkentette Békécky Jánost, aki a terven felül elválasztott malacok után 1125 korona pótjutalomban részesült. Habár sikerrel zárta le a múlt évet, mégsincs vele megelégedve. Ez évben még nagyobb választási átlagot akar elérni. A szövetkezetben bőségesen van silótakarmány. A tervezett 1.300 köbméter helyett 2.000 köbméter zöldtakarmányt silózott. Így naponta minden egyes tehénre 30 kiló jut. Ez az adag egészen május 15-ig van biztosítva. Hetven hektár lucernájuk is bő termést hozott. Ennek ellenére a tejátlag még az öt litert sem éri el. Ez annak tudható be, hogy a szövetkezetnek még nincs törzs-tehénállománya. Az alacsony tejhozamú teheneket csak lassacskán tudják kiselejtezni. Százezer koronát fizettek ki pótjutalomként A szövetkezet tagjai szép sikereket értek el a növénytermelésben is. Például a cukorrépából 170 százalékra teljesítették termelési tervüket. A tervezett 240 méter mázsa cukorrépa helyett hektáronként átlag 408 mázsát termeltek. Itt is kézzelfoghatóan bebizonyosodott, hogy a jó munkaszervezés, az igazságos jutalmazás, és a pótjutalom bevezetése szinte csodákat művelhet. A növénytermelő csoportokon belül az egyes tagokra is elosztották a cukorrépaterületet. Így a tagok egyéni felelősségérzete hatalmasan megnövekedett. Nemcsak a növényápolást végezték egyénileg a csoportokon belül, hanem ügyeltek arra is, hogy a betakarításnál rend legyen. Külön-külön lemérték az egyes parcellák terméshozamait. És ugyanerről feledkezik meg több szövetkezet! Minden egybevetve: a szövetkezet vezetősége igen nagy gondot fordít az elvégzett munka igazságos jutalmazására, a pótjutalmazásra. Fényesen bizonyítja ezt az a 100 ezer korona is, amit az állattenyésztési és növénytermesztési csoportok tagjai kaptak pótjutalom fejében. Közel egymillió korona osztalék évzáró taggyűlésre jöttek össze szövetkezet tagjai, hogy számot vessenek, hogyan is gazdálkodtak az elmúlt évben ... Cita elvtárs ünnepélyes hangon megnyitja a gyűlést. Majd az 58 éves Szemerei Ferenc, a szövetkezet elnöke veszi át a szót... Keresetlen szavakkal mondja el beszámolóját. — Nemcsak az eredményekről beszél, hanem a hibákról is, habár azok eltörpülnek az előbbiekkel szemben. A tagság nevében köszönetet mond az állatorvos áldozatos munkájáért. Hála és szeretet sugárzik szavaiból, mikor a néphadseregünk katonáinak hősies, bátor munkájáról beszél. — Nagy árvízveszély fenyegetett bennünket, — mondotta szinte megilletődötten — de kisegítette minket a hadsereg. — A továbbiakban kihangsúlyozta, hogy az elért szép eredmények mind a tagok és a vezetőség szorgalmas munkájának, a gépállomás segítségének köszönhetők. Hév és szenvedély fűti szavait, amikor a békeharcról beszél... Az arcok egy pillanatra elkomorodnak, mint a felhőkkel telehintett égbolt. .. majd határozottság, elszánt akarat tükröződik rajtuk. Hallani a felháborodás morajait. ,,Nem engedjük újra lángba borítani a világot! Vesszenek a háborús gyújtogatók! Az arcok elárulják azt is, hogy még világosabban látják a szövetkezeti gazdálkodás magasztos célját. A közös cél, az egységes akarat, a munkahőstettek még egységesebbé kovácsolták a szövetkezet tagjait. A múlt év szorgalmas munkájának eredménye: 951 ezer korona osztalék. Tehát, csaknem duplája a tavalyinak. Ez annyit jelent, hogy a szövetkezet tagjai az előlegen kívül munkaegységenként még 15 korona évvégi osztalékot kapnak. Kalmár Vince szövetkezeti tagnak például 1,306 munkaegységére csak osztalékként közel 20 ezer koronát kapott. Természetbeni járandósága fejében pedig 52 mázsa gabonát vtt haza. — Szénássy János és lánya a zárszámadást követő napokban 833 munkaegységük után 12,5 ezer koronát kaptak kézhez. Hasonló összeget vett fel még Lukács Ferenc tarkarmányozó és még sokan mások. — Ez hát a magyarázata annak, hogy a szövetkezetből annak megalakulása óta (ennek hovatovább öt éve már) egyetlen tag sem lépett ki a szövetkezetből, sőt növekszik a belépni szándékozó száma. A tagokat bankos bottal sem lehetne arra kényszeríteni, hogy kilépjenek a szövetkezetbe , úgy hozzá nőtt már szívükhöz a közös gazdálkodás. * * * Tagadhatatlan, hogy a nagykeszi EFSz tagjainak munkája révén nagymennyiségű élelmiszer jut az ipari dolgozóknak, viszont ők is kapnak ez ipartól olyan dolgokat, amik nélkülözhetetlenek a nagyüzemi mezőgazdaságban. A múlt évben az ipar munkások bevezették a villanyt mind a gazdasági épületekbe, mind a lakóházakba. Igen ám, de nincs transzformátor, így a villany nem gyúlhat ki a községben. Nagyon fontos volna hogy a nagykesziek a várva van transzformátort minél előbb megkapják, mert mind az EFSz gazdaságának, mind a község lakásainak nagy szüksége van rá. ÚJARCÚ MILLIOMOSOK (Tanulmányúti jegyzetek) П. A nagykesziek büszkék sertésállományukra. Nem csoda, mert sertéstenyészetük szépen jövedelmezett az elmúlt évben. Az új, korszerű istállókban minden előfeltétel megvan arra, hogy az állatgondozók növeljék a tejhozamot. Kis szövetkezet — szép eredmények A nyitrai kerületben lévő belárdi EFSz-nek mindössze 183 hektár földje van. Tagsága pedig olyan kevés, hogy a csúcsmunkálatoknál kénytelenek az iparban és egyéb helyen dolgozó hozzátartozóikat megkérni, hogy szabadságukat ezen idő alatt otthon töltsék. Persze olyképpen, hogy segítsenek a sürgős munkák elvégzésében. A szövetkezet példásan teljesítette beadási kötelezettségét. A sertéshúsbeadást 246, a marhahúsét és baromfiét 210 százalékra teljesítette, tejből pedig a tervezett 21.000 liter helyett 51.390 litert adott be, ami szintén közel 250 százalékot tesz ki. A szövetkezet tagjai a múlt évben munkaegységenként 9 korona előleget és 4,5 kg gabonát kaptak. Az évvégi zárszámadáskor minden ledolgozott munkaegység után előreláthatólag még 4 korona osztalékot is kapnak. Fito József szövetkezeti tag, aki 1024 munkaegysége után 9.216 korona előleget vett fel, évvégi osztalékként további 4.096 koronát kap, összesen tehát 13.302 koronát. Ehhez jön még természetbeni járandóságként 46 mázsa gabona. Nem sokkal kevesebb Molnár István, Matyó István, Dubrota Pál tagok múlt évi jövedelme sem. A belárdi EFSz tehenészete helyesen alkalmazza a Malinyina módszert Hogy érdemes volt bevezetniök, kitűnik abból is, hogy közel 250 százalékra teljesítették múlt évi tejbeadásukat. Most pedig a Stermann-bódék beszerzését tervezik. Még ez évben hozzálátnak egy istálló felépítéséhez is. Védnökségi üzemük a buőany Kísérleti és Növénynemesítő Állomás amely a szövetkezet tagjait megajándékozta egy mikroszkóppal, amit a szövetkezeti munkaiskola folyamatban lévő előadásainak keretében igen jól hasznosítanak. (—kov—) 7 Bánjunk gazdaságosan a takarmányokkal A kedvező takarmánytermés megkönnyíti a sikeres átteleltetést. Szálas- és szemestakarmányokból nagy mennyiséget takarítottunk be. A silózási tervek teljesítésével is jelentős mértékben növeltük takarmánykészletünket, és ezáltal télire is rendelkezésünkre áll a vitaminokban gazdag takarmány. Mindez egész télen át lehetőséget nyújt a szakszerű takarmányozásra, az állati termelés nyári színvonalának fenntartására, sőt emelésére. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a téli időszak fele még előttünk áll. Ez arra kötelez, hogy a meglévő takarmányokat gondosan kezeljük, okszerűen használjuk fel, és ne pazaroljunk. Ennek érdekében vizsgáljuk meg az alább közölt szempontok alapján, megtettünk-e mindent a takarmányokkal való takarékosság érdekében. Gondoljunk csak arra, hogy ha csak 1 kg szemeskukorica is vész kárba, 21 —25 dkg húst veszítünk el a híző, vagy süldő súlyából; ha csak 1 kg korpa megy veszendőbe, akkor 2—2,5 liter tejet, ha pedig 5 kg lucernaszéna szóródik el, úgy 3—4 liter tejet is elveszítünk. Amint igaz az, hogy a fillérekből lesznek a koronák, igaz az is, hogy takarékossággal és a takarmányok okszerű felhasználásával növelhetjük az állattenyésztés jövedelmezőségét. A takarékosság terén különösen szálastakarmányoknál van javítani vaaló. Vizsgáljuk meg a kazlakat, nem bontotta-e meg őket a szél, gondosan vannak-e betetőzve, a beázástól megóva. Kész-e a vízelvezető árok? Jó-e a víztárolás és a kazalvágás? A rossz tárolás tápanyag veszteséget, pazarlást jelent. Ezért mindezt ne csak a szénánál, hanem a töröknél, pelyvánál és szalmánál is vizsgáljuk meg. azonnal pótoljuk a hiányosságokat A pillangósok kazlai környékén össze kell takarítani a lehullott leveleket, a letöredezett szárrészeket, mert azok egyenértékűek az abrakkal. Ha a szél megbontotta a kazlat, rakassuk át száraz időben, mert a javítgatás, az erősebb szél nagyobb károsodástól nem óvhatja meg. Túl sok takrmány adása esetén csak turkál benne az állat, étvány nélkül fogyasztja. Széna, szalma szállításánál gondosan vigyázzunk, hogy ne szóródjék el. Töreket, pelyvát ponyvával bélelt kocsin szállítsunk, pácolva használjuk fel. A siló felbontásakor körültekintően távolítsuk el a földet és a földdel szennyezett vagy romlott penészes réteget, hogy a felhasználásra kerülő szilázzsal ne keveredhessen. A megbontott siló tetejére (ároksiló felbontott részére) helyezzünk gallyakat (karókat), ezekre pedig rakjunk kukoricaszár-kévéket, vagy szalmát, hogy a szilázst megóvjuk a megázástól. Felbontatlan silóknál meg kell vizsgálni a földelést: a repedéseket be kell tömni, nehogy a csapadék befolyjon a szilázshoz. Ároksilónál a vízelvezető árkokat is meg kell vizsgálni és a hiányosságokat ki kell javítani. Tüzetesen meg kell nézni az abraktakarmányt tároló magtár- és góré-helyiségeket is. A tetőzet hibái kijavítandók, nehogy a becsurgó csapadék tönkretegye az abrakot. Hozzuk helyre a padozatot. Tapasszuk be az egérlyukakat, az egereket pedig rendszeresen irtsuk. A takarmányokat lehetőleg ömlesztve tároljuk és szükség szerint — de legalább 10 naponként — lapátoljuk át, szellőztessük. A takarmányok helyes, okszerű, fogyatékos felhasználása nem képzelhető el a megfelelő feldolgozás, előkészítés nélkül. Ha a takarmányokat feldolgozás nélkül adjuk az állatoknak, úgy felesleges rágó- és emésztőmunkát végeztetünk velük, ami termelésünk rovására megy, a feldolgozott, előkészített takarmányt viszont jobb étvággyal fogyasztják, tehát annak jobb az étrendi hatása, könnyebben emészthető és így nagyobb százalékban értékesül. Ezáltal is takarmányt takarítunk meg. A kukoricaszárat lehetőleg szártépővel, ennek híján szecskavágóval is felaprózhatjuk. A felaprított takarmányokat pácolva etessük. Pillangószénából kalapácsos darálón készítsünk szénalisztet, ezáltal a fejősteheneknél, borjaknál, sertéseknél és baromfiaknál abrakot takarítunk meg. Etessünk darált abraktakarmányokat. Darálással 10—12 százalékkal emelhetjük a szemestakarmányok emészthetőségét. Az egyes állatfajok részére különböző nagyságúra kell a darát elkészíteni. Sertések részére lisztszerűen, lovak részére durvábbra, szarvasmarhák, juhok részére közepes nagyságúan. A sertések és a szarvsmarhák takarmányának egy részét erjesszük, mert ezáltal is növeljük a takarmány értékét. Ne etessünk romlott takarmányt. Az etetést végezzük minden nap ugyanazon időben és gondoskodjunk a megfelelő itatásról is. A termeléstől független egyenlő takarmányozás nemcsak mérhetetlen nagy pazarlást, hanem annyit is jelent, hogy a termelés irányítását kiengedtük kezünkből. Egyedi takarmányozás nélkül kifizetődő állattenyésztés, vagy állattartás el sem képzelhető. Kísérjük állandóan figyelemmel a sertések, különösen pedig a hízók fogyasztását. Ha a takarmányt nem maradéktalanul, jó étvággyal eszik meg, csökkentsük a következő etetési adagot. A jászlakat, a 3.lyukat ki kell javítani. A rossz, hibás jászlakból, vályúkból kihull, elkallódik a takarmány. Etetés előtt takrítsuk ki a jászlakat s vályúkat, mert a bennük maradt hulladék lerontja az állatok étvágyát és csökkenti a takarmány értékesítését. Az istállókat tartsuk tisztán. Gondosan vigyázzunk, hogy az istálló ne legyen párás, nedves. Az állategészségügyi rendszabályok elhanyagolása, s az ennek következtében fellépő állati megbetegedés szintén takarmánypazarlást jelent, hiszen a beteg állat nem termel. Okos gazda még tele kamra ■ esetén is azt tartja: „Tök nap mint kolbász.” Takarékoskodni kell tehát, amíg még van miből. Érdemes volt... Szövetkezetünk egy évvel ezelőtt határozta el, hogy a kapások területét szétosztja egyéni megművelésre Az elhatározást tavaszkor tett követte. Minden tag magkapta a maga kukoricáját, cukorrépáját. Természetesen a tagok annak is tudatában voltak, hogy a túltermelésben pótjutalmat kapnak, igyekezett tehát mindenki a maga részét alaposan megmunkálni. Érdemes volt: az eredmény nem maradt el. Például Lackó János munkacsoportja a részükre kimért 42 hektár területen a tervezett 1.520 mázsa helyett 1.841 mázsa kukoricát termelt ki. Tehát 321 mázsát termelt terven felül. Ebből a csoport tagjai 80 mázsát kaptak pótjutalmul. Vizala István csoportja 48 hektáron 610 mázsával, Palkovics János csoportja 50 hektáron 246, Mitala Béla munkacsoportja pedig 51 hektáron 557 mázsával lépte túl a tervet. négy csoport tagjai összesen 432 mázsa kukoricát kaptak pótjutalmul. A szövetkezet tagjai versenyre keltek egymással a kukorica ápolásában. A verseny eredménye világosan megmutatkozott a pótjutalom kiosztásakor. Volt olyan tag, aki 550. Viszont egyik-másik csak 300-350 kilogramm kukoricát vitt haza. A cukorrépánál ugyancsak szép eredmények születtek. A 80 hektárnyi cukorrépa-területen a tervezett 21.516 mázsa helyett 27.618 mázsa termett, ami 6.102 mázsa cukorrépát jelent terven felül. A tagok - ugyanúgy, mint a kukoricánál, — pótjutalmat kaptak a terven felül kitermelt mennyiség után és pedig: a répa árának 25 százalékát. Palkovics János, aki 26 úr cukorrépát művelt meg, 120 mázsát ért el területén. Ezért pótjutalomként 332 koronát kapott. Bátran mondhatom, alig akadt olyan tag, aki ne részesült volna pótjutalomban. Ezek az eredmények bebizonyították, hogy helyes a kapásoknak egyénekre való szétosztása és a pótutalom bevezetése, mert mind az EFSznek, mind pedig a tagoknak na •bb lett a jövedelme. Érdeke tehát minden tagnak, hogy ebben az évben még jobban dolgozzon. ELEK JÓZSEF Csúz. Majdnem 14 millió korona elszámolás A zsolnai kerület mint Szlovákia első kerülete fejezte be a szövetkezetek évvégi zárszámadásait. Már minden szövetkezet tudja, hogyan gazdálkodott tavaly és ugyancsak tudják a szövetkezet tagjai, mire számíthatnak évi munkájukért. Az évvégi zárszámadások mutatják hogy a zsolnai kerület szövetkezetei valóban jól gazdálkodtak. A 77 szövetkezetből, melyek osztalékot fizetnek ki, 45-nek sikerült a tervezett munkaegység értékét túllépnie zsolnai kerület szövetkezetei a zársszámadások alkalmával összesen 13.849.000 koronát fizettek ki tagjainak.