Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-05-22 / 21. szám
1955. május 22. Földműves з A kulákok kiebrudalásával a szarvas EFSZ még szebb eredményeket érhet el Kint a határban nagy a sürgésforgás. Minden épkézláb ember munkában van. Juránya József agronómus lót-fut, egész nap a határt járja, mert látni akarja a kikalászolt rozsot, a szárbaszökkenő búzát, a fejlődő cukorrépát. Vele érez a növényekkel, amelyek harcot vívnak a mostoha időjárással. A 352 hektár vetés, melyet kereszt- és szűksorosan vetettek el, kitesz magáért. Minden jel arra mutat, hogy jó termésük lesz. Szépen kisorolt a négyzetesen vetett kukorica, s az előcsíráztatott korai burgonya. A kertészetben jól halad a korai palánták s egyéb zöldségfélék ápolása. Teljes ütemben folyik a dohánypalántázás s a lányok különleges szép palántákat dugdosnak a földbe. Nem csoda, szakértő kezek ápolták, gondozták. Farkas Péter dohányos jól érti munkáját, hisz 25 év óta folytatja e mesterséget. Palántájuk az új betonszerű melegágyakban van bőven, úgyhogy el tudnak adni azoknak gazdaságoknak is, akiknek valamilyen oknál fogva nem sikerült a palántanevelés. Tavaly 60 mázsa szárazdohányt adtak be terven felül, amit ezidén túl akarnak szárnyalni. *** Az állattenyésztés terén is napról napra szebb és szebb eredmények születnek. Ezt az bizonyítja, hogy míg az elmúlt években csak részben tudtak eleget tenni beadási kötelezettségüknek, most már terven felül is adnak be állati termékeket. A tiszta ólakban vígan ficánkolnak a fehér és pirosbőrű malacok, növendékek, elnyújtózva lustán fekszenek a hízók. Az anyakocák óriásira fejlődtek és szaporák, mert nagyon sok az olyan, amely több, mint 10 malacot szoptat. Nagy Lajos, aki a malacszaporulat szerint van jutalmazva, az elmúlt hónapban 98 munkaegységet szerzett. Ez dicséretére válna még egy fiatalnak is, nemcsak a 63 éves Nagy bácsinak. Szerencsés Gyula, zootechnikusnak és a szorgalmas állatgondozóknak köszönhető, hogy eddig 129 darab malacot adtak el terven felül. Ezenkívül az 571 darab tervezett sertés helyett 700 van az ólakban. Az állattenyésztés ez év elejétől rohamléptekben halad előre. Ugyanis bevezették a hozam- és súlygyarapodás szerinti jutalmazást. Míg az elmúlt év bármely hónapjában a 15 kg felüli 300 darab sertés csak 15—17 mázsát gyarapodott, addig az elmúlt hónapban 43 mázsa súlygyarapodást értek el, így jól járt a szövetkezet, de az állatgondozók is, mert jutalmuk jelentősen megnövekedett. A marhaálolmánynál, habár a tervezett 220 darab helyett 270 drb. van, az állatgondozók nem tudnak hasonló eredményeket elérni. Igaz, takarmányuk szűkösen van, mert tavaly Duna vize nagy károkat okozott. De a most már itt az új, megkezdték a zöld etetését, tehát fokozhatják a tejtermelést is. Lesz bőven takarmányuk, mert van 81 hektár füveshere-keverék, 29 hektár őszi, 18 hektár tavaszi rendek, 13 hektár takarmányrépa és 15 hektár csalamádé. Ezenkívül 45 hektáron másodvetést is alkalmaznak. A helyes takarmányozás s az állatok hozamának emelése megkívánja, hogy bevezessék a napi háromszori etetést és fejést. Nem utolsósorban az egyedi, vagyis a hozamszerinti takarmányozást. Nagyon tanácsos az is, hogy jó minőségű tenyészállatokat nyerjenek, a borjaknál alkalmazzák a ridegnevelési módszert.*** A szövetkezeti tagok legnagyobb gyengesége az, hogy megtűri soraiban az osztályellenséget, s jó munkást lát a meglapuló „szorgalmasan dolgozó” kulákokban. Úgy látszik, elfelejtik azt a közmondást, hogy „kutyából nem lesz szalonna“. A kulákból sem lesz becsületes szövetkezeti tag. Ezt ők már be is bizonyították. Ott van Paksi József kulák esete. Alig dolgozott az EFSZ-ben, de állandóan leselkedett, turkálódott, nem tetszett neki az új vezetők arca. Hogyne, koldusok, nincstelenek a volt cseledeik parancsolgassanak nekik. Holmi szedett-vedett rágalmakkal jelentést tett a járásnál, a szövetkezet vezetősége ellen. A kivizsgálásnál azonban kiderült, hogy a kulák vádja nem igaz, jelentése csak felforgató tevékenységre irányul. A tagság látva Paksi alattomos munkáját, kizárták őt a szövetkezetből. Ez már rendben volna, de ott van Bernáth, akinek 150 pénzes, akinek 120 holdja volt. Mi lesz ezekkel? Ők úgy lapulnak a szövetkezetben, mint bokorban a nyúl lesik, várják az alkalmas pillanatot s mint Paksi, hogy ők is kimutassák a foguk fehérjét. Hisz jól tudja minden szövetkezeti tag, mit csináltak a „jómadarak”, amikor 1951-ben az 1. típusból átléptek a III. típusba A kulákok visszamaradtak. Nekik nem tetszett a III. típus, mert ott már nem lehetett kizsákmányolni. Inkább magángazdálkodók maradtak, de nem azért, mert dolgozni akartak. Dehogy azért! Eladták az állataikat, pénzzé tettek mindent, amit csak lehetett s azután egy év múlva üres kézzel, tele zsebbel újra beléptek a szövetkezetbe. Ilyenformán a nincstelenek, kis- és középparasztok dolgoztak rájuk, mert amit ők elbitangoltak, azt drága pénzért kellett felvásárolniuk, mert a földhöz állatállomány is kellett. Az öntudatos szövetkezeti tagok ezt jól látják, mégis megtűrik maguk között ezeket az embereket. Nincs szükség rájuk, hisz a kidobott Paksi helyett is új tagok lépnek a szövetkezetbe. Tavaly 18, ez évben pedig 12 tag jelentkezett a közösben, akik építeni, nem pedig rombolni akarják a szövetkezetet. Az EFSZ vezetősége a tagsággal és nemzeti bizottsággal karöltve orvosolják a fennálló hiányosságokat, hogy múltban elnyomott munkásnép, akik most gazdái a földnek, a dolgozók vezetése alatt jó életet és örömteli jövőt építhessenek ki maguknak. Sándor Gábor Szarva a somorjai járás egy falucskája a sok közül. A falu közepén fenyőfákkal körülvéve kastély emelkedik a magasba. Gazdáját, Pongrácz Pál grófot, a falu „jótevőjét” elsodorta a történelem vihara. Szarva dolgozói átvették ősi jussukat. A fekete termőföld ringó búzatábláival, éltető terményeivel az övék lett. Nincs többé cselédsors, nincs szükség a könyöradományra, nincs munkanélküliség. A gróf a munkások kiszipolyozásában nem állt egyedül. Hű követője volt a falu kilenc kulákja, akiknek földterületük 50 holdtól 150-ig terjedt. Ezek az ingyenélő „herék” 1122 hold földet tartottak birtokukban, míg a falu 87 családjának csak 600 holdja volt. Most már más a helyzet. A 48 földnélküli kis- és középparaszt szövetkezetbe tömörülve, gépek segítségével termel ezeken a földeken maguk és családjuk javára. A volt grófi kastélyban ma már nincs dínomdánom, mert iskolának alakították át és a dolgozók gyermekei szorgalmasan tanulnak benne. Nagyon szép sertésállománya van a szövetkezetnek. Minden reményük megvan arra, hogy már ez évben, de a következő évben is sertésállományuk a legjobb pénzforrás lesz. A múltban 1920-tól 1950-ig 29 lakóház épült fel, viszont 1950-től csupán négy év alatt 30 korszerű lakóházat építettek fel a szövetkezet tagjai. Pálfi János juhász 72 éves, 32 évig ette a gróf keserű kenyerét, öregsége ellenére dolgozó kar, mert munkáját méltóképpen jutalmazzák. Havi jutalma előlegként 1200—1400 korona, a természetbenieken kívül. A gazdaságnak szüksége van lovakra is, ezért hozzáfogtak saját tenyésztésű csikók neveléséhez. A somorjai járás mezőgazdasága az elmúlt tíz év alatt oly lényeges sikereket ért el, amilyen sikerekről régi emberek még csak nem is álamodtak. Ez a tény annál örvendetesebb, mivel ezeket a sikereket igen nehéz feltételek között érték el. Hangsúlyozni kell azonban, hogy éppen a somorjai járás volt az, amelyikben az első köztársaság földreformja után sem veszett ki a feudális hatalom és a kapitalista köztársaság által megerősített kulákok valóban elviselhetetlen feltételeket szabtak a kis- és középparasztságra. Nem kell messzire mennünk, hiszen Nagylég községben egész 1945-ig a földek nagyobb részben Benyovszky gróf tulajdonában voltak, akitől Wettler kulák és még több hozzá hasonló bérelte a földeket. Hogy ezek az emberek valóban jól értették a kisparasztok kizsákmányolását, bizonyítja az a sok úri lakhely, amelyekben a somorjai járás valóban gazdag. Az úri kastélyok színhelye Nagylég, Kismagyar, Fél, N. Szarva, Eberhard, Vajka és még sok más község. No, de az 1945- ös felszabadulás, de főleg a munkásosztály 1948-as győzelmének éve pontot tett az áruló reakció és kizsákmányolók ténykedése után. A kis- és középparasztok jenek, szükséges volt gép- és traktorállomásokat létesíteni. Az első ilyen állomást Béke községben létesítették 7 Farmer-géppel. Az állomás igazgatója nagy örömmel fogadta az első megrendelést. 1949 év végéig már 111 traktoruk volt, mellyel 19 ezer hektáron végezték el a tarlóhántást. Ma az állomásnak több mint 150 traktora van és körülbelül 150 ezer hektár föld munkáját végzi. Azonkívül magas teljesítményű különleges répa-kombájnokból is van vagy 50 darab. A gépállomás modern műhelyekkel, garázsokkal, új épületekkel van felszerelve — egy egész kis város lett belőle. A munkásosztály ilyen segítsége földműveseinknek valóban a leghatásosabb, mert nemcsak a sok évi fáradságos munkát sikerült kiküszöbölni ezzel, hanem a közös gazdálkodás felé vezető útra vitte a kis- és középparasztokat. A kis- és középparasztok megfogták a feléjük nyújtott segítő kezet és hozzáfogtak a szövetkezet megalakításához. Amíg 1949-ig járási viszonylatban csak 7,5 százalékban volt a szocialista szektor képviselve, addig 1952-ben már Macháza, Sárosfa és Gomba község kivételével, ahol állami gazdaság létesült — mindenütt megalakult az egységes földművesszövetkezet. Az eredmény 1952-ben már 16 százalék, melyet a külföldi és hazai reakció dühöngése ellenére vár-Az egységes földművesszövetkezetek egy pár év leforgása alatt megmutatták a szocialista nagyüzemi termelés előnyeit a széttagolt kapitalista kistermeléssel szemben. A legjobb bizonyíték erre a növénytermelésben és az állattenyésztésben elért eredmények. A szövetkezetek lényegesen emelték az ipari növények vetésterületét, így például ma 50-szer több repcét, 5-ször több cukorrépát, 5- ször több zöldséget termelnek. Azonkívül olyan növények termelését honosították meg, melyeket azelőtt járásban nem ismertek. Ma 200 hekatáron bámulatosan szép eredményeket értek el a dohánytermelésben. Többek között a dénesdi szövetkezetben hektáronként 16 mázsás száraz dohánytermést értek el. A kendertermelésben — melyet azelőtt itt egyáltalán nem folytattak — az élenjáró szövetkezetek az 550 hektáron elvetett növénynél valóban csúcseredményt értek el. Példa erre Gútor község, ahol hektáronként 79 mázsás kender termés volt. Az állattenyésztésben is szép eredménnyel dicsekedhetnek. Emelték gazdasági állatok számát. 1949-ben a a magánszektor az első szövetkezeti tagok összállatállománya 16 716 darabot tesz ki. Ezzel a szövetkezetek 169 százalékkal emelték járási méretben az állatállományt. A járásban ered I piégyesen végzik 9 juhtenyészt, amely ma a régi tenyésztésnek éppen 100-szorosa. A járás példás juhtenyésztői bebizonyították, hogy ez valóban jó jövedelmi forrást jelent szövetkezeteknek. A dénesdi szövet kezetnek a Földművelésügyi Minisztérium által „Példás dolgozó“ — címmel kitüntetett juhgondozója, Patrick elvtárs a sztavropoli merinóknál átlag 4,5 kg finom gyapjút ér el juhonként. Az olgyai juhgondozók viszont a karakuli juhok tenyésztését vezették be, melyeknek bundája a drága perzsa szőrme. A munkás-paraszt szövetség az az erő, melyből ezek a szép eredmények születtek. Felszabadításunk utáni tíz év alatt annyi új mezőgazdasági épületet építettek, amennyit azelőtt 100 év alatt sem hoztak össze. Az állam hathatós segítségével 37 tehénistállót, 34 sertésólat, 31 fiaztatót, 2 lóistállót, 83 téglázott baromfiólat, 17 silógödröt, 51 kukoricaszárítót, 10 dohányszárítót, 13 hídmérleget és 10 egyéb mezőgazdasági épületet építettek. Az építkezések értéke körülbelül 20 millió koronát tesz ki. A mezőgazdaságnak nyújtott állami segítség a mezőgazdasági iskolák létesítésében is visszatükröződik. Amíg a felszabadulásig csak egy kétéves kertészeti iskola volt, ma a járásban már mezőgazdasági főiskola, kétéves és hároméves szövetkezeti munkaiskola működik. A szövetkezetesek és földművesek a további fejlődésük érdekében különböző fokú népművelődési berendezkedéseket vehetnek igénybe. Egészen természetes tehát az, hogy az elért munkasikerek visszatükröződnek földműveseink életszínvonalának emelésében. Az eddig elért eredmények és sikerek azonban tovább kell, hogy serkentsék, ösztönözzék a szövetkezeteket, mivel az élenjárók és jó szövetkezetek mellett vannak még gyenge EFSZ-ek is. Azonban az eddigi példák azt mutatják, hogy ezeket a gyenge szövetkezeteket az élenjáró EFSZ-ek színvonalára lehet emelni. Példaként hozhatjuk fel Illésházát, ahol előszeretettel vezetik be a haladó termelési módszereket. A jó gazdálkodás eredménye megmutatkozik a szövetkezet jövedelmében, mivel az első negyedévi tervezett jövedelmet 167 százalékra teljesítették. Itt a szövetkezet könyvelőjétől kezdve az összes funkcionárius különböző iskolázáson, tanfolyamon vett részt. Szabad 10 évünk minden dolgozót arra kötelez, hogy tevékenységét termelésben fokozva járuljon hozzá a a mezőgazdaság fellendítéséhez, mely mindannyiunk érdeke. A feladat nagy, de megvalósítható. Edita Šutková, a bratislavai KNB mezőgazdasági osztályánakddíjozója, a munkásosztály segítségével megkezdték jobb életük építését. Az állam hathatósan segítette őket a kulákok elleni harcukban. Hogy a kisrasztokat a kulák befolyás alól fel Mtsék és hogy. sorsa[gp > ,ц] j^entartott. A somorjai járás mezőgazdaságának győzelmes tíz éve